Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

8 Péntek, 1982. március 5: fl városi •I|f F FF| uleserol tanács vb jelentjük | Gazdasági társaság Hústermelés i Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsá­ga tegnapi ülésén előterjesztést fogadott el a fejlesztési alap 1982. évi előirányzatának módosításáról, elfogadta az utak-hidak költségvetési keret múlt évi felhasználásá­ról szóló jelentést, majd megvitatta a lakásügyi társa­dalmi bizottság működéséről szóló beszámolót, és gyám­ügy' munkáról adott tájékoztatót. Elismerés a társadalmi bizottságnak A lakásügyi társadalmi bi­aottságot egy évvel ezelőtt szervezték újjá Szegeden. Működőképes, aktív, a tár­bizottság az átmeneti laká­sokat kiutaló eljárásban, és a garzonlakások odaítélé­sében is, s tagjai részt vet­nadalom minden rétegét kép- tek az észrevételek, pana­viseíő bizottságot sikerült szok elbírálásában. Szándé­létrehozni, melynek munka- kaik ellenére nincs megfe­ját a végrehajtó bizottság lelő javulás az emelet-ráépí­határozatban ismerte el, és tések ügyintézésében, és a köszönte meg. Ismeretes, korszerűsítésre alkalmas épü­hogy a bizottság tevékenysé- letek kijelölésében, s ezek­gi körét a lakáselosztásról és kel a kérdésekkel egyelőre a lakásbérletről szóló or­szágos jogszabályok, vala­mint a helyi tanácsrendelet határozza meg. A bizottság egyévi munkája során e rendeletek szellemében vé­gezte feladatait, részt vett a lakásigények társadalmi elbírálásában és a kiutalási névjegyzék összeállításában. A bizottság tagjai minden esetben helyszíni környezet­tanulmánnyal egészítették ki az igényekről és az igénylők­ről szerzett ismereteket és együttesen tárgyalták meg az igénylők szociális hely­zetét és egyéb körülménye­it. Javaslataikat mindig lel­kiismeretes kivizsgálás előz­te meg. amit az is bizonyít, hogy előterjesztéseit a vég­rehajtó bizottság rendre el­fogadta. Közreműködött a a lakásügyi osztály sem bír érdemben. A bizottságnak 25 tagja van. Az üzemek, vállalatok, intézmények és a társadal­mi szervezetek delegálták őket. A tárgyalás nyílt és demokratikus volt az ülése­ken. a döntéseket nyílt sza­vazással hozták. Néhány tag lemondott, helyükre újakat delegáltak. A vb tegnapi ülésén a bizottság lemon­dás útján megüresedett el­nöki tisztébe Tamás Gábort, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági osztá­lyának munkatársát, korábbi elnökhelyettest választotta. évente számol ról a nak. A húshasznosítású szarvas­marha-állomány növelésére, a tartás jövedelmezőségének fokozására csütörtökön szarvasmarha hústermelő gazdasági társaság alakult hatvan részvevővel. A Mező­hegyes i IVLezőgazdasági Kom­binát gesztorságával működő társaságnak állami gazdasá­gok, téeszek. cukorgyárak, az Állattenyésztési Kutató Intézet, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt és a Terim­pex a tagjai. A húshasznú szarvasmar­ha-tartás fejlődése — a tej­termelésre fenntartott tehe­nészetekéhez képest — az el­múlt években megtorpant, az állomány megcsappant s a tartási körülmények sem tet­ték lehetővé az ágazat gaz­daságosságának növelését. Ugaynakkor a marhahús ke­resett termék a külpiacon. Éppen ezért, az állomány növelésére, a tartástechnoló­giák színvonalának emelésé­re fogtak most össze az üze­mek, közös munkával igye­keznek megteremteni ehhez a feltételeket. A jövedelmezőség javítá­sához mindenekelőtt új tar­tási. takarmányozási techno­lógiákra