Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYAR0RSZA6 Z MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁG ÁNAK LAPJA 72. évfolyam 29. szám 1982. február 4., csütörtök Ára: 1,40 forint Téli kertészek Zöldség a háztájiból A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán jó véleményt mondtak a kertészekről. Ez az üvegházas és a fólia alatti növénytermesztés érdeme is. Már lassan húsz éve. hogy a szegedi táj homokjain is elkezdték a fóliás zöldségtermesztést a gazdálkodók. Mára már szinte megszámlálhatatlan a sok „nylonház." es fólia alatt érlelődik a korai zöldség. Főleg a tanyák környékéről, falusi, városi házak udvarából kerül sok portéka a fogyasztókhoz. A Csongrád megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi. Szövetségének elnöksége a tavalyi év végén foglalkozott a háztáji gazdálkodás eredményeivel, fejlődésének lehetőségével. Az úgynevezett munkaigényes ágazatokban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is az otthoni tevékenységgel előállított iermékek aránya meghaladja a nagyüzemekét. így például zöldségből — több év átlaga szerint — a portéka 56 százaléka a háztájiból kerül a boltokba, piacokra. (A gyümölcs 73, a sertés 64, a baromfi 55, a szőlő 48, a szarvasmarhaágazatoknak pedig 38 százalékos a részesedése a bruttó termelésből.) Elfogultak lennénk, ha e szép eredmények mögött nem fednénk föl a gazdaságok segítő szándékát. Amióta' a téeszek, szakszövetkezetek lehetőséget kaptak a háztáji segítésére, bővebben jutott minden a tanyákhoz, falusi portákhoz. Egyebek között fólia, vetőmag, tűzrevaló és nem utolsósorban szakértelem. Ezen kívül még jelentős, hogy a szövetkezetek egy-egy körzet azonos profilú kisüzemi termelését integrálják. Elsősorban < a zöldségkertek és gyümölcsösök termésének növelését segítik elő. Mint az elnökség beszámolója is megemlítette, a tagszövetkezetekben azért, hogy kevesebb a zöldségtermőterület. nem lett kevesebb a kínált áru. Ez a fejlett agrotechnika s a fóliás zöldségtermesztés térhódításának a következménye. Ismeretes a szegedi járás gazdaságaiban Röszkén, Forráskúton, Balástyán nevelnek sok zöldséget fóliák alatt. Ugyancsak régi hírű a szegedi téeszek — köztük a Felszabadulás Tsz — téli kertészete. A mihálytelekiek se voltak mindig ilyen „kutyaszorítóban", mint mostanában. S remélhetően rövidesen kilábalnak a bajból és utána ismét büszkélkedhetnek a korai retekkel, a szép húsos fehér paprikákkal. Lényeges a háztáji gazdálkodás, azt ma már nem kell bizonygatni. Főleg a kedvezőtlen adottságú, gyönge homokon gazdálkodó szövetkezetek érzik ezt igazán. A kisüzemben előállított termékek után kapott árkiegészítések hozzák a nyereségek javarészét (1977 és 1979 között Csongrád megyében évente csaknem 35 millió forinttal toldotta meg az állam a gyenge földön gazdálkodó szövetkezetek bevételét.) Az elmúlt években kevesebb árut forgalmaztak a gazdaságok, mint a hetvenes évek véTavasz a fóliaházban gén. éppen azért, mert a szabályozók változásával majdnem 7 millió forinttal kevesebb árkiegészítés jutott a téeszeknek. (Ugyanakkor a szakszövetkezetek a kisüzemi árbevétel húsz százalékos növelésével ellensúlyozni tudták a közgazdasági szabályzókban bekövetkezett változásokat.) Megjegyzen-. dő, hogy a szakszövetkezeteknek — jellegükből adódóan — nagyobb érdekük fűződik a háztáji és a tagi gazdaságok termelésének fejlesztéséhez, az áruk színvonalasabb forgalmazásához — hiszen az árkiegészítés jó részét (70—80 százalékát) a kisüzemi termények forgalmazása után kapják. A zöldségtermesztés sok munkát és hozzáértést igényel. A téli kertészkedés méginkább. Ilyenkor jóval nagyobbak a költségek, s nagyobb figyelmet kér a palánták, vagy a termések gondozása. Nem elhanyagollandó, hogy miként alakul a fölvásárlás menete. Volt idő, amikor majdnem „befulladtak" a korai zöldségek. Egyidőben érett be a szentesi, a szegedi, a forraskúti paprika és exportra sem nyílt lehetőség. Bizony ekkor nagy gondban voltak a zöldségkereskedők, hová is tegyék, mit is csináljanak a sok portékával. Azért kényes téma ez, mert a drága zöldség is megfonynyad, ha nem talál vevőre. A tegnapi információnk szerint, a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat még nem vásárolt nagyobb menynyiségü primőr portékát az idén. Nemcsak azért, mert drága — Pesten 120 forintért mérték a paradicsom kilóját —, hanem azért, mert nincs. A korábbi években ilyenkor szokott indulni a szezon, de most úgy látszik a mostoha időjárás és tegyük hozzá, a kevés napfényes délután — visszavetette a zöldségek fejlődését, Elvétve azért találni salátát, uborkát és paprikát a boltokban, s az árukon érethető, hogy kevés termett eddig belőlük. Főleg a csomózott retek „indul'1' később a kelleténél, hiszen korábban ilyenkor már bőségből választhatott a vásárló. A szegedi boltokba Szentesről, Szegvárról hoznak alkalomadtán korai zöldséget. A tegnapi és az előző napi jobb idő sokat segített. Kevesebbet kellett fűteni ük és jobban fejlődtek a paradicsom-, paprikatövek. A téli zöldségtermesztés nagyon költséges, s ezért a gazdaságok nem is szívesen vágnak bele. Főleg a változás kényszerítette versenygazdálkodás miatt. Igyekszenek inkább gyorsan megtérülő beruházásokba fektetni a meglevő tőkét.. Erre lehetőségük is kínálkozik, mert a mezőgazdászok IV. kongresszusa is ilyen jellegű feladatot szabott. Dp. hogy ne maradjunk zöldség nélkül se télen, se nyáron, arra is gondoltak. Határozatba foglalták, hogy belföldi igényekhez és az exporthoz. ajánlatos igazítani a kertészeteket. Ehhez javítani szükséges az anyagi, a technikai bázist, a genetikai alapokat. s integrálni a háztáji és a kisegítő gazdaságok gazdálkodását. A KISZ KB rendezésében Agitációs tanácskozás Országos agitációs és propagandatanácskozást rendezett szerdán a KISZ Központi Bizottsága Budapesten. A résztvevők előadásokat hallgattak meg a gazdasági és kulturális élet időszerű kérdéseiről, a gazdaságpolitikai agitáció aktuális feladatairól. Az előadásokat konzultáció követte. (MTI) Jasszer Arafat elutazott Budapestről Szerdán elutazott Budapestről a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Jasszer Ara játnak. a PFSZ Végrehajtó Bizottsága elnökének vezetésével tett hivatalos, baráti látogatást Magvarországon. A küldöttséget, a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Hazafias Népfront. Országos Tanácsának főtitkára. Gjjenes András. az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Abdallah Hijazi. a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletének vezetője. (A látogatásokról közös közleményt adtait ki. melvet lapunk 2. oldalán ismertetünk.) (MTI) Hat befejeződik, három indul Nagyberuházások 1982-ben A folyamatban levő 20 állami nagyberuházás közül az idén hatot fejeznek be, nagyrészt olyanokat, amelyek az ország nyersanyagbázisát bővítik vagy fontos ellátási és exportérdekeket szolgálnak. Az év során befejeződik a Bito II. bauxitbánya építése, a Halimba III. bauxitbánya bővítése, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a Csepeli Csőgyár szintentartó beruházása, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a budapesti szemét égetőmű építése, ezen kívül — hetedik beruházásként — hátra .vannak még,, a Bu^pest Sportcsarnoki 'kisebb befejező munkálatai. Az idén három nagyberuházás kezdődik: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, o Dunai Vasmű kokszolóművének és a fenyőfői bauxitbányának az építése. E három induló nagyberuházásról az alábbiakban számolnak be az MTI munkatársai: A mecseki szén bányászatban jó tíz évig tartó fejlesztési program kezdődik az idén, amelynek célja, hogy a jelenleginek csaknem kétszeresére növeljék a kokszosítható szénkoncentrátum termelését. ' Nemcsak a bányaüzemek rekonstrukciójától van szó. amely lehetővé teszi a kitermelt feketeszén mennyiségének növelését.. ennél is fontosabb a szénelőkészítés korszerűsítése, amely a programban elsőbbséget kapott. Olyan modern technológiai és szervezési megoldásokat vezetnek be. amelyek segítségével ugyanannyi nyersszénből jóval több kokszosítható szenet nyernek. Számszerűen: a jelenlegi 14—15 százalék helyett 26,5 százalékot. A világ jónéhány szaktekintélyét meghívták, hogy a helyi - adottságokat megismerve ők is tegyenek javaslatot korszerű szénelőHazautazott a vajdasági delegáció A testvérmegvei kapcsolatok keretében Szegeden tartózkodó vaidasági történész delegáció szerdán délelőtt szegedi oktatási, művelődési intézményekbe látogatott. A delegáció tagiai — dr. Cse hák Kálmán professzor, a Vaidaság Történelmi Intézetének igazgatóia. Mali Ziván. a Vajdaság népei és nemzetiségei Szocialista Forradalom Múzeumának igazgatója és dr. Zsivkov Sava. a Vajdaság Levéltára igazgatóia — felkeresték a szegedi József Attila Tudományegyetemet, ahol dr Serfőző Lajos. a bölcsészettudományi kar dékánja fogadta a vendégeket. Ellátogattak a Móra Ferenc Múzeumba és a Csongrád megyei Levéltárba is. ahol dr Trogmayí- Ottó. i'IeHe dr Blazovich László, a két intézménv vezetője tájékoztatta a vendégeket. A délelőtt folvamán a megyei pártbizottságon dr. Koncz János, a megvei pártbizottság titkára fogadta a vajdasági történészek küldöttségét. A megbeszélésen részt vett Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Délután városnézésen vettek részt a küldöttség tagiai: megtekintették az épülő új könyvtár- és levél tárkombinátot. A va idasági történészek delegációja visszautazott Jugoszláviába. készítő technológia alkalmazására. A mecseki bányákban folytatódik további feketeszén-készletek feltárása, amihez nagy segítséget nyújt a Kossuth bányaüzem IV. aknájának a közelmúltban történt átadása. Ez ugyanis megnyitotta az utat a terület régebbi aknáinak pilléreiben lekötött szénvagvon feltárásához. A Zobák bányaüzemben a harmadik, a Béta aknán a nyolcadik, Vasason a hatodik szinten, a pécsi bányaüzemben pedig az úgynevezett melyszinten folytatják a feltárásokat. készítik elő azok bekapcsolását a siíérifferrnelésbé. Olyan művelési rendszert hoznak létre, amely az ezredfordulón is megfelel majd a követelményeknek, biztonságosabbá teszi a nehéz geológiai környezetben végzett munkát. A mecseki szénbányák 1983-ig évente 480 ezer tonna kokszszén-koncentrátumot szállítanak a Dunai Vasmű kokszolóművének, vagyis annyit, mint eddig. Az időközben megvalósuló beruházások nyomán azonban később fokozatosan nő a kokszolható szén mennyisége, amely 1986-ban eléri a 670 ezer. 1990-re pedig a 900 ezer tonnát. A Dunai Vasmű kokszolómüve szintén állami nagyberuházás segítsegevel készül fel a nagyobb mennyiségű feketeszén-koncentrátum fogadására és feldolgozására. A földmunkákkal és alapozási munkálatokkal megkezdődött a nagyszabású fejlesztés, amelynek nyomán a kombinát elöregedett kokszolója helyett 10,5 milliárd forintos költséggel — szovjet tervek alapján — korszerű, energiatakarékos óriásblokkot építenek. A teljesen gépesített kokszolómű évente 1,3 millió tonna kohó- és háztartási kokszot állít majd elő, a jelenleginél félmillió tonnával többet. Az ország egyetlen kokszolóműve a kapacitás bővítésével jelentős importot takarít majd meg a népgazdaságnak. A befektetés négy év alatt megtérül. A dunaújvárosi beruházáson az idén 600 millió, forint értékű munkát végeznek el, és a szovjet partner megkezdi a gépészeti berendezések, valamint a különleges tűzálló tégla szállítását. Az idén egyebek között elkészül az üzem négykamrás hűtőtornya, tűzálótéglaraktára és szociális épülete, befejeződik a kokszolóblokk és a szénsilók alapozása, a szennyvizülepítők és az új gázvezeték építése. A kokszolómű építésénél igen korszerű megoldásokat alkalmaznak, amelyek segítségével megszűnik a gyártás környezetkárosító hatása. Az új üzemhez ugyan is kémiai és biológiai víztisztító is tartozik, ezen kívül úgynevezett száraz kokszoló üzemet létesítenek, amely az izzó koksz hűtésekor felszabaduló hőenergiát felfogja és azzal évente félmillió tonna gőzt termel. A Dunai Vasmű új kokszolóműve a tervek szerint 1985 vegére készül el. A terület előkészítőijével, a villamos távvezeték egy részének kiépítésével meg. kezdődött(« hazai baunitbanyászaC legnagyobb beruházásának, a fenyőfői bányának az építése. A tervek szerint a bánya negy év alatt készül el, 1984 júliu-' sában azonban már termelni fog, fél év alatt körülbelül 150 ezer tonna bauxitot. Ezután termelése folyamatosan növekszik, s 1988-ban éri el teljes kapacitását, évi 650 ezer tonnát. Az ércvagyon nagy részét — évente 450 ezer tonnát — mélyműveléssel, a többit külfejtéssel bányásszák ki. A fenyőfői bánya legkorszerűbb ércbányánk lesz, ahol több műszaki újdonság szolgálja majd a termelést, a melyben dolgozók • biztonságút, a felszíni környezet védelmét A mélyművelésű üzemből az evi 450 ezer tbnna bauxitot mindössze 167 dolgozó termeli ki. A kirobbantott, leomlasztott ércet dízel-hidraulikus önjáró, illetve távvezérelt szállító-rakodó gépek viszik a fejtési vágat szalagjára, s onnan a felszínre. A bányászok biztonságát szolgálják, munkájukat könnyítik majd a rádiótávvezérlésű rakodó-szállító gépek is, amelyeket már sikerrel kipróbáltak a kincsesbányai bauxitbányák rákhegyi bányájában. Fenyőfőn lesz az ország első olyan bányája, ahova külszínről gépkocsival is le lehet majd jutni: a Il-es szá-. mú lejtős aknát ugyanis úgy alakítják ki, hogy alkalmas legyen Unimax Btípusű gépkocsik forgalmára. Már az fdén 200 millió forintot költenek a beruházásokra. Márciusban hozzálátnak az ércvagvon felszínre hozásához szükséges leitős aknapár mélyítéséhez, áprilisban a felszíni villamosberendezések kiépítését kezdik meg. Bakonvszendászlón pedig hozzáfognak a fürdők, a központi irodák, a munkásszálló. valamint a hatvan családnak kertes otthont adó lakótelep kivitelezésehez. » v