Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

Szerda, 1982. március 31. 3 üzembe helyezték Szegeden a gyógyszertári központot Impozáns épfllet áll Szegeden, a József Attila sugárút és a Budapesti körút kereszteződésében. Az utóbbi hetekben megélénkült körülötte az élet; serényen dolgoztak az útépítők, rendezték környéket és megkezdték a beköltözést a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ dolgozói ú.i székházukba. melyet a DÉLÉP épített több mint 50 millió forintos költséggel. Tegnap üzembe helyezték a vállalat Enyedi Zoltán felvétele épületét, melyben javában tart például a laboratóriumi berendezések beállítása, valamint a régi helyéről az újba átköltöztetett Gaienusi laboratórium üzembe helyezése. Az új épületben kedvezőbbé váltak a gyógyszertári központ dolgozóinak munkafeltételei. A raktárak alapterülete többszöröse a réginek, valamint korszerű szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésért. Tanárképző főiskola Ünnepség, elismerések Tegnap, kedden rendezte meg felszabadulási ünnepségét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, mely alkalomból kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végzett oktatóknak és hallgatóknak. Miniszteri dicséretben részesült dr. Kovács András ad junktus. Nagy Katalin magyar—orosz szakos tanárnő, az intézmény tavaly végzett hallgatóia pedig a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérmet kapta meg. Kiváló Tanárjelölt oklevelet vehette át Bagó József magyar—népművelés. Gali Erzsébet matematika—fizika, Kéri Laura magyar— orosz. Szabó Csilla magyar —orosz és Takács Júlia magyar—történelem szakos, utolsóéves - hallgató. Jó tanuló — jó sportoló kitüntetést kapott: Kotormán Zsuzsa negyedéves biológiatestnevelés. Kuruez Edit másodéves matematika—fizika. Kosa Erika harmadéves földrajz—testnevelés, Vincze Tamás harmadéves földrajz—testnevelés. Domonkos Mihály negyedéves pedagógia—testnevelés, és Borbás János másodéves földrajz—testnevelés szakos főiskolai hallgató. Zirc 800 éves Zirc, a Bakony ősi települése idén ünnepli fennállásának 800. évfordulóját. Az augusztus 20-ig tartó jubileumi ünnepség- rendezvénysorozat április 3-án, szombaton kiállítással kezdődik meg a művelődési házban. A kiállítás anyaga utal a kora múltra: az első írásos dokumentum 1182-ben kelt. III. Béla király első franciaországbeli házasságát már Zircen, templom és kolostor adományozásával pecsételte meg. Máig fennmaradt építészeti emlékei közül az 1732-ben épített apátsági templom, a mellette levő kolostor és még számos értékes műemlék őrzi a település patináját. Kisüzemi termelés, fogyasztási szolgáltatások Megbeszélés a SZÖVOSZ-ban y üzemeltetéA fogyasztási szövetkezeti kaközösségeket célszerű ki- szállítóeszközök szervek fokozottabban köz- alakítani; mind a két for- sénél. remüködnek a kisüzemi ter- mánál elsősorban a kisvál- A/ elnökség rámutatott: melés, a kisegítő tevékeny- lalkozást irányító szerv vagy még jobban fel kell karolni ség továbbfejlesztésében, va- vállalat, illetve a lakosság az Áfész-ek keretében műlamint a fogyasztási szol- javára k€ll szolgáltató, to- köclő népgazdasági szakcsogáltatások szervezeti for- vábbá ipari tevékenységet portok munkáját. Újabbak szervezése is számításba jöKülönféle korlátok máinak korszerűsítésében és folytatni. a rnagánkisipar szolgáltató- Az ipari szakcsoporlok és munkaközösségek sainak kiegeszitéseben —, .,,„,„, hangsúlyozta a SZÖVOSZ a vaualat elnöksége keddi ülésén, ame- bekapcsolódhatnak a folyen a szövetkezetek ilyen gyasztási cikkek, például a irányú tevékenységének még hiánycikkek gyártásába. Jó kihasználatlan lehetőségeit lehetőségek kínálkoznak a elemezte. Az elnökség meg- külpiacon is előnyösen érállapította: elsősorban azo- tőkésíthető termékek előállton a területeken kell moz- lítására. Az eddigi felmérégósítani az Áfész-eket, a sek alapján a fahulladék-feltakarék- és lakásszövetkeze- dolgozás íkáderipari terméteket, illetve vállalatokat, kek. kisbútorok), a vas- és het. Panaszkodik a téeszelnök. Hogyne panaszkodna, hiszen csak a legutóbbi negyedévben vagy harmincan léptek ki a szövetkezetből. Jórészt fiatalok. Ki a fővárosba ment, ki Szegedre. Megérte nekik. Otthon tizenkét-tizenöt óra munkával kerestek havonta ötezret a szállítási üzemnél. Most, egy szegedi nagyvállalatnál napi nyolctíz órával ezerötszázzal is hajazzák az otthoni pénzt. A busz beviszi őket Szegedre, este hazaviszi őket. Az utazással sem vész el több idejük, mint otthon a munkaidőben. A borítékban pedig jóval több van. Rosszul menne a téesznek, hogy nem képes megfizetni az embereit? Dehogy. A jók között jegyzett szövetkezetről van szó. Csak éppen nem képesek lépést tartani másokkal, ami a béreket illeti. Egy a sok közül, aki Pestre ment, egy nagyvállalathoz. Otthon, a téeszben alig volt használható valamire. Szakmája nem volt, amit csinált, alig volt köszönet benne. Most, a fővárosban félig segédmunkás, félig udvaros. Hol söpröget, hol anyagot mozgat. De az otthoni háromezer helyett több mint kétszer annyi kerül a borítékba. Nem is volna ez önmagában nagy baj. Nem őt sajnálják a szövetkezetben, hanem azokat, akikre hat a nagyobb pénz. Menjen el két-három ember, s jöjjön vissza a hírrel: könnyebben és jóval többet keres, mint otthon ... Megy utána a többi is. Igaz, a szakemberek egyelőre maradnak. Hogyne maradnának, amikor — mivel nélkülük megállna az élet — ők kapják a szövetkezetben a kiemelt bérfejlesztéseket. De elmennek a kevesebbet kereső, tedd ide-tedd oda emberek. S nem csak az a baj, hogy rájuk is nagy szükség van, hogy ha sok fogy belőlük, akkor is megáll az élet. hanem az is, hogy így végletesen megugrik a bérszínvonal a szövetkezetnél. S így nemcsak, hogy bért nem emelhetnek a szakembereknek, lassanként fizetni is alig tudják őket. S akkor jön, amit valaha virmanolásnak neveztek. Például az a megoldás, hogy fölvenni bárkit, csak a hónap első felében vesznek föl. Munkakönyvet viszont csak a hónap második felében kaphat a kilépő, ha dolgozik, ha nem. Ezzel is lehet ideigóráig — a szabályosság látszatát fönntartva — a szükséges határok között tartani a bérszínvonalat. De a következő lépés már csak az lehet, amit az elnök mond: — Föl kell vennünk néhány tucat embert ezerötért. Ne csináljon semmit, őrizze a hűvöset és tartsa a bérszínvonalunkat. Egy feladatuk lesz: hagyják nálunk a munkakönyvüket... I Panaszkodik a nagyvállalat párttitkára. Új munkaszervezési eljárást akarnak ! részben. Kevesebb emberrel vagy negyven százalékkal növelhetik így a termelést, azaz a termelékenységet még nagyobb mértékben. Igen ám, csakhogy az ott dolgozóknak vállalniuk kell a feszítettebb, több figyelmet követelő munkát, a betanulásról nem is beszélve. Ezért viszont jogosan várnának el jóval több pénzt. Csakhogy miből fizessék őket. Mert ők is a bérszínvonal és a bértömeg kettős Prokrusztész-ágyát nyögik. Ha többet dolgozik valaki, a korábbinál jóval több értéket állít elő. jogosan várná el, hogy jóval többet is kapjon munkájáért. Igen ám, de a minimálisra szabott bérfejlesztési lehetőségből komolyan differenciálni semmiképpen sem lehet. S az sem lehet megoldás, hogy akinek nem tetszik, vegye a kalapját. Hiszen az új munkaszervezési eljárás bevezetésével fölszabaduló munkáskezekre nagyon nagy szükség van másutt a vállalatnál. A többi üzemrészben. Őket is ott kellene hát tartani. Hiszen az új munkaszervezési eljárást nem a magas bérköltségek csökkentése indokolja, mint mondjuk Nyugat-Európában, hanem éppen a munkaerőhiány. Márpedig ha valaki nem kapja meg a két-három százalékos béremelését, egykét éven belül elmegy a cégtől. Ha pedig mindenki az átlag körül részesül bérfejlesztésben, miből adjanak többet azoknak, akik többletmunkát vállalnak a cég érdekében. Hiszen vállalásuk indoka nyilván a többletjövedelem reménye. Csakhogy ez a többlet mindenképpen fölborítja az oly szigorúan beszabályozott vállalati bérgazdálkodást Ügy tűnik, egyre inkább ott tartunk, hogy a differenciálás iránti igényeknek képtelenek eleget tenni a vállalatok. Mert bármelyik ujjukat harapják, mindegyik fáj. Ha jó szakembereik bérét emelik átlagon felül, otthagyják őket a betanítottés a segédmunkások. Mert másutt többet kaphatnak. S nélkülük is megáll az élet Ha jó szakembereik, szakmunkásaik bérét is csak az átlaggal egyezően emelik, akkor éppen legértékesebb embereik közül veszítenek néhányat. Éppen azok közül, amelyekhez mindenképpen ragaszkodnának, mert a legtöbbet ők produkálják a vállalat számára. Egyre több vezető panaszkodik a bérgazdálkodás kötöttségeire. Érthető, hiszen egyre több vállalat kerül nehéz helyzetbe amiatt, hogy az olyannyira igényelt intenzív fejlődés eredményeként keletkező többletteljesítményt képtelenek megfizetni a mai szabályozók szabta korlátok között. Volt rá példa, hogy az újjászervezett, a legkorszerűbb munkaszervezési szisztéma szerint kialakított üzemrész üresen maradt, mert a két-háromszáz forint pluszért senki sem volt hajlandó vállalni a jóval nagyobb megterhelést. A kért hat-hétszáz forint többletet pedig képtelen volt megfizetni a vállalat bérgazdálkodásának adott korlátai között. Igaz, megoldás mindenre akad. Mert lehet virmanolni, alibi embereket alkalmazni; a módszer fölött — úgy hittük — eljárt már az idő. Csak az a kérdés, meddig, s van-e értelme az ilyen foltozgatásnak. S lehet mentesítést is kérni a kötöttségek alól, s rendkívül indokolt esetben meg is kaphatják a vállalatok és a szövetkezetek a népgazdasági érdekek szülte áment. Csak az a félő, hogy a rendhagyó esetekből előbb-utóbb mindennapi gyakorlat lesz, már ami a kéréseket illeti. S azt sem lehet állítani, hogy e kérések föltétlenül indokolatlanok lennének. De előbbutóbb már az is indokká válhat, hogy: kérem mi lemaradtunk ... * Sok, egyre több vállalatvezető életét nehezítik meg a bérgazdálkodás kemény korlátai. Igaz. mindenképpen ellenőrizni kell a béreket, a piacon vásárlóerőként jelentkező jövedelmeket, hiszen az ország gazdasági helyzete aligha viselné el a jövedelemkiáramlás hirtelen megnövekedését. Többletjövedelem mindenképpen csakis többletteljesítmény ellenértékeként juthat a dolgozóknak. Csakhogy mércéinkkel is bajok vannak. Mert nem biztos, hogy ha valaki a többet fizető helyre megy, ott nagyobb értéket tesz le a népgazdaság asztalára, mint a kevesebbet fizető régi helyén. Lehet, hogy a jövedelmi különbségnek csak az az oka, hogy valaha máshogy „állt be" ez, s máshogy amaz a cég. Mert az egy-egy vállalatnál kialakult bérszínvonal és bértömeg nagysága nem függ össze feltétlenül az egy dblgozóra jutó hozzáadott értéktől, a vállalat eredményességétől. Lassanként változtatásra érett bérszabályozásunk rengeteg kötöttséget tartalmazó rendszere, amely sokáig jól szolgálta a népgazdasági érdekeket. De az is bizonyos, hogy a többletjövedelem csak a többletteljesítményhez kötődhet a jövőben is, az eddigieknél is kifejezettebb módon. S az igazi, oldottabb bérszabályozás mindenképpen a különbségek növekedésére vezet majd. Hiszen nyilván azt is tudomásul kell venni előbbutóbb, hogy a változatlan értéket produkáló munka ellenértéke is változatlan kell, hogy maradjon. Szávay István Légszűrő kémény amelyek leginkább megfelelnek a szövetkezeti sajátosságoknak, és a tagság érdekeinek. A szövetkezeti mozgalom sokszínű tevékenysége, változatos szerfém tömegcikkek (szerszámok, háztartási eszközök, lakatosipari áruk), divatcikkek, népművészeti termékek. textíliák, továbbá alkatrészek részegvségek vezeti felépítése, és például gyártása jöhet számításba, a mezőgazdasági kisterme- A -szolgáltató szakcsoporlés integrálásában elért ed- tok. vállalati munkaközössédigi eredményei alapot ad- gek a lakásépítéssel és nak az egyes kisvállalkozó- -fenntartással kapcsolatos si formák hatékony kibon- munkákat is elláthatnak, éstakoztatásához. A szövet- pedig úgy, hogy a tervekezetekhez szorosan kap- zést és a művezetést is elcsolódó ipari és szolgáltató végezhetik, és a szakiDari kisvállalkozások formája- munkákat is elvállalhatják, ként szakcsoportokat, a sző- A kisvállalkozásoktól sovetkezeti közös vállalatok- kat várnak a javító- és a nál pedig gazdasági műn- szervizszolgáltatásnál, és a Meggyorsultak a tavaszi munkák Az időjárás kedvezőbbre gazdasági munkák végzéséfordultával szerte az ország- ben. ban meggyorsultak a tavaszi A belvizektől megszabamunkák. A déli fekvésű Ba- dult és felszikkadt földeken tanya megye határában ked- gyorsított ütemben készítik den már félezer gép dolgo- elő a talajt, a sima porhazott a földeken. A többségük nyós magágyat a kukoricáa magágyat készítette a ve- nak, a cukorrépának, a kentés alá. Az átlagos traktorok dernek, a napraforgónak és nyújtott műszakban, a nagy egyéb tavaszi vetésű növételjesitményűek többsége pe- nyeknek. A megye legnadig éjjel-nappal a határt gyobb cukorrépatermő gazjárja, s ennek megfelelően daságában, a Székkutasi Üj megszervezték a két műsza- Élet Tsz-ben, ahol az idén a kos üzemanyag-ellátást és tavalyinál is nagyobb terüjavítószolgálatot is. leten: 720 hektáron termelik Csongrád megyében a ké- ezt a fontos ipari növényt, sei kitavaszodás, a szeszé- éjjel-nappal folyamatos műlves, változékony időjárás szakban dolgoznak a magágy ellenére sincs számottevő el- készítő nagy teljesítményű maradás az időszerű mező- traktorok. Mind több környezetvédelmet szolgáló berendezésre kap megrendelést a FÜTÖBER csongrádi gyára. Hogy győzzék a munkát, több mint negyvenmillió forintos költséggel bővítették, korszerűsítették az üzemet: ezerhétszáz négyzetméteres új üzemcsarnokot építettek, gépi berendezéseket szereltek fel, a korszerűsítés eredményeként a tavalyi négyszázötven millióról a következő években átlagosan mintegy ötszáznyolcvan millió forint értékű környezetvédelmi és klímaberendezés kerül ki a gyárból, elsősorban porleválasztók, porszűrő ciklonok, légszűrők, ventillátorok. Ezeknek jó részét cementművekben. faipari üzemekben szerelik föl. Egy finn gépsoron újdonságot is gyártanak: füstés hangszűrős fémkéményt, tetszés szerinti méretben. A kémény jól csatlakoztatható a már meglevő könnyűszerkezetes épületek, óvodák, iskolák utólag megváltoztatott, korszerűsített fűtőberendezéséhez is. Sörgyár epul Megkezdődött Martfűn az latot — egyesítő gazdasági drszág első szövetkezeti sör- társaság szolnoki közgyűlégyárának építése - jelentet- sén. A sörgyárat a Martfűi tek be kedden, tegnap az , , . „ ... . üzem létrehozására alakult, Novenyolajgyar melletti te27 partnert — tsz-t, áfészt, ruleten építik fel, 1984 ny»állami gazdaságot és válla- ráta.