van szükség. Az ol­csó takarmány pedig szinte adott; a cukor- és a szesz­ipar alig-alig hasznosított melléktermékei értékes ki­egészítői lehetnek a szarvas­marhák napi étrendjének. Több cukorgyár és az állat­öt be munkája- j gazdaság bevonásával ki is végrehajtó bizottság- dolgozta már a répaszelet­tartósítás eljárását. A bizottság a jövőben is tenyésztési kutatóintézet Gyámügyek és gyermekvédelem A gyámhatóság dolga a rá mellé stb. Kezdeményezte a vonatkozó törvény szerint: gyámügyi csoport gondatlan a kiskorúak gondozásának, szülők alkoholelvonó keze­szocialista nevelésének, ok­tatásának, tartásának, tes­ti, értelmi és erkölcsi fej­lődésének előmozdítása és tá­mogatása, törvényes képvi­seletének rendezése, szemé­lését is. A gyermekvédelem társa­dalmi erősítése érdekében a hivatal aktívákat szervezett a gyámügyi munka támo­gatására, akik helyszíni el­lyi és vagyoni érdekeinek lenőrzésekkel, környezetta­védelme. A korábbi kerü- nulmányokkal és pártfogói leti tagoltság megszűnése óta felügyelettel működnek köz­azt a feladatkört a vb-hiva- re. A Gyermekvédő Intézet tal gyámügyi csoportja lát- koordinálja a társadalmi ak­ja el, egységes szerfilélet és Uvisták tevékenységét. A gyakorlat alapján. Itt in­tézik a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyeket, a gvám­sági és gondnoksági, a lát­törekvések lényege az, hogy családgondozással együtt szüntessék meg a veszélyez­tetettséget, vagyis az okok deimi. az örökbefogadási és az állami gondozásba vé­hatási, a vagyoni érdekvé- megszűnéséhez járuljanak hozzá. A figyelem már kel­lően elégséges — az intéz­teti ügyeket. Ha figyelembe kedések száma azonban meg vesszük, hogy tavaly több nem. mint 11 ezer ezekkel a té- Súlyos gond a gyermekvé­mákkal összefüggő iktatott delemben az alkoholizáló ügyirata volt a csoportnak, érzékelhetjük. hogy periférikus feladatról szó. Szegeden 1200-nál több veszélyeztetett kiskorú gyer­meket tartanak számon. A védelmükre, óvásukra vatott intézkedések is szülök esete. A rájuk való nem társadalmi figyelemnek erő­van södnie kell. Határozatában a végrehaj­tó bizottság kimondta: a gyámhatóság tevékenysége az hi- utóbbi években elmélyül­tö- tebbé, színvonalasabbá és megesek. Legtöbb a figyel- hatékonyabbá vált. A tanács­meztető eljárás, s amennyi­ben ez nem használ, meg­felelő magatartásra kötelező azonban fokozottabban nak a családvédelemről szó­ló, érvényes határozatait A teljesítmény legyen a döntő határozatot adnak ki. párt­fogót rendelnek a gyermek gyelemmel kell kísérni ben a munkában is. hajók Befejezéséhez közeledik a BKV hajózási műhelyeiben a helyi hajóforgalmat Buda­pesten ellátó vízi járművek téli nagyjavítása. A karbantartási munkákat úgy szervezték meg, hogy a hídpótló járatok, Üjpest és Pünkösdfürdő. Budafok és Csepel, illetve Csepel és So­roksár között, a kéthetes jégzajlás kivételével egész télen szállították az utaso­kat. A budapesti teljes Duna­szakaszon. mint minden év­ben, az idén is május else­jén indul a menetrend sze­rinti helyi hajóforgalom. Szeptember 30-ig lehet utaz­ni ezeken a hajókon a Bo_ ráros tér és Öbuda. valamint a Jászai Marj tér és Pün­kösdfürdő között. Ugyancsak május elsején teszi rpeg idei első útját a Palatínus—Nagyszombat ut­ca s a Jászai Mari tér— fi- ( Casinö—Szent István park eb- | állomásokat összekötő átke­i lő járat. A z Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal az elmúlt hetekben sorozatban szervezte a szakmai vitákat a bér­és keresetszabályozás korszerűsítéséről. És milyen furcsa: a szigorúan szakmai körök­ben folytatott viták híre napok alatt el­terjedt, s a nem éppen szakmai közvéle­ményt is foglalkoztatja. A napokban mű­vezetők kérdezték: igaz-e, hogy az „okos közgazdászok" most azon törik a fejüket, hogy mikképpen lehetne valójában teljesít­ményösztönző bérrendszert megalkotni? Mert eddig azt tapasztaltuk — így a mű­vezetők —, hogy a bérezésre fordítható npm túl sok pénzt sokféle szempontok szerint kellett elosztani, de a munkatelje­sítmények szerint a legkevésbé. Valóban: hovatovább eljutunk oda. hogy nálunk a bér — s méginkább az év elején esedékes bérfejlesztés — afféle szociális szempontok szerint szétosztott támogatás­nak, juttatásnak minősíthető. Sokak sze­rint ez megengedhetetlen, gazdaságilag és társadalompolitikailag is felmérhetetlen károkat okozó gyakorlat. Mások túljutnak az egyszerű felháboro­dáson, s továbbgondolják a dolgot. Be­bizonyítják például, hogy a vállalati bé­rezés egyik meghatározója — s ez ellen jelenleg szinte semmit nem tehetünk — az árszínvonal-emelkedés kompenzációja. Mert hogy a rossz lakáskörülmények kö­zött élő, sokgyermekes alacsonykeresetű­eknek sem adják olcsóbban az élelmiszert, vagy a ruhaneműt, meg sok minden mást, csak azért, mert ő kedvezőtlenebb körül­mények között él. S bár elvileg a béreket a munkateljesítmények alapján kellene differenciálni, ám a folyamatos, sőt: a megtervezett árszínvonal-növekedés körül­ményei között minden vállalatnál számol­ni kell a „mindenkinek, minden évben va­lami béremelést" hangoztató tömegigény­nyel. Ez a jelenlegi körülményeink között ért­hető, logikus és méltánylandó. Végtére is, a 'rossz lakáskörülmények között élők leg­többje nem tehet arról, hogy nincs lakása, a többgyermekesek sem arról, hogy az ál­lami szociálpolitika csak annyit segíthet rajtuk, amennyit segít (például családi pótlékkai), s az alacsony keresetűek sem feltétlenül alacsony teljesítményeik miatt kapják a mindennapi megélhetésüket ép­pen csak fedező munkabéreket. S hogy ki­nek milyen lehetőségei adódnak a kisegítő gazdaságban, az szerencse dolga. A válla­lati bérgazdálkodásnak tehát — tetszik, nem tetszik — vállalnia kell az állami szociálpolitika funkcióit is, ez utóbbi tö­kéletlen működése miatt. A munkaadó — gyanítom — zokszó nél­kül vállalná is, ha emellett biztosítva lát­ná a „bérautomatizmusok" működését. De erre nincs garancia. A központi bér- és ke­resetszabályozás alapelve ugyanis a vá­sárlóerő és az árualap összhangjának meg­teremtése. A baj csak ott van, hogy a szabályozás a fogyasztói piac egyensúlyát szinte kizárólag a keresleti oldalról vé­di, őrzi; vagyis arra koncentrál, hogy semmiképpen se kerüljön több pénz a for­galomba, mint amennyi mögött árufedezet áll. A kínálat oldaláról viszont a szabá­lyozórendszer már-már megfeledkezik:. Nem veszi tudomásul, hogy egy egészsé­ges konstrukcióban a bérnövekmény mö­gött teljesítménynövekménynek kell áft­nia; vagyis nemcsak több pénz, hanem több áru is forgalomba kerül, s az egyen­súly stabilitását végül is semmi nem ve­szélyezteti. S mert erről megfeledkezik — vagy egyszerűen fél attól, hogy a gyakor­latban is érvényesítse ezt az összefüggést —, a keresetszabályozás oly kevés pénzt biztosít a teljesítményekkel arányos diffe­renciálásra, hogy egy-egy dolgozó vagy brigád csak mások