Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

Péntek, 1982. február 12. Közéleti Hatálytalanítják a szükségállapot j Odesszai pillanatok napló több rendelkezését ! ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ruhollah Moszavl Khomeini imárnot és Sza­jed Ali Khamenei elnököt az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter­tanáos elnöke Mir Hosszéin Musszavi miniszterelnökhöz intézett táviratot. MEGBfZÓLEVÉL­ATADASOK Lnsonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta dr. Marlo C. Belisario rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Fülöp-szigeti Köztársaság új magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Losonczi Pál ugyancsak csütörtökön fo­gadta Alessandro Cortese de Bosis rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, az Olasz Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét MAGYAR PARTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KANADÁBA Kanada Kommunista Párt­ja meghívására csütörtökön Dabrónaki Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja vezetésével pártküldött­ség utazott Torontóba, hogy részt vegyen a kanadai párt 25. kongresszusán, és a párt fennállásának 60. évfordu­lójával kapcsolatos ünnepsé­geken. • Madrid (MTI) Nagv jelentőséget tulajdo­nítunk a madridi találkozó­nak és az európai hel.vzet normalizálódása egész folya­matának. amelv Helsinkiben indult el — jelentette ki csütörtökön madridi sajtóér­tekezletén Fózef Wiejacz. a lengyel küldöttség vezetőie. külügyminiszter-helvettfes. Elutasította Washington és néhány NATO-tagország pró­bálkozását. hogv a madridi találkozóra erőszakolja a lengyel helvzet vitáiét, mert az szigorúan vett lengyel belügy, s mint mondotta. nem akarunk senkinek sem politikai eszközévé válni. Rámutatott, hogv a szük­ségállapot bevezetese ideig­lenes intézkedés, és hogv a korlátozások többségét a hó­nap végére hatálytalanítják. A hatósagok jelenleg naponta mintegy 20—30 embert bo­csátanak szabadon az inter­náltak közül, helyreállították az interurbán telefonössze­köttetést. Mindazonáltal — mutatott rá — Lengyelország újjá­születésének programia je­Ujabb politikai szankciók 0 Bonn (MTI) A nyugatnémet kormány újabb politikai engedményt tett annak az amerikai szankciós politikának, amely a lengyelországi helyzetet a nemzetközi feszültség foko­zására akarja felhasznál­ni. Mint csütörtökön Bonn­ban bejelentették, „a len­gyelországi és a Lengyelor­szág körüli események mi­att a jövőben korlátozzák a lengyel és a szovjet diplo­maták mozgásszabadságát a Német Szövetségi Köztársa­ság területén". A két szo­cialista ország követségei­hez tartozó diplomatáknak 48 órával korábban be kell jelenteniük — engedélyezés végett — az NSZK-n belüli utazási szandékukat. A lépést a bonni kor­mány előzetesen egyeztette a NATO-n belüli szövetsé­geseivel. lentős mértékben függ a változatlanul súlyos gazda sági helyzet javulásától. Ezért ehteljük a politikai é% a gazdasági nyomást, a meg­különböztető gazdasági intez­kedeüeket, amelyeket Wa­shington és néhány NATO­tagország foganatosított, és amelyek a szükségállapot meghosszabbításéhoz, a len gvelor6zági és ezzel együtt az egész európai feszültség tudatos fenntartásához ve­zetnek. Lengyelország kép­viselője vádolta a nvugati tömegtájékoztató eszközöket, amelyek lengyelországi adá­saikban azzal bujtogatnak, hogv konkrét tanácsokat ja­vasolnak az ellenzék növelé­sének lehetőségeire • Frankfurt (MTI) Létrejön a megállapodás az 1981. éri lengyel hiteltar­tozások átütemezéséről — közölte csütörtökön az NSZK-beli Dresdner Bank egv magát megnevezni nem kívánó magas rangú illeté­kese. A bankember szerint valószínűleg március 4-én Frankfurtban kerül sor a megállapodás aláírására. Megalakult a Palesztin kommunista Párt # Bejrút (MTI) Bejrútban hivatalosan be­jelentették a Palesztin Kom­munista Párt megalakulását. A párt lapjában, az Al-Va­Kik állnak a „testvérek" mögött? ismét hírt. adtak ma­gukról .'éi ..Muzulmán Test­vérek". Ez alkalommal a szí­riai Hornéból tudosltottak a hírügynökségek arról, hogv a biztonsági erők a terroris­ta szervezet nagyobb fegy­verraktárát foglalták le. s letartóztattak több búikáló búnözöt. A Hamában történ­teket hivatalos amerikai for­rások sietve úgv állították be. mintha az észak-szíriai kisvárosban ..iszlám felkelés" tört volna ki Asszad elnök haladó rendszere ellen. Ezt. az állítást Damasz­kuszban „szemenszedett ha­zugságnak és provokáció­nak" minősítették. A szíriai kormány szóvivője leszögez­te: országában a helvzet szi­lárd és normális. A legutób­bi homal razzia kézzelfogha­tóan bizonyítja, hogv a mu­zulmán testvéreknek neve­zett szervezet tovább Tevé­kenykedik az arab világban, s jelenleg a fő tüzet énoen arra az országra iránvítia, amely az Izrael-ellenes front legfontosabb ereie. Mindez csak megerősíti azokat a sokszor elhangzott állításo­kat, hogv a „testvére­ket" közvetlenül és közvet­ve bizonyos imperialista kö­rök és Tel Aviv-1 titkosszol­gálat érdekei mozgatja*. A „ testvériség" 1929-ben Egyiptomban alakult. Alapí­tója egv Hasszán Al-Banna nevű tanító volt. aki azt hirdette, hogv a muzulmán országok életének minden mozzanatát a Koránban rög­zített törvényeknek kell meghatározniuk. A muzul­mán testvérek már a szer­vezet létrejöttének első idő­szakában a terror eszközéhez nyúltak: merényleteik áldo­zata lett az angolbarát egyiptomi monarchia több vezető embere, maid a fegy­vert Nasszer ellen fordítot­ták — iónéhénvan megpró bálkoztak az egvkorl elnök meggyilkolásával. Szadat, lé­nvegében legalizálta a ..test­véreket' ám ő is ellentét­be került velük élete utolsó evében.* Az utóbbi időkben leg­többet a Szíria elleni tevé­kenységükről hallani. Több éve próbálkozik a muzul­mán testvériség a Baath­párt damaszkuszi kormányá­nak megdöntésével. (A szí­riai kormánvoárt nem mu­zulmán. hanem ö6szarab na­cionalista eszmék alapián áll.) A szavakban iszlám megújulást hirdető terror­szervezet egvik ielenlegi cél­ja. hogv szembeállítsa Szíria szunnita többségét a síitákhoz tartozó alavita kisebbséggel. A „testvérek" terrorakciókat a hadsereg tisztiéi és a kor­mányzó párt funkcionáriu­sai ellen irányítják. Emlé­kezetes a borzasztó véreng­zés, amelvnek során az alenoói tisztiiskola maid két­száz növendékét mészárolták le. A muzulmán testvériség főhadiszállása állítólag Sza­úd-Arábiában van. sok terro­ristát N.vugat-Eurónában ké­peznek ki. A Szíriába átdo­bott osztagok rendszerint Jordániában kannak mene­déket. s ez a tény már több­ször kellett, feszültségei a két szomszédos arab ország között. A legutóbbi homai ese­ményeket illetően feltűnik az a gvorsaság. amivel Washingtonban reagáltak a vidéki szír városkában tör­téntekre. Aligha véletlen ez a jólértesültség. Hiszen nyil­vánvaló: a Camo David-et elutasító arab Szilárdság Frontjának és mindenekelőtt Szíriának a meggvöngítése a ielenlegi amerikai DOlitika érdeke. Miklós Gábor tar) első számában megje­lent közlemény szerint meg­választották a Központi Bi­zottságot, a Politikai Bizott­ságot és a párt fótitkárát, de a vezető testületek sze­| mélyi összetételét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. | A Palesztin KP végleges programját, szervezeti sza­bályzatát a később össze­hívandó kongresszus hagyja .jóvá".'