Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

2 Szombat, 1982. márcíns ff: Yallyon flladárné országgyűlési felszólalása A közművelődési törvény szellemében készült el az ötödik és a hatodik ötéves terv közművelődési feladatainak meghatározása; az irányítás tartalmi és formai rendszerének kialakítása — figyelembe véve Csongrád megye legfontosabb gazdasági. társadalmi tényezőit és az intézményt ellátottságát Megyépkben is más köaegben folyik, s magasabb azintü napjainkban a közművelődési tevékenység, mint másfél-két évtizeddel ezelőtt. Emelkedett a lakosság Iskolázottsági szintje: a nyolc általánost végzettek aránya ma 64,7 százalék, míg 1974-ben 59,1 százalék volt A munkásság műveltségi szintje — főleg a szakmai felkészültség teklntetéhen -re emelkedett; viszont a kívánatosnál kisebb mértékben javult az általános műveltség mértéke, ugyanis az aktív keresők 19,7 százaléka nem végezte el az általános iskolát Ennek egyik oka: Csongrád megye ipari, gazdasági szerkezete olyan, hogy igen nagy létszámú a betanított és a segédmunkások köre (az iparban foglalkoztatottaknak 55.4 százaléka), s munkafeladataik nem teszik érdekeltté őket az alapműveltség megszerzésében. Szabad idó és önképzés A lakosság valamennyi rétégének tanulásra, művelődesre fordítható szabad Ideje több lett, de ezzel egyidejűleg nem növekedett arányosan az önműveléssel eltöltött Idő. A megyénkben vépzett felmérés adatai, szerint á szabad idő mintegy 2-—J'" százalékát fordítják könyv- és folyóirat-olvasásra. ám 16—20 százalékát teIeviziónézésre. Feltétlenül figyelembe kell venni a — szabad idő jelentós megnövekedése mellett — a művelődési szokásokban mutatkozó tendenciákat: az általános műveltség megszerzcsenek lassuló igényét, ezzel szemben inkább a szakmai ismeretek fejlesztésének kívánalmát, ugyanakkor az individuális művelődési formák igen lassú fejlődését, s a televízió ismeretközlő, ízlésformáló hatásának jelentőségét . . A közművelődési törvény szelleme ma már gyakorlattá vált A gazdasági egysegek — az üzemek, termelőszövetkezetek — vezetői nemcsak a termelékenységi mutatókért, hanem a dolgozók kultúrálódásáért is felelősséget vállalnak. Felismerték, hogy a munkahelyi művelődés szorosan kapcsolódik a termelési-gazdasági folyamatokhoz: melynek része lett a szaktudás, a sokoldalú munkakultúra, az általános és politikai műveltség, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A munka-közöaség-kultúra egysege növekvő mértékben valósul meg a szocialista brigádok tevékenységében. Kulturális tömegmozgalmak A hagyományos „Munka és műveltség" kulturális brigádmozgalomban évente megyénkben több mint )2 ezer szocialista brigádtag vesz részt. A mozgalom célja: erősíteni az egységes közművelődési szemlélet kibontakozását, tartalmasabbá tenni a brigádok kulturális vállalásait. Sok jogos bírálat, ellenvetes hangzik el a közművelődés szakemberei részéről az ilyen jellegű mozgalmakkal kapcsolatban. Am ilvenkor azt hagyják figyelmen kívül, hogy a komolyabb müvelód «hez. ismeretszerzéshez voltaképpen mindig kell valamiféle külső motivációs erő, még akkor is, ha ez — bizonyos szinteken — már belső késztetésnek tűnik fel. (Az egyetemi tanárnak publikálnia kell kutatásainak eredményét ahhoz, hogy magasabb tudományos fokozatokat érjen el!) A Csongrád megyei üzemi dolgozók kulturális brigádmozgalmával párhuzamosan és hasonló céllal a „Vándorserleg a kultúráért" megyei alapítvány a szövetkezeti dolgozók művelődési tevékenységét fogja át Ebben az áfész-ek, a MÉSZÖV valamennyi egysége részt vesz, Illetőleg minden második termelőszövetkezet A közművelődés „sokszektorúsága" érvényesül mindkét mozgalom irányításában és szervezésében. A megyei tanács a szakszervezettel, a szövetkezetek megyei érdekképviseleti szervével, valamint a Hazafias Népfronttal és a KISZ-bizottsággal együtt szervezi ezeket a nagy kulturális tömegmozgalmakat. Az együttműködés azonban nemcsak nagyobb akcióknál valósul meg, hanem a kisebbeknél is, bár a tervszerű és folyamatos együttmunkálkodásról még nem mindig beszélhetünk. Munkahelyi tapasztalatok A munkahelyi művelődés alakulásában megyénkben is jelentős volt a gazdasági egységeknél a művelődési bizottságok létrejötte. Kritikusan meg kell állapítanunk. hogy a művelődési bizottságok megalakultak ugyan, de funkcionálásuk nagyon különböző. Több bizottsági titkár véleménye szerint nem szerencsés ez összetételük. A gazdasági vezetők, sajnos, nagyfokú elfoglaltságukra hivatkozva az üléseken nem tudnak részt venni, pedig a határozat nagy felelősséget kíván meg tőlük. Tapasztalatok szerint: ahol a bizottságok jól működnek, lényegesen javult a munkahelyi művelődés helyzete, egységesebb lett az oktatási, képzési terv, kevesebb a hasonlóság, illetve a párhuzamosság. E munkahelyeken a szakszervezet, a KIS? felismerte, hogy megfelelő bizalom esetén a művelődési bizottság több gondot át tud vállalni, és így a szervezés egységesebb lesz. A jól dolgozó művelődési bizottság szélesebb kapcsolatot épít ki a közművelődési, közoktatási intézményekkel. Jobban oda tud figyelni a csoportos vagy egyéni művelődésre. Példák iRazolják, hogy a Jő kapcsolat legalább kétoldalú. a tervszerűség és a koordináció. A művelödesi otthon és a könyvtári hálózatban azonban igen nagy gondot okoz megyénkben a képesítéssel rendelkező szakemberek hiánya. (A művelődési otthonoknál 41 százalékos. a könyvtárakban 53,9 százalékos a szakember-ellátottság.) A közművelődés társadalmasításának kibontakoztatása pedig feltétlenül szükségessé teszi az elméletileg é6 gyakorlatilag jól felkészült népművelő jelenlétét, mivel kell otyan hozzáértő szakember, aki szervezi, irányítja, összehangolja a feladatokat. Az intézmények anyagi ellátottsága igen különböző. A városokban működő, intézmények költségvetésében az állami támogatás mértéke átlag 75—80 százalék körüli. a többit — a 20—25 százalékot — az intézmények bevételeikből pótolják. A községi művelődési otthonokban éppen fordított az arány; az állami támogatás a költségvetésnek csak töredékét teszi ki. A bevételi terv teljesítése ezekben az intézményekben bizony megkérdőjelezi a művelődéspolitikai célkitűzések érvényre juttatását Véget ért a lengyel parlament kétnapos ülése Igényesség és választék A népművelők szerepe A közművelődési intézmények tartalmi munkája is színesedett gazdagodott Irányításukban előtérbe került A jelenlegi pénzügyi szabályozók a művelődési otthonok területén nem serkentik arra az ott dolgozókat, hogy tartalmi munkájukat szélesítsék. A bevételeket — melyekkel általában szabadon rendelkezhetnek, felhasználásukat illetően a tiszteletdíjakra fordítható költségkeret kibővítésére, megnövelésére nem fordíthatják. Emiatt nem kerülhet sor arra, hogy az Intézmények népszerű, keresett és bevételi forrást is jelentő szórakoztató rendezvényeinek, tanfolyamainak nyereségét a tartalmi munka, a művelődési kínálat bővítésére használják fel. Időszerű lenne a pénzügyi szabályozásban is tudomásul venni, hogy a művelődési intézmény specifikus jellemzője a művelődési kínálat bővítése, ami komoly szellemi hátteret kivan meg. Egy intézmény akkor dolgozik korszerűen, ha a változó igényeket művelődési kínálatával követi, vagy éppen ezeket az igényeket jó irányba * fejleszti, befolyásolja. A minőségileg fejlesztendő kínálat nyújtásához pedig mozgósítható és rugalmasan felhasználható anyagiak is kellenek. Biztosítani kellene, hogy a művelődési intézmények bevételük Jelentős hányadát, legalább 50 százalékát a tartalmi munkájuk, művelődési szolgáltatásaik biztosításához szükséges szellemi munkavégzés ellenértékeként használhassák fel, tehát a tiszteletdíj keretük szükség szerinti, a bevétel mértékétől függő megnövelésére, illetve alkalmi foglalkoztatású részfoglalkozású dolgozóik — szakkörvezetők, tanfolyamvezetók — díjazására. Több megyei példa mutatja, hogy a nem tanácsi fenntartású — üzemi, szakszervezeti — intézményekben a kötetlenebb gazdálkodás rendje nagyobb lehetőséget teremt a közművelődés fejlesztésére. A közművelődési törvény elérte célját: nagyon sok intézmény, szervezet munkálkodik megvalósításán. Az eredményt ma még nem könnyű lemérni, de az megállapítható. hogy a továbblépéshez néhány igen fontos intézkedésre lenne szükség — fejezte be fölszólalását Vallyon A ládámé. • Varsó (MTI) Pénteken a lengyel szejm — a parlament csütörtök, óta tanácskozik — elfogadta a mezőgazdasággal kapcsolatos törvénytervezetekét. A törvényerőre emelt tervezetek közül az egyik a mezőgazdasági földterületek és az erdők védelméről szól, kimondva, hogy különféle létesítmények, néldául ipari üzemek építéséhez csakis a leggyengébb minőségű földterületeket szabad igénybe venni. Egy további törvény a földterületek tagosításával kapcsolatban arról intézkedik, hogy ezt a nyilvánosság teljes bevonásával kell végezni, eleve kizárva ezzel a különféle helyi konfliktusok lehetőségét. A polgári törvénykönyv módosításával kimondták, hogy a lengyel társadalmigazdasági rendszer tartós elemét képezik az egyéni gazdaságok, s ezek sérthetetlenségét a szocialista állam szavatolja. A polgári perrendtartásból törölték azokat az előírásokat, amelyek alapján eddig nem egyenrangúan bírálták el az egyéni, a szövetkezeti, Illetve az állami gazdaságokat. A megművelt földterületek Kínai provokációk 0 Hanoi (MTI) Március 18—20-án egy századnyi kínai katona támadta meg Phongsaly laoszi tartomány egyik települését, amely mintegy öt kilométerre van a kínai határtól. A behatolók megsebesítették a helyi önvédelmi erők egy tagját A laoszi külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a provokáció ellen. Kínai katonák a március 7— 24. közötti időben több Ízben lőtték Cao Bang, Ha Tuyen határ menti vietnami tartományok területét, súlyos anyagi károkat okozva a lakosságnak. Március 23-ánt a Láng Son tartománybell Dong Dang város körzetébe fegyveres kínai kommandók hatoltak be, de a helyi erők visszaverték őket Hanoi katonai megfigyelők rámutatnak: Peking a sűrűsödő provokációk Ilyen Időzítésével meg akarja zavarni a VKP kongresszusát. MARJAI JÓZSEF BONNBAN Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Bonnban megkezdte tárgyalásait az NSZK vezetőivel. Megbeszélést folytatott Ottó Gráf Lambsdorff gazdasági és Hans Matthöfer pénzügyminiszterrel. MEGNYÍLT A BELGA KP KONGRESSZUSA Pénteken Brüsszelben megnyílt a Belga Kommunista Párt XXIV. kongresszusa. A tanácskozás napirendjén íyouis Van Geyt-nek, a párt elnökének beszámolója, valamint a párt vezető testületeinek megválasztása szerepel. AMERIKAI HADIHAJÓK A FEKETE-TENGEREN Péntek óta a Fekete-tengeren cirkál két amerikai hadihajó, a földközi-tengeri amerikai 6. flottához tartozó „DDC—982 Nicholson" romboló és az „FFG—11 Clark" fregatt —. jelentették az istanbuli kikötői hatóságok. KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A magyar—szovjet kulturális együttműködés 1982es jegyzőkönyvét írta alá pénteken Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese. A jegyzőkönyv az idei rendezvényeket rögzíti. MAGYAR—NICARAGUAI EGYEZMÉNY Gustavo Tablada, a Nicaraguai Forradalmi Hazafias Front koordinátora, a szocialista párt fótitkára szerdán Managuában, a magyar nagykövetségen aláírta a Magyar Hazafias Népfronttal kötött megállapodást. KGST—TANÁCSKOZÁS Pénteken befejezte munkáját a KGST-tagországok ipari struktúrájának változásaival foglalkozó ötnapos nemzetközi szeminárium. Az ENSZ iparfejlesztési szervezete (UNIDO) és az MTA ipargazdaságtani kutatócsoportja rendezésében megtartott tanácskozáson 16 országból és hat nemzetközi szervezettől vettek részt szakértők, kutatók. A tanácskozás számot adott arról, hogy valamennyi KGSTta gót-száj? "ipara • jélentős szerkezeti változáson megy keresztül. 75 százaléka magánkézben van, a mezőgazdasági munkát végzők 80 százaléka egyéni gazdaságokban dolgozik, s ezek a gazdaságok adják az élelmiszerek, a termények jelentős részét A szejm megszavazta a lengyel alkotmánynak olyan értelmű módosítását hogy állambíróságot hoznak létre. Ez a testület amely a parlament fennhatósága alá tartozik, arra lesz jogosult hogy adott esetben felelősségre vonja az alkotmány előírásai ellen vétő vagy beosztásukkal visszaélő magas beosztású állami vezetőket A szejm rtflogadta szt a törvénytervezetet ta, amelynek értelmében 1984 márciusáig meghosszabbítják • helyi és a vajdaság! tanácsok tagjainak mandátumát A törvényhozás határozatot fogadott el arról, hogy hozzanak létre a szejm mellett véleményező és tanácsadó testületként működő társadalmi-gazdaság! tanácsot. Ennek tagjai közé ipari és mezőgazdaság!, szövetkezeti szakemberek, valamint az alkotó értelmiség képviselői választhatók, a tanács létszáma 120 fő lesz. A tanács elnökévé Jan Szczepanskl képviselőt választották, maguk a tanács tagjai a szejmen kívüli intézmények, vállalatok képviselőiből tevődnek majd össze. Befejezésül a kormány képviselői válaszoltak a képviselők Interpellációira és kérdéseire, majd a szejm néhány változtatást hajtott végre.bizottságainak • személyi összetételében, és ezzel befejeződött a lengyel parlament kétnapos ülése. „fiz igazság pillanata ' kJem meglepő, sőt ter" mészetes, hogy az Arab Liga, az Iszlám Konferencia, a kuvaiti vagy éppen a szaúd-arábiai sajtó élesen tiltakozik az izraeli megszállók ciszjordániai és gazai tettei miatt. Az azonban már meglepő, hogy hivatalos washingtoni források a térségben történtekkel kapcsolatban „az Egyesült Államok kormányának mélységes aggodalmáról" beszélnek. Mi történt? A State Departmentben, úgy látszik, ( ráébredtek, hogy a halálos áldozatokat és sebesülteket követelő véres összecsapások Ciszjordániáriban és Gazában egy Amerika sz.empontjából rendkívül kényes időszakban hívják fel ismét a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, amit a szocialista országok már régen hangoztatnak: a palesztinprobléma megoldása nélkül nincs, nem lehet semmiféle igazr rendezés az olajfák alatt. Maga a tény, hogy az izraeliek számára nem maradt más eszköz, mint a brutális erőszak, s a lakosság követeléseinek hangot adó polgármesterek elmozdítá1 sa, újabb bizonyság orra, hogy Camp Dávid 6emmit | nem oldott — mert nem is oldhatott — meg. Az amerikaiak idegességét így is mondhatnók: a kellemetlen igazság kínos pillanata. „Sajnálatos — írja egy I szaúd-arábiai lap, amelyet i a Reuter idéz —, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nem emelte fel szavát az embertelen izraeli módszerek ellen, miközben óriási hűhót csapnak a lengyelországi események körül". A lap lényeges összefüggésre utal. Reagannek most számolt be az a Buckley államtitkár, akit Nyugat+Európába küldött újabb szo(vjetés lengyelellenes szankciók szorgalmazására. . Weinberger hadügyminiszter hasonló okból érkezett Tokióba. Ezek láttán a glóbusz mind több pontján teszik fel a kérdést, hogy a ciszjordániai és gazai sortüzekről Washingtonnak vajon miért nincs egy rossz szava? A kérdés jogos. A lényeget érinti, de az „igazság pillanatában" annál is több derülhet ki. A washingtoni diplomácia felkészült arra., hogy nagy sikerként, „a Camp David-i békefolyamat fontos állomásaként" arassa le az izraeli csapatok áprilisban esedékes kivonulását a Sínai-félszigetrőL Csakhogy Camp Dávid másik pillére az úgynevezett palesztin autonómia volt, a palesztin nép pedig az első pillanattól kezdve világossá tette, hogy nem éri be a megszállás, alatti látszatautonómiával. Ennek adja most elemi erővel tanújelét Ciszjordánia é6 Gaza lakossága. ível Izraelben nagy erők ellenzik a Sínai-félsziget kiürítését, nem lehetetlen, hogy az. itteni eseményekre hivatkozva újabb nyomást gyakorolnak a bukástól a minap, éppenhogy csak megmenekült Beginre. a kiürítés megtorpedózása érdekében. Márpedig egy ilyen fejleménynek nemcsak Kairó, hanem Washington számára is kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Harmat Endre 1