rovására kaphat töb­bet. Hogy csak a legkézenfekvőbb oétdákat említsem: ha egyesek az átlagosnál maga­sabb béremelést kapnak, a többieket ká­rosítják; ha a részesedési alapból nagy összegű újításokat kell finanszírozni, an­nak a többiek látják a kárát; ha valahol komolyan veszik a bérezési automatizmu­sokat, akkor azzal is számolniuk kell. hogy nem lesz év végi részesedés, sőt: az adózási szabályok miatt még a bérfejlesz­tésre szánt összeg is elfogyhat. Ha valahol, valakik úgy döntenek, hogy gyakori tóV­órakényszerbe hozzák magukat. mert szükségük van a túlórapótlékkal megfejelt magasabb keresetekre, akkor ez megint csak mások rovására fizethető ki, akár csak az átlagosnál magasabb teljesítmé­nyek után járó bér, vagy az egyösszegű utalványozás szabályai szerint kifizetett munkabér. És mindez csak azért, mert a szabályozás értelmében, a többletteljesít­mény, egy bizonyos ponton túl. képtelen létrehozni a hozzá tartozó többletbér fe­dezetét! Vagyis kialakult az a képtelen helvzet. hogy nagyon megfontolandó a munkatel­jesítmények fokozása, növelése, s nem­csák a munkavállaló, hanem az egész vál­lalat szempontjából is. Nem egy példával bizonyítható, hogy az a vállalat, amelvik — engedve a teljesítményarányos bérdif­ferenciálással kapcsolatos rábeszéléseknek —, valóban kidolgozott és gyakorlatilag is érvényesített egy vaióban ösztönző bér­rendszert, néhány hónap elmúltával riad­tan lefújta a kísérletet, mert be kellett látnia, hogy az ilyesfajta kezdeményezése­ket a szabályozórendszer azonnal megtor­pedózza. F elismert veszélyről van szó. s az il­letékes hivatalok emiatt lépéskény­szerbe kerültek. Ezért is született a döntés: a bér- és keresetszabályozási rendszer átfogó korszerűsítése elodázhatat­lan. A szakmai viták nagyobb részén már túl vagyunk, de egyelőre még csak re­ménykedhetünk: 1983-tól olyan bérszabá­lyozási rendszerek működnek maid. ame­lyek a szociális megfontolásokon túl, a va­lóságos munkateljesítmények szerinti fi­zetséget is lehetővé teszik. A bérezés szo­ciális funkciójáról ugyanis egyelőre — s feltehetően még hosszú ideig — nem lehet lemondani. Ehhez az egész állami szociál­politika kritériumrendszerét és működési mechanizmusát kellene megváltoztatni. Vértes Csaba Tavaszi munkák Kezdeményezés Szegeden Előadói iroda egyetemistáknak i • Március első napjaiban •megélénkült az élet a me­zőgazdasági üzemekben. Min­denütt kijavították, felújítot­ták, az erő- és munkagépe­ket szállító jármű veket, elő­készítették a vetőmagvakat, a műtrágyát, a növényvédő szereket. Néhol még hó bo­rítja a földeket, máshol bel­víz alatt áll a vetés, ám a szárazabb helyeken már be­népesült a határ, megkez­dődtek a tavaszi tok. gépről végzik ezt a munkát, nagyobb burgonyatermelő Megelenkült a somogyi ha- üzemeben — megkezdődött tér is; a Drávától a Bala- a korai fajtájú vetőgumók tonig, ahol a talaj lehetővé kiállítása. A gesztorgazdaság teszi, szórják az istállótrá- és tagjai az idén több mint gyát és az ősziekre a fejtrá- háromezer hektáron termelik gyát. a műveletben helikop­terek is részt vesznek. Szol­nok megyében már előrébb járnak az időszerű megyei munkákkal, a hét elejére be­fejezték a 140 ezer hektár gabona télutói fejtrágyázá­munkála- sát. Mivel a hótakaró télen vastag volt, megvédte a ve­e fontos növényt. A gyümölcsösökben. Csongrád megyében, ahol téseket, s a növényzet kitű­százezer hektáron őszi gabo- nő állapotban