Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

10 Csütörtök, 1982. március 25. Hz ötnapos munkahét tapasztalatai Szegeden ! Rövidebb menetidő Nagy vívmányunk az öt­napos munkahét. A dolgo­zó emberek — főleg a ne­héz fizikai munkát végzők met javító intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni. En­nek eredménye, hogv nem csökkent a termelés színvo­álmát váltotta valóra az nala. Minden vállalatnál úgy a párt- és kormányintézke­dés. amely hetente két pi­henőnapot tesz lehetővé. A mai fiatalság talán kevésbé domásul vették, hogv a lét­érzi és érti ennek jelentősé- szám növelésére alig van gét, az idősebb generáció lehetőség, a textilművek­azonban megelégedéssel, sőt, örömmel fogadta. Aki a fel­szabadulás előtt éhbérért robotolt napi 10—16 órát, az ma a szocialista iparban és a termelőszövetkezetben SZKV-nál, az egészségügy­ben azonban nagy gondot okoz a létszámhiány. A lakosságot állandóan foglalkoztatja, hogyan és szinte felényi munkaidővel milyen időközönként közle­tot. ahol minimálisra csők­kent a forgalom. Viszony­lag zökkenőmentes volt az áttérés a járóbeteg-ellátás­nál. A körzetekben a hét el­ső öt napjan négyről öt órára nőtt a rendelési idő. a kijelölt orvosi rendelők­ben szombaton is ellátják a betegeket. A kórházak, klininkák ügyeleti rendszere ben. az ÉLIKER-nél. az nem változott. Köznapokon növelték az alapbéreket, hogy a keresetek megma­radtak. Legtöbb helyen tu­is szépen boldogul, úgy gondol vissza a múlt idők­re, mint lidércnyomásra. Szocialista rendünk fő tö­rekvése az életkörülménvek szüntelen javítása, s ettől nem tántoríthatnak el olyan elhamarkodott vélemények, hogy az intézkedéssel elé­gedetlenséget okoztunk. Egyes errt berek nek talán igen. a társadalom egészé­nek azonban semmiképp. Tavaly nyáron kezdtünk áttérni az ötnapos munka­hétre. s jelenleg a foglal­koztatottak 75 százaléka dolgozik az új rend szerint hazánkban. Szegeden 1981 második felében kilenc gaz­dasági egységben 13 ezer dolgozót érintett a 40, il­letve a 42 órás heti beosz­tás. ma pedig mintegy 73 ezren dolgoznak így. Természetes, hogy az át­térést meg kellett szervez­ni, elő kellett készíteni. En­nek föltételeiről mindenütt idejében gondoskodtak, ter­kednek a villamosok, a bu­szok és a trolik. Eleinte elő­fordultak késések. járatki­maradások a munkába, vagy hazafelé igyekvők bosszúsá­gára. ezek azonban lassan megszűnnek. Egyes időpon­tokban azonban még alig enyhült a zsúfoltság. Gond, hogy a meghirdetett és be­vezetett lépcsőzetes munka­kezdéstől egyik-másik vál­nyűjtott ayitvatartássál üze­melnek a gyógyszertárak, közülük négy szombatom is nyitva tart Í4 óráig. A Du­gonics téri állandó ügyele­tet tart. Február 1-től ötnapos munkahét szerint dolgoznak a bölcsődék, mintegy 80 százalékuk napi 12 órában. A nyitási és zárási időpon­tokat a szülők kérését fi­Fock Jenő _ és Somogyi Sándor McBSUtWOncal köszöntése Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott mi­niszterelnököt. a munkás­mozgalom régi harcosát párttagsága 50. évfordulója alkalmából szerdán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. Jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Somogyi Sándort, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a budapesti pártbizottság titkárát. a munkásmozgalom régi har­cosát párttagsága 40. évfor­dulója alkalmától tegnap Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság em­fel«j|itcisca Befejeződött a Szeged— nál kétszer nagvobb teliesit­Békéscsaba közötti csaknem ményű, vagyis 1000 lóerős 100 kilométeres vasútvonal Diesel-mozdonyok vontatják együttesen egymilliárd fo- a személyvonatokat. A két rint beruházást igénylő fel- dél-alföldi megyeszékhely újítása, korszerűsítése. Az közelebb került egymáshoz, utóbbi években lefektetett, hiszen a gyorsvonatok 40 nagyobb teherbírású síne- perccel hamarabb megtehe­ken a korábbi 18-ról húsz tik a két város közötti utat . A teherszállítást tekintve tonnara novelheto a ten- nagy nyereség hoev a zá­gelynyomás. ugyanakkor a honvból Jugoszláviába irá­tehervonatok sebességét 50- nyúló átmenő forgalom is ről 60 kilométerre, a gyors- lerövidült azzal, hogv a te­vonatokét pedig 60-ról 80 hervonatok Békéscsaba felé kilométerre növelhetik. En- kikerülhetik a nagyforgal­nek megfelelően a korábbi- mű szolnoki pályaudvart. gyelembe véve határozták i léklapját. Jelen volt Bara­meg. A szombati gyermek­felügyeletet eddig kevesen igényelték. Jelenleg öt isko­lában kísérletképpen oktat­nak heti öt napon, úgy ala­1 - , - " v^u iiafyou, u f-,_y aí«­lalat onkenyesen elter. s ez kítVa az órarendeket, hogy — főleg a nyugati iparkör­zetben — zavart okoz az egész útvonalon. Most utas­számlálással fölmérik, hol adódnak problémák, s a tényleges helyzet ismereté­ben menetrend-módosítások­ra is sor kerül. Nem egyenletes a válla­latok és szövetkezetek áru­szállítása a hét minden napján. Eleinte nagy a zsú­foltság, pénteken kora dél­utántól azonban alig látni szállító járműveket. Jó len­ne javítani ezen a helyze­egyenletes leeven a tanulók és a nevelők terhelése. Nyugtalanságot okoz, hogy az ötnapos munkahét széles körű bevezetéséhez késik a központi intézkedés. összegezve a tapasztalato­kat: az ötnapos munkahét­re átállás — a kezdeti ne­hézségek ellenére — kedve­ző hangulatot váltott ki a lakosság körében. A dolgozó emberek elégedetten fogad­ták a megnövekedett szabad időt, főként ott. ahol 40 óra a munkaidő. Nem ilyen nyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. (MTI) ten, ezért a Volán hét végére egyértelmű az öröm a keres­veket készítettek. Ezeket az kedvezményt nyújt a lakos- kedelemben, az egészségre ságnak a bontott építési ártalmas munkakörökben. üzemi demokrácia fóruma­in megvitatták, s amennyi­re lehetséges volt. figye­lembe vették az emberek véleményét. Az előkészítés­sel kiemelten foglalkoztak a pártszervezetek, segítették a gazdaságvezetést a nép­gazdasági és az egyéni ér­dekek egyeztetésében, A munkarendek kialakítása a sokrétű tevékenység miatt kodtak a igen változatos. A 42 órás munkarendnél általánosan érvényesül a napi munka­idő meghosszabbítása: hét­főtől csütörtökig kilenc, pén­teken nyolc és fél óra. Az adminisztrációs területen több helyütt alkalmazzák a rugalmas időbeosztást. Az építőiparban téli és nyári munkarendet alakítottak ki: negyven, illetve 44 órát dol­goznak rövidített hetenként. Tagadhatatlan, az áttérés mintegy hatszázalékos mun­kaidő-kieséssel jár. Ezt az üzemek, intézmények veze­tősége elsősorban szervezés­sel, átcsoportosítással, nor­makarbantartással, fejlesztéssel, anyagok szállításához, köl­tözködéshez, különféle fu­az adminisztrációban, ahol a munkaközi szünetet plusz­varozásokhoz. A kereske- ként le kell dolgozni. Mivel delmi egységek — szombat kivételével — egész héten tovább tartanak nyitva, kár. hogy a lakosság nem hasz­nálja ki eléggé az esti. nyújtott nyitvatartási. A az átfogó értékeléshez kevés az eddig eltelt idő. indo­kolt, hogy a pártszervezetek a maguk területén időnként mérjék föl a helyzetet, és jelezzék, hol. milyen intéz­szolgáltatóvállalatok gondos- kedések szükségesek. Ahol szombati ellátás- ezután térnek át az ötnapos ról. Változatlan a háztartá- munkahétre, ott hasznosít­si készülékek javítása irán- sák az eddigi jó tapasztala­ti igény, kivéve a Patyola- tokát. Turizmus A Balaton környékén és a rándulókat. A várak, mű­Bakony vidékén most ké- emlékek és természeti rit­szülnek fel a tavaszi ki- kaságok közelében több nyel­rándulóidényre. Több mint vű táblák tájékoztatnak. A 1700 kilométer jelzett utat Bakony és a Balaton kör­járhatnak be a turisták. Az nyékén, tucatnyi turistaköz­idén újabb szakaszokon pontjában padokat, asztalo­újítják fel a jelzéseket. Az kat helyeztek el az erdei új táblákkal együtt már tisztásokon. Az autóspihenők műszaki | több mint 300 szöveges út- mellett erdei tornapályát is munkafegyel- I mutató tájékoztatja a ki- kialakítottak. Egyiillműicilési szerződés Üjabb két és fél millió ru­bel értékű szerződést kötött a Budavox NDK-beli part­nereivel különféle adatátvi­teli berendezések és telefon­központokhoz szükséges al­katrészek 1982—83. évi szál­lítására Kenderáztatás ­új módszerrel A hideg tavaszi időjárás gyárában alkalmaznak. Én­ellenére országszerte meg- nek lényege, hogy keringtető kezdődött a kender feldől- szivattyúkkal pótlevegőt jut­gozásának első szakasza, az tatnak az áztatóvízbe. s ez­áztatás. A Kenderfonó és zel elősegítik a kévéken le­Szövőipari Vállalat nyolc vő szennyeződések, szerves kendergyárában felhalmozó- anyagok elbomlását. így a dott háznagyságú kazlakat vizet nem kell a következő mindenütt megbontották, áztatáshoz kicserélni, s egy­majd az óriási kévéket fo- ben a kender elemi szálakra lyamatosan a termálvízzel bomlását segítő baktériu­töltött betonmedencékbe rak- mokat nem kell minden ják, hogy az áztatással a újabb áztatásnál elszaporí­termelékenység növelését, a tani. Az áztatási idő lerö­víztakarékosságot és a kör- Vidül, s a kendergyár nem A magyar híradástechnikai tnyezet védelmét szolgálja fl Maros vizét A ipar eddig hat crossbar-' az a Szovjetumobol átvett .. . .„ , . rendszerű telefonközpontot I áztatási módszer, amelyet a módszert a vallalat masgya­szállított az NDK-ba. I vállalat nagylaki kender- raiban is bevezetik. Mezőgazdasági beruházások A mezőgazdaságban to- tékesíthető állati termékek lagosan 80—90 ezer forint vábbra is elénk a beruhá- kibocsátásának növeléset jel- volt egy-egy tehénférőhely zási kedv. A MÉM összesí- zi előre, hogy a sertéshizla- költsége, s hasonló létesít­tése szerint az új létesít- lás létesítményei iránt meg- menyeket a jelenlegi árak mények kialakítására, illetve nőtt az érdeklődés. 50 szá- mellett már csak 100—120 rekonstrukciós fejlesztésre, zalékkal nagyobb értékű be- ezer forintért lehetne ki­bővítésre egyaránt hajlandó- ruházásokat terveztek ta- alakítani, ám a mostani ságot mutatnak a nagyüze- valy, mint egy évvel koráb- ajánlatok nem haladták meg mek. ban. A létesítményekben — a 40—60 ezer forintot, no­A tervező vállalatok ál- természetesen, amikor azok ha a létesítmények műsza­tal szállított műszaki do- már tető alá kerülnek — ki értéke vagy használha­kumentációk kiviteli értéke 125 ezer állatot lehet elhe- tósága semmit sem csők­tavaly elérte a 7 milliárd;a lyezni. A kiviteli' tervdo- kent. A sertéstartás létesít­saját tervezésűeké pedig az kumentációk alapján 30 szá- ményeinek — egy állatra 1,4 milliárd forintot. Az zalékkal több tehenészeti lé- számított — beruházási költ­építkezések nagyságrendjéből tesítményt emelhetnek; ösz- sége a korábbi 25—28 ezer arra lehet következtetni, szesen 16 ezer szarvasmar- forintról 16—18 ezerre mér­hogy a mezőgazdasági nagy- hát tarthatnak majd ezek- séklődött, s ez az olcsób­üzemek a nehezülő gazdasá- ben az istállókban. A gaz- bodás szinte kínálja az üze­gi feltételek ellenére — daságok érdeklődését min- meknek a megvalósítás le­vagy éppen ezért is — len- den bizonnyal az is felkel- hetőségét. dületes korszerűsítéseket, tette, hogy az Agrober egész A rekonstrukciók. ame­fejlesztéseket irányoznak elő sor olcsón kivitelezhető ér- lyeknek általában kisebb az a továbbiakban is. tékű létesítményt tervezett, építési igényük, ennél fogva A viszonylag előnyösen ér- Hat évvel ezelőtt még át- a jelenlegi beruházási ár­zászló alá a fiatalokat: Hozzátok szólunk, akik hűek maradtatok a szocializmus ügvéhez. a kom­munisták pártjához, akik a párt vezetésével harcra gyülekeztek az ellenforradalom ellen, a szocialista Magyarország felépítéséért. akik készek vagytok segíteni pártunknak a proletár­diktatúra erősítésében, hogv hazánkban többé soha senki ne emelhessen kezet a szocialista vív­mányainkra. a munkáshatalomra. VALASZT ADOTT a felhívás arra is. hogy mit' vállal a KISZ a múltból, milyen hagyományok örökösének te­kinti magát. Már a megalakulás időpontja sem véletlen volt. Jelképezte, hogy az újjáalakult if­júsági szövetség, a KISZ. forradalmi hagyomá­nyainknak örököse és folytatója kíván lenni. Örököse mindama forradalmi hagyományoknak, ami a magyar nép történetében haladó és elő­remutató volt. Az alakuló ülésen mondott be­szédében hangsúlyozta Komócsin Zoltán, hogy a KISZ a párt tömegszervezete, hogy tagjainak mindenütt ott kell lenniük, ahol fiatalok élnek, tanulnak, dolgoznak és szprakoznak. Elsőként Csongrád megyéin is a munkásfia­talok válaszoltak a felhívásra. 1957 márciusában elsőként alakult meg a KISZ-szervezet a Sze­gedi Ruhagyárban, a textilművekben, az újsze­gedi szövőgyárban, a gyufagyárban, majd a tu­dományegyetemen. Makón 1957. március 8-án a munkás-, paraszt- és tanulófiatalok együttes ülésen foglaltak állást a KISZ létrehozása mel­lett. Most, a visszaemlékezés kapcsán, felelősséggel, nyugodt szívvel mondhatjuk: a türelmes szer­vező-, nevelőmunka, a nehézségek elhárítása megyénkben is elismerésre méltó eredményeket hozott. Ezt jelzi az is. hogy az újonnan alkuit ifjúkommunista közösségekben az elmúlt ne­gyedszázad alatt a fiatalok tíz- és tízezrei for­málódtak kommunistává, társadalmunk elköte­lezett. értékes építőivé. AZ ÜZEMI KISZ-alapszervezetek tagjai a megalakulást követő időszakban jelentős népgazdasági haszonnal járó verseny­mozgalmat bontakoztattak ki. A közösségekben a szervezők figyelmüket a mezőgazdaság szocia­lista szektorára irányították, s ezzel párhuzamo­san eredményes munkát fejtettek ki a tanyai fiatalság körében is. A politikai és szervező­munka legösszetettebbnek a tanintézeti KISZ­szervezetekben bizonyult. A fontos feladatok kö­zött szerepelt ebben az időszakban az ifjúsági és gyermekszervezetek közötti kapcsolat erősítése. Már az első időszakban jó együttműködés ala­kult ki a KISZ és az úttörőmozgalom szerveze­tei között. Az ifjúsági szövetség negyedszázados történe­te ékes bizonyítéka annak, hogv helyes úton indult el 1957-ben. Tevékenységében bálran építhetett és épített is mindazokra a tapaszta­latokra. amelyek a haladó magyar ifjúsági moz­galmak tevékenysége alapján, részben a két vi­lágháború között, az illegalitás és üldöztetés ide­jén, másrészt a felszabadulás utáni időszakban felhalmozódtak. A szövetség útját megyénkben is olyan mér­földkövek. jelentős politikai akciók jelzik, mint az építötábori mozgalom, az ifjúság a szocializ­musért. a szolidaritási, a kulturális akciók, az ifjúsági versenyek, a tanulmányi és tömegsport­mozgalmak. Megyénkből indult el az egvetemi. főiskolai hallgatók akciója. „Tegyünk többet a falu közművelődéséért" jelszóval. Sikeres volt a kőolajipari beruházások védnöksége. Megyénk­ben kap otthont 16 esztendeje minden évben. Mártélyon. az ifjúsági képzőművészeti tábor. Itt született a nagy jelentőségű és országos vissz­hangú — öt éve kezdeményezett és azóta is eredményesen működő — belvízvédelmi KISZ­védnökség is. , Helytálló megyénkre is az a megállapítás, amely pártunk XII. kongresszusán hangzott el. hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség nemcsak végrehajtója, hanem a politikai formálója, ala­kítója is. Az elmúlt két és fél évtized alatt a KISZ sohasem nélkülözte a pártszervezetek, pártszervek segítő munkáját. így bontakozhatott ki a helyes munkamegosztás az ifjúság nevelé­sében és kapott megkülönböztetett figyelmet az ifjúság saját'.s gondjainak megoldása. AZ EGÉSZ HAZA ifjait átfogó szervezet 25 évvel ezelőtti létrehozá­sának körülményeire, a párt, s ifjúsági szerve­zetének a társadalom előtt álló feladatok elvég­zésére kifejtett eredményes munkájára emlékez­tünk Csongrád megyében is a nemzedéki talál­kozókon, ünnepi gyűléseken, gyárakban, intéz­ményekben. lakóhelyen. Emlékezünk és köszönt­jük a szocialista haza elkötelezett ifjú építőit, a harcokban edzett elődök hű követőit, a párt és a nép ügyét hűen szolgálni kész ifjúkommunis­tákat. Huszonöt eredményes esztendő telt el. Az elődök követői jól tudják, hogv a KISZ-tagság csak abban az esetben töltheti be hivatását, nö­velheti felelősségét, politikai súlyát, ha pártunk politikájának szellemében, kellően kiveszi részét a társadalom előtt álló feladatok elvégzésében. Ma is nagy politikai feladat és felelősség hárul a fiatalok nemzedékére. Hisszük, hogy a kom­munista ifjúsági mozgalom az első országos ér­tekezlet fő jelszava jegyében cselekszik, dolgozik a jövőben is: Hűséggel a néphez, hűséggel a párthoz! „ Gyárfás Mihály viszonyok között elönyö­sebbnek látszanak, szintén előtérbe kerültek, összesen kétmilliárd forint értékű re­konstrukció teljes tervanya­ga készült el, mintegy be­vezetve a megvalósítást. A felújított, korszerűsített és bővített létesítményekben 40 ezer sertést és 3 ezer tehe­net tarthatnak. Hosszú évek után újra napirendre kerültek a ba­romfitartás létesítményei; a kiviteli tervek alapján 400 millió forint építési és gc • pésjeti beruházást valósít­hatnak meg. A terménytárolókat szin­tén szívesen építik az üze­mek, felével több tervet ké­szítettek az AGROBER-rel és más tervező-beruházó vállalatokkal, mint egy év­vel korábban. Az elmúlt évek fellendü­lése nyomán viszont vissza­esések is mutatkoznak egyes ágazatokban. A juhászati lé­tesítmények terveiből alig rendeltek az üzemek, és a gazdasági belső utak kiala­kításához szükséges doku­mentációkból is csak né­hányra volt szükség. Vál­tozatlanul nincs érdeklődés az öntözési létesítmények fejlesztése iránt, és megtor­panás mutatkozik a kertésze­ti tervezéseknél, beruházá­soknál is. (MT1J /

Next

/
Thumbnails
Contents