Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

0 VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA NA K LAPJA 72. évfolyam 73. szám 1982; március 274 szombat Ara: 1,80 forint Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Havasi Ferenc, Övári Miklós és Kádár János az ülésteremben. (Telefotó — KS) Pénteken, tegnap 10 órakor a Parlamentben a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozás második napián jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai- Az emeleti páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja foglalt helyet. Az ülést Cserve'nku Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Gyulavári Pál (Békés megye) fölvetette: a munkásművelődési tevékenység formális vonásainak megszüntetéséhez nagyobb segítséget kellene nyújtaniuk a művelődéselméleti kutatásoknak is. Nagu Pálné (Zala megye) a legnagyobb és legösszetettebb feladatként a kisközségek kulturális ellátásának megszervezését említette. E helységekben a közművelődés fő terei, lehetőségei az egész települést összefogó és „megmozgató", a helyi hagyományokra épülő programok, rendezvények lehetnek. Dési Zoltánná (Budapest) véleménye: érdemes lenne az új, több szintes lakóépületek tervezésénél gondolni arra, hogy a ..holtterületeket" miként lehetne jobban hasznosítani. Kovács Ibolya (Borsod megye) szerint jó lenne, ha az üzemi értelmiségi dolgozók tevékenyen közreműködnének mindenütt a brigádok művelődési életének gazdagításában. Szalai istvánné (Vas megye), a szombathelyi Lakástextil Vállalat Fonó- és Szövőgyárának szövőnője saját vállalata eredményeit sorolta annak bizonyítására. hogy a közművelődés ,i7. üzemek szerves feladati 'á vált. Csarnai Zoltánná (Budapest). Kőbánya közművelődési helyzetéről és saját munkahelyének a munkásművelődésben elért eredményeiről szólt. Klenovics Imre (Somogy megye) az aprófalvas települések közművelődési gondjairól szólva rámutar tott: a lakóhelyi hátrány legtöbbször művelődési hátrányt is jelent. A kis települések sorsát a jövőben is a termelésben való részvételük határozza meg. Meg kellene kezdeni — mondotta — a megüresedett iskolaépületek több feladatot is ellátó közösségi intézménynyé alakítását. Káli Ferenc (Fejér megye) szorgalmazta a közművelődési és oktatási intézmények együttműködését. Több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. így Pozsgay Imre művelődési miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. — A közművelődés ügyéhez méltó vitának, aktivitásnak voltunk tanúi — állapította meg. — A fölszólalók mindegyike egyetértését fejezte ki a törvény végrehajtásáról szóló beszámolóval. nemegyszer fontos, kritikus észrevételekkel hívta fel a figyelmet azokra a tennivalókra, amelyek a művelődési tárcára, s egész társadalmunkra várnak a közművelődés fejlesztésében. E felszólalásokból kitűnt: a szemléletváltozás elérte a szakképzett és igényességgel, felelősséggel dolgozó munkások nagy részét is. A továbbiakban elmondotta: egyetlen, a vitában elhangzott észrevétel, javaslat. kritikai megjegyzés sem marad válasz nélkül. A miniszter az egyik képviselő fölszólalására utalva egyetértően jegyezte meg: az igazi előrelépés, cselekvés az lesz, ha a művelődés demokratizálódása tovább folytatódik. Az ötnapos munka- és tanítási hét bevezetésével összefüggő problémákról szólva egyetértett azzal az aggodalommal, amely Király István képviselő felszólalásában fogalmazódott meg: a megnövekedett szabad idő „szabadidő-betegséget" is okozhat, ha kellő kultúra híján nem tudnak vele mit kezdeni az emberek. Az iskola és a közművelődés együttműködéséről a képviselői véleményekre reagálva leszögezte, a kapcsolat lényege az: abban az országban van jó közművelődés, ahol jó az iskola. A munkahelyi művelődéssel kapcsolatban a miniszter osztotta azokat a képviselői véleményeket, hogy a munkahely, a vállalat, a szövetkezet nemcsak a termelés színtere, hanem társadalmi