Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

4 Kedd, 1982. február 23. II szovjet hadsereg harca Szeged felszabadulásáért Az önállóság útján 7 A saovját tUáárSés OK­• V>btr 10-én hajnali » Ofátój délután M őmlf? lőt­te a Várost, de mér 9-én «R­"te etowőrt belövések voltak. A Hliteftem előkészítésben az 1905. (klJát-ó tüzérezred (Parancsnoka HoKáCsev fllez­t*im ütegei veitek résst, amelyek n* Ókereeutür— Gyála kór-ótt és részben már A mertonoM hídfőben he­lyezkedtek el. Részt vettek ebben n 22#. „Vttznyeszen­•zkij" lövészhadosztály tü­zér üteget is. amelyek a Tá­péi-téten a mulajdoki dom­bokon települtek, A NEHÉZ tüzérség elsősorban a város tornyalt és magas épületeit célozta, ahol a magyar tüzér­ségi figyelők húzódhattak meg. így kapott belövést a Fogadalmi templom —,a Vá­rosháza tornya, a városi ze­oetekola (konzervatórium), a somogyitelepi zárdaiskola, a múzeumot 5 találat érte, és a város számos bérházát ér­te belövés (Oroszlán u. 1. és 4., Szentgyörgy u, 4., Zrínyi u. 8.) stb. A tüzérséghez csatlakozott a 402 aknavető ezred (pa­rancsnoka M. A. Borogyin őrnagy) egységeinek tüze részben Újszegedről, de fő­ként déli irányból. Elsősor­ban A felderített katonai pontokat lőtték, de számos <-pillét |* kapott találatot. A tamíairol Újszegedre lövöl­döző' katonaságot Célozták, amelyet mutflt. hogy a mú­zeumot 8, a színházat lt Ak­natalálat érte de a közúti híd mellett frissen épített vasbeton lépcsőzete* Is szét­lőtték. Az Oroszlán és Osko­la utcában, a Felső- és Alaú­Tisáá-párton több epületét IS aknatalálat éri Sajátos tűzpárbaj alakult ki. A magyar tüzérség 0-éti még a boszorkányszigeti át­kelőt és a tiszántúli szovjet csoportosításokat lőtté. 10-én reggeltől főképpen Újszege­det célozták, mert onnan vél­ték a Szeged ellent táma­dást kibontakoztatni. Ekkor erte belövés « Csanádi utcai óvodát. Odessza (akkor Temesvár) körűt 23-at, a Töltés u. 4-etstb. A* újsíe­gedi tanítóképző (mg Rózsa Ferenc Gimnázium) üt úgyu­ttlAlatot kapott. A tüzérségi löveg és akna­becsapodások áldozataiból pontosan nyomon követhető a túr folyamatos hal ráhe­lyezése. „ tüzérségi előkészí­tés. Hajnali 6 ee 10 ora kö­zött Alsóvárost, Ö--1-I kö­zött a Belvárost, 12—19 kö­zött FelsőVúrost és Rókusi, lőtték, utána 17 óráig már csak elszórt aknabet-sapódá­sók voltak Felső városon. Az utóbbi mflf a 328. lö­vés* hadosztály aknavetős szakaszának előkészítő tüze völl. A tüzérségi és altnala­lálatoknak 29 polgárt áldo­zata volt. Azt sajnos nem íéhet megállapítani, Csak három esetben bizonyos, hogy a magyar tüzérségi lö­vetésnek ebből mennyi volt tz áldozata. A szovjet gyalogos alaku­latok felderítő páncélosok­kal megerősítve 10-én dél­után Alsóváros felől meg­kezdték A várost felszabadí­tó harci tevékenységet. Ki­sebb összecsapások alakul­lak kl » Tisoa-partoii Ao«!­ke—Oyrtlarét felől előnyo­muló szovjet és a védő má­gyar csapatok között a Tl­sza-pftiyaudvar én az Alsóvá­rosi feketeföldek környékén, öbből a támadás két irányá­ra lehet következtetni. Egy ezrednyi erő, amelyhez abo­saorkártyszigeti gyűrűből ki­fejlesztett támadás csatlako­zott, az Április 4. útján el­sőként hatolt be a városba, Ennek tiszteletére Változtat­ták fneg 1950-ben a volt BoLdogasszony sugárút ne­vét. EZek az egységek söté­tedéskor, 17 órakor már a Belvárosig jutottak. Az elő­őrsöket követve a Jókai Ut­cábah a Dugonics térig egv katonai trén állt be, 20—21 óráig pedig a Széchenyi térig nyomultak előre, Legalább két ezrednyi erő a város alatt délnyugatnak fordult Kiskündoro*ema iránvába. Ez a támadó ék a 7, pótgyalog­ezredet is szétszaggatta, ll. zászlóalja Szegeti—Alsóköz. poht (ma Móratlalötrt)— Bácsalmás iráhyába szorult vissza, míg az 1. ée ttl. zászlóéiJ kistelek irányéba menekült a teljes bekerítés elől. A sikeres szovjet támadas és bekerítő hadmozdulat el­döntötte a további harcot, A németek Sztálingrád óta ret­tegtek minden bekerítéstől, és biztosító egységük az es­ti órákban Tápé alól is si­etve menekült. A városban tényleges harcra már nem kerülhetett sor, A Bajai Úton meflekülö magyar egy­ségek mind fogságba estek, «z egyetlen rés a Budapesti út irányában volt. Az éjsza­ka folyamán Újszegedről is átkeltek az 59. hadosztály, három ezredének kisebb egységei. Itt a 105. gárda lövészezred (parancsnoka M. I. Klimok alezredes), a 183. gáfda lövészezred (Parancs­noka T. F. Andrjusosenkö ezredes) es a 808. gárda lö­vészezred (parancsnoké K, Sz. Tatarcsuk ezredes) a nap folyamán több kísérletet ls téti az erőszakos átkelésre, addig sikertelenül. A 787. „Voznyeszenszklj" gárda lövészezred Tápé fe­lől rohamozta meg a FetsŐ­várüst (Tápét csak ftiásnap foglalta el). Az ezred két és fél napon át ádáz harcban állott a hódfőállás kiépítésé­ért és fenntartásáért. A hosszú harcban kitűnt bá­torságával és hősiességével Sz. A. Litovcsenko gárda őrnagy a II. zászlóalj pa­rancsnoka. aki elsőként kelt át • Tiszán, valamint I. A. Jermolojev őrnagy ezredpa­rancsnok, kiválóan szerve­zett és vezetett harci tevé­kenységével. Mindketten megkapták a Szovjetunió Hőse kitüntetési A harcnak nagyszerű hősei voltak: Ku­rennoj százados, Zászlóalj* parancsnok-helyettes, Kö­valenko főhadnagy, ütegpa­ranoshók, Clgankov felderítő őrmester, Szkaternoj had­nagy, a páncéltörő szakasz parancsnoka, Podvaljuk és /Sadnyeprovszkij géppiszto­lyos sorkatonák, I, A, OSz­muha százados, az I. zász­lóalj parancsnoka és sokait mások. A három Irányból indított támadás gyors sikerrel zá­rult. A szovjet források egy­értelműen ügy jelelik, hogy ..éjszakai rohammal elfog­lalták szegedet!" Így Igaz a visszaemlékezések állítása, amely szerint „a lakosság arra ébredi hogy a Város felszabadult!" A szovjet csapatok októ­ber íl-en reggelig a Horgos -•-Szeged vasútvonalig, Il­letve á nemzetközi Útig nyd­multak előre. Nyugaton el­érték Kiskundoruzsnia keleti szegélyét. Az 91. magyar pőtgyaiogezred a Szeged-Ró­kus és Algyő vasútvonal mentén foglalta el új állá­sait. A nap folyamán , a szovjet hadsereg Szegedről kiindulva, néhány páncélos­tól támogatva északnyugat­nak támadásba lendült, és a magyar utóvéd csapatokat Ktskundarozsma—-Fehér-tó —Algyőtői nyugatra vonalig saorltotta vissza. Ezzel Sze­ged felszabadítását fedezte, már a front ágyútüzel sem érték el a várost. A szovjet hadsereg harca bizonyította a nagy manő­verező képesseget, hiszen lil­én délig a Héfhet— magyar csapatok vezetői nem Ismer­ték fel a támadás, fő irányét sem, Az Újszeged, illetve Tápé felül Várták a döntő rohamét. A helyes helyzet­felismerés után már csak a visszavonulás reménye ma­radt. (A korabeli német ka­tonai reagálások Szeged „feladása" miatt, mlndepütt a magyar csapatok böesmét­lésével párosultak.) A szdVtet csapatok Így is 100—120 hadifoglyot ejtettek a városban, azokat, akik bentszorultak a gyűrűben. A szovjet források- ugyan ket­tőezer hadifogolyról tesznek említést, de ez áz eddig tárgyalt, széles értelemben vett szegedi hadműveletre vonatkozik. A hirtelen „kl­vetkőzöttek" számáról nincs adatunk, de a tényről tu­dunk, Volt olVan teljes sza­kasz: idős, családos, póttar­talékos 'katonák, akik mind­annyian ezt választották. AZ elszórt harci cselekmények­nek és lövöldözésnek így is 19 polgári áldozata Volt, akik levéssérülések ben hal­tak meg és 30 magyar, 9 flémet katona halt meg. Ez azt jelenti, hogy magyar­német részről a lövetéssel együtt 87 áldozata volt a harcoknak. A sZoVjet csapa­tok emberveszteségét még nem ismerjük. A Város felszabadulásának katonai jelentőségére már a bevezetőben utaltunk. A MoszkVat Rádió október 11­én, 19.45 órakor először orosz nyelven mondta be a jelentős hírt, később megis­mételte magyar, német, ro­mán és angol nyelVen is. Október 12-ért 10.00 órakor részletes közlést adott a vá­ros felszabadulásáról, és ak­kor már felsorolta a Sze­geden ejtett hadizsákmányt, amelyben a haditechnika és fegyverzet igett jelentős volt. Ezen kívül a katonai rak­tárakban nagy mennyiségű élelem, lőszer és üzemanyag volt felhalmozva, Szeged Ugyanis fő Utánpótlási bázi­sa volt a magyar és német hadsereghék. Ennek elvesz­tése Után anyagbázlskéflt már Budapest maradt. A legfelsőbb szovjet fő­parancsnokság nagyra be­esülte a csapatok teljesítmé­nyét, Október 11-én, este 224 ágyüból 28 Udvlövéssel tisztelgett Moszkva a Sze­gedet elfoglaló szovjet csa­patoknak. Oktőber 31-én kelt legfelsőbb parancsnoki határozat alapján a „szege­di" előnevet viselhette: a 189., 183., 388. gárda lövész­ezred, a 478,, 592., 787„ 909., 1055. lövészezred, aZ 1905. önjáró tüzérezred, a 482. ak­navető ezred, a 48., 107. ön­járó gépesített pontonös­hldász zászlóalj, és a B. gár­da vadászrepülő hadosztály. A fenti egységek a „szege­di" előhevet büszkén visel­ték és hamarosan üj előne­Vekkel gyarapodtak. Katlyó Ferenc * szeged felszabadulásának történelmi részletel még nem teljesek. Akik újabb ese­ményekről, a Cikkbeh tár­gyaltakhoz esetleg dokumen­tummal alátámasztott rész­letekről tUttttuk, kérjük ír­ják meg a szerkesztőségnek. Üvegházi ártalmak A gyorsan változó külső és belső feltételekhez való igazodás napjainkban ki­kényszeríti, hog,V új Utakat keressünk a vállalati szer­vezetek kialakításában is, Hogy még Inkább kihasznál­juk a Vállalati önállóság­ban rejlő lehetőségeket. A kormányzati szervek döntése nyomán ezért az elmúlt másfél évben megszűnt több nagyvállalat, tröszt, és a ko­rábbon keiieteikben tevé­kenykedő ftliriteflv 150 gaz­dálkodó egység az Önállóság bíztató, de rögös útiára lé­pett. A BO-as évek eleién és közepén a magvar gazdaság ezervezeti kialakításakor elő­térbe kerültek a nagyválla­latok, Elsősorban annak ér­dekében. hogv növekedtek versenyképességünk a nem­zeiközl piacokon, S hatéko­nyabban tudjunk eleget ten­ni a házal Igéttvekflek, a korábbiaknál gazdaságosab­ban. jövedelmezőbben. Az ennek szolgálatában össze­vont vállalatoknál Ugvahls koncentrálódhattak a műsza­ki. technológiai. tecHtukai fejlesztések, az anyagi és szellemi erőforrások. A kezdeti időszakokban íz összevonások látványos sike­reket. hoztak, A korábban hosszú éveken át önálló, nemegyszer súlyos értékesí­tési. gazdái kutlá&l fíütidök­kai küzdő vállalatok maguk­ra találtak, megerősödtek. Sokhelyütt hozzáláttak a termelés flagyüzemesítéshéí. korszerűsítéséhez, másutt a nagyvállalaton belül Végre­hal tott profiltisztítás lehető­vé tette, hogy az erőket a legkedvezőbbnek ígérkező fejlesztésekre koncentrál­ják, a termékszerkezet leg­fontosabb partnereinek igé­nyeihez igazítsák. S ez ak­kor sem okozott gondot, ha esetleg jövedelmezőségi és gazdálkodási problémákkal járt, hiszen a nagvvállala­laton belül kiegyenlítődtek a nyereségek és veszteségek, a sikerek és kudarcok. Az anyagi és szellemi erők, eszközük koncentrálá­sa a vállalatok számára egyenként és összességben jő néhány évig biztosította a fejlődés, a prosperitás le­hetőségét. 9 ml tagadás a gyáregységek viszonylag ké­nyelmesen. kockázat nélkül élhettek az utasításrendsze­re nagyvállalati szervezet­ben. Kockázatuk általában műszaki, termelési jellegű kockázat és felelősség volt, gazdasági kockázatuk mini­mális. A tröszti és nagyvál­lalati „ernyő" védelmei biz­tosított a külvilág „viharai­val" szemben. A vállalatok keveset érzékeltek az alkal­mazkodás kényszeréből. Egyébkéht isi a vállalkozás­lehetősége számukra korlá­tozott volt. Napjainkban viszont már megengedhetetlen ez az Üvegházi állapot. A világ­gazdasági kihívásra csakis úgy reagálhatunk hatéko­nyan, ha mindért gazdálko­dó egységünk közvetlenül ls érzékeli a piac hatásait, a gazdasági környezet nyomá­sát. Ha megfelelő összhang teremtődik, a gazdasági munka egészére kiterjedő kockázat és a gazdasági ér­dekeltség között, öe nem­eséit népgazdasági érdék a nagyvállalatok érzéketlensé­gének, rugalmatlanságának, nem megfelelő szervezeti méreteinek felszámolása. Mindez ugyanis a vállalatok számára ls nélkülözhetetlen. Kormányzati vizsgálatok kiderítették például, hogy bizony az egyes trösztök, nagyvállalatok minden ko­rábbi törekvése ellenére — nagyon is vegyeskéreskedés jellegűek, technológiájukban sincs semmi közös vonás. Egyre több gondot okozott ugyanakkor a nagyvállala­íatoknál elburjánzott admi­nisztráció és bürokrácia, amely nem volt képes, vagy nem ls akarta hatékonyan védeni gyáregységeinek ér­dekelt a külpiacokon, vagy a hazai partnereknél. A feszültségek azonban Igazán u trösztök és nagy­vállalatait jövedelérrielosztó, kiegyenlítő tevékenységéből fakadlak. Abból, hogy az egyes vállalatoknál végzett munka eredménye égyre ke­vésbé kerüli összhangba e Vállalatok érdekeltségi alap­jaival. Egy-egy Vállalati egy­ség hiába éri el kiugró si­kereket, például a tőkés pi­acokon: ha számára más ösztönzések érvényesüllek, beruházásokra, fejlesztések­re alig kapták Valamit. Hi­ába produkálták a nagyvál­lalaton belül a nyereség te­temes részét — mert éz is előfordult — épp olyan el­bírálásban részesültek, mint égy másik, de veszteséges gyáregység. Dolgozóinak bé­re, jövedelme, semmivel sem haladta meg a más tagvál­lalatok dolgozóinak kerese­tét, Akadt rá példa, hogy a trösztökhöz tartozó gyár évek- óta nyereséggel zárta az esztendőt, de egyetlen fillér nyereségrészesedést sem kapott. Vagyis a jót dolgozó, a népgazdasági kö­vetelményeket teljesítő, A külgazdasági egyensúly hely­reállításához aktívan hozzá­járuló vállalatoknak a kö­zös „kalapból" Jószerivel semmi sem jutott, csak be­letefthi kényszerültek. Nem CSóda hát, ha az önállóság útját* választották. Andrása? Antal (Következik: „Add vissza <i babaruhát") HAZASSAG Katogány Zoltán MtlAós tts Sebük Klára, Prónai Tibor Béla és Lukács Marta Mária, Jármai Béüa éfl Ludanyi Julianna Hódi László és Sárkány JUdJt, 8MMK dos László és KriéáUti Mária, Soos Mihály tfflfc és ttSdM Edit Györgyi, Vfda Emil Miklóá és Börcsök Katalin Marianna, Betsr Ferenc es FaCaga Beatrix non* házasságot kötöttek. SZCLRTE* Veti® Antalnak és Prön« Bfht Ktárának Mikik,®. Alttal, ÖUdal Sándornak és Makra Zsuzsanná­nak Zsuzsanna. Batki Imre Jó­zsefnek és Mákfn Attilának Szil­via. OrmAndi JÓnosnak és Bu­jéki Editnek Péter, Sim,<n tl­öoftMvk eg szerdahelyi katatei­rtOk Tibor ftaUZfl, BalítZs And­rásnak és Vágási Erzsébetnek András. Czifra Györgynek es Mendter Évának Péter, Varga istvan Györgynek és fiaröert Ilonának István. Tokudi János­nak és Rajtoai Ilona Ildi kosiak Adriám itona. sáanka tte/s/mek és Nógrádi Erzsébet Matildnak Hajnalka, Lovászt Láttádnak és BzekereS Máriának Altija, Bolgár Istvánnak és Kocsis Aranka Juliannának zsugsa Lalira Bog­nár Péternek és FU Brrsébel­nek Csilla, Salvin Antalnak és Vidékt .1 uaaiwiának Zsolt. VáW.y Lászlónak te Nastysíegl hona Erzsébetnek Kslir.wmius, dr. Mmo­di Attila Istvánnak és dr. Ti­hanyi KatannMMt Atilla, kftsfö Ferencnek és Hegedűs Máriának Norbert, Babarczi Istvánnak és Náfygyorgy Mártának Anita. SzernerOdi Lászlónak és Budai Erzsébetnek Csaba LAsftO .iáksó .Tózseffték és Seri* Táf^ziiftak Tárhás Jfiiséf. F/ktí tfnrénék .és Az örökös fagy megőrzése A sarkvidéki és az és*ák­szibériai lelőhelyekről kiin­duló új transzkontinentális gázvezetékek tervezésekor a szakemberek számításba vet­ték azt a követelményt, amely szerint eredeti for­májában kell megőrizni az örök fagy zónáját. Ezért a kompresszorok mellett spe­ciális hűtöállomásokat Is felállítanak, ahol lehűtik az összesűrített gázt: a szoká­sos gázvezeték Ugyanis ön­maga körül felmelegítheti a környezetét, soha be nem fagyó fülvamot hozva létre. AZ energiahordozók szállítá­sa az örök fagy zónájában igen nagy jelentőségű Csafádí események Beweó Márián** Tünteti. Fodor IsKVárxhnk ós Horváth ftozalAá­ttak Adrienn Katalin, siaoo tm­tv OtaáhMk ée Üzitagyi Katalin Hf*-*'brtí)e.k Orsolya Katalin. FehkoV Laiornak w. Széplaki VaieMAna* Lajos JÜJatf, Molnár Lászlónak és atpos UflUfirhanak Judit. Sf -,«yi Jte/.sémek és Jancsii llon.in.uk Csaba. Matya­*>vszky károlynak és Boros AHbésíiak Nóra Bti*. Dallal tAsr­léiiHk éa Radvánszki MsiKIMiak Krisztina fcmöke, dr. Sí ha Ist­vánnak es Vérér ctyímgykiék Norbert, saeles Peiáíiak te Fniaaíi* Márláaa.k Judit Rozter, Kósa Lajosnak és beakl tbolyó­nak Ibolya. Fflth Mátyásnak és páifi Margitaak Iteoit. Molnár Tibornak rá Bukta Katalinnak K«1a. Badényl Ferent-nék és dr. AfMcáKáliáfly 6v« MáHérta* Zbl­tart. Hódi Lajoa lu Iránnak te Kovács Máriának Mária Fsater. sziksz.er GéZa Ferencnek és Fekete Irénnek Tamflfl. SítolkOM­Ivwnov Imre Istvánnak és Hnjkó Annának Imre Adúiri, Vucseia Bálltelt és Krisztin tlona Mária­nwk Zoli Ah. Nemés-Nsgy Fe­retiwnek és oarns Klári, noné­nak Nlirberl. .Tájúrt JOr.se1.nek és VráZé Matlldriák Beatrix. Kalapos IAWZ16 Félém ek és Válva Terézia Glzsitanek ftva Tírnéá, Panluk József Sándornak te Mátrai Erltta Rózsának Ág­nes Döfii. Maris GyUláteiiJt es Poiyftk EVAnak Müba, Tan Já­nosnaik te Jetanfv lltlikónak Menriett. KáSZiáh Mikiónak és DOményi Juditnak Adél, Klwn VbHnntlflk te Ototi Gizella Bte­fán,áP«R Balázs Tamáfl, Dobó Józsefnek és Péter Erikának Jőzseff. Twbdori LAkzíó Imrének és baka Iré.niriék Krisztián, Har­tnath Ferenc Dezsőnek és Tamás Mária Magdolnának Brltíltta. Borsok Mihálynak te Teréz­hek Times, VAficatk Károlynak ás hiis Ilonának Enikő. Farkas Bélának és Czutor íldlkftndk Andor Béla, Vensen tktvánnak én Boáó .Itldíi Klárának Adóm (átvaái Kónya Mihály Tibornak te Kis fcateftd Ariníjtak Tteftte, VeseUcz Pétemek te Ballá Ág­nesnek Ágnes, Csányi Istvannakí é® ózekérefl 7,auZSajinanak Tlrttaa, Káez tstvártíiak ée Taindari Franciskának Gábor, atiebei Já­nos LOtinohék te Fékete Mária HOZállánek Gábor. Soós István Lászlóinak rá Splák ErzsébteneJc Adrián Hajnal ftfrajmnak és Mlkoi ZSiizsartnAfiak ftfraim Gá­bor. Kormos AtH láziak és Borjw Évának Attila. Kispéter LúkzIÓ­Hak te Mása Eva Máriának Női­kért Góbin-, CzekmAn .lénosnaie es Fürdős Erzsébetnek Renóta., Lizák Jánoa Etnönek és Leje Mária Veronikának János Nor­bert neva gyermekük seuieteti. HAT.ALOZAS Szekeres I mréné Aiwahám­FtiruS JtiüaTMia, Csahédi Janoshc Horváth Juliairna, Nagy Jánosin­Pállmkó Piroska, Hencz Imréine Tamás Julianna. BAn Lajos, Varga Lstván, Tóth István, Becs­lő Andxásnr Papcz.un Mária, Szirovlcza Itatilé Szabó Viktória, Pap Lászlómé Hugyák Terézia, ökrös Ferenc, papp Ferenc, KOT­hamimer Ebe lka, Sebak-Ftlrtön Szilveszter, Tóth Ferehché Tettto Mária. Domonlcs Sándorne Pa­lotas ROzíha, Szabó Imröné Var­ga Jtillanna. Virteze Antallie ' Halász Rozália. Farkas Józsefno Freyburger Ilana, Turi Vince, sánta József, vlaslls Jénoteic Taprrdi Mária, KUTUfla Józsefno Bomodl Erzsébei, B<'rta Béla. Gyuris Faréin. Farnád Imrémé PdWó Maria, Varga Jarios, Kees­mát ilozáef, Nyéki Femicné Ko­vács Moj-git, Pesti Jánosné Bai­iu Mária. Lakatos ayuiáiió Hor­váth Lenke Zkzmbori István no Bllkkás Etelka. B«rtte FerenCné Vörös Anna. Masa Ovula Endre. Német Endrédé Kádár Farailei.s­ka. Kottejda Mihály. Oomnnktw Afidráíné JVioitisr Anna, Kovács Bandiimé Mar, Rozália. Lakaton István, Ábrahám jtaseftié imr­biancs-Tóth Margil, Orhelyi Im­réna Kukucs Piroska, Jánosi György, Katona Mihály, FaTagó Mihályné Dohák Márfc, László tmrdné Fehérvári Britsébei. ilr, Bed is teugéti Jená, BzembltUH Győfftné Kapus Irán, Lévai Jó­zsef, Gallasz ttdi/ntié St-Hner Anna. király Antiimé iiépss AOIia, brtmóbkos ,le.ilOtié JJemUá Mária, Farkas Józ«ef«ó Hegyi Atwia. Csécséi károly. Csókás Játitisiné Nagy Artiia. Markó Jó­zsefhe Már* Erzsébei. ÖAczy FP­feitlr Mátyssnd KU rczen bers ér Maria meghallak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents