Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

73 Szombat, 1982. március 20. Tanácskozóit a KNEB Korábban végzett vizsgálatok óta eltelt időszak tapasztalatairól, közérdekű bejelentések nyomán indult vizsgálat programjából tárgyalt pénteken Szakali Józni elnökletével a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. összegezte a tanácsi gazdálkodás körébe tartozó vízközmű beruházások helyzetében az 1980. évi vizsgálat óta bekövetkezett változásokat. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a vizsgálat serkentően hatott a beruházási tevékenységre. Pozitív változások tapasztalhatók a beruházások szervezettsége, tervszerűsége, a gazdasági tervezés megalapozottsága és a fejlesztési munka folyamatos figyelemmel kísérése terén. Megállapították, hogy az eltelt időszakban felgyorsult az egységesítési, tipizálási tevékenység, korszerűsítették a költségnormákat. Javult a tanácsok és a vízügyi szervek kapcsolata. A tanácsok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a vízközmű fejlesztésére. Továbbra is megoldatlan a szennyvíz és a szennyvíziszap üzemszerű mezőgazdasági hasznosítása. A Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közérdekű bejelentéssel fordult a KNEB-hez; kérve, hogy a népi ellenőrök vizsgálják meg a kulturális értékű arany- és ezüsttárgyak védelmében kapcsolatos jogszabályok végrehajtását. A mélyreható és körültekintő vizsgálódás jó néhány ellentmondást vetett fel. A témával összefüggő tapasztalatok összegezéseként a KNEB — az egységes szabályozás és a társadalmi tulajdon védelme érdekében — több intézkedésre tesz javaslatot. Ugyancsak egy közérdekű bejelentés alapján állapították meg a népi ellenőrök: a Merkúr Vállalat a vámhatóságon keresztül értékesítendő tőkés gyártmányú használt személygépkocsik árát viszonylag alacsonyan állapította meg. A KNEB javaslatot tett a Belkereskedelmi Minisztériumnak: vizsgálja felül a jelenlegi gyakorlatot. A KNEB ülésén végül megtárgyalták és elfogadták a közeljövőben kezdődő két országos vizsgálat programját Az egyik vizsgálat arra keres maid választ: az érvényes minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében milyen intézkedéseket tettek a magyar tenger üdülőkörzetében a területfelhasználás tervszerűbbé tételére, a belterületek növekedésének megakadályozására, a sűrűn beépített területek rekonstrukciójára. Aktivisták jutalmazása Tegnap, pénteken délután Szegeden, a megyei pártbizottságon ünnepélyes keretek között köszöntötték a társadalmi aktivistákat. Horváth Lajos osztályvezető-helyettes üdvözölte a megjelenteket. majd • Gyárfás Mihály. a megyei pártbizottság titkára értékelte a megyei pártbizottság panaszirodája múlt évi munkáját. Megállapította. hogy a társadalmi aktivisták teljesítették azokat a pártfeladatokat, ameIveket jogosan elvárt tőlük a testület. Gyárfás Mihály megköszönte az aktivisták munkáját, majd jutalmat adott át. Rajnai István, Fehér Lajosné, dr. Kalmár Ferenc, Mészáros Ferenc, dr. Tóth Tibor. Eperjesi Júlia, Kakuk István. Tóth Károly, dr. Váradi Márton. Dudás István. Kiss Ernő. dr. Margita Tibor társadalmi munkások és Sajó Gyula, a panasziroda vezetője részesüli elismeresben. z alkalmazottak helyzetéről, a körükben végzendő politikai munka feladatairól Társadalmunk szocialista átalakulása során az alkalmazottak száma és a társadalmi struktúrán belüli részaránya is jelentősen megnőtt. Megyénkben a szellemi dolgozók 60 százaléka, az aktív keresők 15' százaléka alkalmazott. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük alapján a nem vezető állású, középszinten dolgozó szakembereket és ügyviteli dolgozóka> tekintjük alkalmazottnak. A réteg népgazdasági ágazatonként és foglalkozási csoportonként erősen tagolt képzettség szerint is differenciált. Nem közvetlen részese az anyagi termelésnek, közvetítő funkciókat lát el. Nincsenek élesen elhatárolva sem a fizikai dolgozóktól, sem az értelmiségiektől. Az alkalmazottak számának dinamikus fejlődésére a 60-as evek végén és a 70-es évek eie.ién — az intenzív gazdálkodásra történő áttérés mehett — számottevően hatott a szocialista állam szerepenek és tevékenységének A kulturális, az egészségügyi. a szociális és egyéb területeken történő megnövekedésé. Ezen túl a lakosság életszínvonalát, életkörülményeit javító szolgáltatasbővülés Szintén ebbe az irányba hatott. Ezt erősítette továbbá Szeged regionális szerepe is. A megyében dolgozo alkalmazottak létszáma 1960—80. között 72 százalékkal növekedett. A műszak, alkalmazottak létszámemelkedése 1960—70. között közel kétszeres volt. a számviteli és ügyviteli dolgozók száma 1970—80. között emelkedett, több mint kétszeresére. Az alkalmazottak több. mint egyharmada 30 évnél fiatalabb, háromnegyede nő. Kor es nem szerinti megoszlásuk ágazatonként és foglalkozási kategóriánként eltérő. A megyében dolgozó alkalmazottak négyötöde a városodra es közel háromötöd részük Szegedre koncentrálódik. Az elmúlt évtizedekben az alkalmazottak munkahelyi viszonyai munkakörülményei népgazdasági ágazatonként i különböző ütemben és módon fejlődtek. A vállalatok. intézmények jelentős része olyan létesítményeket épített. amelyek nagymértékben iavították az alkalmazotti munka feltételeit. A mezőgazdaságban az alkalmazottak elhelyezési körülményéi lassabban fejlődlek. A kereskedelmi, az egészségügyi és a szociális szolgáitatás területén elhelyezésűn az utóbbi évek iavuló tendenciája ellenére több helyen nem megfelelő. A modern technika alkalmazása elsősorban a nagyvállalatokra és egyes intézményekre jellemző. Az ügyvitel gépesítettségi foka a mezőgazdaságban és a kereskedelemben alacsony. Az alkalmazottak életkörülményei a többi osztályhoz és réteghez hasonlóak. Döntő részük komfortos lakásban lakik. Az alkalmazottak közel 40 százaléka főbérlő A közalkalmazottak bérszínvonala iavult. de elmarad a vállalati alkalmazottak bér- és jövedelmi viszonya nak fejlődésétől. Közlemény a megyei és szegedi pártbizottság • együttes üléséről Együttes ülést tartott 1982. március 12- arculatáról és a körükben végzendő polién az MSZMP Csongrád megyei és Szeged tikai munka feladatairól szóló jelentést, városi Bizottsága. Megtárgyalta az alkal- Az ezzel kapcsolatos állásfoglalást az mazotti réteg helyzetéről, eszmei-politikai alábbiakban ismertetjük. I. A réteg általános és szakmai műveltségi szintje jelentősen emelkedett. Középfokú iskolai végzettséggel háromnegyed részük rendelkezik A középszintű szakal1 kalmázetti állások többsége ; előírt iskolai és szakmai ! képzet iseghez kötött Több ! csoportnál kötelező a mun) ka melletti szakmai továbbképzés. a különféle kiegészítő tanfolyamok elvégzése. illetőleg vizsgák letétele. Néhány középiskola — egészsegugyi. közlekedési, közgazdasági — kifejezetten alkalmazotti pályára képesít A rutin iellegű szellemi munka gépesítettségének jelenlegi színvonalán a szükségessé váló munkaerő-átcsoportosításokat lassítja a szakmai átképzés nehézkessége. az érintett alkalmazotti dolgozók idegenkedése a munkakör- vagy munkahely-változtatástól. A szakképzetlenek aránya az ügyviteli dolgozók körében a legnagyobb. Az alkalmazottak döntő többségét a becsületes, hasznos munkavégzés jellemzi. A réteg erősen kötődik munkahelyéhez, foglalkozásához. Körükben a teljesítményelv alig. illetve nagyon sok k'.'zvetítésen keresztül érvényesül. Munkájuk minősége döntően a vezetői elvárások színvonalától, illetőleg attól függ. hogv a szervezet működési mechanizmusa mennyiben van összhangban funkcióival. Tevékenységük fontosságót több ágazatban az adia. hogv az emberek ügyeit közvetlenül intézik vagy előkészítik. Munkáiuk ezért közvéleményt alakító és közérzetet befolyásoló politikai tényező. Az utóbbi évtizedekben csökkent az alkalmazotti foglalkozások presztízse a köztudatban. Munkáiuk reális megítélését az is nehezíti. hogy a tömegkommunikáció esetenként felszínesen bírálva a negatív jelenségeket. olyan hibákért is őket marasztalja el. amelyekért nem felelősek. Munkahely: közérzetüket gyakran negatívan befolyásolja, hogy ugy , érzik, megbecsülésük nincs arányban tevékenységük társadalmi értékével. Az alkalmazottak munkához valé viszonyának egvik fontos jellemzője. hogv több mint egyharmaduk — a termelő ágazatokban ennél is nagyobb aránvuk — bekapcsolódik a szervezetek munkamozgalmaiba. Számoj helyen a munlcásokkal együtt alkotnak brigádot. A nem termelő ágazatokban 'dolgozók körében napjainkban is a munkaniozgalom különböző formái jónnea létre. Az alkalmazottak jelentős részét foglalkoztató intézményekben és hivatalokban a munkaheiyi demokrácia fejlesztése fokozottabb erőfeszítéseket igenyel Az alkalmazottak elismerik a párt vezető szerepét, elfogadták és támogatják a párt szövetségi politikáját. A kögéietben aktívan tevékenykedők elkötelezettsége az átlagosnál magasabb fokú Többségük szemléletében é magatartásában erősödnek a szocialista vonások. Növekvő részük marxista—leninista világnézetű. A/ alkalmazottak túlnyomó többsége tagja a szakszerve/eieknek. a 30 éven aluli f atalok közel fele KISZ-tag. Közéleti tevékenységük jelentős területei a tai.ácsok és a Hazafias Népt.o,-.i. Az alkalmazottak tévékéi,vsége számottevő a testület munkán túlmenően a településfejlesztést segítő, az oktatási, egészségügyi és szociális intézményekben végzett társadalmi munka és a Környezetvédelem terén. Az alkalmazottak a párt, es a társadalom politikailag mozgósítható, szorgalmas „közkatonái". Megyénkben csaknem minden pártszervezetben megíalalhatók az alkalmazotti réteg különböző csoportjai A párítagsáa 15.5 szgzalcka alkalmazott. A párttagságon belüli arányuk megegyezik az aktív keresőn közti alkalmazotti laránnval. Az alkalmazotti párttagok elsősorban az alapszervezeti politikai munkából veszik ki részüket: vezetőségi tagok, pártcsoportvezetők, politikai könyvterjesztők. propagandisták stb. Sokan vállalnak partmegbizatást a társadalmi élet számos területén. A pártoktatásban az alkalmazottak egyötöde vesz részt. Részvételi arányuk más társadalmi csoportokéhoz viszonyt va a legnagyobb. Többségük politikailag jól tájékozott, érdeklődésük az átlagosnál nagyobb. !l. A szocialista építőmunkában az alkalmazotti réteg gazdasági-politikai szerepe és jelentősége növekszik. Az alkalmazottak számának és arányanak emelkedése döntő mértékben a társadalmigazdasági fejlődés objektív velejárója. a tudományostechnikai forradalom, a korszerűsítés szükségszerű kísérő jelensége, sőt feltétele. Ugyanakkor a párt XII. kongresszusának határozata is hangsúlyozza: „Létszámuk a valóságos szükségletnél gyorsabban nőtt. az egyes szakterületek közti megos-iásuk is aránytalan. Ezen a munka és a szervezetek ésszerűsítésével. a társadalmi ellenőrzés fokozásává' a bürokrácia viszszaszor-'tásával kell változtatni. Több figyelmet kell fordítan, az alkalmazottak politikai felkészültségének, szakmai ismereteinek növelésére. ' Társadalmi feilődésünk jelenleg szakaszában. a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük és a termelésben látszott szerepük is indokot >a. hogy a politikai munkában az eddigieknél iicg.yobb hangsúlyt kanion a réteggel történő foglalkozás. Az. alkalmazottak körében végzendő politikai munkában szemléletváltozásra, az alita'mazotti csoportok sajátosságait figyelembe vevő differenciált tevékenységre van szűkség. Munkájukat teljes értékű társadalmi tevékenységnek kell tekinteni amelyet a társadalom semmiképpen sem nélkülözhet. Az ennek megfelelő anyag. erkölcsi elismerést a lehelóségek szerint folyamatosa, biztosítani kell. Az alkalmazotti munkalehetőségeket és munkakörülmenyeisev e feladatokkal összhangban kell fejlesztenünk. A fejlesztés alapvető céjla • hatékonyabb munka feltétének biztosítása. Ennek cdekében valamennyi munkahelyen törekedni kell: munkahelyi irányítás-vezetés színvonalának emeles-ue ésszerű munkaszerveztssel az egyenletesebb munkamegosztásra; az ügyvteli munka további gépesítése, e, az irodagép-technika korszerűsítésére. a rendszerszerű fejlesztésre. A mezőgazdaságban. a hírköziésben. az egészségügyi es szociális szolgáltatásban a lehetőségek szerint javítam kell az alkalmazottak munkakörülményeit, valam ni a gép- és műszerellátottságot. A munkahelyek párt-, állami és tömegszervezeti vezetese segítse elő, hogy a szocmhsia munka elemei az alkalr.ií.y ittak tevékenységében is erősödjenek. Fordítsanak r.agyobb figyelmet az alkalmazottak társadalmi és munkahelyi közérzetének javításara. anyagi és erkölcsi megbecsülésére, munkájuk értékelésére. Szorgalmazzál: részvételüket a szocialista brigád- és egyéb munkamozgalmakban. segítsék a munkaszervezetben együtt dolgozók munkájának kölcsönös megismerését, • szocialista emberi kapcsolatok kialakulását. A munkahelyi demokrácia fórumain rendszeresen kapjanak helyet az alkalmazottak problémái is. A vezetés igényelje véleményüket. és hasznosítsa javaslataikat. Javítani kell a szakszervezeti fórumrendszer működését. emelni a tartalmi munka színvonalát, iobban felkészíteni a bizalmiakat feladataik, a tagságot pedig az éidemibb részvételre. A gazdasági-társadalmi viszonyokból következően a reális létszómfejlesztési szüksegiet kapjon a jövőben nagyobb figyelmet. Az alkalmazotti létszám nagyságát az adott munkaterület fejlőde-.e. a feladatok szintje határozza meg. Fel kell lépni a szervezetlenségből, az alacsony követelményszintből a párhuzamos ügyintézésből, a munka technikai felszereltségének nem kellő színvonalából fakadó létszámigények ellen. A szakképzetlen ügyviteli alkalmazottak létszámnövekedéséi szükséges megállítani "illetőleg csökkenteni. Az indokolt alkalmazotti létszámcsökkentéssel összefüggésben a munkahelyi vezetés tekintse politikai feladatnak a felszabaduló alkalmazottak racionális, más irányú foglalkoztatásának megoldását. A nőpolitikái irányelvekkel összhangban fokoznunk kell az alkalmazott nők szakképzésbe történő bevonását. a nők sajátos helyzetét is figyelembe vevő íogla"k< ztatási körülmények kialakítását. Tekintettel arra hogy körükben magas a ,.gyes"-t Igénybe vevők aránya. a munkahelyek pártállami és tömegszervezeti vezetése szervezettebben és aktívabban segítse szakmai lépestartásukat. A KISZ-szervezeteknek jelentős szerepük van a fiatalok munkahelyi beilleszkedéserek segítésében. a választott pályával való azonosulás kialakulásában. Gyarapítsák szakmai, politikai ismereteiket, teremtsenek igényeiknek megfelelő fórumokat és formákat közélet' tevékenységük kibontakoztatására. Fokozottabban törekedjenek olyan tarsadalmi-közéletl feladatok kijelölésére. amelyek MSZMP Szeged városi Bizottsága építenek a szakmai felkészültje EI e. Az alkalmazotti munka ellátásához a társadalmi munkamegosztás fejlődésével par huzamosan egyre több és jobb tudásra van szükség. A gazdaság intenzív fejlődése ugyanakkor mindinkább rövidebb életűve teszi egyes szakalkalmazott.. csoportok korábban megszerzett ismereteinek hasznosítását. A fentiekből acódóua egyrészt emelni kell az alkalmazottak képzettség' szintjével szemben támaszictt követelményeket, másrészt biztosítani kell az ismeretek , megszerzésének, gyarap'tasának feltételeit. A munkahelyek- vezetése a kep/ésben való részvétel anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszerét — a tényleges helyzetnek megfelelően, a» úí követelményeket figyelembe véve — alakítsa k>. A közoktatást és a közműve, őoést irányító megyei szervek és intézmények dolgozzák k a középszintű szakalkalmazottak iránt jelentkező társadalmi igények alaoián a folyamatos. intézményesített képzés. továbbképzés és önképzés területi formáit. A megyei társadalomtudományi kutatóbázis — folytatva a megkezdett munkát — a jövőben elemezze az alkalmazottak helyzetében bekóveikező változásokat. Mutassa be e változások össztársadalmi következményeit. és segítse a felmerült problémák megoldását szolgáló döntések meghozatalát. A tövőben még Inkább támaszkodni kell a közéletbon az aktív. politikailag képzett {Ikalmazottakra. Lehetővé keh tenni, hogy legjobbjai k nagyobb mértékben kapcsolódhassanak be a társa'ia'mi szervek munkájába. a magasabb szintű politikai feladatok megoldósába. Emellett jelentős részüknél aktivitásuk növelésére a közélet iránti érdeklődés felkeltésére van szükség. Cselekvő részvételük és a körükben végzett eszmei-rievelőmunka együtt erősítse politikai-világnézeti elkötelezettségüket A tömegkommunikációs eszközök az alkalmazotti réteg gazdasági-politikai szerepének jeális bemutatásával — tevékenységének növekvő társadalmi fontosságál ér.ékeitetve — segítsék elő a közvéleményben megítélésük helyes irányú alakulását. A pártszervek és -szervezőiek s szövetségi Dolitika elve. nek érvényesítésével fo-dítoar,ak nagyobb figyelmet a réteg gondolkodásmódjának alakítására. Töreked.enek arra. hogv az alkalr. azottak magatartásában. politikai kiállásában és életmódjában a szocializmus értékrendje mind erőteljesebben érvényesüljön. Növeljék politikai tájékozottságukat annak érdekében, hogy társadalmi, gazdasági, ideológiai-kulturális éieJünk összefüggéseit reálisan ítéljék meg. Fokozottabban ellenőrizzék a nő-, az ifjúság- és a káderpolitikai határozatok, valamint a pártépítési elvek érvényesülését lepjenek fel a helyenként még meglevő hibás szemlé.'c-t és mechanikus gyakortar ellen. Növeljék a párttag alkalmazottak politikai aktivitását, támogassák a párt- és tömegszervezeti testületek munkájában történő i észvételüket MSZMP Csongrád megyei Bizottsága