intézmény is. Uvanakkor hozzátette: nem a munkát akarjuk összekeverni a művelődéssel, a műveltséget a munka feltételének tartjuk. Ami pedig a kistelepülések közművelődési. iskolai ellátását illeti, itt talán valóban újra kellene gondolni a korábbi terveket. Ékre felhatalmazást adnak a XII. pártkongresszus határozatai, a kormány részéről pedig a hatodik ötéves terv irányelvei. Ami az új közművelődési intézmények létesítését illeti, Pozsgay Imre hangsúlyozta : szeretnénk közmegegyezésre jutni a tekintetben, hogy aki új intézményeket akar, az vállaljon több felelősséget is ezeknek a fenntartásában és működtetésében. Befejezésül Pozsgay Imre kérte, hogy az országgyűlés fogadja el beszámolóját. Határozathozatal következett: az országgyűlés a művelődésügyi miniszternek az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját. valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpelláció következett. Bánáti Gézáné (Pest megye). a biatorbágyi 2. számú általános iskola tanára interpellált a Zsámbék térségében veszélyes hulladék lerakótelep kijelölése tárgyában. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt az interpellációra. Az interpelláló képviselő — ismételten kérve, hogy a lerakóhelyet valamennyi szakmai szempont figyelembevételével. a lakóterülettől távol alakítsák ki — a miniszter tájékoztatóját elfogadta. A választ az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Fzzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka befejezte munkáját. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 37, évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről; továbbá bírákat mentett fel és választott meg; valamint egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folyamatban levő kérdéseket tárgyalt. (MTI) Púja Frigyes tárgyalásai Púja Frigyes külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Sri Lankában, pénteken délelőtt felkereste Ranaszinghe Premadaszát, Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság miniszterelnökét. A délelőtt folyamán a magyar diplomácia vezetője tárgyalt Szahul Hamid külügyminiszterrel. Az eszmecserén hazánk és Sri Lanka kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről volt szó. A tárgyalásokon jelen volt dr,' Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság Sri Lanka-i nagykövete. Pénteken a kora délutáni órákban Púja Frigyest hivatalában fógadta Junius Richárd Dzsajavardene, Sri Lanka köztársasági elnöke. Szahul Hamid külügymi*. niszter pénteken este vacso-t rát adott Púja Frigyes tiszteletére. MBSZÖV-küldőltgyűlés Javítják az ellátást Tegnap, pénteken, a megyei tanács újszegedí oktatási és továbbképzési központjában- tartották a MÉSZÖV soron következő küldöttgyűlését. A fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezetek küldöttei az elmúlt év tapasztalatait, az idei év terveit tárgyalták meg. A tanácskozáson. amelyet Ocskó Imre, a MÉSZÖV megyei elnöke nyitott meg, részt vett és felszólalt Perjést József, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, dr. Farsang Lászlóné, a megyei tanács osztályvezetője; ott voltak a KPVDSZ. a HNF és a TESZÖV képviselői is. Az írásbeli jelentést Schmidt Zoltánné, az Áfésztitkárság vezetője szóban is kiegészítette. Tizennégy általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet tevékenykedik a megyében. Tavaly jelentősen növelték árbevételüket. Javult a lakosság ellátása, bővült a fogyasztási cikkek választéka. Az eredmények mellett azonban kevésbé kedvező jelenség, hogy a nyereség nem növekedett az árbevételek arányában, néhol pedig összegében is kevesebb, mint 1980-ban. Kevesebb beruházás indult a szövetkezetek csak a legszükségesebb építkezésekre tudták előteremteni a megfelelő összeget. Javult viszont az energiagazdálkodás, előreléptek a szövetkezetek az árképzési munkában. A kiskereskedelmi tevékenység az áfészek leglényegesebb feladata: csaknem tíz százalékkal nagyobb értékben adtak gl élelmiszert 16-7 százalékkal nőtt a vegyesiparcikkek forgalma. Másfélszeresére emelkedett az áfészek által eladott tartós fogyasztási cikkek értéke. A fogyasztási szövetkezetek összes forgalma 1981ben meghaladta a 6 milliárd forintot. Az ellátás azonban nem minden árucikkből volt szinkronban a kereslettel. Egyes építőanyagokból megszűnt a hiány, a korábban fölfutott kereslet alábbhagyott, és túlkínálat keletkezett. Tüzelőanyagokból pedig a választék nem volt megfelelő: sok helyen hiába keresték a vásárlók a jobb minőségű fűtőanyagokat. A vendéglátó egységek forgalma a terveknek megfelelően alakult. Javult az üzemi étkeztetés helyzete, ám változatlanul kívánnivalót hagy maga után —különösen a kisebb településeken — a melegkonyhai készítmények választéka. A kis falvak éttermeiben máig jóformán eszi, nem eszi, nem mmmmm . ' V. |2yg| W Xj A küldöttek egy csoportja a közgyűlésen kap mást alapon lehet csak ebédelni, vacsorázni. Nemcsak eladnak, hanem bizonyos termékeket föl is vásárolnak az áfészek. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás némileg visszaesett, az állatfelvásárlásban viszont sikerült megőrizni pozícióikat a szövetkezeteknek. Idei feladataik a múlt év tapasztalataiból következnek: ahol lehet, javítják az alapellátás színvonalát, a fő cél azonban az, hogy az elért eredményekből sehol sem szabad engedni. A vendéglátásban bővítik az üzemi és diákétkeztetést. Igyekeznek tovább; üzleteket szerződéses rendszerben üzemeltetni, részt kérni a turizmus kiszolgálásából, ennek révén az idegenforgalomból származó bevételekből. A kisárutermelök termékeit ezután is fölvásárolják, ipari tevékenységüket bővítik. Negyvenhét lakásépítő és -fenntartó szövetkezet működik megyénkben. Újabbak nem alakulnak, az épülő szövetkezeti lakások tulajdonosai a meglevő szervezeteknek lesznek tagjai. Néhány közeleső szövetkezetet öszszevonnak. A lakásszövetkezetek fontos feladata, hogy szervezett formában biztosítsák a lakások karbantartását. új technológiákat kívánnak elterjeszteni, gondot fordítanak a foghíjtelkekbe, építésére, a házilagos kivitelezésű épületek tulajdonosait is segítik. Növekednek az igények a garázsépítésre: hagyományos és kétszintes garázsok építésével. előregyártott gépkocsitárolók telepítésével igyekeznek a lakásszövetkezetek az autósok problémáit megoldani. Csongrád megyében 14 takarékszövetkezet működik. A betétállomány továbbra is erőteljesen növekszik: 700 millió forintos betétnövekedést terveztek, a lakosság azonban több mint 140 millióval növelte a szövetkezetekben elhelyezett összegeket. Több mint 9 millió forint a részjegyek állománya, a takarékbetét és az átutalási betétforgalom növekedett még igen jelentősen. Tavaly már a takarékszövet, kezetek is foglalkozhattak ifjúsági betétekkel, 425 ezer forint értékben váltottak betétkönyvet ebben a formád ban. A háztáji gazdaságok segítésére csaknem 39 millió forint hitelt folyósítottak a takarékszövetkezetek, amel-J lett jó néhány, gyorsan népszerűsödő új szolgáltatást is bevezettek. A következő időszak feladata a további be-i tétnövelés, a lakossági és közületi szolgáltatások kiterjesztése. A beszámolót követő vitában elmondta véleményét Nagy Gy. József, Csányi Lászlóné, Kovács László, Dobó Lajos. Tóth M. István, Mészáros János, dr. Molnár Imre, Maggyesi László, Rácz Kálmán és Szekeres Szilveszter. Elmondották többek között. hogy a háztáji termelés arányainak a fokozódása miatt az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak az áfészek a tanyai, falusi boltok mezőgazdasági anyag- és eszközellátására. Tovább kell szélesíteni a saját számlás üzleti zöldség- és gyümölcsfelvásárlást. Bejelentették, hogy áprilistól a falusi bankok is bocsátanak ki csekkeket a pénzforgalom egyszerűsítésére. A tanácskozás befejezéseként a különböző bizottságok munkájáról szóló előterjesztéseket fogadták ed a küldöttek. f