Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

/ _ Kedd, 1982. febriipr 9. A foglalkozási rehabilitáció tartalékai Együtt élni - együtt dolgozni Ismeretes, hogy az ENSZ ajanlása alapján az elmúlt evet világszerte a Rokkantak Nemzetközi Évének nyilvánították. Az ENSZ felhívásához hazánk is csatlakozott, a feladatok koordinálását országosan a Nemzeti Szervező Bizottság látta el, területi hatáskörrel munkálkodtak a megyei szervező bizottságok. A nemzetközi évvel kapcsolatban országosan és helyileg is lényegében két fontos célt tűztünk ki. Az egyik:' a lehetséges módon változtassunk a rokkantsággal és a rokkantakkal öszszefüggfl társadalmi szemléleten és a rokkantak felfogásán is. A másik: segítsük elő a társadalmi élet minden területén a rokkantak életkörülményeinek sokoldalú fejlesztését, javítását. Társadalmi beilleszkedés Az év nyitóeseménye az 1981. januárjában megtartott Rehabilitációs Kongresszus volt, amelynek célja egyebek között éppen a rokkantsággal összefüggő nézetek megváltoztatása volt. Ma már azt mondhatjuk, hogy a lakosság — a munkatársak, a lakótársak, a vásárlók, utcán a járókelők és gépkocsivezetők — körében természetesebbé. humánusabbá vált a rokkantság tényének és a rokkantak létének tudomásul vétele. Ez ugyanis döntő feltétele annak, hogy elősegítsük a rokkantak társadalmi beilleszkedését, egyáltalán segíthessünk sorsukon. A szemlélet változtatása a rokkantakra is vonatkozik. Körükben is tapasztálható volt korábban bizonyos elzárkózás. óvatosság és félelem, Ahhoz, hogy életkörülményeik könnyebbé váljanak, a rokkant embernek is nyíltnak, kezdeményezőnek, és vállakozó szelleműnek kell lennie, túl kell magát tennie (amennyire természe'esen ez lehetséges) rokkantsága, vagy fogyatékossága tényén; keresnie kell a kapcsolatokat a nem fogyatékos emberekkel a lakóterületen és a munkahelyen egyaránt. Természetesen a szemlélet megváltoztatása nem lehetséges néhány nap vagy egy év alatt. Hosszabb folyamat, mert az emberek gondolkodásában, 1 elfogásában egy olyan változásnak kell végbemennie, hogy megértsék: a nem fogyatékosoknak együtt kell elníe a rokkantakkal: és nem a fogyatékosokért, hanem a fogyatékosokkal együtt kell munkálkodniuk. Tavaly a rokkantak életkörülményeinek javításáért sok területen tapasztalhattunk kezdeményezést. A megszokottnál több volt a fogyatékosok körében a hazai és a nemzetközi sportverseny. Szép sikerrel zárult az amatőr rokkant képzőművészek országosan szérvezett kiállítása. Több megyében sor került a felnőtt korú fogyatékosok, illetve a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekek üdültetésének térítésmentes megszervezésére. Megfelelő munka és kereslet Komoly eredménynek lehet tekinteni, hogy a múlt évben végre megalakult a Mozgássérültek Országos Szervezete, melynek feladata a rokkantak nyilvántartásba vétele, segítése, érdekeiknek képviselete, számukra társadalmi fórum biztosltasa. Az országos szervezet mellett működnek területi érdekképviseleti szervek, működik az értelmi fogyatékos gyermekek szüleinek érdekvédelmi munkaközössége és más szervezetek is. A sokoldalú segítés legdöntőbb feltétele azonban a még részben vagy egészben munkaképes fogyatékos (csökkent munkaképességű) dolgozó számára megfelelő munka és kereset biztosítása. Az Állami Fejlesztési Bank 30 millió fejlesztési célhitelt osztott fel pályázatok alapján a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását biztosító munkahelyek létesítésére vagy bővítésére: A nyereségérdekeltség alapján működő vállalatoknál a tartalékalapból visszapótlási költség nélkül felhasználható az éves bér 0,2 százalékának megfelelő összeg. Az elmúlt évben már volt példa arra, hogy ezt az összeget egy-egy területen a különböző vállalatok összegyűjtve, koncentrálva használták fel, adott esetben a tanácsi fejlesztési alapból is kiegészítve azt. A kifejezetten fogyatékosokat foglalkoztató úgynevezett célvállalatok dotációját a Pénzügyminisztérium jelentősen felemelte és ezzel biztosította számukra a múlt évben, hogy a korábbinál nehezebb gazdasági feltételek ellenére a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását a korábbi szinten megismételhessék. Természetesen ezeknél a vállalatoknál is szükség van az anyagokkal és eszközökkel való ésszerűbb gazdálkodásra. a tartalékok fokozatos feltárására, de nyilvánvaló, hogy helyzetük lényegesen nehezebb (az azonos környezeti feltételek mellett) mint a nem rokkantakat foglalkoztató vállalatoké. Három célra használják fel Tavaly a lakosság, a keresők, ezen belül több szocialista brigád önkéntes felajánlásokból, adományból — országos szolidaritási alap létesítése nélkül is — öszszegyűlt mintegy 40—50 millió forint. Az összeg felett a megyei szervező bizottságok rendelkeznek és lényegében háromféle célra használják fel. Ahol lehetséges, az összeg egy részéből próbainak további munkalehetőséget teremteni a munkára kész csökkent munkaképességű dolgozóknak. Ebből az összegből, ha szükséges, támogatás adható a rokkantak helyi szervezeteinek is. Végezetül az adományok felhasználhatók a fiatalkorú rokkantak, szellemi vagy fizikai fejlődésükben korlátozott fiatalok iskoláztatására, továbbtanulására és szociális körülmények javítására is. A nemzetközi év felhívta a figyelmet a rehabilitációval összefüggő kérdésekre. A rehabilitáció rendkívül sokoldalú feladat; a folyamatnak egyik eleme a dolgozó átképzése és egészségi állapotának megfelelő racionális foglalkoztatása. Talán e téren van a legtöbb felhasználatlan tartalék. Dr. Rózsa József. az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Ruha teszi az embert? Gyakorlat, ízlés, fantázia Szeged a hazai lapokban 1982 5. ÍJ.) AS Jóesei : Csongrád es Csanad varmegye XIX. szazad) történetéhez. Jogtudományi KtizHiny, )S8t. november, [ismertetés a Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIX. század c. kötetről.] SZUROMT Pál: Triptichon. Országot tárlatok Szegeden és Vásárhelyen. Művészet, 1982. januar. [Kritika a Szegedi Nyári Tárlatról, és a Stúdió '81 kiállításról ls. Reprodukciókkal.[ VARGA László: Energia, energia, energia! Magyar Ifjúság, )an. 13. [A geotermikus energia fölhasználása Szegeden.) BORZAK Tibor: Beszélgetés a szegedi kísérletről. — Az egységes középiskola modellje. Petőfi Népe. Jan. 19. [Interjú dr. Ágoston Györggyel, a JATE pedagógiát tanszékének vezetőjével, és dr. Bánfalvi Józseffel, a Radnóti Miklós Gimnázium ígazgatójá[BÁRSONY ívat (bársony): Tv-notesz. Fstl Hírlap, jan. 20[Kritika a szegedi körzeti tv-stúdio Teknyokaparo c. filmjéről,] Méhes Lajos Szegeden - Regionális ipari tapasztalatcsere. Magyar Hírlap, jan. 23. BENCSIK Gábor: A földdel gazdalkodrl kell. Nók Lapja, Jan. 23. [Meliorizáció megyénkuen. Fényképekkel.) SZENTE Be la: Mladomyiczkykiállitás Szegeden. Békés megyei Népújság, Jan. 28. [Kritika Mladonyiczky Béla szobrászművész tárlatáról. Fényképpel.) (HORVÁTH Kálmán]: Korszerű tartósitóberrendezés a Délalföldi Pincegazdaságban. Népszabadság, jan. 30. KEKESDI Gyula: Emberi sorsok. - Egy tudós hétköznapjai. - „A csekély igény provinciális eredményt szül". Népszabadság, .tan. 30. [Dr. Csernay Lászlóról, a SZOTE professzoráról. Fényképpel] Szegedi Tosca Szombathelyen. Üj Tükör, jan. 31. [A szegedi operatársulat vendégszerepléséről. Fényképpen Dürers „Apokalypee" Jn Szeged. Budapesier Rundschau, febr. 1. [Kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban] HORVÁTH Kálmán: A szegedi szülész főorvos. Népszabaüság. febr 3 [Beszélgetés dr. Bódis Lajossal. Fényképpel.] Kutatók Csongrád megye fejlesztésééit. Népszabadság, febr. 4. {A megyei tanács és a szegedi akadémiai bizottság megállapodása.] FENAKEL Judit: Riporterek kedvence. Nők Lapja, febr. 6. [Beszélgetés Sonkó Imrénével. a Szegedi Kendergyár nyugdíjas cárnázójával. Fényképekkel.] Szabómfihely a Marx téren. Cégtulajdonos az egyik szegedi szövetkezet. Lépjünk be. — Egy öltönyre volna szükségem — mondom az üzletvezetőnek. Boros GyuUi szabásznak. — S önre bíznám a szövet kiválasztását és a fazont is. A mester végighordozza rajtam a tekintetét. Ügy érzem, hogy nem csupán a termetemet méricskéli magában. hanem a vesémbe is bele akar tekinteni. Olyan, mint egy póker játékos éseléskor. Kopottas ruhám anyagát két ujja közé fogja, de úgy tesz. mintha csak a szabását vizsgálná, pedig a minőségét is ellenőrzi. A fölmérés mindössze egy pillanatig tart. Lassan, megfontoltan válaszol: — Lehet róla szó. kérem. Ezután előkerülnek a szövetminták. a divatlapok. Elfogadom a szakember ajánlatát és beszélgetünk. Most már felszabadultabban viselkedünk mind a ketten. — Hogyan lett szabó? — kérdésemmel visszatereltem az időt két évtizeddel. — Véletlenül — felelt a mester. ? — Befejeztem az általánost jeles eredménnyel és gimnáziumba iratkoztam, de mégsem ültem iskolapadba. Maid fél évet tekeregtem, amikor apám lehordott, kérdőre vont. Ilyen hangulatban ballagtam a Széchenyi téren, és rápillantottam egy vállalati cégtáblára, maid a kirakatban láttam, hogv tanulót keresnek. Benyitottam és aláírtam egy szerződést. Csak odahaza olvastam el, hogy végeredményben milyen szakmát is választottam. Így lettem szabó. — Elég furcsa, rendhagyó pályaválasztás — mondom. — Az volt. de most. utólag hálás vagyok a véletlen pillanatnak. Kiváló mesterek tanítottak. Bellányi János és Nagy Ernő. Sajnos. Ernő bácsi már meghalt szegény, ma ls sajnálom. Végtelenül ügyes mester volt. Mindent neki köszönhetek, azt is. hogv imádom a szabászatot. Bár az első hónapok megviseltek. hiszen heteken át egy üres tűvel bögdöstem a „gyakorló" szövetet. maid pikíroztam. rongyos lett a kezem tőíe. Aztán változatosság következett a szakmában is. az életben is. Az egyenruházati szabászatnál dolgozott sokáig, sőt a katonaságnál is a szabóműhelybe vezényelték. — Ezután? Hogyan folytatódott? — Döcögött a menet. Akkor nősültem, pénzre hai-^ tottam. de nem ment sem' a kereset, sem a munka. Sokat töprengtem. nem akartam „zsibárus" szabóvá válni. Mestereimtől az úriszabóságot. az igényességet Boros Gyula állítható próbazakóval dolgozik HÁZASSÁG Raippai András és Nácsa Irén Erzsébet, Höiler Tamás és Végh Eva, Morócz Lajos és Mag Rozália. Eperjesi Jenő es Már: Matild Zsuzsanna, Földi István és Mucsi Klára Ildikó, Tímár László Péter és Szalma Ibolya Edit. Csehók Tibor Zsolt és Takács Viktória. Szűcs András és Korom Erika, Gajdos János Béla és Csamangó Zsuzsanna. Me-ráros Imre József és Németh Katalin házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Maezelka Lászlónak Zádori Julianna Katalinnak Judit. Galló Jánosnak és Suti Rozália Piroskának Brigina Rózsa. Simon Sándornak és Kálmán Ágnesnek Mariann. Sípos Istvannak és Vecsernyés ArankanaJc Attila, Lódi György Lászlónak és Szabó Katalinnak Kata. Lehotai Józsefnek es Zombcxrf Erzsébetnek András, Makra Péternek és Forral Gabriellának Péter Dánlel. Balázs Andrásnak és Bitó Ilonának András, Baba Gézának es Dudás Margitnak Betti. Mészáros Józsefnek és Bayer Máriának József, Mészáros Józsefnek és Bayer Máriának Anita. S/ebényi Károlynak és Karlka Eva ridikónak Szabina Mónika. Turl Jánosnak és Berkes Viktóriának Anita. Ajtai Imrének es Jankó Jolánnak József. Hódi Családi események László Szilveszternek es Molnár Erikának Tamás Laszlo. Oeskó Tibor Ferencnek cs Szűcs Magdolna Margitnak Tarnas Tibor. Mlklós-Bálog Tibornak és Berta Klárának Attila, Kecskeméti Gábor Mihálynak és Petri Adrién Máriának Gergely, Nagy Zoltánnak és Tari Irénnek Tünde Beáta, Borsi Jánosnak és Vereb Valériának Valéria, Szász Sándornak és Paulik Zsuzsannának Sándor Gábor. Nóvák Jánosnak és Gurzó Máriának Krisztina Hita. Méreg István Jánosnak és Szántó Editnek Gábor. Luteránu.s Lászlónak és Dobó Kalalinnak Emese. Haraszti Györgynek es Páltis Erzsébetnek György, Hraboyszky Andrásnak és Vamossy Éva Kláranak Gábor András, Sebők lmrénék és Gubtea rbolyáaak Edina, Nagy Józsefnek es Stmándi Juditnak Judit nesfü gyermekük született. HALALOZAS Negyőkru István, Kadar András ne Félegyházl-Kis Zsófia, Olasz István, Barath Antalné Tóth Erzsébet, dr. Geréb György, Rózsa János Lajosné BracsokNagy Mária. Pálfi József, Szűcs Andrásné Csapó Erzsébet. Pásztor László. Patkó Lajos, Kovács Istvánne Faragó Ilona. Haska Ferenc, Siitdler Jánosné Varga Ilona. Huszák Mlhályro- Virág Zsuzsanna. Szabó Istvánne Reszler Márta, Temesvári László Péterné Kiss Ilona, Frankéi Margit, dr. Mathesz Sándomé Laez! Hermina. Kispéter Vilmos. Ábrahám István.ié Barcsok Erzsébet, Peták Ferenc, Ocskó Péter Pál. Kotormán Ferenc, Cseh Istvánne Sehrancz Irén, Ilia István Sándor. Torda-Molnár József, Huszáros Győző, Huszáros Győzőné Borna Anna Éva, Caeke József, Engi Ferenc, Nagy Sándor, Rabi Sándor, Petrovics András, Acs-Sánta Miklósné Furkaz Erzsébet, dr. Gregus Pálné dr. Forray Terézia Eva. Murvai János, Jenei Pálné Katona Amália. Vári József János, Kun Józsefné Kato Máris. Soós Adámné Jóst Katalin, Virág Nándor fmréné Povenszky Erzsébet, dr. Szabó Péterné Nagy Erzsébet. Kovács Józsefné Dobó Anna. Kovács Péter Pál. Szabó Ede. Rutai Antal. Pákai Vfncené Tlovai Etelka, Horváth András meghált. tanultam. Azon törtem a fejem, hogv kiváltom az ipart, végül a mértékutániakhoz szegődtem, és elvállaltam az üzletvezetői beosztást. A haverok még sokáig eljártak a kirakat elé röhögni, hogy ott van-e a nevem, vagy belebuktam. Az élet és a vevők engem igazoltak. — A vadászruhák féligmeddig egyenruhák, s úgy hallottam, azokkal sikerei voltak. — Ügy mondanám, hogy a vadászruha félig sportos, félig úriszabó jellegű öltöny. A minisztérium képviselői bíztak meg akkoriban, hogv a plovdivi II. vadászati világkiállításra készítsek tizenhét darab modellt. Elkészítettem, be is mutatták. Sikerünk volt vele. Ott nem vásári szándékkal jelentkeztünk, csak bemutatkozás, ismerkedés volt a cél. — S mi lett a MáWtott modellekkel? — A Nimród boltban eladták mindegyiket Különben szeretem, élvezem a vadászruhák szabását — Sokan kopogtatnak be olyan tanácstalanul, mint magam is? — Sokan. — És milyen mefifontoíftsok alapján ajánl öltönyt? — Már a megjelenés rooijd a szabónak valamit Bajuszt' visel-e az illető, milyen a ruhája, belepislog-e a tükörbe. A tartását figyelem: lehet valaki feszes tartású, hajlott, hasas, atlétatermet, félvállas. O-, vagy X-lábú, nyújtott és egyéb alkatú. A legtöbb embernél több variáció együtt jelentkezik. A szabómester olyan az ismerősök körében, mint a háziorvos. Ismernie kell, hogy kinek mi a foglalkozása, hova jár. milyen körökben forog, színház, tanácskozások, külföldi utak. Ugye a kétgombos fazonból is van tizenöthúszféle. olykor a vevő nem tudja pontosan megfogalmazni az óhaiát. akkor a mester segíl. és közben formálja. alakítja is a kuncsaftja ízlését. — Igényesek az emberek? — Bizonyos öltözködési szokások állandóak, de van olyan terület, ahol visszaesett az igényesség. Korábban azt mondták, hogy valaki francia, vagv angol űriszabó, most egvségesen varró szakmunkás a titulus. De azért ma is van mel lényszabó, zákószabó. nadrágszabó, sőt külön sznlonszabó. aki szmokingot, frakkot, zsakettet. s különleges öltönyöket készít. Ezekhez gyakorlat. ízlés és fantázia kell. — A ruha teszi az embert? — Erre azt mondom, hogv a ruha is. A jól öltözöttség nem káros a szocializmusra. De komolyra fordítva, tapasztalatból magam is állíthatom. hogy aki nem igényes a ruházatára, az önmagára sem az, sem munkájára. sem magatartására. Termeszetesen vannak bizonyos foglalkozások. Van olyan ember, akinek megnézik az öltözetét, de vannak olyanok is, akiknél nem a ruhára figyelnék, hanem arra, amit mond. amit csinál. — Milyen forrásokbői merítenek a szabók, divatot? — A ló szabómesternek V> ízlésűnek, érdeklődőnek kell lennie. Ne csak nézzen, lásson is. Hit értem a filmek, re, a tévére és az utca emberére. A szabók jobban odafigyelnek- egy fűmnél a szereplők ruházatára, mint a cseléfcményre. — A konfekció honkor renciát jelent? - — te, i«. De Uhiiinyen szélesre bővítik a mérettáblázatot, mindig lesznek azoktól eltérő alkatú emberek. meg odyanok is. akik, varratnak. — Egy szabó azt mondta, hogy hiányolja a harjdam „névjegyet". — Igaza van. A soifiröknél, de még a villamosveze-' tőnél is kiírják a nevet A' konfekcióipar csak annyi t jegyez föl az öltönyre, ami a céget reklámozza, de nem a szabászt ismerik meg ezáltal. henem a vállalatoL pedig... Boros Gyula versenvaóa lkat a szakmájában. Valószínű ezt még sportolókorában tanulta meg. hiszen jól öklözött, edzői vizsgát )* tett. — .STkerélménvre- vágyok, s ezt a szakmámban gyakran érezhetem. Ilyen sikerélményei közé tartozik egy ötletes újítása. Francia találmány, s ő valamit tökéletesített rajta. Varrás előtt lepróbál.ia a zakót egy állítható, igazítható „mindenesen". A szakmai versenyeken is hírét vitte a szegedi szövetkezeti iparnak. S mit mond a szabó búcsúzóul? „Madarat tolláról. embert ruhájáról ..." Gazdagh István I . V