Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

8 Vasárnap, 1982. február 7. A februári Februér a télbúcsúztató farsangi vidámságok hónap­ja. Ezekhez kíván jókedvet teremteni ' a Kincskereső is a Nevető irodalomóra kü­lönkiadásával, amely ezút­tal Paródiafarsang. Karinthy és Leacock immár klasszi­kus paródiái mellett talá­lunk itt néhány újabb kele­tűt is Benjámin László és Bárány Tamás tollából, s mivel a gyerekekről köztu­dott. hogy kitűnő parodis­ták, a szerkesztőség őket is bevonja ebbe a vidám já­tékba — paródiapályázatot hirdet meg számukra. Más vidámságokkal is ta­lálkozhatunk ebben a szám­ban. Emeljük ki közülük Edward Lear Udvarol a Jongi-Bongi-Bó című reme­két, amely maga is paródia, a szentimentális költészet kicsúfolása. Ágh István, Szepesi Attila, Kenéz Ferenc és Galambosi László versei mai költésze­tünk sokszínűségét és magas színvonalát reprezentálják. Gazdag a februári Kincske­reső szépprózai anyaga is, melyet a néhány éve el­hunyt Szabó István költői szépségű novellája nyit (Va­rázslatok kertje). A kalan­dos történetek kedvelőihez szól Rónaszegi Miklós Csata a tengeren című regényrész­lete és Grinnell indiánregé­nyének újabb fejezete: Az ellenség sátrai között. Bá­lint Tibor meséje egy „hu­manista" robot „lelki konf­liktusának" mulatságos his­tóriája. A Testvérmúzsák rovat­ban folytatódik A gyermek­kultúra műhelyei című so­rozat, ezúttal a tv gyermek­osztályát ismerjük meg Sza­bó Mártának, a Cimbora szerkesztőjének kalauzolásá­val. A szám illusztrációit Sajdik Ferenc, Barczánfalvy Ferenc és Pölös Endre ké­szítette. Téli esték A végeken Az ajtóban három le­ány, amint megpillantanak, „megjött!" felkiáltással el­futnak. Nem tudni, kit vár­hattak. aki helyett érkez­tem, de a művelődési ház­ba lépve annyi rögtön meg­állapítható; ezen a hétköz­nap estén vannak itt ló né­hányan. akik — éppenség­gel akár rám is várhattak volna. Előtér, félhomály, furcsa pattogás hallatszik: a nagy­teremben. ahol a hét leg­több napján mozielőadáso­kat tartanak, most négy-öt elszánt ifjú pingpongozik. Gyanítom: menedék gya­nánt i& Aki ugyanis itt nem mozog (méghozzá intenzi­ven). azt záros határidőn betfil alighanem megveszi az isten hidege. Az előcsar­nok. a nagyterem, a folyo­sók jégvenni atmoszférát lehelnek. — Ilyenkor télen lenne leglátogatottabb sz intéz­mény — mondja Kacsintó Pál. a bakai művelődési ház igazgatója. — Sajnos, a fű­tés miatt ennek a létszám­nak is örülnünk kell. Olaj­fial fűtünk, annyira drága. ix>gy póttámogatást kértünk és kaptunk a tanácstól. — Blég tarthatatlan bet* — Meg is vfltuzflc. Jövő­*e már központi fűtést ka­pónk. Az előzetes számíta­nék szerint a hat szén- és fafStesfi kazán használatá­val körülbelül csak 35 ezer •tartatba kerül a fűtés, míg Í981-ben ilyen célra több mint 50 ezret kellett for­dítanánk. Végre egy meleg helyiség, igaz, eddig a legkisebb is: két asztalnál 10—15 gye­rek, egy fiú és egy leány, valamiféle foglalkozást ve­zet: —..; tehát a következő kérdés: melyik hajóban van lábkormány? Egy: ka­jak négyes, kettő: kajak kettes, iksz: ... — Szellemi totó? — Most igen. Nem lehet itt sok mást kitalálni — mondja Gyapjas András, az Ifjúsági klub vezetője. (A Magyar—Bolgár Barátság Tsz gépkezelője „civilben".) — Csak szerdánként vannak (foglalkozásaink, nyolcan­tfzen mindig összegyűlnek. Dominó, sakk, pingpong ... vagy a totó. — Másik helyiségbén nem lehetne tartani a klubfog­lalkozásokat? — A mozi miatt nem. Ki­hallatszik, ahogyan zajon­gunk. Szó. ami szó: valóban a folyosón is hallható az ön­feledt gyerekzsivaj, de mit lehet tenni? Ez természe­tes. Azt mondja az ieazgUÁ, ha s gyerekek mozgásigé­nyét vesszük alapul, persze, hogy futkosnak, és zajjal is vannak. A vetítések idején viszont ennél halkabb aöre­jefk is beszűrődnék a nagy­terembe. — Négy szakkörünk van, az ifjúsági klubon kívül a díszítőművész (ide fóleg idő­sebb asszonyok járnak), a cigány néptánccsoport ta­lán ez a legeredményesebb, legutóbb Makón, Öföldeá-! kon voltak, lelkesek, ügye­sek- És a citerazenékar ... — Mire lehet jó, meny­nyit érhet egy falusi mű­velődési ház, mondjuk a szegedi járásban? A „vége­ken?" — Ügy érti a kultúra végvidékén volnánk? Baks­nak két és fél ezer lakosa van. Saját rendezvényein­ken évente általában hat­hétezren jelennek meg, ez nem rossz arány. Olyan kő­zepesnek minősíteném ma­gunkat. Sok szempontból ti­pikus a helyzetünk; a já­rásban, a falvakban a hoaz. saú (és hideg!) téli estéken emberek tucatjait ls köny­nyen be lehet csalogatni, csak az igényeket kell föl­mérni, ismerni. No meg — a lehetőségei nket. — Anyagiak? —• Háromszázezer forin­tos költségvetésünk volt ta­valy. — Programok? — Magyamóta-estek (Boj­tor Imre volt. itt legutóbb), esztrádműscr (Sasa Józaef is járt már nálunk), de Igazéból csak a gyerekprog­ramok rentábilisak. Gyak­ran 300—250 résztvevővel. — Milyen az élete a fa­lu népművelőjének? Mond­juk a művelődési ház ve­zetőjének? — Hát, szabad időim nem­igen van. Legtöbbször dél­előtt is Itt vagyok. Gazda­sági vezetőt csak tavaly kaptam, de 6 meg Iskolába jár. Sokat segít a felesé­gem, jószerével társadalmi munkában. Hatodik éve csi­nálom. Azért nem panasz­kodom. A falu támogat, amennyire tud. Ez van. Széttárja a karját, befe­jezvén a lakonikus értéke­lést. A kintivel majdnem azonos hideg, a szűkös le­hetőségek dacára mégis mozgás, élet tapasztalható a „végeken". A járás egyik tipikusnak mondható műve­lődési intézményében. Ahol az ajtóban három leány fo­gadott örömmel, „meglőtt!" felkiáltással. Kifelé menet is találgatom: kit. mit vár­hattak ugyan? Több mele­get? Vagy valami mást? Domonkos László Jócskán felszaporodtak e héten Postaláda rovatunk dossziéjában a levelek. Ne­héz volt eldönteni, mostani összeállításunkban kik kap­janak szót. Mi mást tehet­tünk, úgy döntöttünk, hogy a legközérdekübb megjegy­zéseket gyűjtjük. egybe. A személyes gondokkal foglal­kozó levelek egy részét az illetékesekhez továbbítottak. Így például választ várunk — Soós Sándor panaszára — az IKV-tól. Egynéhány ol­vasónknak levélben postaláda társszerzőnk olvasó aK szolunk, Faggyas Péter menyekről, olyan lehetetlen gondjának megoldásához jr> vála- gászunktól kérünk tanácsot. Meddig még, megoldást szorgalmaz, amely éppenséggel ellentétben áll az ésszerűséggel. Nevezete­sen arról van szó, hogy a Szegedi Földhivatalt „kitele­píteni" szándékoznak a vá­rosnak olyan részére (a volt Elkeseredett hangú levelet Világszerte küzdenek a zaj­kaptunk Oláh Istvánná sze--ártalom ellen, hisz a techni­gedi, Rózsa Ferenc sugárút ka az emberek segítőtársa s .... 41. szám alatti olvasónktól, nem ellensége kell legyen. Ez rost , e0esze kalmas lehetett annak a vá­rosrésznek a közigazgatását szolgálni, de semmiképpen nem alkalmas a város és já­rás egész közönségének az érdeke szempontjából. A jel­zett hely nehezen közelíthe­tő meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy-egy ingat­lanforgalmi ügyben az ügy­intézés során az állampol­gár távolléte a munkahelyé­ről, vagy egyéb időtöltése az ügyintézés érdekében meg­többszöröződik a jelenlegihez képest. Nem nehéz ennélfog­va kiszámítani, hogy ez a népgazdaságnak is milyen súlyos kárt okozna, de ezen felül az érdekelt állampol­gárok közérzetét is hátrá­nyosan befolyásolja. Érdemes volna hát széle­sebb körben vitára bocsátani Műszaki ismeretek híján magunk sem tudjuk ponto­san megnevezni a DÉGÁZ­nak azt a létesítményét, aligha vitatható, miként az sem kétséges, hogy a jelsza­vak önmagukban nem elég­ségesek az idős "emberek III. kerületi tanács környé­kére), amely a városi és já- a szegedi közhivatalok elhe­szem- lyezésének kérdéseit."— írja pontos címmel ellátott leve­lében egyik szegedi olva­sónk. pontjából kifejezetten és sú­lyosan hátrányos. A kijelölni szándékolt hely egykoron al­nincs, ahová eső vagy hó esetén, avagy nyáron, a tűző nap elől be lehetne húzódni. Végignéztük már, amikor mely levélírónk lakásának életkörülményeinek javításá­közelében kimondhatatlan ra. Márpedig idén, az öre­zajjal működik. A zaj való- gek nemzetközi évében ép­ban elviselhetetlen, erről pen ők kerültek reflektor­meggyőződtünk. Jogosan fénybe. A DÉGÁZ idegté­méltatlankodik hát olvasónk pően dübörgő létesítménye amiatt, hogy a vállalat — a -„„„ .j- ., _ , vezetők ígérete ellenére - szamos ldos ember nvUQal' évek óta semmit nem tesz a mát zavarja, megkeserítve valós probléma orvoslására, napjaikat. Meddig? Cikkünk visszhangja Január 19-én írásunk je- bizonyítható, hogy a Kábel­lent meg Szökik a gáz cím- művek sorozatos külön kéré­mel a kisteleki kábelgyár seinek teljesítéséért a DÉ­tavaly nyár óta húzódó gáz- LÉP többet tett szerződésen bevezetéséről. A riportban is felül, mint a Kábelművek szereplő Tart József, a DÉ- saját részére. Vállalatunk és már egy olyan nyilatkozatot, Sorokban A tarjáni villamos végál- rint jegyérvényesítőkre lomásán semmilyen épület rélték a jegykiadó gépeket. Egyetértünk Soós Sándor szegedi. Retek utcai olva­sónkkal: nyilvános illemhe­lyek létesítése az új lako­anyák pici gyerekkel, vagy telepeken valóban fontos bárki más szakadó esőben szükségletet elégítene ki. ott állt a szabad ég Miért nem kapunk bódéféleséget? Egy egyszerűt, hogy atnig jön a villamos, védett helyen le. Iiessünk. Még olyan is meg­felelne, mint a vágóhíd vég­állomásánál van. Hallottunk LÉP gázvezetőüzemének ve- a kábelgyár gázellátását zetője szükségét érezte, hogy közvetlenül építő dolgozók, véleményét újakkal egészít- köztük az Augusztus 20. szo­se ki. * cialista brigád kiválóan Említi szerkesztőségünknek helytálltak. A dolgok eddigi címzett levelében, hogy meg- és mai állása szerint kivá­történt a műszaki átadás, és lobban az elvárhatónál." ^ ^ az üzembe helyezési szemle A gyáriak mondják: a DÉ- tam> ahol most a fanyesök után január 21-én a DÉLÉP LEP a hibás. ADÉLEP-esek dolgoznak Munkájuk nyo­gázvezetéképítő-üzeme levő- mondják: a gyar a hibás. A mán ismé't megjeientek ^ nult a munkaterületről. Idé- dolgozók meg mindig azt zet a levélből: „Tényekkel kérdezik: hol a gáz? Érvek és ellenérvek alatt. Sürgős megoldást kíván a valami sürgős ügyek elintézése, hi­egészen szen jelenleg — írja olva­sónk — az emberek a lakó­házak alagsorát, földszinti zugait, nyáron a parkok bokrait nevezik ki annak a helyinek, ahová, ugyebár, tudjuk, a király is gyalog jár. Pataki Ferenené szegedi olvasónk az óvodai nevelést kiegészítő jó kezdeménye­zésről számolt be. Mint írja, a ságváritelepi óvodában A minap Újszegeden jár- Szülők akadémiája című so­rozatot indítottak, melyen pszichológus szakember tart előadást és közvetlen kér­désekre válaszolva tanács­adást az érdeklődőknek. A tanulságos és hasznos ren­dezvénysorozat első összejö­vetelét a közelmúltban tar­tották. amely egyetlen szép­hogy nagyon sok pénzbe kerülne. Nem hissszük, hogy egy négy vaslábon álló szer­kezet bármilyen tetővel sok­ba kerülne. — Budai István levelét olvashatták. élő bitófák... A teljesen legallyazott japán akácok — például végig az egész Bal fasoron — ezt a látszatot keltik. Régen elítélte már a kertészeti szemlélet ezt a túlbuzgóságot. Először isko- séghibája volt: a 85 szülő mikusan hat a fatörzssor, közül csupán ketten jelen­tek meg. veszített a ök tudják, mit többi 83. Olva­ss. Antal szegedi olvasónk azokkal értünk egyet, a kik írja: „A január 24-1 Posta- — mint például CsákynéGe- _ ládában olvastam, hogy a ra Ágnes Szeged, Csongrádi másrészt, ami ennél fonto­Retek utca 14-ben Bogdánné sugárút 61. szám alatti la- ^^ _ ^ nem ü irtották fagyoskodik. A téma örök- kos — úgy vélekednek, hogy ki a fákat, de a hasznos sónk reméli, a legközelebbi zöld, nem lepett meg engem takarékoskodni kell, de anel- zöldfelületet megszüntették, „akadémián", február 22-en sem, én is ebben a cipőben Jcfil, hogy fáznanak az em be- Evek múiVa lesz csak újra járok. Csakhogy én segítek rek. „Az biztos — írja olva- ^^ lomb a kopár törzsek­magamon ... A panaszosnak sónk —, hogy akik a 20 fok- böl ^ akkor kezdődhet az ls ott van a konyhában a ban maximálták a szobák újabb letárolás. Sokszor Csallóközi 'utca sarkán véo háromlángú gáztűzhely Azt hőmérsékletét, még soha nem megírták már szerte a vilá- reegyszer Zyen vilUiny begyújtja, az ajtókon át be- jártak távfűteses panelhá- * környezetünk jótevői a UgyaZ már vagy rtS engedi a szobába a meleget zakban. Fogalmuk sincs, mit „^li. „fj>k Juv többen lesznek. „Szeretném segítségüket kérni, hogy Béketelepen, a fák, főleg városokban, utak bejelentettük, de az égadta és'máris meglesz a 20-22 jelent ilyen hőmérsékletben mentén - hisz a fák szén- vüáorm ' scnómH nem t'etiek Celsius fok... A gáz egyéb- gyermeket fürdetni. Leuln!, d) i , . w.,„„k vuagon semmn nem tettes. ként ls átalánydíjas, ugye- pihenni ls csak takaróba ^LTT^^ tl™* bár..." burkolózva lehet. Felül kel­Tudjuk, nem levélírónk az 'ene tehát vizsgálni a meg­egyedüli, aki így segít ma- állapításokat." gán. Mégis az a vélemé- Annál inkább, mivel már nyünk. hogy ez a megoldás bevett gyakorlat, hogy az ^ ^ ^ nem a legüdvözítőbb. Ily err+erek a gáztűzhelyeket is n^irT gondolkoztak másként módon emelni a hőmérsék- a fűtés szolgálatába állítják. ebben a kérdésben. letet veszélyekkel jár! „Mel- Amit nyerünk a réven — A Hoh Marosról a tanács lesleg" fölösleges pazarlás- elvesztjük a vámon Megért távoU határozatáról már ír. hoz vezet Ezért inkább ez a népgazdaságnak? termelnek, á levegő szilárd gitson. Jönnek-mennek _ szennyeződéseit nagy tömeg- szerelők, de ezt az egy ősz­ben csapják ki leveleiken, iopot mindig csak megnéz, árnyékoló, zajcsökkentő stb. ték és úgy hagyták, ahogy Csodálom a város lelkes és ügyes szakembereit, hogy Közérdekű javaslat A fővárosban az egyes or- zeten belül olyan helyen mü­tak a lapban. Bíz ez kissé elszomorító ... Valamit ki kellene találni átmeneti­leg is. Derítés? Erős sövény­kerítés? Rengeteg szemetet is beledobálnak sajnos, noha valami javulás van ezen a szágos főhivatalok, de a he- ködjön, ahol gyorsan elér- ^ lyi tanácsi vagy egyéb köz- hető, könnyen megtalálható téren". — A. L. szegedi ol­vasónk fenti megjegyzései hivatalok elhelyezésénél az a és ahol a társhivatalok is a törekvés, hogy a közhivata- közelben vannak. Ez a hiva­volt. Utóbb az égőt kivették és tovább mentek. A DÉ­MÁSZ igazgatója egyszer megírta, hogy nem mindjárt az újságnak kell írni, ha­nem nekik bejelenteni a hl­®Sy bát. Mi ezt többször meg­próbáltuk, de semmi értel­me nem volt. Mi a telepen több éve lakunk, de ez a villany tán egy hónapot se égett. — Tisöczki Vilmosné (Szeged, Csallóközi utca 39.) olvasónk leveléből. lok helye úgy legyen kije­lölve, hogy azok az állam­polgárok által minél gyor­sabban és könnyebben elér­hetőek legyenek. Nem lehet tal Szegeden eddig a Szé­chenyi téri „Zsótér" házban működött az előbb jelzett kí­vánalmakat elfogadhatóan tudta szolgálni. Igy az ál­mellett örömmel üdvözli a Volán intézkedését, misze­összeállította: Ladányi Zsuzsa tehát közömbös, hogy az ál- lampolgárok ingatlanforgal­lampolgárok ügyes-bajos dol- mi ügyeik intézésekor, felke­gaik intézésekor mennyi ide­ig maradnak távol a munka­helyükről. Sajnálatos tapasz­resvén a közjegyzőt irodá­kat vagy ügyvédi munkakö­zösségeket viszonylag gyor­talatom — számos hasonló san végezhettek. A földnyil­munkakörben dolgozó tár- vántartási állapotot gyor­sammal együtt —, hogy az san, szinte percek alatt le­előbb említett szempontok hetett tisztázni és ennek kö­riem érvényesülnek Szege- vetkezményeként a további den, sőt, kifejezetten megoldások születnek, tudomású. hogy az földhivatalai és így káros hivatalos tennivalót elvégez­Köz- ni. Az más kérdés, hogy az ország említett épületben szeren­termé- csésebb lett volna a Földhi­szetesen a Szegedi Járási és vatal ingatlannyilvántartási Városi Földhivatal ls rend- részlegét a földszinten elhe­kivül nagy ügyfélforgalmat lyezni, az ott üresen tátongó bonyolít. A hivatal Ingatlan- sporthivatal! helyiségeket er­nyilvántartási csoportja, mint re a célra átengedni és a a régebbi telekkönyvi ható- sporthivatalt a magasabb ság jogutódja látja el az in- emeleti részre helyezni. De gatlanforgalommal kapcso- most nem ez az elsőrangú latos teendők jelentős részét, veszély. Sokkal inkább az, Ezért rendkívül fontos érdek hogy egy-két illetékes hiva­fűződik ahhoz, hogy ez a talvezető megfeledkezve az hivatal a közigazgatási kör- előbb már kifejtett követel? Variációk egy szóra A „vissza" jelentése kü­lönböző szókapcsolatokban szinte végtelen. Lehet szo­morú, ha például köztisz­teletben álló ember vonul vissza, vagy tragikus, ha vert hadsereg teszi ugyan­ezt. Lehet reménykeltő, ha betegség utan valaki visz­seatér munkájához. de még az életbe ls vissza le­het térni. Egész más jelentőséget nyer a szó, ha sok ember egyszerre, ütemesen kiabál­ja. Színpadon fellépő mű­vészeknek ez a legkelleme­sebb. Megtörtént velünk, a szárnyainkat alig bontoga­tó. de lelkes színházi táncegyüttessel. Műsorunk a tavalyi bemutató után. az idei évadban ifjúsági bér­letsorozatba került „Hi­vatalos" visszhangja any­nyi, amennyit a több ezer gyerek, aki látta, elmesélt otthon Péterről, a farkas­ról és a kiskacsáról. Az előadás hangulatából ítélve ök újra eljönnek színház­ba, és ez a legfontosabb. Nem tudom, hol tanul­ták a VISSZA... VISSZA telkesítést, de nagy örö­met okoztak' nekünk. Az elmondottakat bizonyíthat­ja az a néhányszáz gyerek, és a kísérő tanító nénik, akik 1982. I. 29-én délután 3-kor ott voltak a szegedi Zenés K-fr.há-»hnn Köszön­jük. V eöreös Boldizsár koreográfus f

Next

/
Thumbnails
Contents