Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

Péntek, 1982. február 12. 3 Koszorúzás Születésének 175. évfordu­lója alkalmából csütörtökön koszorúzást ünnepséget ren­deztek Batthyány Lajos ma­uzóleumánál, a Mező Imre úti temetőben. A megemlé­kezés és a kegyelet koszorúit helyezte el a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa nevében Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyet­lese és Markója Imre igaz­ságügy-miniszter; a Hazafi­fis Népfront Országos Taná­csa képviseletében Szentist­ványi Gyuláné, a HNF OT titkára és Bostai Károlyné, a HNF budapesti bizottságá­nak vezető titkára; az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem részéről Diószegi István tanszékvezető egyetemi ta­nár, a bölcsészettudományi kar dékánja, Szabad György professzor és Urbán Aladár docens. Ugyancsak kegyeletes ün­nepséget tartottak a Bat­thyány-örökmécsesnél, meg­emlékezve arról, hogy a ki­váló magyar államférfi ezen a helyen áldozta életét a magyar szabadságért, az 1848-as forradalom ügyéért. Koszorút helyeztek el az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem bölcsészettudományi kara, az V. kerületi tanács és a kerületi népfrontbizott­ság képviselői, az egykori Győrffy-kollégisták, közöttük olyanok is, akik 1941,. októ­ber 6-án is jelen voltak az örökmécses megkoszorúzásá­nál. Előadás Szegeden Szegedre látogatott teg­nap. csütörtökön Pálos Ta­más, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese és előadást tartott a megyei pártbizott­ság Oktatási Igazgatóságán a nemzetközi ideológiai harc mai kérdéseiről. Előadása előtt Pálos Tamás látogatást tett a megvei párbizottságon, és megbeszélést folytatott dr.Koncz Jánossal, a megvei pártbizottság titkárával. Puja Frigyes Lengyelországban Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Józef Czyreknek. a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívá­sára csütörtök délelőtt, hiva­talos. baráti látogatásra Lengyelországba utazott. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ma­rian Chruszczewski, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar—lengyel kül­ügyminiszteri tárgyalások csütörtökön délután kez­dődtek meg Varsóban. Elő­ször Puja Frigyes és Józef Czyrek tartott eszmecserét, majd szakértők bevonásával megkezdődtek a megbeszé­lések. Magyarország és Lengyel­ország társadalmi-politikai és gazdasági fejlődéséről volt szó a két ország kül­ügyminiszterének tárgyalá­sain. A Puja Frigyes, illetve Józef Czyrek vezette tár­gyalóküldöttségek áttekin­tették a kétoldalú baráti kapcsolatok további fejlesz­tésének lehetőségeit. és több időszerű nemzetközi kérdést vitattak meg. A megbeszéléseket ma, pénteken folytatják. Szemlélet és gyakorlat Ügyek és ügyintézők Segít a pszichológia A szolgáltatásban és a vendéglátásban régi igazság, hogy mindig az ügyfélnek, illetve a vevőnek van igaza. Azok. akik komolyan veszik szolgáltatói funkcióikat, azok vallják ezt. A DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatóságának 60 ezer ügyfele van. Sok ez vagy kevés? Ha arra gon­dolunk, hogy a vállalatnak a szolgáltatott villamos energia árát kéthavonta 60 ezer ügyféltől inkasszálni kell. tulajdonképpen felel­tünk a kérdésre. Nem mindegy azonban, hogy a DÉMÁSZ-nak milyen kap­csolata van a fogyasztókkal. Ha a pénzbeszedő, a szerelő arrogáns, fölényes, ha bár­melyikük hatóságot játszik, hamar megromolhat az egyébként korrekt viszony. Hogy mindez ne fordulhas­son elő, a vállalat szegedi üzemigazgatósága rendhagyó előadássorozatot szervezett. — Intelligencia-tanfo­lyam? — Ahogy vesszük. Az is — mondja Kovács János üzemigazgató. — Sajátos helyzetű vállalat vagyunk. Minden szegedi lakos ügy­felünk. villamos energiát csak tőlünk lehet kapni, te­hát monopolhelyzetben va­gyunk. Ez viszont arra is kötelez bennünket, hogy ne csak a saját érdekeinket Toronytűz Algyőn képviseljük, hanem igyekez­zünk megérteni a fogyasztók problémáit is. Ahogy mon­dani szoktuk, az a célunk, hogy a lakosság kiszolgálva, ne kiszolgáltatva legyen. Tudjuk, hogy az energia­hordozók árának növekedé­se sok embert érzékenven érint. Mi csak annyit tehe­tünk, hogy szolgáltatásunk színvonalát és az ügyintézés kulturáltságát emeljük. A most elindított tanfolyam­nak is az a célja, hogy va­lamennyi dolgozónkat ráve­zessük, neki is a súrlódás­mentes ügyintézés az érde­ke. — Tehát afféle illemkó­dex készül? — fgy is mondhatjuk, bár a kifejezés nem egészen pontos. Dr. Erdei Katalin pszichológus tartotta az elő­adásokat. Olyan ismereteket nyújtva az ügyintézőknek, amelyeket sikerrel alkal­mazhatnak. amelyek lehető­vé teszik, hogy az ügyfelek az eddiginél is elégedetteb­ben távozzanak az irodák­ból. — Minden ügyintézőjük­nek szüksége van erre a képzési formára? — Ügy ítéljük meg. hogy bizonyos szempontból igen. Valamennyi résztvevő át­esett egy tesztvizsgálaton. Jellemző személyiségjegyei­ket mérték fel. Utána pedig ki-ki megtudta azt is. hogy milyen kép alakult ki róla. Ez az önismerethez feltétle­nül szükséges. Ha valaki tudja, hogy mik a hibái, ak­kor tud csak úrrá lenni raj­tuk. Az előadásokon egyéb­ként a többi között szó volt az emberi kapcsolatok­ról, a különféle személyiség­típusokról. a magatartás és a viselkedés szerepéről az emberi kapcsolatokban. — Summázat? — Reméljük, hogy kezde­ményezésünk eredményt hoz. S reméljük azt is. ha kezdeményezésünk beválik, példánkat más szolgáltató­cégek is követni fogják. B. J. M i tagadás, nemritkán előfordul, hogy csodálkozunk, ha valaki „átlagos" pártalapszervezetben az ideológiai munka felöl érdeklődik. A kulturális vagy oktatási intézményekben magától értetődő — hallani ilyenkor a választ —, de ugyan miféle ideológiai tevékenység folyhat egy forgácsolóüzemben, egy tehenészetben, vagy mondjuk a könyvelésben? Pedig ha csak egy kicsit is elmélyedünk az ideológia fogalmának értelmezésében, hamar rádöb­benhetünk, hogy ezek nagyon is színterei lehetnek. Hiszen az ideológiák egyáltalán nem valamiféle elvont nézetrendszerek, ha­nem olyan eszmék, amelyek közvetlenül vezérlik az emberek társadalmi cselekvé­sét, meghatározzák a környezetükhöz fű­ződő viszonyukat, mindennapi magatartá­sukat. S ha egy pártszervezet — működ­jék bármely területen — eleget kíván ten­ni rendeltetésének, akkor semmiképpen nem térhet ki az elől, hogy céltudatosan formálja saját tagjait, s a környezetében élő emberek gondolkodását, világszemléle­téi Sőt, éppenséggel legfőbb teendői közé kell sorolja a szocialista eszmék szüntelen terjesztéséi a párt politikáját meghatározó elvek széles körű, meggyőző elfogadtatá­sát. Ennek a munkának fontos részét alkot­ja a politikai propaganda, az oktatás, a különféle tanfolyamok rendszere. Az is hasznos és helyeselhető, ha a pártszervezet fórumain, a taggyűlésen vagy a pártcso­port megbeszélésén olykor napirendre tűz­nek egy-egy elméleti-ideológiai kérdést, s elmélyednek összefüggéseiben. Am aligha lenne helyes az ideológiai munkát csupán erre szűkíteni. Ez a munka ugyanis csak akkor hatásos, ha nem különül el a párt­szervezet tevékenységének egészétől. Ren­deltetését éppen akkor tölti be. ha szoro­san kapcsolódik a pártszervezet előtt álló időszerű politikai feladatokhoz, segíti meg­oldásukat, mintegy „ideológiai hátteret" nyűjt ehhez. A gyakorlatban ugyanis nincsen olyan politikai tényező, amelynek ne lenne va­lamilyen ideológiai összefüggése. Gondol­juk csak el, hányszor mondjuk valamely probléma vagy feladat kapcsán, hogy ez „szemléleti kérdés", vagyis a szemlélet be­folyásolását, módosítását igényli. Hány­szor emlegetjük különböző összefüggések­ben az „emberi tényező" szerepét, utalva ezzel kapcsolatban az érintettek szándéká­ra, törekvésére, az ügyhöz való „hozzáál­lására"'. Márpedig ez utóbbiakat nagy­mértékben befolyásolja az az értékrend, amit az adott kollektíva tagjai elfogadnak, a helyesről és helytelenről, a követendő­ről és elvetendőről vallott felfogásuk. Vi­lágnézetükre, erkölcsi felfogásukra tehát óhatatlanul hatni szükséges, ha az ilyen ügyekben el akarjuk érni cselekvő közre­működésüket, vagy valamilyen kérdésben a korábbi magatartás módosítására kíván­juk rábírni őket. Vegyünk csak egy olyan időszerű dol­got. mint az anyagi ösztönzés megjavítása, a teljesítmény növelését segítő differen­ciálás erősítése. Közismert, hogy ennek egyik legfőbb akadálya az egyenlőségről alkotott leegyszerűsítő felfogás, amely útját állja olykor égetően szükséges vál­toztatások keresztülvitelének is. Előbbre lépni ilyen esetben lehetetlen az ideoló­giai ráhatás, vagyis az egyenlőség helye­sebb értelmezésének kialakítása nélkül. De utalhatnánk arra is, hány helyen sze­gik kedvét a kezdeményezőkész, vállalkozó embereknek a környezetükben uralkodó visszahúzó tudati beidegződések. Mint ahogy — más oldalról — a közösség ügye nem egy esetben szenved hajótörést az egoizmus, az önzés, a közömbösség szemlé­leti-magatartási zátonyain. Mindez azt is jelzi, hogy az ideológiai munkát nem lehet uniformizálni, egy kap­tafára húzni. Az adott pártszervezet mű­ködési területén uralkodó konkrét állapo­tok döntik el, hogy mit helyezzenek elő­térbe, mire összpontosítsák erőfeszítéseiket. S ez a célmegjelölés nem is szólhat egy­szer s mindenkorra, örök időkre. Ha vál­toznak a körülmények, a feladatok, újból és újból meg kell fogalmazni az ideológiai munka időszerű céljait. Gondos és körültekintő elemzés nélkül mindez nem megy. A pártszervezeteknek mindig számításba kell vennie, hogy a különféle gyakorlati lépések, intézkedések miként hatnak a közszellemre, várhatóan milyen jellemvonásokat, felfogásokat erő­sítenek. Mint ahogy az ideológiai célok megjelölése során sem feledkezhet el soha a gyakorlati munka szükségleteiről. Mind­ezt a folytonosan változó viszonyok köze­piette nem könnyű megtenni, de hát nem utolsósorban éppen ebben rejlik • a politi­ka művészete. A z ily módon felfogott ideológiai munka a pártszervezet egész kol­lektívájának az ügye. Ezért is szük­séges a párttagok felkészültségét, képzett­ségét és ilyen irányú készségét szüntelenül növelni. Nem mond ellent ennek a kollek­tív felelősségnek, ha utalunk a képzettebb párttagok, az értelmiségiek különleges sze­repére. Célszerű, ha ők az ideológiai mun­kával kapcsolatban állandó vagy időleges pártmegbízatásokat is kapnak. A politikai szükségletekből kiinduló céltudatos szemléletformálás tehát szerves és elválaszthatatlan része kell legyen az alapszervezeti pártmunkának. Minél tuda­tosabb és átgondoltabb ez az ideológiai munka, annál sikeresebben oldhatja meg egyéb irányú teendőit is a pártszervezet. Gyenes László Kontallux Hollandia az első külföldi vásárlója a Kontakta alkat­részgyár Kontallux kapcso­lóinak és dugaszolóaljzatai­nak. Az exkluzív kivitelű háztartási elektromos felsze­I relési cikkekből — 300 ezer dollár értékben — a Kon­takta már eleget tett export­kötelezettségének. Halak, ketrecekben Az idén már több mint nyolcvan tonna halat te­nyészt, tart vízbesüllyesztett ketrecekben a szigetszent­miklósi Szigetfő Termelőszö­vetkezet. A módszer kifej­lesztéséhez 1979-ben kezdett a gazdaság együttműködve a Szarvasi Haltenyésztési Ku­tatóintézettel. Egy elhagyott Reklámmá! a fogyasztókért Enyedi Zoltán felvétele Tegnap, csütörtökön reggel nyolc óra ötven perckor a szabadgáz-üzem desztillálótornyából lángok csaptak fel Al­győn. Ahogy dr. Juratovics Aladár üzemigazgatötól meg­tudtuk, a tüzet üzemzavar okozta, a tornyot előtte — még kiderítetlen okokból — nem sikerült az üzemi hőfokra me­legíteni. A baj akkor keletkezett, amikor a karbantartók hozzáfogtak a hibaelhárításhoz, egy dekli eltávolítását kö­vetően psaptak ki a lángok. Az esetnek súlyos sérültje is van, Gera János karbatartó csőszerelőt gerinctöréssel, égési sebekkel szállították a klinika idegsebészeti osztályára A tűzoltóknak 9 óra 45 perckor sikerült a tüzet lokalizálni. A munka délutánra zavartalanná vált. a desztillációs tor­nyot kivonják a termelésből. Képünkön: oltják a tüzet. A Magyar Reklámszövet­ség Csongrád megyei szer­vezete három éve alakult. Azzal a céllal, hogy segítse a vállalatokat, szövetkezete­ket. A végzett munkáról számolt be tegnap, csütör­tökön délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában Farsang Lászlóné dr.. a me­gvei szervezet elnöke. Töb­bek között elmondotta hogy jelenleg 19 jogi és 77 egyéni tagja van a megyei szervezetnek. Minden vá­rosban működik reklám­klub. Közülük a szentes— csongrádi végzett igen jó munkát. Programjukban egyebek között munkavéde­lemmel jogpropagandával, egészségneveléssel. közleke­désbiztonsággal kapcsolatos rendezvények szerepeltek. Jó kapcsolatot alakitottak ki jugoszláv dekorációs szakemberekkel, és a bács­topolyai Univerzál Vállalat­tal. Tapasztalatcseréket, ki­rakatversenyeket szerveztek. Az elmúlt hárdm eszten­dőben a megvei szervezet — a reklámklubokkal közösen — 86 rendezvényt tartott. Tevékenységével a társada­lompolitikai és a gazdasági követelményekhez alkalmaz­kodva szolgálta a fogyasztók érdekeit. így például a sze­gedi Marx téri raktáráruhá­zak létrehozásával. Szó esett az összejövetelen a szegedi ipari vásárról és a magvar— lugoszláv határmenti áru­cseréről. melvnek értéke ta­valy 68 százalékkal haladta túl az előző évit. Gondot fordít a megvei szervezet a reklámszakem­berek képzésére és tovább­képzésére. A iövő feladatai­nak sorában elsők között említették a termelőüzemek és a kereskedelmi vállalatok közötti együttműködés ki­szélesítését. Szükségesnek tartják többek között, hogv a határmenti árucserében részt vevő vállalatok boltjai­ban a kirakatok is tükröz­zék a válaszétkot. Mivel idén ismét megrendezik a szegedi ipari vásárt, a rek­lámpropagandára is na­gyobb feladat hárul. Meg­hirdették többek között az Alkotó ifjúság pályázatot melynek eredményét a Sze geden megrendezendő hazai reklámkonferencián ismerte­tik. ősszel kezdődik a ven­déglátó napok kibővített rendezvénysorozata. A beszámolót követően a taggyűlés jóváhagyta a kö­zéptávú terveket, maid meg­választotta a meeyei szerve­zet úi vezetőségét. Elnök ismét Farsang Lászlóné dr. lett. titkár . vedig Korács György. A reklámszövetség tisztúiító küldöttgyűlésére 13 küldöttet választottak. sóderbányatavon bólyákon lebegő fémvázra erősítik 4Í három-négy méter mélységig merülő hálóketreceket — összesen negyvennyolcat — s abba telepítették a pontyot, a harcsát, a pisztrángot. E tartási körülmények között lényegesen gyorsabban gya­rapodtak a halak, s a ketre­cek elkészítése, telepítése ol­csóbb. mint új halastavak létrehozása. Egyszerűbb a lehalászás is: a part mellé vontatott ketrecekből daru emeli ki a halat, s rakja a szállítójármű vekre. A tavon öt vízszintes ten­gelyű forgólapátot, s leve­gőztető berendezést működ­tetnek. A hideg idő beálltá­val a gépek megmozgatják, áramoltatják a vizet, hogy ne fagyjon be. Az új tartási módszer lehetővé teszi, hogy a gazdaság egész évben szál­lítson halat nemcsak a fővá­rosi üzletekbe is. A nádhulladék — a selej­es, illetve a törmeléknád — hasznosítására kezdett kí­sérleteket az évente két és fél millió kéve nádat beta­karító Sárszentmihályi Álla­o Gazdaság. A feldolgozás­a nem alka'm.as. s eddig ép­oen ezért f lécetett nádat Uizelö- és szigetelőanyagként akarják hasznosítani

Next

/
Thumbnails
Contents