Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

2 Vasárnap. 19K2. február 21. • Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága határo­aatot hozott a Szovjet Szocialista Köztár­sasagok Szövetsége megalakulásának de­cember 30-i, 60. évfordulójának megünnep­lésére. „A Szovjetunió fennállásának 60. évfor­dulója jelentós esemény a szovjet nép éle­tében. amely az SZKP lenini nemzetiségi politikájának diadalát, a szocializmus tör­ténelmi vívmányait tanúsítja — hangoztat­ja a határozat, amely részletesen és el­méletileg elemzi a hat évtieed tapaszta. latalt, Jelentőségét. — Csen az évfordulón a Siovjetunló uz égést világ előtt a kom­munizmust együtt épító egyenjogú köztár­saságok családjaként jelenik meg. A szov­jet nép szilárd társadalmi-politikai és esz­mei egységbe kovácsolódott, megbonthatat­lan egysége szeretett kommunista partja, annak Leonyid Brezsnyev, a nagy Lenin hűséges követője által vezetett Központi Bizottsága körül." „A zzovjet emberek a társadalmi élet minden területen új sikerekkel, a kommu­nista építés tarveinek megvalósításáért ki­fejtett céltudatos alkotómunkával kö­szöntik a nagy ünnepet" — hangoztatja a határozat. A dokumentum méltatja a Nagy Októberi Porradalom szerepét, amely szét­aúzta a társadalmi és a nemzeti elnyomást, megnyitotta az önálló fejlődés útját Orosz­ország minden népe előtt, A szövetségi ál­lani megszületésében döntő szerepe volt az OSZSZSZK-nak, amely körül önként tö­mörült a többi szovjet köztársaság. Ugyan­csak történelmi érdeme van a sok nemze­tiségű lenini bolsevik pártnak, amely ideo­lógiájában, politikájában, szervezetében, tevékenységének minden elvében mélysé­gesen internacionalista volt. A kommunista párt körül e Szovjetunió­ba tömörült népek forradalmi küzdelmé­nek eredményeként felépült a fejlett szo­cialista társadalom — hangoztatja a KB állásfoglalása. Az országban létrejöttek a fejlett szocialista társadalmi viszonyok, alapvetően kiegyenlítetten fejlődött a szov­jet köztársaságok gazdasága, biztosították valamennyi nép és nemzet jogi és gyakor­lati egyenlőségét. Létrejött egy új történel­mi közösség: a szovjet nép. A határozat részletesen izól a fejlett szo­cialista társadalom helyzetéről, feladatai­ról. megállapítva, hogy a Szovjetunió erős ipari hatalom, mágusán gépesített mező­gazdasággal. élen járó tudománnyal, kul­túrával. A pártnak a XXVI. kongresszu­son elfogadott irányvonala valamennyi köztársaság anyagi és szellemi pqtenciál­jának fejlődésére Irányul, s ugyanakkor azt ls előirányozza, hogy mindezt maxi­málisan használjak fel az egész ország harmonikus fejlesztésére. A határozat rámutat: tovább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom valameny­nyi osztálya, társadalmi csoportja, ami a fejlett szocializmus körülményei között elvezet az alapvetően osztálynélküli tár­sadalmi szerkezet létrejöttéhez. Részlete­sen szól a dokumentum az SZI<P-nnk és a zzovjet államnak a fejlett szocialista tár­sadalomban mind szélesebb alapokon össz­népivé váló szociális politikájáról ls. Le­Közelgő évforduló Hz SZKP KB határozata szögezi: a hetvenes években megvalósítot­ták az ország történetének legnagyobb ará­nyú életszínvonal-emelési programját. A társadalmi-gazdasági fejlődésben, az em­berek anyagi és kulturális színvonala eme­lésiben elért korszakos eredmények mel­lett a párt világosan látja a problémákat, a fennálló nehézségeket és hiányosságokat is, és megszüntetésükre mozgóaítja a kommunistákat, a dolgozókat — hangoz­tatja egyebek között a határozat. A Szovjatunió létrejöttével minden nép és nemzet számára megnyílt a lehetőség tehetsége, képességei kifejlesztése, kultú­rája felvirágoztatása előtt. A fejlett szo­cializmus talaján növekszik és erősödik a szovjet nép egységes kultúrája is, amely magában foglalja u nemzeti kultúrák ál­talános eredményeit és jellegzetes hagyo­mányait, sokoldalú, a nemzeti megjelenési formákat, az internacionalista szellemet és lel leget tekintve. A dokumentum a szocialista demokrácia elmélyülésével foglalkozva, méltatja a Szovjetunió, illetve az egyes köztársaságok új alkotmányának Jelentőségét. Az alkot­mány tükrözi a szovjet társadalom gazda­sági, társadalmi ós szellemi életében be­következett változásokat, a szovjet állam mélységes demokratizmusát. „A Szovjet­unió tapasztalata bebizonyította: minél szélesebb körben fejlődik a szocialista de­mokrácia, minél demokratikusabb a társa­dalom élete, annál nagyobb erővel nyil­vánul meg minden nép éa nemzet dolgo­zóinak önkéntes, kölcsönös közeledése egy­máshoz." Ugyanakkor a határozat leszöge­zi hogy a demokrácia a szocializmusban elképzelhetetlen az erős, tekintélyes, a né­pek bizalmát élvező államhatalom, a szov­jet állam nélkül. Az élet tapasztalatai bi­zonyították be, hogy a Szovjetunió a szov­jet népek és nemzetek állami egyesülésé­nek dinamikus és hatékony formája, amely arra a történelmi szakaszra érvé­nyes, amelyben a szocialista államiság fo­kozatosan átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba. A határozat részletesen foglalkozik az­zal a vezető, irányító és szervező tevé­kenységgel, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja fejt ki a szovjet népek és nemzetiségek feJlesztese. „teftygrt,, ftfpyffc, . segük megszilárdítása érdeltében. Szol V imuirozat annak. fontosságáról, hogy á. part- és állami szervekben megfelelően tükröződjék az egyes köztársaságok nem­zeti összetétele, figyelembe vegyék nyelvi, kulturális, mindennapos igényeiket. Ugyan­akkor a párt harool a nemzeti szűklátókö­rűség eJJen, a lenini tanításhoz híven, ar­ra tanítja a dolgozókat, hogy bármiféle nemzetiségi problémákat osztályalapokrói közelítsenek meg. A határozat a továbbiakban a Szovjet­unió létrejöttének nemzetközi jelentősé­gével foglalkozik. Az élet Igazolta azt a lénin jóslatot, hogy aa ú.1 társadalmi rend teljesen új nemzteközi kapcsolatokat hoz létre, olyanokat, amelyek mentesek a tó­kés társadalomra jellemző megkülönböz­tetéstől, uralkodástól és elnyomástól. „A szocializmusra jellemző államközi kapcso­latok a legteljesebb formában a szocialista közösségben nyilvánulnak meg — szuve­rén, egyenjogú államok új szocialista ti­pugú közössége, amelyeket alapvető érde­keik és céljaik egysége, a marxista-—leni­nista eszme kovácsol össze, az elvtársi szolidaritás és kölcsönös segítség, u min­denoldalú együttműködés szálai fűznek egybe." A határozat méltatja azt a szerepet, amelyet a szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai töltenek be. Tevé­kenységük révén válik lehetségessé, hogy összehangolják a szocialista országok közös és nemzeti érdekeit, sikeresen oldják meg a fejlődéssel Járó ellentmondásokat és ne­hézségeket, biztosítsák minden egyes or­szág és az egész szocialista közösség előre­haladását. Ezt a célt megbízhatóan szol­gálja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa ós a Varsói Szerződés szervezete — hangoztatja a dokumentum. A határozat méltatja a szocialista orszá­goknak az új társadalom építésében elért eredményeit, s leszögezi: a vjlágszacializ­mus nemzetközi tapasztalata egyúttal an­nak a lenini gondolatnak az igazságát is bebizonyította, hogy a szocializmushoz ve­zető út bonyolult lesz. „Nem lehet számí­táson kívül hugvni azt. hogy az új társa­dalmi rend építése nz imperializmus állan­dó gazdasági, politikai, katonai és ideoló­giai nyomásának körülményei között meav végbe — írja a KB határozata. — Ott. ahol az imperializmus aknamunkájához hozzájárulnak a belpolitikában elkövetett hibák, helytelen számítások, tala.it talál az idegen, szocialistaellenes erők aktivizáló­dása, A gyakorlat bizonyítja be. milyen fontos a hatalmon levő kommunista oárt számára az. hogy gondoskodjék tömegkap­csolatajnak megerősítéséről, kiegyensúlyo­zott, realista politikát folytasson, interna­cionalista szellemben nevelje a dolgozó­kat, idejében és határozottan verje vissza a szocializmus ellenfeleit, erősítse szolida­ritását .a testvért-,.államéval" — határozat, Méltatja a szocialista államok szerepét a békéért, és a népek biztonságá­éit "Vívott küzdelemben, aláhúzza fcazdB- " sági, ideológiai, tudományos ós kulturális együttműködésük fontosságát, a gazdasá­gi Integráció fejlődését, megállapítva: ma­ga az élet szabta meg a testvéri országok számára azt 3 feladatot, hogy gazdasági politikájuk egyeztetésével egészítsék ki tervkoordinációjukat. „Az SZKP következetesen állást foglal amellett, hogy a szocialista közösség erő­sítse tovább szolidaritását a nemzetközi kommunista, munkás- és felszabadító pio/ galom minden osztagával." A határozat erről szólva hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió együttműködik u felszabaditási moz­galmakkal, harcol u gyarmatosítás, az új­gyarmatosítás, a faj üldözés, a gazdasági és és politikai diktátumok ellen, küvetkezete-. sen támogatja az el nem kötelezettek moz­galmának tmpertulistaellenes hagyomá­nyait, gyakorlati segítséget nyújt a fejlődő országoknak ahhoz, hogy demokratikus alapokon alakítsák át a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokat. „A Nagy Október által megnyitott úton ma a Szovjetunió népeivel együtt a vi­lág különböző országaiban sok tzázmulió­an haladnak. Nincs és nem is lehet olvan Út a szocializmushoz, amely megkerüli a marxizmus-leninizmus által feltárt, a Szovjetunió és a létező szocializmus orszá­gainak tapasztalatai, a forradalmi küzde­lem és a szocialista alkotómunka nemzet­közi gyakorlata által igazolt általános tör­vényszerűségeket. de nem lehet ezen az úton előrehaladni úgy sem, hagy nem ve­szik sokoldalúan számításba minden egyes ország nemzeti sajátosságait" — hangoz­tatja a határozat „Most, amikor az imperializmus, minde­nekelőtt az amerikai imperializmus politi­kája következtében kiéleződött a nemzet­közi helyzet, az egész emberiség sorsára nézve elsőrendű fontosságú, hogy aktívan valósítsák meg azt a lenini békestratégiát, amelyet pártunk és államunk képvisel" — szögezi le az SZKP KB állásfoglalása amely az SZKP XXVI. kongresszusán a nyolcvanas évekre kidolgozott békeprog­ramról szól. „A Szovjetunió senkire sem kényszeríti az államrend bármiféle olyan sablonját és modelljét, amely számításon kívül hagyná az egyes országok sajátosságait — folyta­tódik a határozat. — A Szovjetunió léte­zésének tényével, az új típusú társadalmi ós nemzetiségi gyakorlatával a kapitaliz­mus számára megoldha! tlan, bonyolult problémák megoldásának példájával gya­korol mindinkább növekvő hatást a tör­ténelem menetére." A határozat befejező része részletesen szól a Szovjetunió létrejöttének 60. évfor­dulójával kapcsolatos feladatokról, teen­dőkről, külön kiemelve az évforduló tisz­teletére indított szocialista mynkaversenv fontosságát. Feladatul szabja meg, hogv fejlesszék tovább az eszmei-politikai, a hazafias és tnternaotonalista nevelőmun­kát, árnyaltan ós világosan propagálják a ,, szocialista úpUŐPWnfca (jürtép^wá,^^- , nyelt, vívmányait Részletezi a politikai munka feladatait, külön kiemelve a naolo­'-hhllzmuR ellen Wvotf tíártí -fontősséfját inJf* kommunisták feladata, hogy állhatatosan erősítsék a szovjet nép egységét és össze­forrotUágát — állapítja meg'a többi kö­zött a dokumentum, amely arra szólítja fel a kommunistákat, a KomszomoJ tag­jait, az ország minden népének és nem­zetiségének dolgozóit, hogy gz SZKP XXVI. kongresszusa határozataínak ered­ményes megvalósításával köszöntsék a Szovjetunió létrejöttének évfordulóját TISZTOGATÓ AKCIÓ IIAMABAN Bejrútba érkezett jelenté­sek szerint Hamu városabu a hadsereg tlzennyolcudik napja folytatja felőrlő akció, ját a „Muzulmán Teatvé­r»k"-nek magukat a város­ba befészkelt fegyveresel ellen, akiknek számát 4— ftOU-ra teszik. A súlyosabb károk elkerülése vágott a hadsereg lassú ütemben, módszeresen fulytstja fel. göngyölítő műveletét a láza­dók ellen, akik automata fegyverekkel, páncéltörő rakétákkal, mozsárágyúkkal állnak ellen. A yaros fölött még mindig sűrű füst go­molyog. ÜJABB ÖSSZETŰZÉSEK TKIPOLIBAN Libanon második legna­gyobb városúbun. u Bejrút­tól 60 kilométerre északra fekvő Tripoli kikötővárosban kiújultak a fegyveres össze­tűzések különböző helyi mi­líciák és az arab békefenn­tartó erők szíriai egységei között. Mindkét oldalról előbb könnyű., majd nehéz­fegyvereket vetettek be. Az utcai harcokban barikádokat emeltek, és ágyúzták a vá­ros több negyedét Halálos áldozatokról nem érkeztek jelentések. ROBBANÁS Pénteken pokolRép rob­bant az Aeroflot washingto­ni képviseleténél, A robba­nás következtében az épü­letben Jelentős kar keletke­zett, de szerencsére szemé­lyi sérülés nem történt. Berezeli A. Károly Apa és anya Qfl — A fiammal beszélt? — tört ki Izgatot­•*"« tan uz usszony, s éhes szemét rátapaszlot­ta az ifjúra, mintha irigyelné azért a látvá­nyért. amelyben része volt. —- Nem, azaz hogy igen — nvelt egyet Vetró. mint aki nehéz helyzetbe került. — A dolog nem egyszerű, s ezért egy kis türelmet kérek. Arcán látszott, hogy összeszedi minden erejét ós higgadtságát, mielőtt rátérne a tárgyra. — Én nem tudtam , hogy önök Ilyen _ bo­csánatot kérek e kijelentésért — tiszteletreméltó és megnyerő szülők... Ha tudom, mindezt in­kább levélben közöltem volna .Valóban nehéz feladatra vállalkoztam, de mogt már túl kell lennem rajta ... —- Azt akarja mondani — szólalt meg reked­ten Gárgyun —. hogy a fiam égy kivételesen sötét gazember? Az asszony üjra a szívéhez kapott, hátrudőlt. rpert érezte, hogy rosszul lesz a feszültségtől. — Nem. kérem, egyáltalán nem. Hiszen éppen ez az... De ne vágjunk a dolgok elé. Mikor megtudtam, hogy a börtönben magyar fogolv is van, enRudélyt kértem n börtönigazgulósúgtól. hogy néhány szót váltsak vele. Az Igazgató, készségesen megadta, s egy fegyőr kíséretében beszélhettem is az illetővel, vagyis Gárgyán Pé­terrel. — Nagyon sovány? — rebegte elhalóan az asszony. — Nem. kérem. Erős. tagbaszakadt, kissé zö­mök fiatalember .. — így megváltozott? — hüledezett Annuska, egyre reménytelenebbtíl. Vetró újra nagy lendületet vett, hogy végére Jusson a dolognak. • most kissé gyorsítva foly­tatta: — Ez a fiatalember kért meg .hogy keressem fel önöket feltétlenül, s közöl lem azt. hoav ó nem Oárgyán Péter A férfi felugrott — Hát kicsoda? — Közönséges gonosztevő, aki az idegenlégió­ban Ismerkedett össze az önök fiával, s miután megszerezte az ő iratait, az ő nevében követte el gaztetteit. Erre azért volt szüksége, mert kö­rözött egyén vpll, t> oka volt megszabadulni a saját nevétől. Gárgyán, akiben az egész szörnyű és szégyen­letes év minden szorongása egy kjssé felenge­dett, újra meg akart szólalni türelmetlenségé­ben, de Vetró leintette: — Szeretném végig elmondani,.. Engem ls felkavart a dolog, mert a gonosztevő igen töre­delmes volt, s azt is bevallotta nekem, hogy Uárgyan néven új életet akart kezdeni, de kép­tejen VQU rá. . Visszaesett... De önök miatt bántotta a lelkiismeret.., Persze, furcsa, hogy egy Ilyen elvetemült, vásott egyénben lehet va­lami Jobb érzésnek is helye... De egy levelet kapott önöktől... — Levelet? — pattant fel elképedve Gárgyán. — Ml ntm írtunk! — En írtam — pityereden el Annuska. — Én.,, Titokban, mert nem értettem, hogv A miért nem ir... Hiszen azt a gyilkosnak ls meg­engedik .. Gárgyán hüledezve mérte végig az asszonyt, de néni volt Jdeie botránkozni, niert Vetró, meR­érezve u feszültséget, gyorsan folytatta: — Szóval: az a levél meghatotta ,, Persze, az anyui könnyek.,. S azóta állandóan azon törte a tejét, hogy saját maga leleplezése nélkül, ax igazságot az önök tudomására hozza... En ls szavumut adtum, hogy csak önöknek szólok er­ről, Hiszen a tényeken már úgysem változtat­hatunk .,. S őszintén megvallva, éppen krimi­nológiai szempontból érdekelt a gonosztevő bűn­tudata ... — fűzte még hozzá, kissé tudáléko­san. — S miért kell ezt neki most Is titokban tar­tania? Hiszen ez magu Is gonoszlettl — Ideges­kedett egvre türelmetlenebbül Gárgyán. — Mert ha felfedik őt. korábbi, vagvis salát neve alatt elkövetett bűnei alapján esetleg, sőt valószínűleg halálra ítélik. így uz önök fiának neve menti meg fit a kivégzéstől.,, — De hát Péterrel ml történt akkor? — me­redt rá hirtelen föleszmélve az asszony, mint aki valami Iszonyú sejtelemre ébred. A fiatalember maga Is lesújtva ült ott, éppen ezért gyorsan és kissé szárazon bökte ki: — Meghalt. Még Afrikában, egy váratlan cse­tepaté közben — fűzte hozzá, hogy enyhítse a szörnyű kijelentés ridegségét, S betöltse a hirte­len támadt borzalmas csöndet. — ÚJ garnizon­óu helyezték őket. s mielőtt bárkit megismerhet­tek volna, egy váratlan gerillatámadás közben elesett. A névcsere az ú.| környezetben senkinek sem tűnt fel,,. — Tehát meghalt — nyögte a férfi, « bele­roskadt a szeklje. — Péter meghalt,,. Az as­szonynak csak a szájú mozgott hangtalanul, dc úgy, mintha Idegen puruucsnuk engedelmesked­ne. Szemét lehunyta, s könnyek szivárogtuk ki H pillája alól. Minden reménykedése, önáltatása kárba veszett. Péter, az egyetlen fiú. holtan lek­szik kint a sivatagban, s Idegen név jelöli a sír­ját. Ez több, mint amit el lehet viselni. Vetró kínosan mocorgott a széken, nem tud­ta, mit mondjon ezek után. A vigasz sután hang­zott volna, de mégis megpróbálkozott vele. ön­kéntelen részvétből. — Tudtam, hogy nagy fájdalmat fog okozni ez a leleplezés... De hu önök abban a Íriszem­ben éltek, hogy a fiuk gonosztevő, akkor ez sem sokkal megrendítőbb ... Gárgyán fáradtan, s egy kis hálával pillan­tott rá. Valóban, neki ez a nagy szomorúság elégtétel. Mér nem kell szégyenkeznie, s nem kell önmagát és a feleségét vájkálniu, hogy u hűn titkos csiráira akadjon. A fiút nem kell inegtagudni és száműzni önmagából, bár mind­össze csak az emlékének áldozhat. Lesújtott volt és megrendült, de azéri valami különös, szinte patetikus emelkedettséggel szólalt meg újból. s. kissé önmagát is megnyugtatva, egy élet értel­mének Igazolásául jelentette kl: — Akkor az én fiam mégsem hozott rám szé­gyent ... 8 ha szerette Is a kalandos életet, mindvégig becsületes maradt... Becsületes, mint mi, ketten .,, Az asszony fölemelkedett, s néhány pillanatig döbbenten nézett férjének majdnem mosolvgó, átszellemült arcába, mint aki képtelen felfogni az önámításnak e férfias módját, aztán megvető kétségbeeséssel, az unyuúllut legbelsőbb sérelmé­nek szinte gyűlölködő visszautasításával ordí­tottál — De nem él.,. De nem él... — 8 kitöri be­lőle a reménytelen zokogás. fVépe.J

Next

/
Thumbnails
Contents