Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

72. évfolyam 42. szám 1982. február 19., péntek Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A városi tanács vb üléséről jelentjük Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta soros ülését. Az elő­terjesztések sorában jóváhagyta a lakáskiutalási, lakásérté­kesítési névjegyzéket; a szegedi remiz második építési üte­mének beruházási programját; tájékoztatót fogadott el az építési szolgálat létrehozásáról, s napirendi pontként tár­gyalta az orvosi ügyeleti szolgálat működését, az 1981-ben végzett pénzügyi, gazdasági ellenőrzések tapasztalatait, va­lamint a tervosztály munkájáról szóló beszámolót. Tovább fejlesztik az építési szolgálatot Még tavaly novemberben állást foglalt a végrehajtó bizottság, hogy a magánerős lakásépítés támogatására építési szolgálatot kell létre­hozni Szegeden. A szolgálat január 1. óta működik az 1KV szervezetében, és egész sereg díjmentes szolgálta­tást végez az építkezőknek. Díjmentesen ad tájékoztatást a telek beépítésével kapcso­latos kérdésekre a szabályo­zási és rendezési tervek alapján; az építési telkek tartós használatbaadásával üsszefüggésben jegyzéket készít és közszemlére bo­csátja, a telkek beépíthető­ségével kapcsolatos részletes hatósági, műszaki előírások­kal; javaslatokat tesz aján­lott tervek felhasználására és a célszerű építési techno­lógia alkalmazására; műsza­ki tanácsokat ad házilagos kivitelezés esetén; tájékoztat az építési hitelekről. A szolgálat haszna rend­kívül* gyorsan bebizonyoso­dott, így máris felmerült a továbbfejlesztés igénye. A következő új szolgáltatások bevezetését tervezik — eze­ket már díjazás ellenében: ajánlott tervek árusítására, kisebb lakóépületek tervezé­sére és ajánlott tervek adaptalására, építési és egyéb hatósági engedélyek beszer­zésére, a hitel megszerzésé­hez szükséges iratok és ok­mányok előírás szerinti ösz­szeáilítására és továbbításá­ra is kiterjeszti tevékenysé­gét. Ezt a szolgáltatáskört akkor tudják bevezetni, ha az árhatóság jóvá hagyja a díjtételeit. Ugyancsak kiegészítik a szolgáltatások körét a koo­perációs partnerekkel való együttműködésre — azok hajlandóságával arányosan. Ez azt jelenti, hogy tervezik kisgépek és segédszerkezetek kölcsönzését, a kölcsönző vállalattól az építőhöz és vissza való szállítását; az anyagellátást elősegítendő együttműködési megállapo­dásra kíván lépni a Tüzép, a Vidia és a Delta vállala­tokkal, az anyagszállítás jó megszervezése érdekében pe­dig szállító cégekkel. Közre­működik a szolgálat a to­vábbiakban közműépítő tár­sulásol? szervezésében, jzak­irodálöm, ajáriloítt tervek, szakkönyvek, múszaki és ha­tósági előírásokat tartalma­zó információs és propagan­daanyagok terjesztésében, ér­tékesítésében. Házilagos ki­vitelezések múszaki vezeté­sét is felvállalja és múszaki ellenőrzést is folytat. Idén még csak Szeged köz­igazgatási területére terjed ki a szolgálat működése, a szegedi járási hivatallal foly­tatott tárgyalások eredmé­nyeként azonban jövőre már a járás községeinek lakossá­ga is fokozatosan igénybe, veheti. 3ól működik az ügyelet Az orvosi ügyeleti szolgá­lat működésének áttekintése során a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az egész­ségügyi integráció megvaló­sításával megújult és korsze­rűsödött a szegedi ügyeleti szolgálat és annak rendsze­re. Az ötnapos munkahét be­vezetése viszont újabb fel­adatokat hozott: az igénybe­vétel hétvégeken növekedett. A Kórház-Rendelőintézet ezért a kórházban két négy­ágyas felvételi részleget ala­kított ki. Ez a forma rövid idő alatt is bizonyította hasznosságát és életképessé­gét. Lassú emelkedést fi­gyeltek meg a hétvégi be­tegforgalomban a gyermek­ellátásban is. A járóbeteg­ellátás ügyeleti, készenléti szolgálata Szegeden közpon­tosított. A körzeti orvosi központi ügyelet munka­rendje és ideje megváltozott, a közelmúltban a szabad szombatokat illetően. Szom­baton csak a központi ügye­leti szolgálat nyújt ellátást, melyet gépkocsikkal és rá­dió adó-vevőkkel láttak el. Érdemes megjegyezni a lakosságnak: szombatonként 8—12 óra között a Budapes­ti körúti tarjáni és a Zöld Sándor utcai rendelőben is fogadnak betegeket; lakásra azonban csak a központi ügyelet száll ki. Fogászati