Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

Kfcdd, 1982. március 2. MMMMMinreMMM 3 Nemzetközi megbeszélés A gyógyszergyártásról Hétfőn nemzetközi gyógy- dozna. ezért nagy az érdek­szergyártási konzultáció kez- lödésük az olyan üzemek dődcitt Visegrádon. Az UNI- iránt, amelyek nem csupán DO — az ENSZ nemzetközi egyetlen gyógyszer-alap­iparfejlesztési szervezete — anyag gyártására 'alkalma­immár harmadszor kérte fel sak, hanem — mérsékelt hazánkat, hogy a fejlődő or- költséggel — másfajta ké­szágok szakemberei számára szítmény alapanyagának rendezzen a gyógyszergyár- gyártására is átalakíthatók, tás problémáiról, lehetőségei- vagy eleve több gyártmány vei foglalkozó tanfolyamot, időszakos váltására tervez­Szinte valamennyi fejlődő ték őket. ország törekszik arra, hogy a lakosság ellátását a hazai A kéthetes tanfolyam — gyógyszergyártás megterem- amelyet a Vegyterv, a Ma­tésével biztosítsa. A fejlődő gyár Kereskedelmi Kamara országokban már működő és a Magyar Gyógyszeripa­üzemek többsége gyógyszer- ri Egyesülés szervezett meg kikészítéssel foglalkozik, — e célra kínál megoldáso­vagyis importált gyógyszer- kat a résztvevő 16 ország alapanyagokból állítja elő a szakembereinek. Előadá6o­készítményeket. A fejlődő kon ismerkednek meg a országok közül csak a leg- több célra használható nagyobbak rendelkeznek gyógyszergyártó üzemek tí­gyógyszer-alapanyaggyártó pusaival, s az ehhez kap­iparral, elsősorban azért, csolódó műszaki és gazdasá­mert ennek megteremtése gi kérdésekkel. Ezen kívül nagyon költséges. A külön- megtárgyalják az egészség­böző népbetegségek gyógyí- ügyi világszervezet által a tására szolgáló legfontosabb fejlődő országokban 'beve­készítmények alapanyagának zetésre ajánlott 14 gyógy­gyártására azonban több fej- szer-alapanyag lődő ország is szívesen ál- technológiáját. Rozsé­betakarítás Igazi téli munka a rőzse­betakarítás. A vízügyi igaz­gatóságok a hullámtéri er­dőségek öreg fáinak gallya­it, illetve az 5—6 éves fűz­favesszőket kettős rendelte­tésű céllal használják fel. A töltéseket fenyegető magas vízállásnál különböző mére­tű „rőzseműveket" mintegy védőpajzsként helyezik el a gátak oldalán. Ugyancsak jó hasznát ve­szik a rőzseszőnyegeknek a folyószabályozási, partbizto­sítási munkák végzésénél. A szegedi partfal újjáépítése­kor például csupán a hajó­állomástól a régi hídig ter­jedő, szakaszon több részlet­ben, összesen 26 000 négyzet­méter rőzsepokrócot állítot­tak össze és süllyesztettek le terméskövekkel terhelve a mederbe. Ezen a télen a vesszők összegyűjtését akadályozta a szokatlanul hosszú ideig tar­tó árhullám, ezért tulajdon­képpen csak az elmúlt he­tekben láthattak munkához a rőzsegyűjtő brigádok. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság működési területé­hez tartozó hullámtéri erdő­, , ségekben az idei szezonban gyártasanak • mintegy 50 ezer kévére va­I lót takarítanak be. Milyen legyen a leendő ér- nél jobban teimiség? A szakmai ismere- hallgatókat foglalkoztatja a roztak az elosztás rendjé­mindaz, ami nek korszerűsítéséről. Végül teken túl elsőrendű köve- itthon történik. Az kétség- jogos az igény, hogy a fel­telmény, hogy nemcsak a telen, hogy vannak az egye- sőoktatási intézményekben saját sorsukért felelős, ha- temeken, főiskolákon meg- működő KISZ-szervezetek nem közéleti érdeklődésű lehetősen apolitikus csopor- markánsabban képviseljék a emberek kerüljenek ki fel- tok, akiknek a bevonása, ér- diákok érdekeit, sőoktatási intézményeinkből, deklődésük fölkeltése közös © Az említett vitákban több A közszerepléshez, a haj- dolgaink iránt, változatlanul helyütt fölvetődött az ön­landóság nem múlhat pusz- feladatunk. tevékeny csoportok helyes ta elhatározáson., A jogok © A felsőoktatás reformja- megítélésének kérdése... Kilincsek egy múzeumajtón? Halasi Imre rendezi az Uborkafát és kötelességek kölcsönössé­gét, a közéletiség gyakorla­tát már a diákévek alatt el kell, és el is lehet sajátíta­ni. Valójában milyen szín­vonalú a demokrácia az egyetemeken, főiskolákon? Erről beszélgettünk Szantner nak a tervek szerint 1983- — Meggyőződésem, hogy ra el kell készülnie. Eh- ezeket a konkrét célra, spon­hez bizonyára kollektív tán módon szerveződött cso­bölcsességre, alkotó vi- portokat tevékenységük sze­tákra lesz szükség. Meg- rint kell megítélni, nem felelőek-e ehhez a közvet- pedig előítéletek alapján. Ha len demokrácia fórumai? céljaik, törekvéseik tartal­- Fórumokban nincs hi- ma nem ellentétes politi­Ivánnal, a KISZ Központi ány. Mégis vegyes a kép. Az kánkkal, vagy a KISZ tö­Bizottságának osztályvezető- utóbbi években új vonások- rekvéseivel, segíteni kell őket jével. kai erősödött a hallgatói vé- anyagi eszközökkel, erköl­Az intézmények irá- lemények elismerése az ok- esi támogatással. Egy köz­nyításában, a döntéshozatal- tatási kérdésekben. Sokat művelődési vagy tudómé­ban viszonylag nagy sza- ieient például, hogy egyre nyos diákköri célzattal ösz­vuk lehet a hallgatóknak. Az több intézményben a tan- szekerült társaság lehet ér­egyetemeken az osztott ve- széki testületek üléseire is tékek hordozója, függetlenül zetés elve érvényesül, a jog- meghívják a hallgatók kép- attól, hogy nem a megszo­körök megoszlanak a rektor viselőit. Mégis, sok még a kott kereteken belül mun­és az egyetemi tanács kö- formalizmus nem egy he- kálkodik. zött. Utóbbinak pedig tag- Jyen az elismerésben és a © Az eredményesebb érdek­jai a hallgatók választott hallgatók részvételében egy­képviselői is. Ennek elle­„Lehet, hogy a harmincegy évem másnak sok, nekem ke­vés" — morfondírozott szimpatikusán azt követően, hogy nyakába szakadt a nagy megtiszteltetés. Ruszt József távoz­tával ugyanis ifj. Halasi Imrét bízták meg a színház prózai részlegének vezetésével — s ha már így adódott, névjegy­kártyáján az előtagot leghelyesebb elfelejteni legott, ne­hogy bárkit befolyásoljon; ö még csak ifjús: dehogy. Azóta meglehetősen fölnőtt fejjel intézi színházi dolgait, s végté­feketókkel, s ebből vezetni le az emberi konfliktusokat. Ma már tudjuk, az emberi kapcsolatok differenciáltab­bak, bonyolultabbak, ezért nem vállalhatjuk magunkra az ítélkezést. Bemutató pénteken este re hátha az sem lesz teljesen elképzelhetetlen, hogy jövőjét Kisszínházban. Az Uborkafa nem egyéb szempontok, mint az határozza majd meg, mit fog csinálni, hogyan... Távolabbi elképzelésekről persze korai beszélni még (hivatali zsargonnal élve: nem publikus). Annál in­kább, mert küszöbön az első. mihdenképpen önálló pen­zum. Az új helyzetben, belső viharoktól tépetten. egy olyan bemutató elkészítésén fáradoznak a Kisszínházban — Ruszt bizonyításra nem szorulóan megnyugtató szak­mai közreműködését először nélkülözve —, mely az úgy­nevezett mai magyar drámát jelenti az idei évad palettá­ján. Ez a darab — nomen est omen — Urbán Ernő: Uborkafája. Melyet az 50-es ban egy ilyen bátor hangvé­telű, friss és kritikus darab színpadra kerülhetett, ha az­zal az utóélettel is. mely mondhatni törvényszerűen kijárt neki akkor. Mi érdekel bennünket az Uborkafa kapcsán most? Hogy a jele­nünkkel. mai társadalmi gondjainkkal csak akkor néz­hetünk szembe igazán. ha bevalljuk múltunkat, tudatá­ban vagyunk annak, s nem próbáljuk sem letagadni, sem megtagadni. Ezért nincs szándékunkban erőszakosan aktualizálni, noha az alap­motívuma, a pozíciókeresés, •az uborkafára való érdemte­díszleteit Menczel Róbert tervezte — Halasival dolgo­zott a Calandrián is —. most végez belsőépítészként az Iparművészeti Főiskolán. A jelmezek Vágvölgyi Ilona munkái. Főbb szereplők: Ki­rály Levente, Mentes József, Gyürki István. Egervári Klá­ra, Karancz Katalin, Nem­csák Károly, Fekete Gizi. Az előadás zenei effektusait Zsedényi Erzsébet, a tévé munkatársa állította össze, korabeli anyagból. Nlkolényi István nére ma még ahány ház, annyi szokás. Sok helyütt tartja magát az a megcson­tosodott nézet, hogy a tanu­lók részvételének a közélet­ben, csupán nevelési cél­zata van, azaz nem több, mint a fölkészülés egyik, esetleg nem is a fontosab­bak közé sorolható része. Tavaly tavasszal, a KISZ kongresszusának előkészí­tésékor jó néhány fóru­mon kemény bírálat érte az ifjúsági mozgalmat. képviselet igénye a fel­sőoktatásban, a KISZ X. kongresszusán is többször elhangzott. Mi szükséges ehhez? — Az egyenrangú part­neri viszony alapfeltétele Mennyiben tükrözték az mindenekelőtt az, hogy a fia­akkor elhangzottak a va­lóságot? — A vitákban a felvetett kérdések döntő többsége a Ahol az oktatói kar így vé- hallgatók valós problémáin lekedik, ott bizonv ennek alapult. Ezeknek azonban megfelelő komolysággal ér- csak kisebb hányada fog- _ tékelik a fiatalok észrevé- lalkozott kifejezetten az íf- egyetemeken, teleit. Aligha kell bizonygat- jusagi szövetséggel. Mégis, sem képze]hető talok és különösen válasz­tott képviselőik jól ismer­jék a házon belüli helyze­tet, és saját lehetőségeiket. Azaz: igényes elemzésen ala­puló helyzetkép, tájékozott­ság, információ nélkül az főiskolákon el valódi vitákat a jövőben is támo­gatjuk. © Hallhatnánk valamit bő­vebben a hallgatók kriti­kus észrevételeiről? A vélemények négy ka­Az években kétszer tartottak ke- len fölkapaszkodás, örök em­resztvíz alá: a budapesti Nemzetiben rendezte meg Marton Endre 1953-ban. s olyan vitákat, lobbantott föl, hogy le kellett venni a mű­sorról, állítólag azzal az üze­nettel. „vannak ajtók, me­lyeken nincs kilincs". Hanem Urbán Ernő is megkapta a magáét... Minek következ­tében a darabot átdolgozta, s így került az vissza a szín­padra; mi több, Marton Endre majd két évtizeddel később. 1972-ben. tévéjáté­kot rajzolt belőle — Szege­den most, immár három év­tizednyi hallótávolról. az eredeti és az átdolgozott vál­tozatot montírozta egymásra Böhm György dramaturg. — Amikor Ruszt vezetésé­vel megterveztük az idei évadot — mondja Halasi Imre —, főleg az a szempont lebegett szemünk előtt, hogv fiatal társulat jött össze, s amíg ütőképes együttessé kovácsolódik, tanácsosabb kevésbé ismert drámákat lát­szani, kisebb a kockázat. Hanem helyet akartunk biz­tosítani hazai darabnak is. s az Uborkafa, bár nem egé­beri gyarlóság, társadalmi szerkezetektől független em­beri motívum. Mi harminc évvel ezelőtti múltunk tük­rét akarjuk láttatni. — Vagyis az előadása a magyar szatíra múzeumába kalauzol el csupán? — Ha a téma már muzeá­lis, akkor igen. De csak ak­kor . .. Köztudott dolog, hogy a társadalmi szituáció változásával az emberi szi­tuációk lassabban változnak, s e két tempóvétel közti kü­lönbség óhatatlanul beszü­remlik az előadásba, persze ha a néző is úgy akarja. A darab ugyanis ismertnek té­telezhető föl, hiszen televí­zióról egy ország figyelhette. A próbákat szakmailag sem érdektelen stílusgyakorlatok­ra használtuk. Olyan játék­stílus megteremtésére törek­szünk. mely a mű keletkezé­sének idejét idézi, ahogyan magunknak megfogalmaztuk, egyfajta „hősies realizmust" kíván. Távol áll tőlünk vic­cet csinálni az 50-es évek­ből, bár efelé is elvihetnőnk a darabot. Csak ez így túl szen napjaink termése, mű- olcsó, tisztességtelen kísérlet faját tekintve feltétlenül lenne apáinkkal szemben, megérdemli, hogy ne feled- Azt a kort fölgyorsult törté­ni. hogy a közéletiséget sem- el kel! ismerni, hogy jogos demokrácia. Azután rang­mi sem ölheti ki jobban az kritikák ertek bennünket is. g^ini ken a tennivalókat, emberekből, mint az, ha úgy De talán jelez valamit, hogy és ennek alapján rneghatá­érzik. hogy a szavukra azok a bírálatok egytől egyig a roznij hogv hol érdemes, figyelnek legkevésbé, akik- KISZ által szervezett ese- vagy szükséges csatát in­u ményeken kaptak nyilvános- dítani. Nagyobb nyilvánosság sagot. A demokratikus ve- ke„ a döntések előkészítésé­leménycserét, az előre vivo hez> mert ezzel nemcsak megalapozottabban lehet ha­tározni, de megteremthető a kölcsönös bizalom is, ami nél­kül ugyancsak elképzelhetet­len a demokrácia szélesíté­se. © Az utóbbi időben né­hány egyetemen, főisko­lán „harcolnak" azért, hogy a KlSZ-érdekképvi­selet váljon el a hallgatói képviselettől? Mivel ma­gyarázható ez a bizalmat­lanság? — Sajnós, néhány helyen nyosságok. így a szakmai előfordult, hogy a hallgatók gyakorlatok szervezése, szín- képviselőit a KISZ-en kí­vonala, avagy az oktatás el-» vüliek kizárásával KISZ­aprózottsága, merevségei. A fórumokon választották meg, diákok szociális problémái ami ellentmond a szabályok­közül éppen az említett fő- nak- A lényeg azonban nem rumokon vetődött fel az ösz- ez. Ahol a KISZ-szervezet töndíj reálértékének nagy- jól, érdekképviseleti műnké­hez az szól. © Gyakran hallani mostan­ság, hogy csökkent az egyetemi ifjúság politikai érdeklődése... — Szerintem ennek éppen az ellenkezője igaz. Csak­hogy, ma már ezen a téren is igényesebbek a fiatalok. A tegóriába sorolhatók, rosszul szervezett, formális, egyik, az elhelyezkedés ne­érdektelen rendezvenyek sen- hézségei, a szakmai pers­kit sem vonzanak. Az utób- pektíva esetenkénti hiánya, bi néhány, évben egyéb-. A fiataiok rámutattak a pá­ként az tapasztalható, hogy iyazati rendszer hibáira, és a világpolitika eseményei- fölhívták a figyelmet az •BMriririMMMarererareririMK egyes szakokon tapasztalható álláshiányra. Nem ' kevésbé fontosak a képzésbeli h iá­fokú csökkenése, és elosztá­sának igazságosabbá tétele. Ismeretes, hogy a KISZ X. kongresszusán hangzott el a bejelentés, miszerint mint­egy 30 százalékkal fölemel­ték az országos ösztöndíj­keretet. Néhány hete pe­dig, az egyetemek és főis­kolák ifjúsági parlamentjén, maguk az érintettek hatá­jának a nyilvánosságát is megteremtve látja el a fel­adatát, ott a hallgatók nem követelnek sem tartalmilag, sem formailag másféle kép­viseletet. Nekünk pedig er­re kell törekednünk a jö­vőben is. Fórumokban, egészséges vitaszellemben azt hiszem, nincs hiány. G. L. F. Gyorsan népszerűvé váltak a fogyasztók körében a Dél­jék el méltatlanul. A ma- nelmi, politikai helyzet ielle- i a'fel«i Pincegazdaság rostos gyümölcslevek A vállalat most gyar szatírának felszabadulá- mezte, melyben szüksé'gsze- I UJ termékkel jelentkezett a piacon: a paradicsomkoktélt is rűen követték egymást az I 1 literes üvegekbe töltik. A paradicsomivólét zellerrel és események, a pozitív dolgok 1 Pritamlnpap-ikával ízesítették. A koktél nem tartalmaz csakúgy mint a negatívok! | tartósilóanyagot, kisgyerekek és esetleg diétázók is fo­Akkor sarkítani kellett e- i Pyaszthat ják. Tavaszi fáradtság idején különösen jó szolgá­lent, szélsőséges figurákkal, I latot t-het magas vilamin- és ásványisó-tartalma. Képün­túlságosan jókkal, túlsáí.o an I kör; p lackozzák a paradicsomkoktélt gyar sunk utáni első és majdhogy­nem folytatások nélküli pre­cedense — ha szabad ígv fo­galmazni. Már az a körül­mény is figyelemkeltő, hogv abban a történelmi szituáció­Megholt a gitárművész Súlyos betegség után. 46 éves korában Budapesten elhunyt Szabó Gábor világ­hírű gitárművész. A világ egyik legjobb dzsessz és dzsesszrock gitárosaként szá­mon tartott Szabó Gábor gyermekkorában került Ame­rikába. Az utóbbi években érdeklődése a magyar zenei élet felé fordult: több alka­lommal fellépett Magyaror­szágon. Utolsó lemezfelvételét a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat készítette: a Fém­mé fatale (A végzet asszo­nya) című kiadvány decem- ( berben került á hazai hol- i tokba. I Egyezmény A két ország tudományos minősítő bizottsága közötti együttműködés elmelvítését szolgáló egyezményt írt. alá Budapesten Kónya Albert, a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes tagia a Magvar Tudományos Minősítő Bizott­ság elnöke és Dimitor Elen­kov. a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagia. a Bolgár Legfelső Minősítő Bizottság elnöke. Az egyezmény lehetőséget nyúlt a tudományos minősí­tésben a kapcsolatok bő­vítésére. és kiszélesíti az aspirantúrán kívüli tudomá­nyos fokozatok megszerzésé­nek lehetőségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents