Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

8 Péntek, 1982. március 5: Pista bácsi emlékezete Hódmeaftvásárhety nagy­klteriedéiű tanyavilága, a makói 4a a a/entaal Járás kűuégei, Csöng rád tm Szen­tes mezőgazdasági területei­nek átszervezése után 1959— fiO telén kezdődött a tavasszal befejeződött a szegedi járás területén a homokterületű községek átszervezése. A magalakult termelőszövetke­zetek 1960, őszi kezdésre differenciáltan kezdték mag az előkészületeket, figyelem­be véve a települési, terme­lési adottságokat. A szőlő­gyümölcsös családi, háztáji müvelésben maradt, a szán­tó homokterülot került kö­aöe művelésbe Egy-egy közaég hatarré­wének átaxarveaeset. a ter­melőszövetkezet megalakuld* eat agy-agy kulcsember, te­kintélyei, rangos saolő-gyü­mölcs bortermelő belépése döntötte el. A Csongrád me­gyei tanaes székhelye ebben aa időben Hödmezóvásárhely volt, ott laktam én is. lBtitl február elején a megyei ta­nács vb ülése után a megye egyik tekintélyes vezetőjével látogatast tettünk Szeged vá­róiban közel, egy kiváló, rangos, bortermelő gazdánál, aki a magvei borversenyen többször nyert első dijat ki­váló „Hárslevelű" homoki borával. 19M őszén pedig az országúé borversenyen lett aranyérmes. A meglátugatott •tuxdu u szőlőművelés, bor­kezelés kiváló gyakorlati szakembere volt. Vélemé­nyét, szakmai tapasztalatát, tanácsát messze környéken elfogadták, élénken figyelték magatartását az át.szervezőn időszakában is. Pista bácsi nagyon vendégszerető ember volt, Ismert bennünket és látszott rajta, hogy örül a látogatásunknak Assal mentünk hoazá, hogy meggyőaő ervekkel be­lepteeaük eaen a homoki ha­larreasen magalakiundó ter­melőszövetkezetbe. A7. első uohár bor után megkérdez­tük Pista bácsit, ml a vele meny a arról, hogy lassan az egész országban befejeződik a mazőguzdaság atszarvagé­se, termalőszövatkaaatak ala­'íulnak a szegedi járás ho­moki gaadáikodásá közsé­geiben, „Barátaim, az vagyok én, ami a falu, nam félek én a szövetkezéstől, de ne én kezdjem már a belépést, a termelőszövetkezet megala­kítását, Termelőszövetkezet inas Itt a ml határunkban Is, ha as Idén nem. akkor jö. vőre. A szőlőm be van is­lállétrágvázva. le van metas­ve, és megmondom őszin­tén, hogy nem szívásán bíz­nám a szőlő. ŐN/.ibarack-al­mafnk gondozását másokra, <Je nem la akarok a többivel a közösben egy sorban ka­pálni." Töltött Ismét a poharakba, bennünket ts biztatott az ivásra, éreztük, le akar itat­ni, hogy na molesztáljuk a termelőszövetkezetbe való belépésre. Megkérdezte: tu­dunk-e ultizni? Szeretünk, teleltük, Hogy tudunk-e, az majd játék közben kiderül, Előhozott egy új csomag ma­gyar kártyát, ismét telehoz­ta a pincéből a csorba kan­csót. Öntött a poharakba és javasolta. Igyunk, a kezdő osztást az végezze aki a leg­fiatalabb. azt követően pedig mivel hárman vagyunk, min­dig az oszt, aki az előző partit megnyerte­Ezután egy szó sem esett a termelőszövetkezetbe belé­pésről, figyeltük a lapjárást, nagyokat nevettünk, egy-egy piros ulti elfogásakor. Gyor­san telt ez idő, észre sem vettük, hogy sötét este lett, Pista bácsi az előző évben a tanyát iskola villamosítá­sakor néhány szomszéddal összefogva bevezettette a Villanyt, E»te 9 órakor azt mondta, hogy ennyi munka után a parasztember a lovalt is megeteti, vacsorázzunk meg és utána folytatjuk az ultlzást. Február közepe volt, a téli disznóvágások ideje. A felesége hidegsültat, friss kolbászt, szép fehér kenye­ret, házilag savanyított ká­posztát hozott az asztalra. Jóízűen megvacsoráztunk, Pista bácsi