ügyeletet a Zöld Sándor ut­cában tartanak, munkanapo­kon 22 órától reggel hatig, munkaszüneti napokon reg­gel 7-től másnap reggel 7-ig. A gyermekorvosi ügyelet rendje a következő: munka­napokon 13 órától 19 óráig a Lenin krt. 20. alatti ren­delő fogadja a betegeket, majd 19 órától éjfélig a gyermekklinika ambulanciá­ja. Éjféltől reggel 7 óráig á gyermekkórház és a gyer­mekklinika látja el az or­vosi segítségre szoruló gyer­mekeket. Munkaszüneti na­pokon 8—14 óra között a Lenin krt. 20. alatt lesz el­látás, utána a gyermekkli­nikán. A szabad szombatos rendszerben a központi gyer­mekügyelet székhelye e na­pokon ugyancsak a Lenin krt. 20-ban érhető el. A tanács végrehajtó bi­zottsága a járóbeteg-ügyeletí szolgálat szervezeti rendjét jónak, alkalmasnak minősí­tette, de kifejezte afölötti elégedetlenségét, hogy az ügyeleti szolgálat elhelyezé­si körülményei nem követ­ték megfelelően a fejlődést. Ezért a jelenlegi ötéves terv­ben bővíteni és korszerűsíte­ni kell a központi ügyeleti helyiségeket, gazdagítani kell azok műszerezettségét, csök­kenteni kell a zsúfoltságot, lehetőség szerint centralizál­va a járóbeteg-ellátó ügye­leteket. Ünnepség Budapesten Csütörtökön a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nöksége ünnepségen emléke­zett meg a magyar—szov­jet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés aláírásá­nak 34. évfordulójáról. Esti Béla, az országos elnökség tagja méltatta a szerződés jelentőségét a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlődésében. Az ünnepsé­gen felszólalt Ivan Oszipo­vics Zsukov, a Szovjetunió magyarországi nagykövet­ségének tanácsosa, aki ha­zánk és a Szovjetunió köl­csönösen előnyös. gyümöl­csöző együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. (Az évforduló alkalmából Moszkvában ünnepséget tar­tottak, melyet lapunk 2. ol­dalán ismertetünk.) Lázár György fogadta Jose Ramon Fernandezt Magyar—kubai tárgyalások Megkezdődtek a magyar— kubai gazdasági tárgyalások. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke csütörtök dél­után a Parlamentben fogad­ta Jose Ramon Fernandezt, a Kubai Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, aki a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság társelnökeként a bizottság 11. ülésszakára ér­kezett hazánkba. A megbeszélésen részt vett Jose A. Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete is. A két delegáció plenáris ülésén Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Jo. se Ramon Fernandez, a bi­zottság társelnökei vezetésé­vel áttekintették gazdasági kapcsolataink alakulását az előző ülésszak óta eltelt időben, értékelték a két or­szág közti árucsere-forgalom eredményeit és feladatait, beszámolót hallgattak meg a műszaki-tudományos együttműködés fejlődéséről. (MTI) Mezőgazdaság '82-ben TervMyezIclés Ha együtt lüktet is pulzu­sunk az országéval, mégsem érezhetjük annyira magun­kénak a gazdaságok eredmé­nyeit — s nem is vállalunk akkora részt a kudarcból —. mint azok. akiknek dön­tésétől. elhatározásától mind­ez függ. Elsősorban a dol­gozó. a mindennap helytálló ember cselekedetén múlik, hogy úgy halad-e a szekér, mint ahogy szeretnénk. De nem szorulnak hátra a ter­hek cipelésétől azok sem. akik a fő irányt kiielölik, döntenek mások helyett, ne­vükben. Ezért gyakorta megbeszélik a tennivalókat. Ilyen feladatokat egyeztető tárgyalást tartottak tegnap, csütörtökön Szegeden. a me­gyei tanács épületében A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és a Csongrád megyei tanács képviselői hangolták össze a mezőgazdaságra vonatkozó országos és megyei elkép­zeléseket. Ismertették az eredményeket, és körvona­lazták a tennivalókat. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Szabó Jánosné elnök­helyettes az idei tennivalók ismertetése előtt vázolta az elmúlt évi gazdálkodás fő tapasztalatait. Mint ismeretes. Csongrád megye termelő- és szakszó­Csatornázás Észak' Újszegeden Mint lapunkban már hírt adtunk róla. Észak-Üjszege­den megkezdődött az ezer lakásos társasházakból álló telep építése. Néhány hónap múlva az első elkészült la­kások kulcsait átvehetik a boldog tulajdonosok. A la­kásokkal egyidöben építik a szennyvízelvezető csatornát. Fotóriporterünk, Nagy Lász­ló a DÉLÉP-nél dolgozó Gémes Károly brigádját kapta lencsevégre munka közben. A főgyűjtő csator­nából már 800 méter hosszú szakaszt megépítettek, vetkezetek állami gazdasá­gai a korábbinál nehezebb gazdálkodási leltetelek kö­zött is eredményes eszten­dői hagytak maguk mögött. A növénytermesztőket súj­totta a szokottnál lényegesen jobban az időjárás. Viszont segített, hogy a gazdaságok­nak több volt a pénzük, mint korábban. Ez ió alapot adott az induláshoz. de nem annyira, hogv a terve­zett háromszázalékos növe­kedést el tudták volna érni. Főleg a gabona- és a ku­koricaföldek termettek ke­vesebbet a kívántnál. A zöldségtermesztők nem fog­tak akkora területet, mint 80-ban, s a szüretelőknél se teltek valami gvorsan a vödrök, a puttonyok. Az ál­lattenyésztők erőfeszítéseit siker koronázta, több lett a bevételük, mint amennyire év elején számoltak­Szóbeli kiegészítőiében említette az elnökhelyettes, hogv sok ió szakember dol­gozik a gazdaságokban, de még mindig kevesebb a kel­leténél. Tavaly a téeszek­ben 3750, a7. állami gazda­ságokban 4200 forint volt az átlagkereset. Nőttek a kü­lönbségek az erős és a gyen­ge téeszek között, s a szak­szövetkezetekben kevesebb lett a nyereség. Az élelmi­szeripari vállalatok terme­lési értéke hat százalékkal növekedett. Egyes vállala­tok között nagvok az eltéré­sek. míg például a Szegedi Konzervgyár maidnem meg­háromszorozta a nyereségét, addig ez a szentesi baromfi­feldolgozónál felére csök­kent. Az idén semmivel sem lesz könnyebb dolguk a gazdálkodóknak a tavalyi­nál. Bár előny, hogy a szép hosszú őszön minden esedé­kes munkát elvégeztek. s már a kora tavaszi tenni­valókból is egypárat. Erre is figyelemmel terveznek a gazdaságokban nénv-öt szá­zalékos termelésnövekedést. Főleg a gabonaföldek termé­seire számítanak Ezért öt­ezer hektárral több kalá­szost vetettek. A tervek ösz­szeállításánál figyelembe vették a kisgazdaságok vár­ható bevételeit is. Ezután szó volt a fehérje­kutatásról, a gabonatárolók­ra beérkezett pályázatok el­bírálásáról az ólaira meddő kutak átállításának lehető­ségeiről. a Szegedi Konzerv­gyár beruházásairól, az át­menetileg megsegített tée­szek jövőjéről, az ősziba. rack- és az almaültetvé­nyekről. a talajrendezés munkáiról, valamint a nem­rég szocialista vállalkozásba fogott szentesi Felszabadu­lás Tsz' munkájának meg­ítéléséről. Elmondta véleményét a mezőgazclasáa múlt évi eredményeiről és az idei tennivalókról dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja. a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára is. Ki­tért több megoldatlan kér­désre is. Többek között — az elmúlt, évben a hasonló megbeszélésen szorgalma­zott — fehérjekutatás ered­ményeire. A szegedi kuta­tók erőfeszítéseket tesznek a külföldről behozandó fehér­jetakarmány hazaival való helyettesítésére, de azt ta­pasztalták. hiába az erőlkö­désük. nem fordítanak rá­juk kellő figyelmet. Említette még az első tit­kár, hogv egy korábbi föl­mérés szerint a megvei té­eszekben van lehetőség a fehérjedús takarmányok ter­mesztésére. Bizonyára a gazdaságok nincsenek kellő­en érdekeltté téve. hogy szó­ját és lóbabot vessenek. A paprikatermesztők és a föl­dolgozó vállalatok ismert gondjairól fölvetett kérdés­hez fűzte a megyei pártbi­zottság első titkára: nem szabad töménytelen dolgok­ba kényszeríteni a termelőt, csak annyit érdemes ter­meszteni. amennyit át. is tudnak venni. Az élelmiszeripari vállala­tok gond iát növelte. hogy sokáig vaiúdott. megsz.ún­nek-e a trösztök vagv sem. Mindaddig, míg erről vég­leges döntés nem született, a vállalatok nem tudtak ön­állóan cselekedni. Dr. Komócsin Mihály a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztály beszámolóiát annyival egészítette ki. hogv a ió gazdálkodás a terület­tel való ésszerű gazdálko­dást is jelentett. A terme­lésre fogott földeket az ed­digieknél jobban használ­ják. Főleg a javított par­cellákon látni ennek hasz­nát. Felgvőn. Tiszaszigeten, ahol elvezették a belvizet, az eddigi veszteségeket nve­reség váltotta föl. A népi­gazdaságnak térül meg ez a befektetés. Kiemelte dr. Komócsin Mihály, hogy a gazdaságok amikor szükséges, elcserélik a földjeiket, de még mindig (FolutotÁs c X oldalon.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents