Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

jU[*IGo VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 72. évfolyam 38. szám 1982. február 14., vasárnap Ara: 1,40 forint Társközségek M indennapi szóhasználatunkban elterjedt a né­pességmegtartó erő kifejezés. Kis települések­nél beszélünk erről. Közgazdászok, szociológu­sok, az államigazgatás szakemberei évekkel ezelőtt többféle . intézkedési tervet dolgoztak ki a községek vonzerejének növelésére. Persze, az élet a maga for­dulataival is gondoskodik arról, hogy az urbanizáció hatalmas üteme csökkenjen. Az ok egyszerű, falun olcsóbb a lakás, mint városban. Ez az előny nem fé­kezné a városba áramlást, ha a községek nem tud­nák biztosítani az egyre jobb ellátást, a megfelelőbb szolgáltatást, az összkomfortosabb életet. Mind job­ban képesek erre, például a közigazgatás átszervezése is ezt célozza. Amikor a hetvenes évek elején létrejöttek az első közös tanácsú községek, a lokálpatrióták heves tilta­kozását lehetett hallani. Valamennyien az önállóság felszámolását, a község történelmi jogainak megcsor­bítását hangoztatták, s más hasonló víziókat véltek felfedezni. Aztán eltelt néhány esztendő, s kiderült, a községek társak jóban és rosszban egyaránt. A ki­sebb község nem veszítette el önállóságát, sőt a „há­zasságban" előnyökhöz is jutott. Csongrád megyében huszonhárom település köz­igazgatását szervezték át ily módon, közülük tíz szék­helyközség lett, tizenhárom pedig társközség. A sze­gedi járásban négy közös tanács működik: Sándor­falva-Dóc, Üllés-Forráskút, Pusztamérges-Öttömös, Tiszasziget-Üjszentiván. A nagyobb település adott otthont a közös tanácsnak, a kisebb helyen pedig ál­talában szakigazgatási kirendeltség működik. Ahe­lyett, hogy felsorolnám az adminisztrációs változáso­kat, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, mi­képp lettek jobbak az életfeltételek a társközségek­ben. Nos, a lista nem teljes. Mindenütt van ivóvíz, postahivatal, körzeti • orvosi rendelés, könyvtár, film­vetítés. Több helyen az öregek napközi otthonában gondoskodnak az idősekről, a helyközi buszjárat pe­dig mindenhol megfordul. A kis társközségek jól fel tudják használni a közös tanács fejlesztési lehetősé­geit. Mert tudni kell. amikor több kerül a nagy ka­lapba, a jelentősebb anyagi erőt is gazdaságosabban lehet kamatoztatni. A közös tanácsok a költségvetés és a fejlesztési feladatok meghatározásánál a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik a lakosság óhaját, és a valós igé­nyek szerint osztják fel a pénzt. Csak igazságos köz­ségpolitikával tudják maguk mellé állítani a társ­községek lakóit. És hogy mennyire sikerül őket meg­nyerni, azt mutatják a társadalniimunka-akciók, ugyanis- a társközségekben a legmagasabb az egv la­kodra jutó közös munka értéke. A kis települések honpolgára szívesen áldozza szabad idejét, ha csator­nát kell ásni vagy utat javítani, járdát építeni. Az igazsághoz tartozik, hogy napjainkban egyre jelentősebb központi támogatást élveznek az apróbb falvak. A közös tanácsok az ötödik ötéves tervben kétszer nagyobb összeget használtak fel a társköz- j ségek fejlesztésére, mint a korábbi időszakban. Még egy beszédes szám: az elmúlt ötéves tervben a me­gyei fejlesztési alap 3 százalékát kanták meg. most a VI. ötéves tervben pedig 6.2 százalék felett rendel­keznek a községek. Pénzügyi szakembereket idézek, amikor ieirom: ha nem társközség, hanem önálló ta­nácsú község- lenne búrmelyik kisközség, akkor sem tudna jobb lehetőséget biztosítani a fejlődéshez. T ovább lehetne sorolni a számokat, forintokat, adalékul a változó életkörülményekhez. Ám végül is a legfontosabb, hogy milyen a közér­zetük a helybelieknek. A tanácselnökök véleménye szerint; amint az alapellátást garantálni tudják — s ez a társközségekben kielégítő —. szívesen hozzálát­nak házuk alapozásához a fiatalok. Reggelente pedig ott topognak a buszvárókban, hogy a közeli városba vagy nagyközségbe dolgozni menjenek. Igen magas a társközségekből eljáró munkások aránya. Gazdasági térképünkről azt olvashatjuk le: ez az arány a jö­vőben sem változik lényegesen. H. M. Grabosorb a Graboplastból Újfajta bélésműbőr nagy­üzemi gyártását kezdték meg * Győ— Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár­ben. A cipők talpának és oldalának bélelésére alkal­mas Grabosorb nevű termé­ket a gyár fejlesztői dolgoz­ták ki. Több éves kísérlete­zés eredményeként sikerült kialakítaniuk a legszigorúbb higiéniai követelmények­nek megfelelő bélésanyagot, amely — akarcsak a termé­szetes bőr — jól szellőzik, felveszi a láb nedvességét a cipő levétele után pedig tö­kéletesen kiszárad. A termé­ket több külföldi kutatóin­tézel megvizsgálta, s rend­kívül kedvező véleményt adott viselési tulajdonságai­ról. Hasonlóképpen véleke­dett a tavalyi BNV zsűrije is: a terméket BNV-díjjal jutalmazta. A pvc-pasztából és speciá­lis adalékanyagokból előál­lított bélésműbőr nagyüzemi gyártása beruházást nem igényelt, a meglevő berende­zéseken készíthető. Egyelőre zárt női cipők bélelésére alkalmas. 0.7 milliméteres vastagsagú anyagot gyarta­nak négyféle színben, köz­tük a legdivatosabb metál árnyalatokban. A későbbiek­ben ennél vastagabb bélést is készítenek férfi cipők bé­lelésére. A Grabosorbbal bé­lelt cipők a második félév­ben már megjelennek az üz­letek polcain. Az átépítés hétfőn kezdődik Lezárják a Rózsa és a Retek utca torkolatát Az egyik autós lassít, megáll, és tessékelő kézmoz­dulattal jelzi a másiknak: lemond az elsőbbségről. A másik járművezető — keze köszönő mozdulatával — mutatja: hálás a segítségért, anélkül hosszú percekig vá­rakozhatott volna, esetleg utasok tucatjaival a háta mögött. Ismerős kép lehet ez mindazoknak, akik munká­ba, jskolába, hazafelé menet, buszon vagy személyautóval, kamionnal vagy segédmoto­ros kerékpáron Szegeden a József Attila sugárúton jár­nak. A Retek utca és a Ró­zsa utca kereszteződésén túl­jutni manapság a közieke dési partnerek megértése, segítsége nélkül úgyszólván lehetetlen — a kettős ka­nyarodás nehézségei régóta ismertek a város közlekedés­szervezői előtt is. Jó ideje törik a fejüket, miképpen te­hetnék egyértelműbbé, ve­szélytelenebbé ott a forgalmi rendet — a sarki ház költ­séges szanálása he] vett a DÉLTERV Csopó László ve­zette tervezőcsoportja egy­szerűbb, olcsóbb megoldást talált. Enyhe ívű, egyetlen kanyarrá egyesítik az eddigi kettőt: a hétfőn, február 15­én kezdődő átépítés végén a Retek utcán haladók csak­nem egyenesen folytathatják majd útjukat a Rózsa utcá­ban. Az átépítés természetesen ideiglenes forgalmi változás­sal jár: hétfőn reggeltől le­zárjak a járművek elől a Retek és a Rózsa utca tor­kolatát, s emiatt az Északi városrész és Tarján közötti forgalom számára terelőuta­kat jelölnek ki. (A Retek utcai torkolatban a vízmű­vek, a Rózsa utcai ágban a Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozói látnak munkához az elzárt területen: átépítik a régi vízvezetéket, illetve megkezdik a vágánycserét.) A József Attila sugárúton a járművek mindkét irányban csak egyenesen haladhatnak tovább — az útszűkületet, a közúton folyó munkálatokat táblák is jelzik majd, s biz­tonsági okokból 40 kilométe­res sebességkorlátozást ren­delnek el. A zsákutcává alakuló két keresztutcában tájékoztató táblák figyelmeztetnek majd a megszokott rend változá­sára — a táblákon a java­solt kerülő utakat is feltün­tetik. A Csongrádi sugárút felől érkező járművezetők vagy a Debreceni utcán, vagy a Nagykörúton haladva érhetnek ki leggyorsabban a József Attila sugárútra — a helyismerettel rendelkezők Vásárhely felé persze az Északi városrész belső útjain is nyilván megtalálják majd a maguk „egérútját". Azok számára, akik a Csillag tér irányából a Retek utcán jár­tak eddig, több lehetőséget is ajánlanak a forgalomszerve­zők. Az egyik a Retek utca —Szamos utca—Budapesti körút, a másik a Róna (vagy Bihari) utca—Debreceni utca 12R.17.621 M32.M51 i\\ LM A,jai : rf Rajzunkon az autóbuszok új útvonalát és tüntettük fel megállóhelyeit útvonal. (Tekintettel arra, hogy ezek viszonylag kes­keny terelő utcák, több sza­kaszon várakozási tilalmat rendelnek el hétfőtől.) A te­relő utak helyett persze a Szilléri sugárutat is használ­hatják a járművezetők, s ez még tanácsos is, hiszen egé­szen biztos, hogy a többsá­vos sugárút és a Nagykörút kínálja majd a leggyorsabb haladási lehetőséget Az átépítés miatt néhány autóbuszjárat vonala is mó­dosul. (A villamosok forgal­mában nem lesz változás) Az M 18-as. a 20-as, a 20 G jelzésű és a 21-es autóbu­szok útvonala a Belváros felé a Retek utca—Bihari ut­ca—Debreceni utca—József Attila sugárút lesz, a Cse­mege áruháznál levő megál­lót tehát nem érintik. Kifelé menet a József Attila sugár­útról a Tarján széle—Bite Pál utca—Retek utca kerülő utat jelölték ki a buszoknak. A tömegközlekedési jármű­vek is azokon az utcákon járnak tehát, amelyeken a teher- és személygépkocsik — ezért ne tűnjék felesleges­nek a kérés: a magánautó­sok, ahol csak lehet, segítsék az autóbuszvezetőket, hogv a meghosszabbított útvonalon is tarthassák a menetidőt! Az építkezés — amelyben á közműépítők után a Sze­gedi Magas- és Mélyépítő­ipari Vállalat és a jelzőlám­parendszert szerető debrece­ni KPM-igazgatóság dolgozói veszik út a stafétabotot — várhatóan április végéig tart majd, a városi tanács és a KPM szegedi igazgatóságá­nak közös beruházásában. Koszorúzási ünnepség Budapest. felszabadulásá­nak 37. évfordulója alkalmá­ból szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak a GeL lérthegvi Felszabadulási Em­lékműnél. A magvar zászlóval és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös lobogóiával díszí­tett emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagiai 'áll­tak díszőrséget. A magvar és a szövet Himnusz hang. jai után az emlékművön a tisztelet és a hála koszorúját elsőkent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­riak tagia. a budapesti párt­bizottság elsó titkára és So­mogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára helyez­te el. A Fővárosi Tanács ne­vében Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök. Bornemissza Sándor, a tanács pártbizott­ságának első titkára és Cse­hik Ferenené. elnökhelyettes koszorúzott. A Szovjetunió magvaror­szági nagykövetsége nevében Valerij Muszatov. ideiglenes ügyvivő. Anatolii Popov ve­zérőrnagy. katonai és légügvi attasé és Iván Zsukov nagy­követségi tanácsos: az ideig­lenesen hazánkban áliomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport. katonai tanácsa ré­széről Nyikolai Sevkun al­tábornagy és Szagadat . Nur­mágambetov altábornagy; a Budapest nevét viselő szov­jet katonai egvsée parancs­noksága nevében Valentyin Boriszkin ezredes, és Vja­; cseszláv Zverjev alezredes | helyezett el koszorút. A budapesti fegyveres erők és testületek neveben Farkas Mihály vezérőrnagy, helvőr­ségparangsnok. Vincze Luj kács rendőr-vezérórnagv. Budapest főkapitánya és Kelemen Győző, a munkás­őrség budapesti parancsnoka: a fővárosi tái-sadalmi és tö­megszervezetek képviseleté­ben Bostai Károlyné. a nép­front budapesti bizottsáeá: nak yezető titkára. Mekis Jó. -tef, a szakszervezetek buda­pesti tanácsának elnöke. Tarcsi Gyula a Budapesti KJSZ Bizottság első titkára ós Kacsó Ferenc a Magvar Honvédelmi Szövetség buda­pesti vezetőségének titkára.: a főváros felszabadításában í'észtvett harcosok nevében Padanyi Mihály és Csillik Gábor koszorúzott. Ezután a szovjet hősök tiszteletére elhelyezték az emlékmű talapzatán a meg­emlékezés virágait. Véget ért a téli vásár A kereskedelmi vállalatok eredményesen zárták szom­baton a téli ruházati cik­kek szezonvégi vásárát. A legtöbb áruházban és szak­üzletben már az első héten vevőre talált az engedmé­nyes áruk jelentós része. A vásár második hetében sok­helyütt csökkent a forga­lom. s az eladásra kínált áruk választéka is szűkült, hiszen a legkeresettebb cik­kek hamar elkeltek. A Centrum áruházakban csaknem minden engedmé­Hajók Nigériába Két mérőhajót építenek nigériai megrendelésre a Balatonfüredi Hajógyárban. A huszonkét méter / hosszú folyami járműveket olyan műszerekkel, és berendezé­sekkel szerelik fel, amelyek­kel a meder mélysége mér­hető. A hajókat az ősszel a Sió­csatornán úsztatják a Duná­ra. majd lent. a torkolatnál egy nagy tengerjáróba eme­lik. s úgy juttatják az afri­kai országba. nyes férfiöltönyt és kabátot eladtak. a fehérnemű es a tánykakabát egy része nem kelt el. A budapesti Skála Áruházban a vásári forga­lom nagyobb volt. mint az elmúlt évben, az értéke meg­haladta a húszmillió forin­tot. Mivel az időjárás igen kedvezett a szezonvégi ki­árusításnak. itt is sokan vet­tek télikabátot, sálat, kesz­tyűt. vevőre találtak a 30— 40 százalékkal olcsóbban árusított bébi műszőrme bundák, kötöttáruk és egyéb meleg holmik nagy része. A Szivárvány áruházakban el­sősorban a téli sportruházati cikkeket keresték a vásár­lók. de sikert arattak a szintén kedvezményes mé­teráruk. selyemjersey fla­nell és kártolt anyagok is. A forgalom elérte a 30 mil­lió forintot. A Fővárosi Ruházati Bolt vállalat üzletei közül külö­nösen a Metropol Ruhaház bonyolított le nagy forgal­mat. ahol az idén árenged­ménnyel árusították az extra méretű női télikabátokat is. A vállalat 56 fővárosi üzle­teben a forgalom csaknem 30 százalékkal haladta mea a tavalyi téli vásárét. Az Aranypók boltjaiban az első héten a vártnál kisebb volt az érdeklődés, a forgalom csak a vasár utolsó napjai­ban élénkült meg. s végül is elkelt a kedvezményes pulóverek ingek és fehérne­műk többsége. Sokan vásárolták 30—40 szazalék engedmennvel a lábbeliket. A Fővárosi Cipó­bolt Vállalat forgalma a ta­valyihoz hasonlóan alakult A ferficipőkből csaknem va­lamennyit eladták, nagv volt a kereslet a nagyobb méretű gyermekcipők, csizmák iránt. Kevésbé voltak kelendőek a kisméretű gyermekcipők, s a csökkentett ár ellenére sem vásárolták sokan a műbőr női csizmákat. A cipőboltok­ban most a tavaszi szezon­ra készülnek, már a vásár második hetében árusítani kezdték a könnyű. tavaszi cipőket.

Next

/
Thumbnails
Contents