Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

Vasárnap, 1982. márrius 21. RÁDIÚTEIIX RIPORTEREK PERGŰTÜZUEN Miközben szerte Hollan­diaban ezrek tüntettek a négy holland televíziós új­ságíró Salvadorban történt meggyilkolása miatt, pénte­ken kishlján a holland stáb sorsára jutott egy háromfős brazil televíziós forgatócso­port is. Szombat hajnali, hírügy­nökségi jelentések szerint a junta katonái San Bénító környékén, mintegy 65 kilo­méterre San Salvadortól, egy földúton, tüzet nyitot­tak a brazil újságírók fehér zászlóval ellátott gépkocsi­jára. Csupán gépkocsiveze­tőjük lélekjelenlétén mú­lott, hogy nem történt újabb tragédia, és senki sem sé­rült meg: a sofőr villám­gyorsan megfordult autójá­val és kimenekítette utasait a pergötúzbőL A KÖRŰT VÉGE James Buckley amerikai külügyminiszter-helyettes szombaton befejezte nyu­gat-európai körútját, ame­lyen Reagan elnök megbízá­sából a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak nyújtandó hitelek és a ke­let-nyugati kereskedelem csökkentésére igyekezett rá­beszélni a vezető nyugat­európai országokat AMNESZTIA Khomeini ajatollah vallá­si vezető rendeletére a va­sárnap kezdődő iráni újév alkalmából mintegy hétezer foglyot bocsátottak szaba­don az országban — jelen­tette be pénteken Nusszavi Ardebili. iráni legfőbb ügyész. A bejelentésből nem derül ki, hogy politikai fog­lyokat vagy közönséges bű­nözőket érintett-e az am­nesztia? A legfőbb ügyész jelezte, hogy a Jövőben vár­hatóan további fóglyok' nye­rik vissza szabadságukat. JAVÍTHATATLAN ' Tliomas Wisbey a vonat­rablás rabja. Közel húsz év­vel ezelőtt 1963-ban vett erőt rajta a szenvedély, ak­kor, amikor részt vett a hírhedt „nagy vonatrablás­ban". Pénteken ismét H londoni büntetőbíróság, az Old Baily falai között ült ítéletre várva. Előzőleg 18 tarsával együtt bűnösnek találták, mert különböző vonatok postakocsijait ki­fosztotta. egyebek között rátéve közel 900 ezer dollár ertékü utazócsekkre. Wisbeyt annak ideien 39 évi börtönre ítélték, de 1976-ban szaba­don engedték. Most a no­tórius vonatrablót várha­tóan megint hosszabb elvo­nókúrára fogják. SVÉDREPÜLÉS Átrepült a saját házán egy leleményes, ám de bal­szerencsés svéd polgár. Pén­teken hólapáttal a kezében felmászott a háztetőre, hogy eltakarítsa onnan a tömén­telen havat Derekára biz­tosító övet kötött, nehogy lecsússzon, de mivel a ferde háztetőn nem volt kémény, s a kötél másik végét a háztető Rerincén átvetve n ház másik oldalán parkoló kocsijának lökhárítójához rögzítette. Felesége — mit sem sejtve férjének találé­konyságáról — a kocsiba pattant és sportosan elin­dult. A férj pedig repült — at a háztetőn, nagy ívben, egészen a szomszéd sövény­kerítéséig. Karja, lába és négy bordája tört. A TÖRÖKÖK ÉS TINDEMANS Kenan Evren török állam­fővel. BUlent Ülüsü minisz­terelnökkel és liter Türk­men külügyminiszterrel foly­tatott hétnapos tárgyalásai után Leo Ttndemans belga külügyminiszter, a közös piac miniszteri tanácsának soros elnöke, pénteken este elutazott Törökországból. Faluvégi Lajos £ hét 3 kérdése Caracasban • Caracas (MTI) Befejezte tárgyalásait a Venezuelában tartózkodó magyar kormányküldöttség. Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese meg­beszéléseket folytatott a kor­mány több miniszterével és mások között Ricardo Mar­tlnez tervezési államminisz­terrel. A tárgyalásokon érintet­ték azokat a kérdéseket, amelyek a két ország együtt­működésének bővítését szol­gáljak. A fejlesztésre lehető­ség van a mezőgazdaság, az ipari termelés terén. az egészségügyi intézmények korszerűsítésében, a szakem­berképzésben, Megállapodás született arról, hogy a két ország tudományos és mű­szaki együttműködésének előmozdítására kormányközi egyezményt készítenek elő. Faluvégi Lajost és kísére­tét fogadta Luis Herrera Campins, a Venezuelai Köz­társaság elnöke. Ez alka­lommal áttekintették az idő­szerű nemzetközi kérdése­ket. és hangsúlyozták a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok aktív hozzájáru­lásának szerepét a béke megőrzésében. Kifejezték a két ország közös szándékát a kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésére. A delegáció Peruban foly­tatja munkáját. Moszkvában, tegnap Befejezte munkáját a szakszervezeti kongresszus # Moszkva (MTI) Szombaton, a szovjet szak­szervezetek XVII. kongresz­szusa zárónapjának délelőtti ülésén befejezték a vitát a központi tanács és a köz­ponti revíziós bizottság be­számolójáról. A vitában 51 küldött, a szekcióüléseken pedig 114 küldött fejtette ki véleményét a beszámolóról, a szakszervezetek munkájá­ról, teendőiről. Sztyepan Salajev, a szak­szervezetek központi taná­csának elnöke zárszavában elmondotta; a két beszámo­ló feletti vita rendkívül tar­talmas volt, s elősegítette azt, hogy. a szovjet, szakszerveze­tek pontosan és mindenki­hez szólóan fogalmazhassák meg tennivalóikát az SZKP XXVI. kongresszusa határo­zatainak megvalósításáért, a szakszervezeti munka to­vábbfejlesztéséért. Tükröz­ték a felszólalások azt is, hogy a szovjet dolgozók hí­ven követik az SZKP útmu­tatását, mindent megtesznek az ország új, XI. ötéves ter­vének megvalósításáért. Sa­lajev külön méltatta Leonyid Brézsnyev felszólalásának fontosságát. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a beszámolót. Ezt követően zárt ülésen megválasztották a szovjet szakszervezetek központi ta­nácsát, amely a?után meg­tartotta ülését, amelyen is­mét Sztyepan Salajevet. vá­lasztotta elnökül. L ongyaiorazág Felosztanák az újságíró­szövetséget « Varsó (MTI) Feloszlatták a lengyel új­ságíró-szövetséget — jelen­tették a szombati varsói köz­ponti lapok. A döntést a szö­vetségekről és társasagokról szóló törvény alapján Mie­czyslaw Debicki altábornagy, Vursó polgármestere hozta. A határozat indoklása sze­rint a lengyel újságíró-szö­vetség nem teljesítette a szervezeti szabályzatában foglalt alapvető céljait, ez­zel szemben olyan tevékeny­séget folytatott, amellyel hozzájárult az állami és tár­sadalmi intézmények szétzi­lálására tett kísérletekhez. Egyidejűleg megosztotta az újságíró-társadalmat, és meg­nehezítette azoknak az új­ságíróknak a munkáját, akik teljesíteni akarták a szocia­lista állam iránti kötelezett­ségeiket. A PAP-hirügynökség ehhez kapcsolódó kommen­tárja a többi között rámu­tat: az újságíró-szövetség több vezetője tavaly nyáron gyakorlatilag támogatta a „Szolidaritás" szélsőségesei által szervezett úgynevezett sajtóbojkottot, valamint hosszabb távon a politikai ellenzék tevékenységét. A szükségállapot bevezetése óta — folytatja a PAP-hír­Ugynökség kommentárja — lett volna Idő arra, hogy a szövetség vezetői kritikus elemzésnek vessék alá ko­rábbi lépéseiket Ez azon­ban nem történt meg, sőt a szövetség néhány vezetője nyíltan támogatott bizonyos szocialistaellenes szélsőséges csoportokat. Ilyen körülmé­nyek között a lengyel újság­író-szövetség. annak jelenle­gi formájában és Jelenlegi vezetőségével, nem folytat­hatja munkáját, ezért már­cius 20-ával a szövetséget feloszlatták. Mint a PAP­hírügynökség írja, a döntés egyáltalán nem zárja ki an­nak lehetőségét, hogy létre­jöjjön a lengyel újságírók olyan új társadalmi-szakmai szervezete, amely a Lengyel Népköztársaság alkotmányá­nak megfelelő munkát vé­gez, s ezzel pozitívan hozzá­járul az újságíróknak a szo­cialista közéletben való ered­ményes részvételhez. 0 Hogyan alakult a szovjet rakétamoratórium-javaslat visszhangja? • A hét legfontosabb ese­ménye az új szovjet rakéta, moratórium-javaslat elő­terjesztése volt. Természe­tesen ki lehetett számítani, hogy egy ilyen nagy alkal­mat, mint amilyen a szov­jet szakszervezetek kong­resszusa, fel fognak hasz­nálni egy jelentős- kezde­ményezésre. A Fehér Ház agytrösztje ezért ls igyeke­zett már elébevágni: Reagan ugyanis még a Brezsnyev­beszéd elhangzása előtt a minden szovjet indítványt elutasító magatartás mellett döntött, egy vidéki beszéde ezt tükrözte. Miután Leonyid Brezsnyev. Javaslata elhang­zott, egy újabb megnyilat­kozásában Oklahoma City­ben az amerikai elnök már csak úgy fogalmazott, hogy „Brezsnyev nem ment el eléggé messzire..Haig külügyminiszter találkozott Dobrinyin szovjet nagykö­vettel, s eszmecseréjük nyil­ván az új szovjet kezdemé­nyezésre vonatkozott. Míg a NATO-tanács tes­tületileg. néhány ország (így Nagy-Britannia) pedig egyé­nileg sietett elutasító állás­pontra helyezked.nl, addig számos tekintélyes politi­kus és sajtóorgánum — a svéd Palmétól a görög Pa­pandreuig vagy a nyugat­német Epplertől az amerikai Fulbrightig, Illetve a párizsi Le Monde-tól a tokiói Ásza hí Simbunig —- a szov­jet tárgyalást és megegye­zési készségre hívta fel a figyelmet. Krelsky osztrák kancellár ismételt nyilatko­zatokban foglalt állást az enyhülési politika folytatása mellett és azt hangoztatta, hogy az új szovjet javaslat üdvözlendő, hiszen meg­könnyíti az e témakörben folyó tárgyalásokat. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásokon ugyan­akkor most két hónap szünet állt be. bizonyos „gondolko­dási időt" hagytak maguk­nak a résztvevők, akik má­jus 20-am találkoznak újra. (Három nappal az után, hogy a NATO külügymi­niszterek Luxemburgban megrendezendő ülésükön majd meghatározhatják az „atlanti" álláspontot a raké­tatérgyálások további mene­tére.) Érdekes módon újra szóba kerül a nyugati sajtó­ban. és egyes politikusok nyilatkozataiban a stratégiai fegyverekről megkezdendő újabb tárgyalások gondolata is. Még Weinberger hadügy­miniszter, az amerikai „hé­ják" egyik vezéralakja sem zárta kj ilyen későbbi tár­gyalások lehetőségét. Persze, a stratégiai fegyvertárgyalá­sok emlegetése lehet csak a nyugat-európai szövetsége­sek bíráló megjegyzéseinek kivédésére szolgáló — takti­kai lépés ls. 9 Hogyan alakul a közép­amerikai helyzet egy hét­tel a salvadori „választá­sok" előtt? A négy holland tevés meg­döbbentő meggyilkolása a nyugati közvélemény figyel­mét ismét ráirányította a salvadori rendszer kímélet­len—kegyetlen voltára, még hihetőbbé tette a nép elnyo­másáról eddig is bőven ér­kező híreket. S keresztülhúz­ta azokat a washingtoni szá­mításokat. hogy ha március 28-án „választásokat" ren. deznek Salvadorban, akkor a voksok ilyen-olyan szá­molgatásával olyan látszatot kelthetnek, mintha a de­mokrácia. a nyugati típusú, polgári demokrácia teljes­séggel érvényesülne Salva­dorban. A megdöbbenés óriási: va­lószínű, hogy a holland fia­tal tévéújságírók rokonszen­veztek a salvadori népi erők­kel, de ezért gyáva és aljas módon legyilkolni őket egy „nyugati demokratikus típu­sú rendszer" katonáinak mégsem lett volna „.sza­bad"... Az események ilyen nem várt fordulata nyilván az amerikai kormányzatot arra készteti, hogy valamilyen tárgyalási hajlandóságot mu­tasson, ezért is mutatnak mJ már több érdeklődést Lo­pez Portillo mexikói elnök javaslatai iránt. A mexikói diplomácia köztudomás sze­rint tárgyalásokat ajánl mind az USA és Kuba, mind pe­dig az amerikaiak és a ni­caraguai kormány és a sal­vadori junta meg a népi erők képviselői között. A hét végén Havannában Fldel Gastro tárgyalt a ni­caraguai kormány küldöttei­vel, erkölcsi-politikai támo­gatásáról biztosítva a sandi­nistákat. Természetesen a szocialista Kubának tartóz­kodnia kell attól, hogy az amerikaiak bármilyen „fegy­vere* felforgatás" vádjával illethessék Közép-Amertká­ban, hiszen látnivaló, hogy Washington egyébre sem vár, csak efféle ürügyre. Kökben az Egyesült Álla­mok új segélytervet eszkábál össze, hogy megpróbálja alá­támasztani a maga uralmát és az azt kiszolgáló közép­amerikai rendszereket. 3ó0 millió dollárt kér a kong­resszustól Reagan egy rend­kívüli segélyprogram végre­hajtásához. A salvadori jun­ta 128 millió dollárt kapna ebből. • Miért ültek össze as OPEC­allamok olajminiszterei? Ami néhány esztendeje még elképzelhetetlennek tűnt volna: az olajexportáló or­szágok szervezetében tömö­rült államok többsége pénz­ügyi gondokkal küzd! Csak. négy olyan ország van, amely (együttvéve 300 milli­árd dollár valutatartaléka birtokában) kibírná, ha to­vább csökkenne az olaj ára és az olaj Iránti kereslet. (Mindenekelőtt Szaúd-Ará­bia.) De már például Algé­ria és Nigéria igen nehéz helyzetben van. Az olajpiacon jelentkező többletkínálat láttán most már az OPEC-ben nem az árak megállapításáról vitáz­nak, hanem arról, hogy mi­ként is fogná vissza egyszer­re minden tagállam a maga termelését. Januárban napi 20 millió hordó volt a 13 ország össz­termelése, a különböző becs­lések szerint legkevesebb 2 millió, legtöbb 5 millió hor­dó olaj naponta csak a fel­halmozódó készleteket nö­velte," nem találván vevőre! Nap^ 16—18 millió hordóra kellene csökkenteni az össz­termelést — ilyen alacsony termelési értékre pedig utol­jára csak a ÜO-as években volt példa! — S egyes OPEC­szakértők szerint akkor ár­csökkentés nélkül túljutnak az exportálók számára kri­tikus fél éven, azt követően pedig u kereslet megélén­külésére számítanak. A bécsi OPEC-konferen­cián a gyakorlati intézkedé­seken túl valójában a távoli perspektívákra vonatkozó el­méleti vita is kibontakozott: a nyugati államoknak a gaz­dasági válságból való kike­rüléséhez rövid távon az kell, hogy olcsóbban jussa­nak az olajhoz, viszont el­hangzanak olyan vélemények is, amelyek szerint az olaj­árak nagymértékű és állan­dó csökkenése senkinek sem állhat érdekében, hiszen ak­kor elmaradnak az energia­takarékosságot célzó vagy más energiahordozók terme­lését előirányzó erőfeszíté­sek, a végén aztán újabb ár­robbanással még egy olaj­válság következhetnék 1 Pálfy József Dániel Ortega, a Nicara­guai Kormányzótanács koor­dinátora pénteken sürgős le­velet küldött Fldel Castró­nak, az el nem kötelezett mozgalom soros elnökének, melyben tájékoztatta arról, hogy Nicaraguát közvetlen támadás veszélye fenyegeti és ezért kéri: Castro támo­gassa a Biztonsági Tanács összehívására Irányuló nica­raguai kérést, s Nicaragua álláspontjáról haladéktalanul tájékoztassa az el nem kö­telezett országok kormánya­it. Havannába érkezett 1e­lentések szerint a mexikói külügyminisztérium pénte­ken bejelentette, hogy Jor­ge Castaneda külügyminisz­Ortega levele ter a hét végén Havannába és Managuába látogat. Lo­pez Portillo mexikói , elnök utasításainak megfelelően tájékoztatja az illető orszá­gok vezetőit az Alexander Haig amerikai külügyminisz­terrel folytatott tárgyalások kimeneteléről. Tomas Borge Martinez ni­caraguai belügyminiszter a Nicaraguával kapcsolatos washingtoni válaszról tud­valevőleg azt mondotta, hogy az Egyesült Államok elfo­gadja ugyan a tárgyalások gondolatát, de a ielek sze­rint a tárgyalásokat úgy képzeli, hogy közben ..fegy­vert szegez partnerére". Ni­caragua — mondotta — so­ha nem lesz hajlandó a fe­nyegetések és az agressziók légkörében tárgyalni. Az MTI havannai tudósí­tójának jelentése szerint Ku­bában hivatalos részről már korábban nem hivatalosan leszögezték: örvendetes ugyan, hogy az Egyesült Ál­lamok első í^ben fogadja el — láthatólag — a tárgyalá­sok gondolatát, de ezek a tárgyalások nem fűződhet­nek előzetes feltételekhez. Tollhegyen Miközben a tengerjogi konferencia — stílszerűen mondjuk így — időnként zátonyra fut és megegye­zésre korántsem jut, a ten­ger hovatartozása mind több vitára ad okot Athén és Ankara között. A gö­rög—török ellentét egyik fő eleme, hogy kié hát az Égei-tenger? A térképre pillantva ki­ki láthatja, hogy legalább háromezer görög sziget emelkedik ki az Égei-ten­ger vizéből. Eddig a par­toktól 6 tengeri mérföldig tartott igényt a parti vi­zekre a görög állam. Ami azt jelentette, hogy az Égei-tenger vízfelületéből 35 százaléknyi állott görög szuverenitás alatt. Most azonban az athéni kor­mány úgy döntött, hogy 12 mérföldre tolja ki a parti vizeinek határát. Így aztán már az Égei-tenger 64 szá­zaléka lesz Görögországé! (Azért nem kétszereződik meg, mert sok sziget olyan közel ván egymáshoz, hogy így is, úgy is görög fenn­hatóság alatt volt és van a közöttük elterülő tenger­rész.) Törökország nyugati part­jai előtt is számos görög sziget sorakozik, így aztán azon a partszakaszon alig Jut ki a nyílt tengerhez. Repülőgépei pedig a lég­térben csak korlátozottan mozoghatnak, hiszen Gö­rögország a légifolyosókat is újra formálja. S egyre­másra tiltakozik az athéni kormány az ellen, ha « török repülőgépek meg- j sértették a görög légteret « tenger fölött Athénban arra panasz­kodnak. hogy 120 ezer fő­nyi török hadsereg áll az Égei-tenger partján. 180 partraszállást halóegység­gel felszerelve. , török tá­madástól tartanak és ezért állandóan ostromolják a NATO-t, vállaljon az At­lanti Szövetség garanciát Görögország keleti határai­nak sérthetetlenségéért — Törökországgal szemben. Ha valaki nem tudná: Görögország Is. Törökor­szág is ugyanannak az At­lanti Szövetségnek a tagja Szövetségesek. Mi lenne, ha nem lennének azok? P. .1. r 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents