Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

10 Csütörtök, 1982. március 25. Púja Frigyes Malaysiában # Kuala Lumpur (MTI) Púja Frigyes külügymi­niszter szerdán megérkezett deLkelet-ázsiai útjának első állomására, a Malaysia Ál­lamszövetség fővárosába, Kuala Lumpurba. Púja Fri­gyest a repülőtéren Moharn­mad. Ghazali Bin Safie ma­láysiai külügyminiszter fo­gadta. A nap folyamán a két külügyminiszter megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. Az eswneeserén jelen volt Deb­receni István. a Magyar Népköztársaság Kuala Lum­pur- i nagykövete. Kuala Lumpur repülőterén PuJn Frigyes rögtönzött saj­tóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire El­mondotta. hogy Magyaror­szág é* Malaysia kapcsola­tainak történetében ez az el­ső alkalom, hogy külügymi­niszteri látogatásra kertil sor. Az eszmecsere eredmé. nveként a magyar fél azt várja, hogv kapcsolataink tovább bővülnek mind poli­tikai. mind pedig gazdasági téren. A küszöbönálló tár­gyalásokon — mondotta a magyar külügyminiszter — a kétoldalú kapcsolatok át­tekintése mellett sző lesz a feszültségekkel terhes délke­let-ázsiai térség problémáiról la ríStf "I Rt j ü El EX fái jW ILJICSOV SAJTÓÉRTEKEZLETE Az „elszalasztott lehető­ségek" időszakának nevez­te Leonyid Iljlcaov szovjet külügyminlazler-helyeltes a madridi értekezlet legutóbbi, a halasztás előtti szakaszát, lljicsov, a találkozón részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője moszkvai., sajtóérte­kezletén a konferencia mun­uájána,. történetét áttekint­ve leszögezte: a feltételek kedvezőek lettek volna a si­keres befejezéshez. KONGRESSZUSI HATÁROZAT Az Indiai Kommunista Párt Varanasiban folyó XII. kongresszusa szerdán hatá­rozatot fogadott el, amely felhívja az ország kommu­nistáit é» békeszerető erőit, hogy fokozzák a nukleáris háború veszélye elleni har­cot LENGYELORSZÁG MEGNYERTE A TÉLLEL VÍVOTT HARCOT I «ngyelnr*zág megnyerte n téllet vívott harcot, s most n tavaszi mezőgazdasági munkák eredményes lebo­nyolítására kell összponto­sítani. Varsóban u társa­dalom. a valóban hazafias erők kétségtelen sikereként könyvelik el, hogy az or­srtig nagyobb baj nélkül vé­szelte át a telet. Nagyra ér­tékelik. hogy a szénbányá­szat teljesítménye az utób­bi két-három hónapban ki­elégítő szintre emelkedett. ÁLLAMCSÍNY BANGLADESBEN Hosszain Mohammad Er­sad bangladesi tábornok, a szerdal hatalomátvételt vég­rehajtó erők vezetője szer­dai rádióbeszédében kije­lentette: a fordulatra az ország állami vezetésében eluralkodó korrupció fel­számolása. valamint a kor­mánypárton belüli hatalmi hsre megszüntetése érdeké­ben volt szükség. FOLYTATÓDIK A SZTRÁJK Megint agyonlőttek egy palesztin fiatalt szerdán Clszjordánlában, a harmadl­kat azóta, hogy öt napja he­ves összecsapásokban mérik össze erejüket az Izraeli fegyveres erők, és n meg­szállt palesztin területek la­kosai. A Jordán-folyó nyu­gati partján múlt péntek óta tartó általános sztrájkhoz szerdán csatlakozott a má­sik palesztin körzet, a Ga­ea-o vezet lakossága ta, II Szovjetunió folytatja a lenini béfcepolitíkát Leonyid Brezsnyev beszéde Taskentben 0 Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára részvételé­Vei szerdán Taskentben, Üzbegisztán fővárosában ünnepsé­get rendeztek. A Barátság-csarnokban megtartott nagygyű­lés elnökségében Leonyid Brezsnyevvel együtt helyet fog­lultnk a köztársaság vezetői, köztük Saraf Rasldov, az SZKP KB Politikai bizottságának póttagja, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkára. A nagygyűlésen Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. Átadta a- üzbég Köztársaságnak a Lenin-rendet, amelyet feltűzött Üzbegisztán zászlajára. A Szovjetunió ázsiai poli­tikájáról. ezen belül az In­diával, Japánnal és Kínával kialakított viszonyról szólt részletesen szerdal taskenti 'beszédében Leonyid Brezs­nyev. Rámutatott: a Szov­jetunió sikeresen fejleszti együttműködését Mongóliá­val, Vietnammal és a föld­rész. többi testvéri szocialis­ta országával, valamint a íjépi Afganisztánnal. A Szovjetunió és India több mint negyed százada mun­kálkodik aktívan és fárad­hatatlanul baráti együttmű­ködésének fejlesztésén és el­mélyítésén. E téren sokat ér­tünk már el. Népeinket ma mélyreható, erős szálak kap­csolják össze a gazdaság, a tudomány, a kultúra terén. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy társadalmi-poli­tikai rendszerünk eltérő. Szeretnénk, ha Japánnal is megbízható, jószomszédi kap­csolatunk, kölcsönös együtt­működésünk lenne, ha köl­csönös bizalom állna fenn. Igaz. ma is van kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködésünk. de ez korántsem olyan széles, mint amilyen lehetne. A kölcsönös biza­lom pedig, sajnos, ennél is kisebb. Az ehhez vezető úton sok az olyan akadály, ame­lyet külső erűk hoztak létre, olyanok, akiknek kevés kö­zük van országaink érdekei­hez. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Továbbra is tinnak hívei vagyunk, hogy Japánnal hozzunk létre Jó­szomszédi viszonyt, a lehető legszélesebb körű, kölcsönö­sen előnyös együttműködést. A Szovjetunió kész arra, hogy így Járjon el. de ter­mészetesen a kölcsönösség alapján. Most pedig Kínához fűző­dő viszonyunkról kívánok szólni. Ez nem- egyszerű kérdés. Pártunknak és a szovjet államnak a szovjet—kínai viszonnyal kapcsolatos elvi álláspontját világosan kifejti az SZKP XXV. és XXVI. kongresszusának határozata. Szeretnék most Itt néhány kiegészítő vonatkozásra em­lékeztetni. Először. Függetlenül attól, hogy a kínai, vezetés politi­kájának. különösen külpoli­tikájának számos vonatkozá­sát nyiltan bíráltuk és bírál­juk, mint amelyek össze­egyeztethetetlenek a szocia­lista elvekkel és normákkal, sohasem törekedtünk arra, hogy beavatkozzunk a Kínai Népköztársaság belső életé­be. Nem tagadtuk és nem tagadjuk, hogy Kínában szo­cialista társadalmi rend van, holott természetesen, a szo­cializmus érdekeinek ellent­mondó az, hogy Peking a nemzetközi politikában az Imperialisták politikájához kapcsolódik. Másodszor. Sohasem tá­mogattuk és nem támogat­juk semmilyen formában sem az úgynevezett „két Kína" koncepciót, teljes mértékben elismertük és elismerjük a KNK szuverenitását Tajvan szigete fölött. Harmadszor. A Szovjetunió részéről nem volt és nincs semmiféle fenyegetés sem a Kínai Népköztársasággal szemben. Semmiféle területi igényünk nem volt és nincs a Kínai Népköztársasággal szemben, készek vagyunk arra, hogy bármikor folytas­suk a tárgyalásokat a fenn­álló határkérdésekről, abból a célbpl, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodásra jussunk. Készek vagyunk ar- , ra is; hogy megvitassuk a szovjet—kínai határ térségé­re vonatkozó kölcsönös bi­zalomnövelő intézkedések le­hetőségének kérdését. Egészében véve politikánk az ázsiai földrészen éppúgy, mint a többi földrészen ls, a béke megszilárdításának, a béke ellenségei határozott visszaverésének politikája, a békés együttműködés politi­kája mindazokkal, akik ezt akarják, a szocializmus or­szágaival kialakított testvéri barátság, Egyéb nemzetközi kérdé­sekről szólva Leonyid Brezs­nyev beszédében rámutatott: a nemzetközi helyzet jelen­leg rendkívül kiéleződött. F.zzel összefüggésben szólt arról, hogy Szovjetunió tö­retlenül folytatja erőfeszíté­seit a tartós béke biztosítá­sáért. Újra katonazene — Erre irányul az a nem­rég elfogadott határozatunk is — mondotta —, hogy egyol­dalúan megszüntetjük a Szovjetunió európai terüle­tén a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet telepí­tését és készek vagyunk meghatározott mértékben csökkenteni a már meglevő, ebbe az osztályba sorolt ra­kéták számát, s ugyanerre irányulnak a Szovjetunió új javaslatai. arra vonatkozóan, hogy korlátozzák az államok katonai tevékenységét. Eze­ket a javaslatokat néhány napja a szovjet szakszerve­zetek kongresszusán elmon­dott beszédemben ismertet­tem. Egészében véve politikánk az ázsiai földrészen, éppúgy, mint a többi földrészen is, a béke megszilárdításának, a béke ellenségei határozott visszaverésének politikája. Sohasem térünk le külpo­litikánk e megingathatatlan lenini alapjáról. Elhangzottak szavaink, a józan ész és a békeszeretet szavai, amelyeket az egész világon helyesléssel fogad­tak. Most a nyugaton a vá­laszadás sora — mondotta I beszédében Leonyid Brezs­nyev. A szovjet államfő beszé­dének nagy részében Üzbe­gisztán és az egész Szovjet­unió gazdaságának eredmé­nyeiről és problémáiról, a gazdaságfejlesztés feladatai­ról szólt. Hangsúlyozta: az elkövetkező években még nagyobb magaslatokra kell jutni számos döntő fontossá­gú gazdasági és társadalmi probléma megoldásában. • • - •• ....... .... JtVÁ.VtÓVu 'TlllUflI -JV10 ÜDVÖZLŐ ' TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Konsztantin Ka­ramanlisz köztársasági el­nököt. a Görög Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A VATIKÁN KÉPVISELŐJE MAGYARORSZÁGON Luigi Poggi érsek, a pá­pai nuncius szerdán Buda­pestre érkezett, hogy a ki­alakult gyakorlatnak meg­felelően, aktuális kérdések­ről tárgyalást folytasson Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökével.' BARÁTI TÁRSASÁGOK VEZETŐI A PARLAMENTBEN Aczél György, a Minisa­G uatemalában , állam­csínyt hajtott végre a főtisztek egy csoportja. Ti­pikus — és egyben tragi­komikus — volt, amint a (legalábbis pillanatnyilag) győztes puccsisták azon­nal összehívták az or­szágban akkreditált ameri­kai (!) újságírókat és kö­zölték: az államcsínyt „szi­gorúan a katonai hagyo­mányok jegyében" hajtot­ták végre. Az epizód mindkét része egyformán fontos. Az ls, hogy az államcsíny végre­hajtói mindenekélőtt az amerikaiak számára sze­retnék _ megmagyarázni a bizonyítványukat, és az is, hogy ,,á szigorúan katonai hagyományokra" hivatkoz­va érzékeltetik Washing­tonnal: ne aggódjék min­den marad a régiben. Guatemala Washington számára mindig is fonto6 volt. Ezt stratégiai és gaz­dasági okok magyarázzák. Ami a gazdasági tényezőt illeti, az ország a világ egyik legnagyobb monopó­liumának, a főleg agrárter­mékekkel foglalkozó Uni­ted Fruitnek egyik vadász területe volt — és maradt. Hogy ez a cég. mögötte pedig a Wall Street és a kormányzat maradéktalan támogatása mit jelent a "kis Guatemala számára, azt feledhetetlenül bebizo­nyították — egyebek között — áz 1954 es események. Ebben az esztendőben Guatemla ugyanolyan jenr ki-ellenes forradalmi erje­dés színhelye volt. ami­lyenné később Kuba. majd Nicaragua vált. csak éppen a nemzetközi erőviszonyok nem voltak még olyanok, mint e két utóbbi ország moggalma Idején. így ami­kor a választásokon elsöp­örtül győzel«iet..ai;aU)tt Jaco­po Arbenz haladó elnökje löt. az Uni,ted Fruit „ma­gánhadserege" (persze Pen­tagon-támogatással) egysze­rűen megdöndötte az új el­nök hatalmát, és helyébe egy amerikai zsoldban álló ismeretlen ezredest (bizo­nyos Castillo Armast) ül­tetett. Ami az ország stratégiai fontosságát illeti, minden­kit meggyőzhet egy pillan­tás a térképre: Guatemala, a közép-amerikai térségben fekszik, igencsak közel mind Kubához, mind Ni­caraguához. Az elmúlt években az is világossá vált. hogy bár magát a re­zsimet — pontosabban re­zsimeket — komolyan nem veszélyeztették még az ese­mények, a közeg ebben az országban is olyan, mint a tágasabb térségben: nyo­mor, elkeseredés az egyik oldalon, gátlástalan terror, politikai gyilkosságok sora. zata a másikon. Mi történt most? Két he­te a jobboldali riválisok szerint is csalásokkal tar­kított választásokon Ant­bal Guevara tábornok győ­zött. Az alkotmány szerint nyáron venné át hivatalát a mostani elnöktől, Lucas Gardától. Ez * az elnök szintén puccsal vette át » hatalmat egy olyan válasz­táson, amelynek egyik el­nökjelöltje a mostani pucs­oslsték vezére, Rios Mont tábornok volt... L| indez a szokásos képe' mutatja: marakodó tá­bornokok. akik közül mind­egyik kész engedelmesked­ni Washingtonnak, és akik közül egyik sem akar sem­milyen igazi változást. A térség története azonban •azt tanúsítja hogy az iga­zi változások Guatemalá­ban is legfeljebb elodázha­tok Harmat Endre Közéleti napló lertanács elnökhelyettese szerdán, a Parlamentben fo­gadta a külföldön működő Magyar Baráti Társaságok budapesti találkozója alkal­mából hazánkban tartózko­dó küldöttségek vezetőit. A baráti beszélgetés során a. résztvevők hangot adtak a béke, az enyhülés eredmé­nyei megőrzése iránti óha­juknak, és Rámutattak, hogy a baráti társaságok sokat tettek és tesznek a jövőben is a népek közeledéséért, a nemzetközi megértésért, esz­mecserét folytattak hazánk nemzetközi kulturális kap­csolatairól, a magyar kul­turális értékek külföldi fo­gadtatásáról, és a baráti társaságok tevékenységéről. KOROM MIHÁLY ELŐADÁSA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiáján szerdán Korom Mlhéiy, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Közpóntl Bizottság titkára előadást tartott „Az állami élet és a szocialista demok­rácia fejlesztése társadal­munkban" címmel. Az elő­adáson részt vettek a párt­ós tömegszervezetek vezető propagandistái; az egyete­mek, főiskolák marxista tan­székeinek tanárai, áz állami élet területén dolgozó ve­zetők. A harcokban edződött elődök hű kövefői TAVASZI ünnepeink közül országunk, né­pünk történetébert a három hoz­zánk és egymuHhoz közelálló a legjelentősebb sorsfordulóinkat jelenti. A polgári forradalom, a Tanácsköztársaság és felszabadulásunk egymás­ra épülő köveit, történelmünk formálásának leg­jelentősebb állomásait Jelzik e dátumok. A for­radalmi Ifjúsági napok rendezvényei Csongrád megyében ls minden évben csokrot kötnek nagy nemzeti sorsfordulóink ünhepségeivel. Számunk­ra nem közömbös, hogy Ifjúságunk, a ma 15— 30 évesek miként lehetnek a kokárdás márciusi ifjak, a sapkarózsás vörös katonák, vagv a fa­sizmussal szemben álló. a szocialista társadal­mat megalapozó forradalmárok méltó utódai, örökösei. Nem lehet közömbös, mert ehhez az örökséghez, váló hűség nem merülhet ki csak az emlékezésben, a forradalmi események felidézé­sében. A harcokban edződött elődöktől kapott örökséghez méltón kell élni, dolgozni és tanulni. A húrom ünnepnap közül a második a Ta­nácsköztársaság születésének napla. a KISZ 25 évvel ezelőtti zászlóbontásának évfordulója. Az Ifjúsági szövetség megyei bizottsága a forradal­mi ifjúsági napok keretében jelentőségének megfelelően szervezte az idén ls a megemléke­zést. a zászlóbontás negyedszázados évforduló­járól. Helyes, hogy egybehívta a K.ISZ-nemze­dékek azon képviselőit, akik az elmúlt 25 esz­tendőben áldozatos munkájukkal, kommunista meggyőződéssel, a tehetségüket és felkészültsé­güket a mozgalom, a közösségi célok szolgála­tóba állították. A jubileumi ünnepség alkalmából a párt-, ál­lami és társadalmi szervek meleg szeretettel kö­szöntötték a nemzedéki találkozó résztvevőit: az alapítókat, a szervezőket, a KISZ-munka kibon­takoztatásának irányítóit, mindazokat, akik a nehéz helyzetben, bonyolult körülmények között vállalták és végezték az ifjúsági szövetségben fe­lelősségteljes pártmegbízatásakat. Köszöntötték az elődöket követőket, a megalapozott KISZ­munka folytatóit, akik hozzájárultuk ahhoz, hogy az ifjúsági szövetség az eltelt negyedszá­zad alatt megyénkben ls egyre gazdagodó, a fia­talok tíz- és tízezreit eredményesen mozgósító nevelési tevékenységet fejtsen ki. Köszöntötték megyénk Ifjúsági mozgalmának lelenlegl veze­tőit. akik ugyan a korábbi időszakhoz kénest más, de nem kevésbé nehéz körülmények között irányítják, eredménnyel, a szövetség munkáját. NEGYEDSZÁZADA alakult újjá a kommu­nista fiatalok szövetsé­ge. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján a harcokban edződött elődök hű követőiként, a párt és a nép üg,vét híven szol­gálni kész fiatalok mozgalma a Magvar Kom­munista Ifjúsági Szövetség néven bontott zász­lót, politikai programmal felérő jelszóval: Hűség a néphez, hűség a szocializmushoz! Olyan Ifjúsá­gi szervezetet hoztak létre, amely a párthoz tar­tozik. a párt vezetését Igényli, s képes arra. hogy az Ifjúság többségét felsorakoztassa a párt. a népi hatalom mögé. Nehéz időben alakult újjá a szövetség. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével harc folyt a munkás-paraszt hatalom politikai, gaz­dasági megerősítéséért, a konszolidációért. A KISZ Országos Szervező Bizottsága — amely­nek élére Komócsin Zoltán, megyénk szülötte került — fölhívással így szólította zászlaia alá a fiatalokat: „Gyertek, adjatok kezet nekünk, áll­jatok közénk, lépjetek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség sok nehéz csatát megért, a mártírok vérével megszentelt zászlaja alá." A visszapillantással a negyedszázados útra hangsúlyozzuk: számunkra felemelő érzés és kü­löp büszkeség, hogy Komócsin Zoltán közéleti, politikai pályája megyénkből. Szegedről Indult el. 1944-ben kapcsolódott be a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakításába, majd a MADISZ. a Magyar Demokratikus Iflúsági Szövetség szerve­zője és délkerületi titkára lett. Ezt követőén a párt megbízásából fontos politikai funkciók egész sorát töltötte be áldozatkészséggel, ügysze­retettel. a mynkáshatalom. a szocializmus iránti szenvedélyes elkötelezettséggel. Huszonöt évvel ezelőtt. 1957 tavaszán — ennek Ismeretében és elismeréseként — bízta rá a párt az ifjúsági mozgalom úiiászervezésének irányítását, a KISZ megalakítását, amelynek csaknem öt esztendőn át volt elismert vezetője, első titkára. Az általa vezetett Országos Szervező Bizottság az egész magyar ifjúsághoz intézett felhívással hívta a

Next

/
Thumbnails
Contents