van. Néhány nát termesztenek, megkez- hektár azonban víz alatt áll dődött a műtrágya szórása, a partosabb, magasabb fek­vésű homokvidékeken spe­ciális berendezések porlaszt­va hintik szét az őszi veté­sek fejlődését meggyorsító hatóanyagot. a mélyebb fek­vésű szántóföldeken repülő­Más megyékben előkészí­tették a korai zöldborsó és a mák vetőmagját, ha újabb esőzések nem jönnek közbe, a jövő hét elején meg is kezdhetik a vetést. A Dél­somogyi Állami Gazdaság­ban — az ország egyik leg­A fiatalok, a tanuló fia- kezdte meg munkáját. A talok szemléletéért, tájéko- Csongrád megyei pártbizott­zottságáért. politikát értő ság munkatársai, a megyei felkészültségükért felelőssé- pártbizottság oktatási ig'az­get vállaló és érző ifjúsági gatóságának tanárai, a sze­j szövetség már számtalan gedi felsőoktatási intézmé­I módját megtalálta, hogy a nyek. így a JATE. a SZO­mozgalom keretében is gya- TE, a Juhász Gyula Tanár­rapíthassák tudásukat az képző Főiskola oktatói közül érdeklődők. Egy új, figye- vállalkoztak, • összesen 42-en. lemreméltó kezdeményezés hogy segítik az egyetemis­született a KISZ Csongrád ták. főiskolások 199 KISZ­megyei Bizottságán: az egye- alapszervezetét, több mint temi, főiskolai hallgatok igé- 5000 KISZ-tagját, saját tu­nyeit figyelembe véve elő- dásukkal, felkészültségük­wj. i adói irodát hoztak létre. ^el. . „„,„„ , . . . • , , „ J , i . . .„-, A megyei KlSZ-bizottsag­lokben folytatodik a metszes. 1 amely március negyediketol nak terve hogy más ifjúsá­i i •"••••••••"•••••""•"^^""•"^•••••••"••""•"•"••i^* gi rétegeknek is megszerve­zi — igényektől függően — az előadói irodát. Az előadói iroda létesíté­séről, működéséről tegnap, csütörtökön döntöttek az egyetemi főiskolai agitáriós­és propaganda felelősök ak­tíva ülésén, amelyet a me­gyei KISZ-bizottság rende­zett. Az ülésen ott volt dr Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára, aki az ak tuális nemzetközi és belpoli­tikai kérdésekről tartott előadást. Szakszervezeti aktíva Csütörtökön Ponti iskolán dor. a SZOT Szakszervezeti a SZOT köz­Gáspár Sán­főtitkára. a Világszövet­ség elnöke tájékoztatást tar­tott budapesti választott tisztségviselőinek és üzemi aktivistáknak, bizalmiaknak a Havannában megrendezett X. szakszervezeti világkong­resszusról. Értékelte annak a jelentőségét. A világkong­resszuson részt vett magyar küldöttség tagjai március­ban minden megyeszékhe­lyen aktívaértekezleten szá­molnak be tapasztalataikról a szakszervezeti tisztségvise­lőknek. A 75 ezredik látogató Csak a múlt hét szerdáján nyitották meg a műcsarnok­ban a „Moszkva, a Szovjet­uiuó fővárosa" című nagy­szabású kiállítást, és most csütörtökön, tegnap délután már a 75 ezredik látogatót köszöntötték. A budapestiek nagy tetszéssel és örömmel fogadták a moszkvai ipar és művészet, építészet és kul­túra legszebb alkotásait be­mutató tárlatot, amelynek kapuját 75 ezredikként Vis­nyei Mihály budapesti elekt­roműszerés7 lépte át. A ked­ves vendéget a kiállítás szovjet és magyar rendezői üdvözölték, s nevükben Na­talja Ljugyina, a .bemutató igazgatóhelyettese ajándék­csomagot nyújtott át: kéz­zel festett népművészeti tál cát, Moszkvát bemutató szí nes képesalb'.imot és jel­vénygyűjleményt. A tárlat március 7-ig lesz nyitva, és a nagy érdeklődés láttán a szervezők vélemé­nye szerint talán százezernél többen is megtekintik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents