Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

Szombat, 1M2. febrair ÍJ MAGAZIN Egy sikeres könyvsorozat Tények és tanúk A Magvető Könyvkiadó 1975­ban Indított Tények e» tanúk cí­mű memoreorozata 1961 végén •>8. köteléhez erkezett. A sorozat keretében kiadott lakkfekete azí­rvfl könyvecskék legtöbbje meg­KŰeneeét követően szinte azon­nal ..hiánycikké" vált a könyves­boltokban; az 56. kötet. Székely Kvs oiimpiai úszóba jnokn ön k Sírni eaak a győztesnek szabad <-tmű írásat is. mely az Idei téli kónywaaér újdonsága volt, va­«.7eággal szétkapkodták az olva­sók. A siker titka mindenekelőtt e könyvek műfajában keresendő. A memoár, az emlékirat — a Ma­gyar Irodalmi Lexikon megfo­galmazása szerint — műfajilag a napló é* a történetírás között el­helyezkedő. a szerző személyes élményeiről beszámoló írói mű, melyben a szerző — ellentétben az önéletírással — elsősorban nem önmagával, hanem azokkal az eseményekkel foglalkozik, amelyeknek részese, szemtanúja volt. A Tények és tanúk elneve­zés tehát a műfaj lényegét fejezi ki. • ha mindehhez hozzászámít­juk azt a körülményt, hogy a so­rozat szerzőinek többsége törté­nelmünk közelmúltjából, vagy éppen napjainkról meríti témá­ját, máris megfejtettük a sorozat iránt megnyilvánuló hatalmas ér­deklődés rejtélyét. A fentiekhez ismernünk kell azt a körülményt is.' hogy könyvkiadásunk hosszú éveken keresztül mostohán bánt az emlékirat műfajával, márpe­dig az olvasót mindig is érdekel­te a dokumentumhltelességgét ábrázolt közelmúlt és a Jelen, melynek maga la cselekvő része­se. Adva vdlt tehát egy vákuum. kielégítetlen valós igény, nem csoda tehát, ha a sorozat megindításával a kiadó és az ol­vasó egymásra talált. S az sem érdektelen, hogy * Magvető sze­rencsés kézzel válogatott, illetve válogat a rendelkezésre álló kéz­iratok, valamint a műfaj klasszi­kusainak számító mflvek között, nmelvekiújra kiadását eléggé in­dokolja a fentebb jelzett több éves vákuum. Előnyére szolgál a sorozatnak a tematikai változatosság ts: színésznő, politikus. immár klasszikusnak számító és kortárs írő. Jó szemű szociográfus és vi­lágjáró zsurnaliszta művével egyaránt találkozhatunk a köte­tek között S természetesen né­hány olyan azemélytség Iráaával is, aki nem sorolható az említett kategóriák egyikébe sem, de akit a történelem szeszélye olyan posztokra állított, amelyek bizto­sították számára a körülötte zajló események áttekintését, pontosabban: betekintést a lé­nyegbe. Nem véletlen, hogy ezeknek az ..amatör" íróknak a művel minden tekintetben áll­ják az összevetést a hivatásos tollforgatók munkáival. Nem foglalkozhatunk vala­mennyi eddig megjelent kötettel, Inkább azokra kívánjuk-a figyel­met felhívni, amelyek a műfaj Iskolapéldáinak tekinthetők. Az induló 1075-ÖB évjáratból Maro­sán György „Tüzes kemence" és Germanus Gyula „Kelet vará­zsa" című könyvelt emelnénk kt. Az előbbi egy számottevő politi­kussá fejlődött fiatal munkás If­júkori küzdelmeinek, eszmél ke­déaének hallatlanul izgalmas le­írása. az utóbbi nagy orientalista tudósunk lebilincselő elbeszélése a mohamedán világgal és szelle­miséggel való meglamerked éné­nek és az ebből fakadó életre szóló élményeknek. Az 1977. évi 1 érmésből Füst Milán Naplója emelkedik kl. no meg Moldova Gvörgy válogatott riportjainak gyűjteménye, az El­lenszél. Ez utóbbiban olyan nagy sikerű írások olvashatók, mint Az őrség panasza, vagy a Tiszte­let Komlónak. Az 1978-as eszten­dő Tények és tanúk-bell sikere Kádár Gyula A Ludovlkától Sop­ronkőhidáig című visszaemléke­zése; n szerző a II. világháború honvédvezérkar illusztris, magas beosztású tisztje volt. s pozíció­jában Igyekezett ellenállni a hit­lerista orientációnak. 1979 és 1981 között megszaporodik az évenként kiadott kötetek száma, és több külföldi mű Jelenik meg a kezdeti évekhez képest, A prí­met természetesen a hazalak vi­szik. Politikusok és a magyar munkásmozgalom veteránjai: Fe­hér Lajos. Hidas Antal. Marosán György, Vas Zoltán; Ismét visz­szatér a II. világháborús téma Bárczy János, Fazekas György, Sállal Elemér könyveiben; több művel képviseltetik magukat a szomszédos országok magyar ki­sebbségének írói: Kovács Endre, Balogh Edgár, Szilágyi András; a külföldiek közül pedig olyan Is­mert személyiségek vallomásait olvashatjuk, mint a Rosenberg házaspár gyermekeié, Carios Prats tábornoké, aki az AUande fémjelezte haladó chilei kormány vezető embere volt, vagy Indira Gandhi Indiai minlazterelnöké. Az utóbbi száz év magyar törté­nelmét reprezentálja Jókai Mór 1948—49-es naplója, Táncsics Mi­hály Életpályám című munkája Garai Gábor Honalapítók István király lovas-szobra alatt, a föld mélyén, a várfalak tövében ősi katona-csontok nyugszanak: karok, • lábak mészváza, koponyák, és kéz- és láb-fejek izekre hullott csonkjai: éa rozsdás ember-patkók; a talpasoknak, — kik az utak kövén lóhajálban kocogtak ­kellett a bocskoron ily vasat hordani. Igy hát a szobor méltó helyen áll. Mert még u végítélet harsonái sem terelhetnék össze a király hamvait úgy, hogy ráismerne bárki, íme, a honalapító — ő az, kétségtelen. De a bocskorok csonthalma: bizonyosság. Általuk élt és rajtuk állt az ország, s holtukat túlélte a türelem, hogy megtartja majd, aki alapozta a hazát — házat rakvárf a romokra.;. Fent a Jelkép megrendülhet: lehet kiválasztott tehetség, hősiesség szobra, bölcs szigor s változó szerep' emlékműve — istenült őrület — de lent, kik az eszménvnek testet adtak, testből csonttá lettek és fennmaradtak utódaikban; kik a lényeget őrzik, a megtartó titkok tudói, sz örökös kezdetek folytatói, a hon folyton újjá-alaoítól: rendületlenek a névtelenek GyAr és Koaary Domokoe Széchenyi Istvánról, pontosabban a nagy reformpolitikus utolsó éveiről | szóló történelmi esszéje. S végérvényesen betört a soro­zatba a legközelebbi múlt is: idób Váci Mihályné — a tragikus hirtelenséggel elhunyt Váci Mi­hály költő édesanyja — fial pá­lyafutásáról vall. Székely Bva pedig már említett könyvében örömeiröl és csalódásairól ír; te­hetsége, író( vénája különösen a könyv utolsó harmadában érvé­nyesül. amikor a megvakulás kö­zeli rémének lelki és fizikai meg­rázkódtatásait boncolgatja. ** Végezetül ejtsünk néhány szót a Magvető Könyvkiadó 1982. évi terveiről is a Tények és tanúk sorozatával kapcsolatban. A szerkesztőség hat mű kiadását tervezi. köztük Balázs Béla Naplóját. Marosán György Emlé­kezések című könyvét, mellyel a azerző memoárjait trilógiává fej­leszti. Takács Ferenc írását az 1848-as szabadságharcban nagy szerepet Játszó Madarász testvé­rekről, s Máté György riportját Kambodzsa modem tragédiájá­róL A sorozat láthatóan hű marad önmagához: az utóbbi száz év keretein belül maradva közér­deklődésre számot tartó témák­kal gazdagítja az eddigi siker­könyvek sorát. Izgalmakra vá­gyó olvasó és legújabbkorl tör­tenelmünkkel foglalkozó szakem­ber egyaránt talál magának való témát a Tények éis tanúk újabb évjáratában. T. A. Andrássy Lajos Elmaradt látogató Ügy volt, hogy eljön ... Vártam este. vártam harmadnap csendesedve, raktam dohányt az asztalomra a régiségekből halomba gyűjtöttem kedves tárgyalt hátha feltámad újra Itt régi kedve... az ablakomba jeleket írtam: megtaláljon égve hagytam a villanyt a ajtóm tárva-nyitva ... tán lenn a parton?... de ott se már: nem jött az álom — Talán valahol kitüntették. Budai séta A hegyre föl e villasorban meghiggadtabban, férfikorban ballagok, mindegy mit teszek, így csak legyintve szisszenek: ez sem enyém, az is a másé. tértetve-helybenmaradásé, hol vannak hát az istenek? — „Amaz: ŰJ Isten, vagy a régi?" — kérdi a hang s nézem: kl kérdi, de mindegy is — ülök a kőre vén fa alá — hisz egy-kettőre itt hagy a nap — s már ez a ház is unokámé lesz — unokám Is ott él ahol az istenek. Kaján Tibor karikatúrái HUMÁN TÁRGYAK Történelem Költészet Teológia Filozófia Néprajz Jogtudomány Esztétika v Nfr'l

Next

/
Thumbnails
Contents