Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

Vasárnap, 1982, március 21. 3 Magyar növénylermssztési módszerek Mexikóban öt évre szóló megállapo- Az újabb megállapodás idást kötött az AGROBER a alapján 1982—83-ban további Mexikói Nemzeti Bank ag- ezer hekátron mutatkozik be rárfejlesztési alapjával. A az AGROBER által megho­Bzerződés szerint a magyar nosodott magyar növényter­vállalat a mezőgazdasági mesztési módszer; ugyanúgy, nagyüzemekben megalapo- mint eddig, a kukoricater­zott korszerű termelési eljá- mesztés modem változatát rásokat, rendszereket, továb- valósítják meg az ottani fel­bá összetett programokat va- tételek között. A program lósít meg Mexikóban. A szer- újabb elemekkel egészül ki; eődés a korábbi, sikeres várhatóan a napraforgó, a AGROBER-program meg- búza termelési tapasztalatait hosszabbítását, illetve kiegé- is átadja majd Mexikóban szításét jelenti. az AGROBER és sorra ke­A beruházó vállalat négy rül a szőlő-bortermelés, va­helyen — mintegy 2000 hek- lamint a gyümölcstermesz­tárnyi területen — üzemsze- tés magyar változatainak a rű feltételek között — való- meghonosítása is. sítja meg a magyar kukori- Agráripari komplex fej­catermelési technológiát. Egy lesztésre is sor kerül. Több ötödik gazdaságban — ezer ezer hektáros területen ter­hektáron — már be is feje- mesztenek majd gabonafélé­ződött a termelési rendszer ket. ezekkel helyben — teljes kiépítése; az ott be- ugyancsak magyar technoló­vezetett módszereket azóta a giával — állatokat hizlalnak mexikói szakemberek önál- és a feldolgozást is helyben lóan alkalmazzák. oldják meg. Népművészeti Egyesület alakult Tegnap, szombaton meg­alakult a Népművészeti Egye­sület Csongrád megyei szer­vezete. A November 7. Mű­velődési Házban tartott ala­kuló ülésen körvonalazták a Népművelési Intézet támo­gatásával létrejött egyesület főbb céljait. Elsősorban a kézműves­ség és a népművészeti tárgy­alkotás különböző ágazatai­ban dolgozó népművészeket tömörítik soraikba, akik vál­lalják a hagyományok és a tapasztalatok megőrzését és felelevenítését. A megyei szervezet megalakításával le­hetőség nyílik az érdekkép­viselet rendezésére, továbbá a szükséges anyagok, eszkö­zök, műhelyek szervezett biz­tosítására is. Egy felmérés tanulságai Tranzisztor, avagy a Se fenn, se lenn, tehát a illetve anyagi dolgok kellős közepén. Ebben jelentene. Egyébként éppen a szerepkörben az ember a javadalmazás ügye, ami a egyaránt ki van téve a fe- legjobban megosztotta a vá­lülről jövő utasításoknak, laszadókat; egy részük valamint az alulról jövő ma- egyetért azzal, hogy a be­ceráknak. Vezetni nehéz, osztottjai többet keressenek művezetni nehezebb. náluk. A dolog valószínűleg Több okból is. A termelés azzal függ össze, hogy a megbecsülést ság még csak hetven száza­léka ítéli úgy, hogy beosz­tottai felnéznek rá nagyobb szakmai tudása miatt. Ha a tendencia tartósnak mutat­kozik, ez az arány nagy­mértékben javulhat. közvetlen irányítói a napi nyolc óra zömét adminiszt­rálásra fordítják, a fennma­radó időt pedig afféle tűz­oltásra: valaki nem jött be, át kell szervezni a munkát; legfontosabb nincs anyag, szerezni kell. munkaerőpiacon az elmúlt időszakban erősen felérté­kelődött a fizikai munka ára...) Minden ismeretek közül az önismeret. Enélkül nehéz navigálni. Nos, a termelésirányítók többsége (négyötöde) érzi, hogy munkaköre 3. Mint mondtuk már: tran­zisztoroknak is szokták ne­vezni őket. A tranzisztoro­kon pedig sok múlik, ők felelősek például a napja­inkban zajlódó elektronikai úgy forradalomért... A műve­nem zetőkre sem vár kisebb fel­A művezetőket tranzisztoroknak vonzó: a felettesek rossz, adat mostanság, nekik is tréfásan hibás döntéseinek következ- vezetni kell egy-egy kisebb nevezik ményei rajta csattannak, sok- munkahelyi forradalmat. újabban. A tranzisztor pe- szor népszerűtlen feladatok- Ennek megvívásához azon­dig: • félvezető, esetünkben ra keli vállalkoznia; embe- ban megfelelő emberekre is olyan, amelyik mindkét ol- rekkel kell szót értenie, akik szükségük van, miből is kö­dal felé a másik arcát mu- általában nem veszik jó né- vetkezik, hogy az eddiginél tatja; beosztottja szemében ven, ha utasítják őket, s szemében akik szívesen lazítanak a gyeplőn, ha megtehetik. főnök, főnökének beosztott. Tulajdonképpen nekik kell elintézni, hogy a világ ki­mozduljon sarkaiból, de vagy csigasoruk nincs hozzá, vagy fix pontjuk. Archimédeszi dilemma... Egüket egyébként tübbfé le felhő is A másik dolog: munkájá­nak kézzel fogható produk­tuma nincsen. Ide tartozik, takarja manap- a munkakör természetrajzá­több időt kell szentelniük a dolgozók nevelésére is. Kell, kellene. Talán, ha kevesebb felesleges kimutatást vagy jelentést gyártanának, ha az ő főnökeik is jobban „kita­lálnák az életüket", jutna is idejük rá. Reménykedjünk. Petri Ferenc Vonzáskörzet lakóhelyi közérzet Népszerű a zöldövezet Reggelente zsúfolt autóbu- ben. Nem ragozom tovább az telekadás-vétel egyre borso­szok indulnak Vásárhelyre, egymásrautaltság lehetősé- sabb árai is arról győznek Makóra, a Szeged környéki geit. A települések nemcsak meg, hogy mennyire kedvelt külön, hanem együtt is él- terület Szeged peremvidéke. községekbe... Visszafelé sem üresek a járatok. Pe­dagógusok, mérnökök, orvo­sok utaznak a környező te­lepülésekre — munkások jönnek a szegedi üzemekbe. nek. Mindez persze népmozgás­sal jár. A vonzáskörzet ha­Jól tudom, ez a felfedezés <?sát lemérhetjük abban is, ^ „„„ . nem hat az újdonság vara- ^nT^l^T^t ^yo^nyos {Területek mel. Régi szerepét a nyolc város örnyéki község vette át. A közelmúltban elámul­tam, amikor a járási hiva­talnál megtudtam, hogy a magánépítők paradicsoma a zsával. Ám ez a fajta „moz­gás" nem hagyható figyel- kepp alakul illetve a növe­men kívül, azért sem, mert kedes allandosul-e. Egyszo­mindennap ezrek és G r.k val a rendszeres ingázókegy . osztályrésze. Ezenkívül mm- része előbb-utóbb a célállo­lett újabban Domaszék, Deszk és Röszke. A népi­mozgás nem egyirányú. lágból jönnek oda lakni, ha­nem a Belvárosból, azodesz­szai, tarjáni panellakásból is egyre többen csatlakoznak a zöldövezeti magánépítők né­pes táborához. Apropó, város területileg legnagyobb köz­igazgatási egységek, a me­gyék vonzási-övezeti tagozó­dásáról. meráció. Különböző tanácskozásokon den állampolgár sejti, hogy ,mason letelepszik. A legjobb a lakóhelyi körzetét mennyi bizonyíték Szeged fejlodese. dolog foglalkoztatja. Hosszú A Tisza-parti varos az el­lenne a felsorolás. amit mult évtizedben ezrevei ki­kezdhetnék az alapellátással, nalta a munkaalkalmat es befejezhetnék a moziműsor- a lakossága 1970-től 13 ral Épp ezért a különböző ^£dek« 7ta7isít7kai adat" d«m eldönteni, le merjem-e tanácskozásokon, forumokon esy eiaeaes statisziiKai aaat. szpaedi aealo­egyre több szó esik a tele- elmúlt tíz év alatt Csöng- lrnl' ez most a szeged, agglo pülések sajátos vonzásáról, a rad megye lelekszama 2,6 százalékkal nőtt. Ha azt vesszük, hogy Hódmezővá- a felszólalók illették már ez­sárhely, Szentes, Csongrád zel a megnevezéssel, mások lakossága számottevően nem még azt hangsúlyozták, hogy változott, a növekedés alig csak alakulóban van. Szak­több mint egy százalék. Ma- emberek szerint nem beszél­Egy nagyon érdekes kon- kó pedig az egyetlen város hetünk agglomerációról, csak ferencia gondolatát „olló- az országban, ahol a népes- város környéki községekről, zom" — Békéscsabán Dél- ség száma egyáltalán nem mert nincs közös infrastruk­Alföld településhálózatának növekedett, akkor nyilván- túrahálózat, a települések rendszerét elemezték —, ami- való, hogy a népességmoz- még nem „nőttek ' össze", kor leírom: sajátos telepü- gást döntően Szeged hatá- Hosszabban azért időzök en­lésegyüttesek Szentes— rozza meg. Szegeden persze nél a kérdésnél, mert egyút­Csongrád várospár, vala- nemcsak a Belvárost kell ér- tal egy félreértést is tisztáz­mint Szeged—Hódmezővá- teni, hanem a peremkerüle- ni szeretnék. Az agglomeráció sárhely—Makó városhármas, teit is, amely legalább olyan léte a sajátos övezetelne­Szeged és a váro6 környéki vonzó a letelepedők előtt, vezés nem Szeged lakossá­községek. A tanácskozáson mint Tarján, vagy az Északi gának számától függ. azt is megállapították hogy városrész. A sok-sok beszél- Vonzáskörzetük nemcsak a e telepulesek együttélései, Kétesből. szemelyes tapaszta- városoknak, hanem a nagy­vagy ha ugy tetszik, „együtt- latból az derül ki. hogy a községeknek is lehet Sőt lélegzését" a szerkezeti és a csanádpalotai, makói, bálás- napjainkbail szerepük' egyre hierarchikus kapcsolatok to- tyai szülő szívesen megveszi jelentősebb A városokban vább erősítették. És az ered- a lakást Felsővároson, vagy kevesebb lakás épül állami mények: a települesi viszo- Tarjan valamelyik panelépü- erőböi várhatóan a népes nyok mellett fokozottan ala- letében. Ám ha a szülő &égmozgás ezért csökken és kitjak a helybeli lakosok akar bejönni, akkor altaia- a kisebb települések népes­és szemléletét ban Dorozsmán, Tápén vagy ságmegtartó ereje növekszik. Kár, és fölösleges lenne életfeltételeit a város-szimbiózisok. Talán Szőregen néz egy kis ma­az utóbbi, a szemléletváltás gánház után. Szegedi lakos Amiatt 7ajnáíkozX A fáTÜ'sT kezdodott a leghamarabb, lesz, de meg nem akar va­Féldául a domaszéki, sán- rosi lenni, hogy vállalná a tanyai ember már eddig is több olyan szolgáltatást ke­dorfalvi, vagy akar a makói gyökeres életforma-változás resett kisteleken vagy Mó­rahalmon, amiért azelőtt Sze­gedre utazott be. Ha jól tu­ember nemcsak arra gondol, által okoz.ott pszichológiai fe­amikor Szegedre jön, hogy szültségeket is. Ezért népsz.e­itt a piacon biztos vevőt ta- rű Szegeden az agglomerációs dott vásárolni a nagyközsé­lál fóliája alatt termesztett övezet. Korábban a szakem- fü áruházban, és más ügyes­salátájára, paprikájára. Va- berek ehhez sorolták Algyőt, bajos dolgát is elintézett, ... , _ .. . elegedetten mehetett haza. loszinu. az IS eszebe jut. ha Tapet, Dorozsmát, Szoreget, Az iparosodó nagyközségek netán valami komolyabb ba- Gyálarétet, de miután e köz- egyre magasabb szinten ké» ja esne, akkor a klinikán ségek egyesültek Szegeddel, pesek a szolgáltatások igé« kezeltetheti magát. Remél- régi státuszuk megszűnt. Ma n>'eit kielégíteni, heti, a szegedi üzletekben már legföljebb úgy nevezik: * több áru között válogathat, peremteiületek, de nem pe­Imint az otthoni kis ABC- remközségek. A szabadpiaci ság. Általános tapasztalat nak egy másik vetületéről országszerte, hogy a szak- és árulkodik ugyan, hogy a segédmunkások általános és megkérdezettek nagyobb há­szakmai műveltségének nö- nyada a gyakorlati tapaszta­vekedésével nem javult latokat tartja döntőnek, egyenes arányban a terme- azokat az ismereteket, rae­lésirányítók műveltsége. A lyeket iskolákban nem lehet szakmai felkészültség tekin- megszerezni. (A Volánnál tetében az arányok, ha le- dolgozó termelésirányítók het, még rosszabbak. Altalá- felének tíz évnél hosszabb ban nem a jól képzett, nagy — jelenlegi munkakörében gyakorlattal bíró, szervezni hasznosítható — szakmai is tudó szakmunkásokból gyakorlata van.) verbuválódnak a középveze- A vállalat termelésirányí­tók. S ez érthető is, hiszen tói tegnap délelőtt a tovább­a szakmunkások jövedelme lépés lehetőségeiről tanács­általában magasabb az övé- koztak Újszegeden. A fel­kénél. Jó munkás nem vál- mérés tanulságai adták a lal több gondot kevesebb vita alapját, pénzért... Tegyük hozzá, minden vi­Ez az állapot aligha tart- ta csak annyit ér, ameny­ható sokáig, ám. ha változ- nyit konklúzióból meg is va­tatni akarunk rajta, le kell lósítanak. Az egészen bizo­ásnunk a gondok gyökeréig nyos, hogy az országszerte — gondolhatták a Volán 10- kialak/ult jövedelemszabályo­es számú Vállalatánál, ami­kor kérdőivet állítottak ösz­sze. majd a beérkezett vála­szok összegzése után készí­tettek egy rövid tanulmányt. Végtére is — Illyés Gyulá­tól tudjuk —, aki kimondja a bajt, fel is oldja! A vállalat 156 közvetlen termelésirányítójából — ve­zási rendszer ennek a vitá­nak hatására sem változik, mert nem is változhat. Ab­ban viszont reménykedhe­tünk, hogy a termelésirányí­tás színvonala növekszik majd a vállalatnál. Bíztató jelenség már eddig is, hogy az elmúlt négy év alatt az érintettek kétharmada vég­zénylők. forgalmisták és mű- zett szaktanfolyamot, s négy­vezetők vannak közöttük — ötödük rendszeresen tanul­csak 105-en vették a fárad- mányozza a munkájához ságot. hogy válaszoljanak a szükséges korszerű szakiro­kérdésekre. (Tavaly lénye- dalmat. Jelenleg egyötödük gesen jobb volt az arány; jár magasabb szintű isko­arra lehet következtetni, lába. hogy az emberek fásultab- A vezetéshez, legyen az bak, kevésbé hisznek a dol- oárminö szintű, tekintély is gok iobbrafordulásában. ami szükségeltetik; a Volán ter­esetükben nagyobb erkölcsi, melésirányítóinak mostan­Utazási kedvezmények fiataloknak Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az idén számos új, jelentős kedvez­ményt vezetett be az ifjú­sági turizmus támogatása érdekében. A tényleges költ­ség felét fizetik csak pél­dául a Barátság-különvona­tokon, illetve a testvérvá­rosi programokon részt vevő fiatalok; ez évben hat kü­lönvonattal mintegy 4500 fiatal utazik a Szovjetunió­ba, s más szocialista or­szágba. Az iroda külön figyelmet fordít a diákok pénztárcájá­hoz szabott üdültetési, uta­zási programok szervezésé­re. Az idén először a tava­szi és téli szünet idejére az általános és középiskolák, valamint a felsőfokú okta­tási intézmények nappali tagozatos tanulóinak vala­mennyi meghirdetett ramhoz 10 százalékos ár­kedvezményt adnak. Ugyan­csak újdonság ez évben, hogy az elő- és utószezon­ban a tengerparti progra­kapnak, 5­mérlékben. 100—350, forintot takaríthat­nak meg a fiatal világjárók, ha csoportosan — például KISZ-szervezettel, ifjúsági brigáddal együtt — utaznak. Hasonló kedvezményt él­veznek azok az utazók, akik március 31-ig befizetik rész­vételi díjukat. Ugyancsak új kedvezményt vezet be az iroda a visszatérő utasok­nak; a résztvevők ez évtől kezdődően igazolványt kap­nak. Ennek felmutatásával 1983-ban 5 százalékos visz­szatérítést kapnak a részt­vevők, ha újból az Express­szel indulnak idegen tájak­ra. A tervek szerint 1984­ben és az azt követő évek­ben progresszíven nő majd az engedmény mértéke. Egy napig élő kedvez­pr?^" ményt is lehetővé tesz az Express; aki március 22­-15 százalékos zai nyaralásokhoz, utazási Személyenként programokhoz is. A diák­igazolvánnyal rendelkezők mintegy 500 étteremben és kempingben kaphatnak ked­vezményes diákmenüt, illet­ve 20—50 százalékos szállás­kedvezményt. Külön igény szerint az utazási iroda ezekbe a kempingekbe, il­letve éttermekbe szervezi a kívánt programot. Az iroda saját üdülőtelepein és szál­lodáiban is egész évben 25— 30 százalékos kedvezményt ad a diákigazolvánnyal ren­delkezőknek. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság támogatásával az idén is megszervezik a ta­nulófiatalok, illetve a pálya­kezdő fiatal munkások egy­hetes kedvezményes üdüüe­tését, jelentős, 50 százalékos engedménnyel. A hazai ifjúsági létesít­ményekben is érvényesek a ™khpzn f . áft?1 , függően é f b valamely szo 100-350 forint kedvezmenyt „r„áDhe1i ,,t " u en a Néprajz. Muzeumban különböző nemzetközi ked­rendezett „Utazas 82 kial- vezményeket biztosító iga­litason, az ifjúsági turizmus zolványok ez évtöl. Igy az napjan az iroda kirendelt­nyújtanak. Szintén először élvezhetik az Express-szel. az európai szocialista országokba uta­zók, nyaralók a családos kedvezményt, amelyet a 12 cialista országbeli útra, 10 százalékos, belföldi prog­ramra pedig 5 százalékos kedvezményt élvezhet. A külföldi turizmus tá­Ifjúsági Házak Nemzetközi Szövetsége (IYHF); a Nem­zetközi Diákszövetség (NDSZ) és a Nemzetközi Diák Turisztikai Konferen­cia (ISTC) igazolványára is a magyar diákigazolványra Valamikor a város azért Mt vonzó, mert a falak mö­gött védelmet találtak. Az új korban azért hívta a falusi embert, mert biztos kenye­ret kapott. Aztán a zaj, a szennyezett levegő és több dolog idegesíteni kezdte. A felduzzadt városból mene­külni kezdtek és újból meg­tanultak a metropolis von­záskörében élni. A fejlett ipari országokban ez a fo­lyamat . már tíz-húsz éve megkezdődött. Várhatóan eb­ben az évtizedben az itthoni urbanizáció irama is alább­hagy. A kis- és nagyobb te­lepülések pedig kölcsönös vonzásban útitársként együtt lépkednek a fejlődés nagy országútján, és még inkább a település vonzáskörzete határozza meg lakóhelyi köz­érzetünket. Halász Miklós Tároló mogatása mellett jelentős adott engedményeket élvez­éven aluli gyermekek után engedményeket adnak a ha- hetik a fiatalok. A Somogy megyei Bala­tonboglári Állami Gazdaság borkombinátja mellett elké­szült a mintegy száztíz mil­lió forintos beruházásból föl­épített, 2200 négyzetméter alapterületű, ötezer tonnás hűtőtároló. Több célra hasz­nosítják.

Next

/
Thumbnails
Contents