- J • - ••••g* tv-sft) M úJ"nnf° egyreszt a Jordániái KP pa­lesztin tagjajból, másrészt a Ciszjordániában és Gazaban működő palesztin kommu­nista szervezet, valamint a Libanoni Palesztin Kommu­nista csoport egyesüléséből jött létre. A palesztin kom­munista mozgalom kezdetei egyébként a húszas évekre nyúlnak vissza, amikor az első palesztin kommunista párt megalakult. A palesztin kommunisták a palesztin nép egyedüli tör­vényes képviselőjének te­kintik a Palesztinai Felsza­badítási Szervezetet és részt kívánnak venni a szervezet tevékenységében. Utazásunk közvetlen „ürü­gye" kapcsán külön figyel­met érdemel az Odesszai 1. Mecsnyikov Állami Egye­tem. Dél-Ukrajna, az egy­kori ún. novorosszijszki ha­tárvidék székvárosának uni­verzitását a nagy orosz se­bész, Pirogov kezdemény e­zésere alapították 117 esz­tendeje. Jelenleg kilenc ka­rán. több mint 12 ezer hall­gató tanul. A József Attila Tudományegyetem , testvér­intézménye. Itt működik a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság odesszai tagozatának elnöksége is, melynek élén az OÁÉ rektora áll. Sokéves hagyomány alap­ján utaznak ide hazánkból elsőéves egyetemisták (köz­tük szegedi orosz fordító­szakosok) és tanár- meg ta­nítóképzős hallgatók. hogy másfél hónapos intenzív tanfolyamon fejlesszék orosz nyelvtudásúkat. Nem újság a január közepén érkezett ötven magyar azért sem, mert az ötéves teljes kép­zés keretében is vannak itt hazánk fiai és leányai, raj­tuk kívül pedig még éppen 20 nemzet képviselteti ma­gát. Külön fakultás, jelentős oktatási bázis és gazdasági­adminisztratív apparátus se­gíti az itt tanuló külföldiek munkáját. Hallgatóink 5—8 tagú csoportokba nyernek beosztást, mindegyikkel 3— 4 oktató foglalkozik fölvált­va az egyes résztárgyakból. A patinás épület még emlé­kezik az alapitókra, de gon­dosan fölújítva, friss festék­illatot árasztva fogadja az új növendékeket. Napi 5—6 óra, hetenként múzeum- és tárlatlátogatás, filmvetítések és színházi előadások alkot­ják a hathetes program ge­rincét. Es az órán kívül a legélénkebb nyelvgyakorla­tot talán éppen a kollégi­umban lakó szovjet és más­nemzetiségü. de leginkább térmészéfesen másnemű tár­saikkal folyó tereferék, ba­rátkozások jelentik. Nagy érdeklődéssel vár­ják a magyarok a két ki­rándulást is. Az egyik a szomszédos Moldvai Szovjet Köztársaság fővárosába, Ki­sinyovba visz majd, a má­sik pedig aztán igazi szen­záció a „szárazföldi" honfi­társak számára: négynapos tengeri utazás a Krím és a kaukázusi part legszebb üdülövárosaiba. Már a vo­natban szenvedélyes vita tárgya: fognak-e nekik is. szervezni ilvet. mint „elő­deiknek"? A legelső nap meghozza a boldogító vá­laszt: lesz hajó! Itt ez egészen természetes formája az aktív pihenés­nek. A helyi lapokban is ol­vassuk. meg az egyetemi hirdetőtáblán is látjuk: sa­ját, öt évig ott tanuló hall­gatóik részére, a téli vizs­gál: utánra pl. olyan? 12 na­pos országjáró utat is szer­veznek, melynek keretében vonattal eljutnak Kijeven és Harkovon át, az ősi Novgo­rod érintésével, Leningrád­ba, majd onnan a barokk Rigán és Lvovon át vissza, s ez az egész, teljes ellá­tással kb. 2200 forintnyi ösz­szegbe kerül. Az egyetemen időző filosz első útja hová is vezethet­ne, mint a könyvtárba. Azt, hogy a teljes itteni országos folyóiratkészletet megtalál­ja, ugyanolyan természetes­nek veszi, mint otthon ugyanezt. Ide viszont csu­pán az ún. vastag irodalmi folyóiratból jár vagy fél­száz. nem beszélve a fél­ezernyi egyetemi és főisko­lai humán acta-kötetről. Kissé nehezen igazodik el az otthonitói eltérő szerve­zésű rendben, de a könyv­tárosok figyelmessége átse­gíti a buktatókon. A néhány nap alatti idő persze csak .egyetlen témát érintő tucatnyi szakkönyv átnézésére van. No meg ar­ra, hogy belekíváncsiskod­junk a katalógusokba: mi újat tartalmazlak az otthon meglelhetőkn .z képest? Annak ellenére, hogy a háború alatti 900 napos ide­gen megszállás a két nagy könyvtárnak is érzékeny­vérveszteséget okozott (pe­csétjüket hordozó könyveik közül nem eggyel találkoz­tunk már más országokban), imponáló pl. a Gorkij könyvtár helytörténeti anya­ga, vagy az Egyetemiben a régi nagy arisztokrata-gyűj­temények fondja. A Voron cov kormányzó gyűjtemé­nyében (a katalógus elkülö­nítve jelöli ezt a többezrrs állományt) csak szúrópróba­szerűen is számos érdekés magyar vonatkozású művet lelünk. Ilyen többek között a ,.Magyarország és a. ma­gyar ügyek" c. brosúra, amely 1849 júliusában va­lószínűleg Paskievics sere­gének tisztjei számára ké­szült Hazánkra vonatkozó földrajzi és történelmi alap­ismereteken kívül érdekes, eddig nálunk földogozat­lannak tűnő nyelvi és nép­rajzi mozzanatokat is talá­lunk benne. Tanulságos len­ne idővel átnézni a régi odesszaiaknak a két könyv­tárban lévő aurópai útirajz­gyűjteményét, szintén a ma­gyar vonatkozásaik tekinte­tében Fenyvesi István (Folytatjuk) Berezeli Á. Károly Apa és anya 00 Ez felfokozta kíváncsiságát s miután megszemlélte a városnak a nevezetes­ségeit, egyr* azon morfondírozott, hogy mi mó­don nézhetne egyszer egy arab nő arcába. A jelek nem voltak biztatóak, s ezt egy olasz or­vos is megerősítette, aki éveket töltött mar ott. s még hivatása gyakorlása közben is többször került emiatt életveszélybe. Egy nő szemét kel­lett volna trachomagyanú miatt megvizsgálnia. A nő persze húzódozott a vizsgálattól, már csak azért is, mert férje is jelen volt, s villogó sze­mekkel leste az orvos minden mozdulatát. Mi­kor a nő nagy keservesen félrevonta kendőjét, s az orvos kissé lehúzta alsó szemhéját, a férj morrant egyet, s párducügyess^ggel ugrott az orvos torkának, s ha az gyenge legény, meg is fojtja vad indulatában. S e téren eleinte neki sem volt több szeren­cséje, mert mindössze egy öreg koldusasszony arcát nézhette meg közelebbről, s ez is tíz lí­rájába került. A vénasszony, bár körmei piros­ra voltak festve, semmiben sem különbözött a hazai öregasszonyoktól, hacsak abban nem, hogy kávészínű volt a bőre, s a szokottnál piszko­sabb. Utána egy fiatal lánnyal kísérletezett, aki alig lehetett több tizenkét évesnél. Mutatta neki a fényképezőgépet, s minthogy az értetlenül bá­mult rá, egyszerűen lerántotta róla a fejken­dőjét. A leány sikoltozni, sivalkodni kezdett, percek alatt összegyűltek a lovagias fiatalem­berek, s bizony, hajszálon múlott, hogy jól hely­ben nem hagyták ott vakmerőségéért. Nagy vágyát, hogy lásson egy szép. fiatal arab asszonyt, csak a szomszéd falucskában koronáz­ta siker. Egy kis oázisba érkezett, mely való­ban néhány kriptaszerű házból, pálmafából, s egy sajátos kútból állt. Ez utóbbit egy szeren­csétlen teve hajtotta oly módon, hogy a kútba „leereszkedő, „majd vízzel megtelő bőrtömlő egy vályúba öntötte tartalmát. Az asszonyok ott kuporogtak, élénken csevegve, s így töltögették meg vizeskorsóikat. Aztán a'vállukra emelték a szép formájú amforákat, s úgy ballagtak, ke­csesen, ringó alákkál. mintha a Bibliából léptek volna ki. Persze, ezek is vigyáztak arra, hogy arcuk le ne lepleződjék, ha idegen férfi van a láthatáron. ö azonban nem csüggedt, s az egyik ház felé közeledve, egy arab férfit szólított meg. s arra kérte, hogy mutassa meg a házát belülről. Tíz Urát nyomott a markába. Az arab a pénz lát­tán sem olvadozott, s elég kelletlenül intett ne­ki. hogy kövesse. Amig a házhoz közeledtek, egy meghökkentő látványban is volt része. Né­hány száz méternyire tőle egy ekébe fogott asz­szonyt látott, s mögötte egv komor, tagbaszakadt férfi ballagott, erősen megnyomva az eke szarvát. A föld puha, homokos és porhanyós volt, de ahogyan az a szerencsétlen nő nekife­szülve húzta az ekét, az mégis felkorbácsolta szociális érzékét, s ha csak pillanatra is. de belényillalt az a nyomorúság, melyben ezek a színes és félig színes gyarmati népek éltek. Egy kissé elkomorodott, de a sok új benyomás ha­marosan feledtette vele együttérzését. Közben betértek az arab házba, mely sok vonatkozásban olyan volt. mint a római há­zak, kapun kellett belépniük, s körülzárt tér­.ségbe, mely a világosságot felülről kaota. Az ud­varból nyíltak körben a fülkék, melyek külön­böző célokat szolgáltak. Egy-egy alacsony szék. asztal vagy polc volt minden díszük, s alul gyé­kény. Az arab előrement, s csak morrant egvet. ha bekukkantottak egy-egy helyiségbe. Végre egy konyhaszerű fülkéhez értek, melynek köze­pén tűz pislákolt. A parázs fölött néhány kö­vön vörösréz tazék párolgott. A túz előtt egy asszony kuporgott, s legyezővel élesztgette az iz­zó parazsat. Teste alakjáról látta, hogy fiatal, s az volt az érzése, hogy szép is. Az arab férfi mogorván mutatott a nőre. s csak ennyit mondott: — A feleségem! — s már ment is tovább. Ö, Gárgyán, az asszony szemébe nézett erő­sen, vetkőzletően. Szinte rimánkodott néma te­kintetével. hogy fedje fel magát. S az asszony, mintha csak megérezte volna az európai férfi éhes, érzéki sóvárgását. mikor a férje már eltá­volodott, ösztönös asszonyi kacérsággal elmoso­lyodott, s megmutatta egy pillanatrg az arcát. Gárgyánra ez úgy hatott, mintha villámfényben pillantott volna meg valami visszahozhatatlanul szépet. Mert az asszony szép volt, igéző, lágy bőrű, s szemének csillogásából az Ezeregy éj­szaka bujasága sugárzott. Szédülten tántorgott tovább, követte a barátságtalan férfit, de az asszony emlékét mindvégig megőrizte a szivé­ben. Ezek motoztak egész nap az eszében, s bár kétségbeejtő helyzetében szabadulni kívánt szép emlékeitől, a lelkiismerevtizsgálat e szorongató kényszerében újból és újból felmerültek benne. S e belső küzdelem néha negyedórákra is szó­rakozottá tette, s arca is zavart, bizonytalan, majdnem kínos kifejezést öltött, mert fáit neki, hogy élete nagy élményét kell felelőssé tenni fia elbukásáért. Ez, persze, túlzás volt, de mégsem bújhatott ki a könyörtelen önvád alól, mert az ember hajlamos rá, hogy a rosszat mindig va­lami szép és jó büntetéseként fogja föl. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents