Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

8 Csütörtök, 1982. február 19; Kubai vendégek látogatása Szegeden Szegedre érkezett tegnap, a délelőtti órákban Jorge Rodriguez Grillo, a Kubai Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének, tanácsosa. Jósé Elias Pla­neils és Francisco Déla Ro­so követségi másodtitkárok­kal együtt. A megyei pártbizottságon Szögi Béla, a párt- és tömeg ­szervezeti osztály vezetője fogadta a vendégeket, előbb a megye életéről tájékoztat­ta őket, majd a párt- és tö­megszervezetek sokrétű munkájáról, illetőleg a párt­irányítás legfontosabb elvi és módszertani kérdéseiről szolt. Délután a nagykövetségi tanácsost a DÉLÉP házgyá­rában fogadták. Először Vajas Józsefné. a szegedi városi pártbizottság párt­és tömegszervezeti osztályá­nak helyettes vezetője adott tájékoztatást a városi párt­szervek tevékenységéről, ezt követően pedig Martonosi Imre, a DÉLÉP vállalati pártbizottságának titkára a nagyüzemi pártbizottság irá­nyító és ellenőrző munkájá­ról, s annak eredményeiről beszélt. A tájékoztatások, a kérdésekre adott válaszok után a vendég és kísérői üzemlátogatásra indultak. A nagykövetség másodtit­kárai ugyancsak délután a Szegeden tanuló kubai diá­kokat látogatták meg. A kubai vendégek a késő délutáni órákban visszautaz­tak Budapestre. Uj típusú útjavító gép Űj típusú önjáró aszfalt­út javító gépeket készített a Hódmezővásárhelyi Mező­gazdasági Gépgyártó Válla­lat makói gyára. Az új gép­típust a Szegedi Közúti Igaz­gatóság szakemberei alakí­tották ki, és a Közlekedés­és Postaügyi Minisztérium megrendelésére készült 23 gépből még ebben a hónap­ban kap minden megye köz­úti igazgatósága. A szovjet kombájnmotorral meghaj­tott. zárt vezetőfülkével el­látott gépek a korábbi ha­sonló eszközökhöz képest kétszeres termelékenységgel dolgoznak: műszakonként 20 000 négyzetméteres útfe­lületen terítik szét a bitu­menes kőzúzalékot. A vállalkozás tétje Követendő példa Ifjúságpolitika a konzervgyárban Az Ifjúsági törvény vég­rehajtása kötelező. Ám ma­napság ismerve a vállalatok, intézmények jellegzetes gondjait, problémáit, teljesí­tését, ha más nem. a józan ész és belátás diktálja, mintsem kötelező jellege. Hiszen a dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjein ép­pen a végrehajtásért felelős gazdasági vezetők fogalmaz­ták meg intézkedési terveik­ben, több-kevesebb sikerrel, mit kell tenni a fiatalokért, hogy a munkaerő-gazdálko­dási gondok megoldódjanak, hogy a termék- és termelés­szerkezet korszerűsítése si­kerüljön. S még sorolhat­nánk. Különösen fontos a fiatalok problémáinak szem előtt tartása azoknál a vál­lalatoknál. ahol nagy a .30 éven aluli dolgozók száma, mint például a Szegedi Kon­zervgyárban. Ott úgy alakult a fiatalok, minden negyedik dolgozó sorsa — amelyről egyébként a gazdasági ve­zetők nemcsak az ifjúsági parlamenten adtak számot, hanem a városi pártbizott­ság ifjúságpolitikai bizottsá­gának is —. hogv több szem­pontból is irigylésre méltó helyzetük, s követendő pél­da a vállalatvezetés ifjúság­politikája. Pedig gondokban nem szűkölködnek. Köztudott, a konzervipari szakmák nem tartoznak a népszerűbbek közé. ahogy a vállalat KISZ-esei is megfo­galmazták „egyáltalán nem vonzó a fiatalok körében". Az okok is jórészt ismertek: a több műszakban, az éven­te rendszeresen visszatérő nyári kampánymunkában, a meglehetősen alacsony ösz­6zegű órabérekben keresen­dők, továbbá a szakmák pa­radox helyzetében (az áru kezelésével. előállításával kapcsolatos szigorú higiénés követelmények -teljesítése közben a dolgozók egészsé­ge számtalan veszélynek van kitéve). A jelenlegi 474 fiatalnál sokkal többre len­ne szüksége a gyárnak. Nem véletlenül jár a tanulmá­nyi felelős toborzó körutak­ra. Ám mikor kapun belül van valaki, akkor már nincs gond. A kialakult munkahe­lyi kollektívák legtöbb eset­ben megtartják a dolgozót, aki legfeljebb a kevés pénz miatt megy el, ha elmegy. .4 pályakezdő fiatalokért — a segédmunkástól a főisko­lai végzettségűig — a gaz­dasági vezetők és a szák­szervezet mellett a KISZ is felelősséget vállal, öt évig figyelemmel kísérik a fiatal munkáját, beilleszkedését, évente megkérdezik, megbe­szélik gondjait, problémáit. Ez o patronáló rendszer ná­luk eredményesnek bizo­nyult. Ha valaki erre azt mondja, mi is így csináljuk, mégsem sikerül, annak nem árt, ha tudja: sok a fiatal a művezetők, üzemrészvezetők között, a KISZ-nek pedig mintegy hat éve stabil, ál­landósult vezetőgárdája van. S ezek már a fiatalok veze­tővé válásának biztosítását, a KISZ-munka eredményes­ségét, elismerését feltétele­zik. A gyár vezetősége messze­menően támogatia a szak­mai jellegű továbbtanulást, továbbképzést. Ennek bizo­nyítékául szolgáljon egy adat: jelenleg 55 fiatal ta­nul főiskolán, szakközépis­kolában, szakmunkásképző­ben. Nyolc évvel ezelőtt a konzervgyári fiatal szülők is küszködtek bölcsödés. óvo­dás kisgyermekeik elhelye­zésével. A gyermekintézmé­nyek nyári szabadságai azonban az 1976-os parla­ment óta nem jelentenek gondot. A vállalati klub ol­vasóterme nyaranta bölcső­dévé. óvodává alakul, s míg a szülök helytállnak a kam­pánymunkában. addig a gyerekekre szakképzett gon­dozónők vigyáznak. A fia­talok életkörülményeit, szo­ciális helyzetét javító intéz­kedések közül egyébként a lakásépítési, illetve lakásvá­sárlási akciók támogatása a legjelentősebb: 1976. és 1981. között a 30 éven aluliak 54 lakást kaptak. Mit hoz a jövő a konzerv­gyári fiatalok életében? Az 1984-ig szóló vállalati ifjú­ságpolitikai intézkedési terv szerint további erkölcsi, anyagi megbecsülést, elisme­rést. s aligha csupán a vál­lalat jól felfogott érdekében. Mert például a tervben fog­laltatik az is. hogv a gyár vezetése gondoskodik a sportpálya rend ben tartásáról (a közeljövőben készül el a teniszpálya, néhány öltöző és tusoló is), a klub ren­dezvényeinek anyagi fedeze­téről, támogatia a sportkör és szakosztályainak működé­sét, a KISZ-esek rendelkezé­sére boesátia a balatonbog­lári üdülőt, ahol kétszer öt­napos felkészítő táborokban vehetnek részt a vállalat aktivistái. A határidők nem „folyamatosak" s ez is egy­fajta garancia. M. K Orion-új donságok Üj fekete-fehér televízió­típus, távirányítású, nagy­képernyős színes készülék, korszerűbb, nagyobb telje­sítményű hangdobozok — ezek az Orion-gyár fogyasz­tási cikkújdonságai 1982-ben. A híradástechnikai gyár­ban jelenleg négyféle fekete­fehér tévét gyártanak soro­zatban, a 961-es család vál­tozatait. Valamennyi nagy­képernyős, szenzoros, illetve hagyományos kapcsolású. A fejlesztő mérnökök most dol­goznak az új alaptípus ki­alakításán. Színes készülé­kekből háromféle kapható az üzletekben. Ezekhez a képcsöveket importból szer­zik be. Rövidesen megjelenik a negyedik Orion színes tele­vízió is, a Héliosz. Ez a gyár eddigi legnagyobb képernyős 6zínes tévéje, a képcső át­mérője 22 coll, azaz 56 cen­timéter. A Héliosz távirá­nyításos, nyolc program elő­választására alkalmas. A távirányító egységet a gyár műszaki gárdája fejlesztette ki. Az új televízió érdekes­sége, hogy a készüléknek nincs saját kezelőrésze, a be­és kikapcsoló, valamint a többi szabályozórész egy, a készülékből kiemelhető do­bozkában kapott helyet, ami . egyúttal a távirányítóegység is. Az új színes tévé két­három hónap múlva kapható lesz. Az Orionban most a Héliosz 16 csatornás válto­zatát tervezik, elsősorban exportigények kielégítésére. Gyorsan népszerűvé vál­tak az Orion Hi-Fi tornyok, főleg azért, mert egységei, így a rádió-tuner, a kazettás magnó-deck és az erősítő külön-külön is megvásárol­ható. A gyár most átprogra­mozta eredeti tervét,, amely­hez képest 50 százalékkal többet készít az idén ezek­ből a valóságos házistúdiók­ból. Az Orion hangdobozokból is lényegesen nagyobb, mind a hazai, mind az export­igény, ezért az idén két és félszer annyit készítenek, mint tavaly. A kisebb, ugyan­akkor olcsóbb HS—280. tí­pusból és az igényesebb, de drágább HS—500-asokból egyaránt nő a termelés. Az év újdonsága a HS—700-as hangdoboz lesz. Ugyancsak a múlt évinél többet állítanak elő a régóta gyártott, de még mindig népszerű és keresett 2x15 watt teljesítményű Orister erősítőkből. (Mtl) Ó ránként zúdulnak ránk a hírek, a friss információk. Szinte elfásul az ember, és néha bizony cserben­hagyja szelektálóképessége az újdonságok hallatán. Itt van mindjárt egy első hal­lásra nem különösebben szokatlan hír: a baksai Ezüstkalász Mgtsz eredményes évet zárt. Zárszámadások idejét éljük, mitől lenne szenzációs ez a jelentés? Az viszont a feszített tervek és szigorú gazdasági sza­bályozók ismeretében már több mint ér­dekes, hogy a Baranya megyei szövetkezet 32 százalékkal teljesített többet a terve­zettnél, miközben a költségeik csökkentek az előző időszakhoz képest. Ám a hír at­tól lesz igazából izgalmas, ha fölidézzük, miért is emlegették az utóbbi időben szakmai vitákon és a sajtóban is a baksai példát? Újszerű és nem éppen kockázatmentes kísérletbe fogtak tavaly ilyentájt a bak­saiak. Bevezették a kiscsoportos munka­szervezeti és jövedelemelosztási rendszert. A lényeg, hogy a tsz tizennégy önelszámo­ló egységében a tagok önkormányzati elv alapján gazdálkodnak, és az általuk elért nyereségtöbblet jórészével szabadon ren­delkeznek. Azaz, annak egy hányadát sa­ját belátásuk szerint szétoszthatják ma­guk között, a többiből pedig eszközöket vásárolhatnak. A kis kollektívák lényegé­ben gazdasági vállalkozókká léptek elő anélkül, hogy távozniuk kellett volna a szövetkezet kebeléből. Az eredmény önma­gáért beszél. Azt, hogy nem a hagyomá­nyos keretek között gazdálkodók tartották el őket, hanem jócskán hozzájárulták a nem mindennapi nyereséghez, igazolja, hogy a tizennégy csoportból csupán egyet­len bizonyult veszteségesnek. Egy fecske nem csinál nyarat, lehetett szerencséjük is — szállhatna vitába bárki a messzemenő következtetésekkel. Csak­hogy a szabadabb, és a szocialista alapel­vektől el nem térő vállalkozási formák között, a baksai nem az egyetlen. Még azt sem mondhatnánk, hogy a legmerészebb. Igalpusztán például, a tangazdaságban ki sem jelölték a vállalkozókat, házon belül bárki jelentkezhetett. A feladatra összeve­rődött csoportokon belül különbséget tet­tek vállalkozók és munkavállalók között, és a vállalkozók — a szerződéses kiskocs­máknál már-már megszokott módon — li­citálhattak. Aki magasabb összegű meg­takarítást ígért, az nyert, és a szükséges feltételek biztosításával hozzákezdhetett a munkához. A győztes személyes jövedel­mének 35 százalékát elérő megtakarítás vállalásával jutott hozzá az önálló gaz­dálkodás lehetőségéhez. Sorolhatnám to­vább a példákat, ahol a szocialista vállal­kozók versenyeztetésével hihetetlen gyor­sasággal megtérült a befektetés, vagy ko­rábban halódó gazdasági egységek „tá­madtak föl". Nem teszem, mert még valaki azt hi­hetné, hogy valamiféle „csodagyógyszer­ről" regélek, bűvös balzsamról, amitói meggyógyulnak a magyar gazdaság fájó pontjai. Szó sincs erről, hiszen ezek a kí­sérletek még meglehetősen kezdeti álla­potban vannak, és semmiképpen sem pó­tolhatják a nagyüzemek eredményeit Mégis érdemes elgondolkozni a sikerü­kön. Most, hogy a kisvállalkozások janu­ártól szabadabb utat kaptak, sokszor haL lani a vádat: visszajön a maszekvilág. Avagy; a legjobb embereket szipkázzák majd el a nagyüzemektől. Az említett kí­sérletek élő példái, hogy a vállalkozás szabadsága, az egészséges verseny, amibe egyenlő feltételek mellett lehetőleg minél többen, személyesen is bekapcsolódhatnak, korántsem jelent törésvonalat az egyén érdekeltsége és a szocialista tervgazdálko­dás kialakult formái között. Elvezethet azonban ahhoz, hogy a szocialista tulaj­donviszonyok sokkal inkább társadalmivá fejlődjenek. Olyanná, amit senki sem sa­játíthat ki, hanem mindig az gazdálkod­hat vele, aki ezáltal a legtöbb hasznot hajtja a közösségnek. K ulcsszó lett munkánkban a haté­konyság. Ma már nem elég, ha ké­pesek vagyunk eladni a termékein­ket külföldön, de elsőrendű szempont, hogy mennyi forintunkat emésztette föl az érte kapott dollár. Nem elég takarékoskod­nunk, ha az ésszerűtlen „spórolással" más csatornákon több megy veszendőbe. A gazdálkodás feltételei szigorúbbak, ám egyértelműbbek is a korábbinál. Ebben a helyzetben nyújthat többletet, ha a szo­cialista vállalkozás egyelőre még halo­vány palettája új, élénkebb színekkel gaz­dagodik, és a versenyszellem mindenkit személyesen érint munkája során. Ezért emelkedik ki a baksai hír a zárszámadá­sokról dömpingszerűen érkező jelentések közül. Gjazsó L. Ferenc A közoktatás fejlesztésének koncepciója A közoktatás fejlesztésé­nek fő feladatairól tanács­kozott a napokban több tár­sadalmi szervezet, intézmény vezető testülete. November­ben tudományos konferenci­án tárta a szakemberek elé az oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésére kidolgozott koncepciót a Művelődési Mi­nisztérium. Az ottani eszme­csere tapasztalatai alapján is módosított tervezetet most társadalmi vitára bocsátot­ták, s az abban felvetődött észrevételek, javaslatok fi­gyelembe vételével a közel­jövőben tárgyalják meg az illetékes párt — és kor­mányzati szervek a doku­mentumot, meghatározzák a teendőket. Az elmúlt napiok­ban a többi között a KISZ KB intéző bizottsága, az Út­törőszövetség Országos El­nöksége, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Ve­zetősége. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Elnöksége, a Hazafias Népfront és az MTESZ illetékes bizottsága, és a Magyar Pedagógiai Társaság elnöksége tűzte na­pirendjére a tervezetet. Valamennyi testületi ülé­sen kiemelték; közoktatási rendszerünk eredményes munkája az elmúlt évtize­dekben döntő tényezője volt annak, hogy a felnövekvő nemzedékek minőségileg is magasabb színvonalú mű­' veltséget szerezhettek, bő­vebb tudásanyag birtokában végezhetik feladataikat. Ezért a jövőben is az eddigi eredményekre építve felel­het meg az iskola növekvő társadalmi szerepének, azok­nak a tennivalóknak, ame­lyek a társadalmi-műszaki haladás mindinkább fokozó­dó követelményeiből, s a sokoldalúan fejlett személyi­ség, a szocialista emberesz­mény megvalósításának igé­nyéből fakadnak. Ezzel ösz­szefüggésben egyetértettek a tervezetnek azzal az alapel­vével. hogy iskolarendsze­rünk a gyökeres, mindent fel­forgató reformok helyett a ma is működő keretek fo­lyamatos korszerűsítésével, tevékenységének szüntelen tartalmi megújításával iga­zodjék a változó követelmé­nyekhez. Hangsúllyal szóltak a ta­nácskozásokon arról, hogy oktatásunknak magasabb színvonalon kell kielégítenie a társadalom egyre növekvő szakember szükségletét. Az általános műveltség meg­alapozásának, az alkotó­készség a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének döntő jelentőségű színtere továbbra is av általános is­kola. munkájának tartalmi korszerűsítését, tárgyi felté­teleinek javítását ezért hosz­szú távon is kitüntetett fi­gyelem illeti. A közoktatás irányításá­nak korszerűsítéséről szólva hangsúlyozták, hogy tovább keli erősíteni az iskolák ön­állóságát, az oktatómunka túlszabályozottságának, a bürokratikus teendőknek csökkentésével tágabb teret nyújtva a tantestületeknek pedagógiai elképzeléseik megvalósításához. A terve­zetben foglaltakkal össz­hangban sürgették tanárkép­zési rendszerünk javítását, s a pálya megbecsülésének társadalmi presztízsének nö­velését. A tanácskozásokon szó esett arról is, hogy az értelmi képességek fejleszté­se mellett az iskoláknak to­vábbra is mind fontosabb feladata a hazafiasság és in­ternacionalizmus eszméjének terjesztése, s a munkára ne­velés. Mindebben azonban növekvő felelőssége van a társadalom egészének is. hi­szen az oktatás csak a többi nevelési tényezővel — a csa­láddal. a munkahellyel, az ifjúsági szervezetekkel. a közművelődéssel — együtt­működve töltheti be szere­pét. (MTI) Univerzális gázbojlerek Univerzális gázbojlerek gyártását kezdte meg egy magyar szabadalom alapján a Tabi Építő és Vegyesipari Szövetkezet. A százötven, kettőszáz li­teres készülékek 82 százalé­kos hatásfokkal működnek, és maximum hetvenfokos vizet adnak. Az elektromos gyújtású bojler teljes mér­tékben megfelel a biztonság­technikai előírásoknak. Fő­ként a nagyobb fogyasztók­nak — fodrászatoknak, mun­kásszállásoknak, óvodáknak, bölcsődéknek, éttermeknek ajánlják. A hasonló készülé­keket eddig importáltuk — mégpedig a hazainál körül­belül tizenötezer forinttal drágábbért. Az energiataka­rékos univerzális gázbojle­rekből az idén kettőszázat gyártanak, amiből negyven­ötöt már el is készítettek Szakszervezeti megbeszélés A balesetek megelőzéséről A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksé­ge szerdán ülést tartott. amelyen egyebek mellett a szakszervezethez tartozó vál­lalatok tavalyi baleseti sta­tisztikáját értékelték. Megállapították, hoav a vegyipari vállalatoknál az el­múlt évben 6 százalékkal nőtt az üzemi balesetek szá­ma, legnagvobb mértékben — 46 százalékkal — az alu­míniumiparban. elsősorban a gyakorlatlanság, a szakkép­zettség hiánya, illetve a túl­óráztatások miatt. A balesetek okait elemez­ve az elnökséa meoállapitot­ta, hogy szabálytalan mun­kavégzés — a technolósai utasítások megszegése, a fe­lelőtlen kockázatvállalás — miatt következett be a bal­esetek 7,5 százaléka. Az el­nökség határozatot hozott, hogy a jövőben a vállalatok növeljék a munkavédelmi ellenőrzések szamát.

Next

/
Thumbnails
Contents