ismét teletöltöt­te a kancsót a Jó hársleve­lűből Éjfél tájban-a felesé­ge kiment a szobából, ben­nünket mindenhova kívánva, mert nekünk eszünkbe se ju­tott, hogy illenék búcsút venni, és hazamenni Hód­mezővásárhelyre. Jókedvűen kártyáztunk tovább, inni már ritkábban Ittunk, mint éjfél előtt. Pista báesi szemben ült az ablakkal, amelyen kilátott a tanyabejáróra ós a dülőútra. Virradatkor, 7 óra körül em­bereket látott leszállni egy teherautóról, akik a határba indultak. „Barátaim — mondotta — nézaék mér, mi az, mi tör­ténik ottt" A megyei vezető nyugodt, természetes hangon mondta; — Pista bátyám, Jön a vál­tás. Levette fejéről a bárány­bőr kucsmát, a szoba köze­pén a padlóhoz csapta. — Barátaim úgy „átdob­tak", mint... adják ide azt a belépési nyilatkozatot, hadd Írjam alá. Aláírta é« mondta, hogy menjünk vele. Bementünk a fűtetlen tiszta szobába, ahol nagyon kellemes almaillat volt. Mintegy 30—40 mázsa jómlnőségű Jonathán. Ool­den Dellelus. és Húsvéti Rozmaring alma volt korsze­rűen tárolva. A szoba köze­pén egv díszes, plüss takaró­val letakart cimbalom, egy 25 literes üvegben ősziba­rack-pálinka volt. Pisla bácsi töltött egy literes üvegbe, azután elővett három poha­rat. azokba Is töltött, koocin­tott velünk. — Szervusztok, « belépé­sem remélem nektek is meg­ér annyit, hogy tegeződ­jünk. Három a magyar igaz­ság I — és ismét töltött a S ohavakba, megittuk. Levet­> a cimbalomról a díszes takarót, eléje ült. ráhangolt Eljátszom nektek a kedves nótámat, fiatal koromban cimbalmos voltam a falusi zenekarban, sok lakodalom­ban, bálban muzsikáltunk. Art Játszotta: „Ha elmegyek édes rózsám messzire", má­sodik résznél, ami úgy szól „keserű könny meg édes. csók" — utána eleredtek a könnyel, végigfolyt az arcán. Egymásra néztünk a megyei vezetővel, ntegurtattük. hogy milyan vihar és megrázkód­tatás megy benne végig. Is­mét öntött a poharakba, koccintottunk. — Ne haragudjatok rám az elérzékenyülésért. Ezzel a nótával kiszórtam magam­ból minden keserűséget. Reggelizzünk meg. Nem fognak itt a barátaim, szom­szédaim nevatnl rajtam­Délig létrehozzuk az előké­szítő bizottságot és holnap ezen a határrészén ts meg­alakul a termelőszövetkezet. Néhány évvel később, 1964. márciusában a Csong­rád megyei tanács vb, a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége Szegeden a megyei part-tanács székháza nagy­termében szőlő-gyümölcs nagyüzemi termesztési an­kétot szervezett, amelyen a szegedi járú* termein,szövet­kezeteiből elnökök, iőmező­gazdászok, főkertészek, bri­gádvezetők vettek részt, mintegy háromszázan. Két előadás hangzott el, az elsőt a Helvéciái Állami Gazda­ság főkertészt, a másodikat a Kertészeti-Szőlészeti Egye­tem professzora tartotta. A magas színvonalú szakmai vitában Pista bácsi Is el­mondta a több évtizedes gyakorlati tapasztalatait vé­leményét. Megállapításai, ja­vaslatai egyetértést váltottak kl az országos tekintélyű előadókból. Fáradhatatlan szervezője, hirdetője lett belépése után a korszerű nagyüzemi szőlő­gyümölostelepítésnek, ter­mesztésnek. Ma a termelő­szövetkezet amelybe ő be­lépett, a legnagyobb terüle­tű korszerű nagyüzemi tele­pítésekkel rendelkezik. Cse­megeszőlő, őszibarackos van. Pista bácsi 1979-ben bekö­vetkezett halála előtt, az utolsó benzélgetésünk alkal­mával mondotta; — Sándor barátom, sajná­lom, hogy 79 éves vagyok, életem végén értem meg a azőlő-gyümölcstermesztés korazerű gépi művelésű gaz­dag termését a nemes faj­tákból. A keveset, amit tud­tam, továbbadtam munka­társaimnak. A téesz, amely­be belépésem után még tíz évet dolgoztam, saenvedélyes művelője volt a homoktala­jok. a Mzőlő-gyümölcstelepj­ténnek, a jól kezelt homoki bornak. Kiváló borász-pincemester lehetett volna, ha a terme­lőszövetkezeti átszervezést, a társadalmi átalakulást 50 évesen éri meg. Az élet ri­deg törvényszerűsége követ­keztében ő Is elment, em­lékét tisztelettel őrzik abban a termelőszövetkezetben, amely Pista báesi belépése után, megalakulásakor a Fe­hértó Tsz nevet vette fel. Napjainkban pedig Finn— Magyar Barátság Tsz néven ismert. Katepa Sándor Cellulóze­kutatás A Csehszlovák Szocialista Köztársaság azok közé az államok közé tartozik. ame_ lyek fejlett cellulóza- ee papíriparral rendelkeznek. Az eredmények alapja a ki­tartó kutató- ét fejlesztő­munka, amely aa elmúlt évtizedekben egyre hatéko­nyabban segítette a terme­lést. A tudomány és gyakorlat egységének megteremtői, az ipa rag fejlesztenének úttörői közé tartozik a harminc év­vel ezelőtt alapított pozsonyi Papír- és Cellulóze Kutató Intézet. Az intézet munka­társai különféle rostanyagok kutatásával, ' új paplrfeldol­gozásl technológiák kifej­lesztésével tették Ismertté nevüket. Az Itt kidolgozott eljárások segítségével a csehszlovák papír- és eellu­lózegyárak ma mór világ­színvonalon álló terméke­ket állítanak elő. A hetvenes évek második felében az éezak-morva ke­rület simrovicei papírgyáré, ban olyan gyártósort helyez­tek üzembe, amely a hasz­nált papírról eltávolítja a nyomdafestéket. A módszer szabadalmát nyugatnémet és francia cégek is megvá­sárolták, A pozsonyi kuta­tók egyébként a makulatúra papír újrafelhasználásának többféle módját is megta­lálták már. (Ez, a papírgyár­tásban olcsóbb nyei'sanvitg. mint a fa, és a feldolgozása is jóval kevesebb energiát emészt fel,) A zlmrovlcel papírgyárban az új techno­lógiával naponta tíz tonna hulladék papírt dolgoznak fel, és ezáltal tonnánként 500 kilowattóra energiát ta karitanak meg. A pozsonyi kutatók rend­szeres kapcsolatot tartanak a • KGST-országok hasonló feladatokkal foglalkozó ku­tatókollektivájval, Különösen gyümölcsöző az együttmű­ködésük a kijevi papír- és cellulóza kutatóintézet mun­katársaival Rendszeresen látogatják egymást, tapasz­talataikat gyakran kicseré­lik. A külföldi kapcsolatok sorában számontartják a pozsonyiak kubai társaikat is. Évente két-három ku­bai kutatat . fogadnék néhány hónapos gyakor­lati foglalkozásokra tapasz­talatszerzésre. Vadászmadarak Kirgiziában ősi hagyó­mányai vannak a szirti sas­sal, a héjával ás a sólyom­mal való vadászatnak. A felhőkbe nyúló hegyek ős. vényein napjainkban ls gyak­ran találkozhat olyan lovassal, akinek ki­nyújtott karján egy-egy szép. idomított madár vár gazdája „utasítására". A sxirtj sas a legnagyobb va­dászmadár, szárnya fesztá­volsága a két és fél métert is eléri. Kertbarátoknak Vetni mindig kell! A hideg jdo elmúltával megkezdődik a kiskertekben az élet. A talaj előkészíté­sét követően a növények hő­igényét figyelembe véve meg kell kezdeni a zöldségfélék, egynyári virágok magvetését, illetve palántázását, Ahhoz, hogy az elképzelésünknek megfelelő fajtát tudjunk ter­melni. a vetőmagvak be­szerzését időben el kell kez­deni, mert annak ellenere. hogv a vetőmageilátás je­lentősen javult, előfordulhat, hogy később nem kapjuk meg a keresett fajtát, A növények termőképessé­gét nagyban befolyásolja a felhasznált vetőmag szapo­rítási foka. A leRjobb mi­nőségű az elit fokozat, de megfelelő termést biztosit az !. és II. szaporulati fokoza­tú vetőmag ts. A vetőmag­boltokban forgalomba ho­zott vetőmagvak szaporula­ti foka, szavatossági ideje a csomagolóanyagon fel van tüntetve, éppen ezért meg kel' őrizni az üres tasakot addig, amíg a kelés arányát és a fajtaazonosságot meg nem tudjuk állapítani, el­térés esetén a reklamáció Jo­gosságát azzal tudjuk bizo­nyítani Ha saját vetőmagot hasz­nálunk — ez csak megfe­lelő termelést gyakorlat ese­tén javasolható — feltétlen cslráztatást próbát kell vé­gezni, amely egyszerűen, nedves Itatóspaplr között, szobahőmérsékleten történ­het. A csírázást próba ered­ménye alapján kell megha­tározni a magménnytséget, mert a túl sűrű, vagy túl ritka tőállomány terméski­esést es minőségromlást eredmépyez, A csirázási pró­bát a csereakció keretében beszerzett vetőmag eseteben is végre keli hajtani. A mag­vak vetési mélységét, a ve­tés idejét, a javasolt sor­VM tőtávolsagot a tasakon le­vő utasítás tartalmazza. A palántáról nevelt korai zöld­ségfélék palúntaszükségletét célszerű vásárlással bizto­sítani. melyhez az ÁFESZ­szakcsoportok megfelelő se­gítséget biztosítanak. Ameny­nvíben csak néhány szál palántám van szükség, tej­fölöspohárban is elő lehet állftant, természetesen a faj hő- és fényigényének biz­tosításával, A korai burgonyatermesz­ténhez a vetőgumó csírázta ­tását most már meg Mi kezdeni hogy a március 1B-lki ktültetéH Ideiére sza­porltúanyagunk megfelelő le­gven. A eeí rázta tárt kellő fény én 15 fok körüli hő­mérsékleten kell végezni. Ha a vetőgumó mérete nagy, célszerű feldarabolni úgy, hogv egy-egy részre 3—3 egészséaes csira jusson, Ha daraboljuk a vetőgumót, rö­vid csírát kell hajtatni mert ellenkező esetben darabo­láskor letörik, ami késlelteti a fejlődést. Növényvédő szerekről Nlnct párja a világon Gyógyítás a hegy gyomrában Aa utóbbi másfél évben több mint ezer. tüdő- és léscsöbetagséaben szenvedő embert gyógykezeltek aPuz­Dag hegységben, 170 méte­res mélység oen. Ez a párat­lan gyógyintézet az Azer­bajdasiinho* tartozó Nahícse­vanl Autonóm Szovjet Szo­cialista Köztarsaságban van. A hagy gyomrába vágott, 296" méter hosszú föld alatti folyóson valamikor sókiter­meló munkasok dolgoztak. Megfelelő átalakítások után a hátrahagyott fejtéshelye­ken helyezték el a gyógyító részleget. — Észrevette, hogy mi­lyen itt a levegő? -- kérdezi Akif Abdullaiev. a klinika 37 éves főorvosa, — A só­rétegek által kiválasztott anyag, az erősen diszpergá­lódott nátriumaeroszol gyó­gyító hatással van a beteg szervezetre. A beteg föld alatti kezelése csaknem 200 órát vesz igénybe, A pácien­sek először szoktató kúrán mennek keresztül, majd 15 éjszakát töltenek el az egy­kori sóbányában. A» egyik beteg, Iája Pet­rova, 49 éves grúz háziasz­szony mondja: — Hat évig szenvedtem tüdőasztmában. Beleegyeztem a műtétbe is, de az operáció sem szabadi­tott meg a betegségtől. Iga­zából csak itt gyógyultam meg. Valentyina Szoszorina, 47 éves könvvelónő. az Orosz­országi Föderációból: — Krónikus hörghurutban szenvedek. A súlyos roha­mok miatt gyakran feküd­tem kórházban. Orvosságo­kat. főzeteket ittam, de » fullasztó köhögés nem múlt el Betegen érkeztem ide, most azonban, tizenöt nap után, jól érzem magam, — A természet bőkezűen megajándékozta vidékünket — mondja Oktaj Oaszanza­a Nahlcsevanl Autonóm Köztársaság egeizségügyi mt­• taszteré. — Az itteni orvosok gyógyításra nemcsak a só­bányákat használják fel, ha­nem az ásványvizeiket is. Az ásványvízforrások közelében vízgyógyintézeteket építet­tünk. Az olyan súlyos bajok, mint a mozgásszervi ízületi betegségek, a bőrsérülések ellen kitűnő eredménnyel al­kalmazzák a folyékony naf­talint. Gyógyító tulajdonsá­gait tekintve — az említett bántalmak medicinájaként —• nincs párja az egész világon (APN) A vetőmagszükséglet bi»­toaítÁsához hasonlóan cél­szerű már most beszerezni a* évi nővén,vvédöszér-szük­ségletet is. Eh he* azonban •lőre el kell készíteni a kiskert növényvédelmi ter­vét, és a hóxi növényvédő­saer-paktárgt A növényvé­delmi terv készítésénél el­sősorban a múlt évről meg­maradt, de még használha­tó készletet kell figyelem­be venni. A szakboltokban, illetve az AGROBER-nél ér­deklődni kell a kapható nö­vényvédő szerekről, A ter­vezésnél a mennyiségi szük­ségletet mindig egy köee­pes fertőzési szinthez keU számítani, hogy év végén minél kevesebb készlet ma­radjon. mivel a tárolás so­rán a hatóanyag esőkken, a folyékony növényvédő sze­rek esetében pedig még kü­lön gondot okos a fagyve­szély is. A részletes nö­vényvédelmi technológiára más alkalommal még vias­szá térünk. A házi növény vedő&zcr­roktórt a kertben épített szerszámos kamrában, vagy kertes ház esetében mel­lékhelyiségben, külön zár­ható részben kell kialakíta­ni Polcos elhelyezés a cél­szerű, es ezen belül elkülö­nítve kell tárolni a rover­ölő, gombaölő és a vegy­szeres gyomirtő szereket. Ha a növényvédő szer csórna golóanyagáról a jelzés el­veszett és bizonytalanok va­gyunk, hogy mit tartalmaz, semmiképp ne használjuk fel! Ismeretlen és lejárt szavatossági idejű növény­védő szert elásni, vízbe dob­ni tilos, azt az AGRQKER­hea vissza kell saálUtam még akkor is, ha fizetni k*B * megsemmisítéséért. A ke­reskedelemben rövidesen kapható lesz a növényvédő szerek tárolására és saSgK lltására alkalmas, nárttete táska. ennek besaetaését minden kerttulaidonosnwl ajánlom. Növényvédelem a gyümölcsösökben A gyümölcstermesztés alap­ja a tál végi lemosó per­metezés, amely a fagyok el­múltával válik időszerűvé. Normális téli Időjárás ese­tén a metszés megelőzi a permetezést, most azonban a tartós j éfborítás miatt cél­szerű a metszést a rügyfa­kadás idejére, őszibarack esetében a HZÍromhullás utá­ni Időre halasztani, ezért a permetezés megelőzi a met­szést. A lemosó permetezés szer­vezésekor a gyümölcsfajokat célszerű két részre, almás­termésűekre (alma. kürté, birs) és egyéb gyümölcsre (csonthéjas, héjas. bogyós) osztani Az alroástermésűek­nél a Novenda 1,3—2 szá­zalékos pldata, vagy az ÁG­RÓL 2 %-os töménységű ké­szítménye alkalmazandó. A többi gyümölcsfajnál a Neo­pol, vagy Báriumpoliszulftd 3-—4 százalékos oldata, eset­leg a teljes nyugalmi álla­potban az AGROL 1,5 szá­zalékos töménységben is fel­használható. A csonthéjasok­nál rügypattanás előtt, az almástermésűeknol plrosbtm­bó-állapotlg réztartalmú szerrel — Rézranklorid, Oop3 roaán Stfper D — 0,S—l as»­zatekcs töménységben — kell a permetezést végre­hajtani. A permetté eldhé-1 szítéséhez lehetőleg langyos vizet használjunk, ami elő­segíti a tökéletes oldódási. A permetezést lemosásszerO­en keU végrehajtani, hogy a permeteKŐszer a hajtások rűgypikkelyel közé, a kéreg repedésekbe m bejusson. Permetezni csak fagymen­tes időben szabad. A vegyszeres növényvédő lem mellett fontos jelentő­sége van a mechanikai nö­vényvédelemnek is, amely egyszerűen a kéregrepedé­sekben levő lárvák kapa­rással és drótkefével törté­nő elpusztításából áll. Lé­nyeges. főleg az ágelhalást é6 a mézgásodást meg­előző védekezés, a metszés után közvetlen alkalmazott Cellcid, vagy Santar SM­mel történő sebkezclés, amely a nagyobb sebfelü­letek helyén keletkező knr­hadást Is megelőzi Dr. Tóth Mlhálv, megyei főkertéig

Next

/
Thumbnails
Contents