Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

4 Kedd, 1982. febrnár 18. II szovjet hadsereg harca | Béresek, szolgálók Szeged felszabadulásáért Hagyományok Tápén 1

A szovjet hadsereg " 1944. október 6-án kezdte meg Magyarország íelszabaditásara irányuló hadászati hadműveletét, amely ót nap alatt Szeged felszabadítását eredményezte. Azt a hősi harcot követjük nyomon. amelyet a szovjet hadsereg vívott a város felszabadításáért, és ezzel megtelemtette n lehetőséget a nagy történelmi átalakuláshoz. A város felszabadításáért folyó harcot nem azonosan ítéli meg a helytörténetírás es az eredeti dokumentumokra támaszkodó szovjet katonai szakirodalom, illetve az erre építő magyar országos hadtörténeti irodalom. A helytörténeti írók az előzményeket és a közvetlen harci cselekményeket szétválasztják. de helyesen a folyamatosság megszakítása nélkül. A városérj folyó harcot így október 9—10-re teszik, amely nyilván csak szűkebb értelemben jelentette a „szegedi csatát", és bizonyos értelmezésbeli különbséget. hangsúlyeltolódást okoz. Az ország egész felszabadulásával foglalkozó szovjet és magyar feldolgozások a szovjet hadműveleti terveket figyelembe véve tág fogalomként kezelik, és legalább 20—.10 km-es körzetben folyó harci cselekményt a városért folyó harcként értelmezik. Ez a hadműveleti tervekben így is szerepelt, ezért Szeged tói északra és délre létrehozott hídfőket is a város bekerítésére irányuló átkaroló hadmozdulatnak tekintik. Így a városért folyó harc kezdetét mi is 1944. október 6-ra tehetjük, amelylyel elindult az átkaroló hadmozdulatok előkészítése, 'a Tisza vonala Irányába indított támadás súlypontjainak kialakítása • Minaszjon es Zaharw szovjet katonai szerzők tanulmányaikban fontos tényezőként említik meg, hogy a szovjet csapatok gyors előrenyomulása miatt a magyar csapatok nem tudtak összefüggd és műszakilag előkészített védelmet kiépíteni a déli országhatár vonalában. Csak tábori típusú védelmet építettek. amely mélysegében nem tagolt lövészárok-rendszerhez kapcsolódott. Ennek áttörése a szovjet hadseregnek nem is okozott nehézséget. A magyar és német hadműveleti tervekben fontos szerepet játszott a Tisza vonalának védelme és megtartása. hogy egy esetleges viszFebruár 23-a a szovjet hadsereg napja. A közelgő évforduló alkalmából közöljük Kanyó Ferenc tanulmányának részleteit, amelyek a Szeged fölszabadításáért vívott harcokról, körülményeiről szólnak. szavonulás utón innen mehessenek át támadásba, ezért terveiknek fontos része volt, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok átkelését sávban a Tiszán. így Szeged védelmének kiépítésében a Tisza és Maros töltésvonalát az zel biztosították a Debrecen újszegedi kamaratöltést — irányába támadó csapásmegy ar tanulmányok egyaránt úgy értékelik, hogy ebben Szeged felszabadítása hadműveleti cél volt. Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka döntése „pontosan megjelölte azokat a legfontosabb hadműveleti objektumokat, amelyeket a szovjet csapatoknak el kellett foglalniuk: Kolozsvárt, Szatmárt, Nagyváradot és Szegedet". Továbbá, mintegy 110 km-es néhány harcászati hídfőállást is birtokba kellett venniük a Tiszán. Ezmint természetes akadályt — figyelembe vették. Miután kevés idő állott rendelkezésre, a védelem támpontok és ellenállási csomópontok állt, amelyet désekben és a városban is létesítettek. A legfontosabb támaszpontokat nagyszámú tűzfegyverrel és főképpen rő csoportosítást, másreszt a 3. Ukrán Front 57. hadseregének belgrádi hadműveletét. Ez a terv Szeged elfogrendszeréból lalásának fontosságára utal, útkeresztezó- nemcsak a további terveket illetően, habár ezt döntőnek tekinthetjük. Éppen a szovjet szerzők műveiből ismerjük, hogy a német hadpáncéltörö eszközökkel lát- műveleti tervek is számolták el. Ez nem volt összefüggő, műszakilag kiépített és megerősített védelmi votak Szegeddel, és az itteni tiszai átkelési lehetőségekkel. Még a magyarországi nal, megépítését mégis, csak a felszabadító hadműveletek lakosság drasztikus mozgó- elótt a német hadvezetés sitásával tudták elérni. Szeged védelmi vonala az algyői hidtól a magyar—jugoszláv határig, a lúdvári szivattyútelepig terjedt. Ebben a 40 km távolságot átfogó, de nem összefüggő védelmi sávban jelentős katonai erőt összpontosítottak. A feltárt adatok szerint 55 ágyút (boforcokat. légelhárító gepagyúkat, 7 ^HÉ^H ágyút, majd később páncéltörő ágyúkat) helyeztek el, 54 géppuskafészek készült el (a ténylegesen harcba vetett géppuskák száma nem ismeretes, de ennél nyilván kevesebb volt) es 2331 lövészgödör, lövészteknő maradt a harcok után, amelyről nem állapitható meg, hogy melyikből harcoltak a támadók vagy a védők; avagy ingadozó harcokban, kölcsönösen is építették, használták ezeket. Szeged belső védelmi támpontjai kevésbé ismertek. Elsősorban a tiszai védótámfaJat hasznalták fel a védekezésnél, a klinikák elótt és a Stefániában, majd a város különböző pontjain ágyúütegeket állítottak feL A védelmi vonal kiépítése csak az ellenállási törekkidolgozta a „Cigánybáró" nevű hadműveleti tervet, mely szerint a szovjet csapatokat az erdélyi hegyek mögé kellett volna visszaszorítani. E végett csapásmérő csoportosítást akartak létrehozni Szeged körzetében a 29. német, a 4. és a 7. magyar hadtestből, valamint a 4. SS rendőr-pánnehézr- celgrónátos hadosztályból. A szovjet csapatok átütő erejű és gyors támadása miatt a csoportosításhoz éppen csak hozzákezdhettek. A budapesti hadművelet megindulása és Kecskemét elfoglalása előtt a német hadvezetés azt tervezte, hogy a Duna—Tisza közén áttöri a szovjet hadsereg frontját és Szeged irányába támad. Malinovszkij marsall idézi Friessner vezérezredesnek, a német „Dél" hadseregcsoport parancsnoka emlékiratából azt a megjegyzést, mely szerint a szovjet hadsereg „DélMagyarországon a részben menetből indított támadósóval néhány nappal megelőzte a német hadvezetés tei-veit. A német és magyar csapatok Szeged körzetébe irányuló támadása helyett most az egész arcvonalon védekezni kellett". Mindez jelvést jelezte, mert a saov- zl, hogy Szeged mielőbbi eljet hadsereg nagyerejű es más irányból jövő támadáfoglalása fontos volt a Tisza déli Vonala feletti ellenőrzés sa miatt nem is tudták hasz- megszerzéséhez és megtartánát venni. sához, A támadási hadműveleti is. tervet elemző szovjet és masót, ezen túlmenően Kanyó Ferenc (Foh/tatjuk.) Növényolajból hűtőfolyadék ÜJ termékkel bövfti gyartmanyklnálatót a tatai Kemobil Fa- és Vegyipari Szövetkezet. Az egyik újdonság. a növénvi olajból készülő Habitól F—17 nevű hűtőfolyadék a Budapesti Műszaki Egyetem vizsgálata szerint kiválóan helyettesíti a fémmegmunkálásnál — a szerszámok és az anyag hűtéséhez használt — ásványi olajai Szintén új termék a vízkőoldó, rozsdátlanitó, és algaölő hatású Hidrocorr. A szert, ió eredménnyel próbáltak ki a Komárom megvei Távhős zolgáltató Vállalat csőrendszerének megóvásában. A szövetkezet húszféle olyan adalékanyagot gyárt, ami importárut pótol és amit hozzávetőleg ezer vállalatnál használnak. A Kemobil gyártmányok egvik legnagyobb vásárlója a Dunai Vasmű. amelv évente 600 tonna kenőolajat és kétszáz-kétszázötven tonna korróziógátló anvagot vásárol a tataiaktól. Iparművészeti Múzeum A közelmúltban nyílt meg Moszkvában az Össz-Szövetségi Népi Iparművészeti Múzeum. Tágas termeiben már most több mint két és fél ezer kiállítási tárgyat tekinthetnek meg a látogatók. Az épület helyreállítása után újabb kióllítótermekkel gazdagodik a múzeum. A szakemberek fontos feladatnak tekintik a népi mesterek alkotásainak felkutatását és gyűjtését. Az ország különböző részeiből érkeznek a népművészeti alkotásokat tartalmazó postai küldemények. A jövőben a múzeum munkatársai vándorkiállításokat szerveznek a népművészek és a hivatásos művészek alkotásaiból. Ezen kívül tervezik a népművészet problémáival foglalkozó tudományos szimpóziumok, konferenciák rendezését is, továbbá egy mikrofilmes nyilvántartási rendszer létrehozását, amely tartalmazza a népi iparművészek legjobb mestereinek adatait és a legkiemelkedőbb alkotásokra vonatkozó Információkat. (APN) Tápén nagygazda — a szó kta dkus értelmében —soha lem volt. A múlt század végének tehetősebbjeit gazdaembörnek, első gazdának, vagy jógazdának nevezték. Szél Antal és Lele Ambrus szegénysorból „tornázta fő magát" olyannyira, hogy bérestartókká rukkoltak elő. Főként az 1879. évi „szögedi nagyvlz söprötte lé róluk a szögénységöt". A rét ármentesítését követően mindketten egyre nagyobb bérletet fogtak a Várostól, mely földet termőre foglak, laposabb részen halásztak. Az egyre sokasodó munkához mindig több és több dolgos kézre volt szükség. Szegénysorúak vállaltak hónapszámra, mások éves szerződéssel munkát, bérmunkát. Mindkét nagygazdának volt tanyája, ahova családos embert fogadtak, tanyásbérest ök egy esztendőre szegődtek, s ha meg voltak elégedve egymással, a szerződést a következő években újították. A ma 93. évét taposó Nagy Bence Pál édesapja, a múlt század végén Szél Antal tanyásbérese volt. „Apám évi kommenciója 1900-ban, de még l»04-ben is tíz mázsa búza. száz forint, egy hold kukorica, szabad jószágtartás, és szabad tüzelőhasználat volt". Ugyanazon időkben Pali bácsi hónaposgyerökként 10 koronát egy öltöny bársonyruhát és annyi csatosbocskort kapott, amennyit szétszaggatott. A tanyásbéres rendben tartotta a tanyát és környékét, gondozta a gazda jószágállományát, szántott, boronált, mindent csinált, ami következett. Vetni együtt vetettek a gazdával és az éves béresekkel. Főként nagy dologidőben nem egy hónapost is foglalkoztatott mindkét tápai gazda. Az 1900-as évek elején. néhány nem tápai születésű bérlő is megjelent a Tápai réten. Bérestartók voltak ekkor Bezdán Márton, Berger Mór és Kádár Ferenc. „Berger tekintetös úr a másik két bérlőhöz viszonyítva arany embör vót. Nála kilenszáznyócba vótam évesbérös. Ott kérőm tíz mázsa kimagolt, tiszta búza. száz forint, negyven kiló szalonna, hatvan liter kukorica, hatvan liter árpa volt a béröm, ami mellé kapott az anyám szappant, én mög égy pár keményszárú csizmát" Vasárnap hazajárhatott föltisztálkodni. Ugyanő 1906-ban Bezdán Márton juhosgazdához szegődött juhp ász tornak. Fizetségül kosztot és évj 10 koronát ka. pott. „Ott annyi eróstúrút mögöttem, hogy majd kilukadt az állkapcám". Amikor kitelt az esztendő. átment Kádár Ferenchez. ahol ugyanannyi bérért és kosztért a gazdálkodásban segédkezett. Ráadásként egy kocsi szolmát kapott, amivel Pali bácst anyjáék otthon, falubeli kis házukban fűtöttek. „Embömyúzó volt az öreg Kádár, nála nemigen töltötte ki az üdőt embör." Szél Antalnál és Lele Ambrusnál a béresek a szabadban. kinn a hatarban frostokoltak. De ebédet legtöbbször otthon, a gazda asztalánál ettek, mindenkor azt. amit ök is ettek. Hálóhelyük az istállóba épített priccs volt. Hajnalban fölérzott, abrakolt. lovat pucolt és készült a mezei munkára. Mire indultak, a gazdaasszony rakott ennivalót a mihálykaba. egy kis butellába. meg pálinkát. pedig az utóbbi nem volt az egyezségben. A hajdani béreséletre változó véleménnyel tekintenek vissza az egykori szolgalegények. Egy azonban bizonyos: nem volt szégyen! Erre utal az is. hogy a gazdalegények szinte kivétel nélkül a náluk szolgáló béressel cimboráskodtak, egyforma ruhában is jártak. Szegeden nem volt munkalehetőség. tápai szegényember örtilt annak, ha valamelyik gazda fölfogadta gyerekét szolgának. A legények katonaidőig béreskedtek. Igyekeztek ..szőrözni" (ez a szó csak ma jelent lopást!) egy kis földre, jószágra valót, hogy ha leszerel, legyen mivel nekiindulni az asszonykeresésnek. az életnek. IfJ. Lele József Kertészeti nagyüzemek Grúziában megkezdték az áttérést a nagyüzemi kertészetekre. Hatalmas kertekkel, gyümölcstárolókkal, csomagoló- és feldolgozó üzemekkel rendelkező gyümölcstermelő kombinátok működnek a gorlji, a kareli, a kaszpi körzetekben, s a dél-oszetyini autonom területen a Kartalinl-medencében. Az elmúlt évben a köztársaságban közel 500 ezer tonna gyümölcsöt termesztettek, csaknem 100 ezer tonnával többet, mint öt évvel ezelőtt A jelenlegi ötéves tervidőszakban még 15 nagyüzemi kertészeti kombinát létrehozását irányozták elő. Az új területek nagysága eléri a 20 ezer hektárt. így Grúzia gyümölcstermelése mintegy kétszeresére növekszik majd. - ,jrr. razassAh Koreck Ferenc es Molnár Zsuzsanna Magdolna, dr. Varga Imre és Szabó .Tuhausia Ilona. Kasza László és Nagy £va Kf cse-Nagy Sándor és Bánsz ki Zsuzsanna Erzsébet. Drahony Péter Pal és Tritz Katalin házasságot kötöttek. , SZtLZTM Csányi Lászlónak es Losonczi Ágnesnek László, Farkas Mihálynak és Dudás Erzsébetnek Gineta, Puskás Bélának es Kovács Eva Juliannának Béla Tamás. Bartók Tibornak és Debreczeni Ildikónak György, Dura Sándornak ég Kovács Zsuzsannának Sándor, Asztalos Imre Györgynek és Rácz Zsuzsannának Erika, tiniasz Istvaruiak es Lukács Margit Juliannának Attila. Makra Istvánnak és TüMtös Rozália Ibolyának Dantei, Molnár Istvánnak és Miskolcit Etelkának Róbert. Csikós Sándornak és Körmendi Gizellának Norbert, Kozma Istvánnak es Berkerr Eva Rozáliának Zoltán, Wei.nhoffer Ferencnek es Biczók Magdolnának Róbert Ferenc, Farkas Kálmánnak és Raez Jolánnak Norbert Richárd, Dobra Gyulának és Kerekes Franetsifca Mártának Cstlta, Takó Ferencnek és Szávai Erzsébetnek Tímea, Szűcs Attila Józsefnek és Jakabfy Zsuzsannának Attila József, Nagy Mihálynak éa Zombori Margitnak Ildikó, Tarcsí Károlynak és Tóth Ágnesnek Károly, Kószó Istvánnak és Bedő Erzsébetnek Attila, Harmatos Attilának és Barna Pályázat a falusi színjátszó csoportoknak A falvakban, a kis településeken működő amatőr színjátszó csoportok tevékenységét segítő pályázat előkészületein munkálkodnak a Népművelési Intézet és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa munkatársai. Az új kezdeményezés a fólklorisztikus elemeket, értékeket tartalmazó művek felkutatására, feltárására kívánja majd serkenteni az öntevékeny szinjátszómozgalom híveit. Mint a Népművelési Intézetben elmondták: a falusi színjátszó csoportok az ötvenes években élték fénykorukat, amikor színházpótló funkciót láttak el. E szerepük később a színházak kiterjedt tájoló programjával elhalványult, s a legtöbb településen ma csupán a Pávakörök tevékenykednek aktívan. Napjainkban viszont a falvakban, amikor az elvándorlás is szűnőben van, mind többen tudnak időt szakítani kulturális programokra. E lehetőséget kívánják felhasználni a színjátszó hagyományok felélesztésére, a folklórkincs újbóli kiaknázására. A kezdeményezés a GyőrSopron megyei Kimléből indult el: e község egyébként évek óta rendszeresen otthont ad a falusi színjátszó csoportok dunántúli találkozójának. A pályázatot a tervek szerint tavasszal hirdetik meg. Csafádi események Mariának Nóra, Boka Gézáinak és Kószó Márta Katalinnak Géza Sándor, TOth-Pöndi Istvannak és Fodor Eva Elnökének Zoltán, Tóth Ferenc Lászlónak es Szabó Veronika Matildnak Veronika, Kiss Gábor Las/lónak és Tyukodi Irénnek G«rgó Gábor, Kovács László Józsefnek és Csete Ilonának Eszter. Papp Géza Istvánnak es Sztan kuvics Ilona Annának Róbert. Király Csabának e* Rácz Gyöngyinek Tímea, Csertus Sandarnak és Nagy Katalinnak Csaba. Bencze Lászlóinak és Koszé Katalinnak Petra. dr. .Szabó Andrásnak és dr. Hamar Juditnak András Péter. Vindecker Sámuel Petemek es Tóth Erzsébetinek Judit. Juhász Sándornak es Rontó Piroskának Róbert Ferenc, Keresztesi Gézának es Illés Emmának Emma. Csuka Zoltán Mátyásnak es Katona Borbálának Zcótán, Kovács Pál Sándornak és Tornán Máriának Nóra. Dobó Sándor Károlynak és Nagy Magdolna Irénnek Dániel. Szűcs Géza Józsefnek és Tisza Ágnesnek Gábor. Berta Lászlónak es Móra Ágnesnek Ágnes, Vincze Csabának és Hideghéty Katalin Ágnesnek Adám, Tanács Janónak és Csonka Erzsébetnek Jenő. Gémes Nándor Józsefnek és Harkat Katalinnak Nándor. Batancs Jenőnek és Jaicus Ibolya Zsuzsannának Róbert Endre, Fehér Attilának és Horváth Gyöngyinek Csaba. Csermely Istvánnak és Veres Katalinnak Katalin Nikoletta. Bartók Sándornak és Faludt Ilona Katalinnak Szilvia. Gajda Józsefnek és Horváth Erzsébetnek Tünde. Bálint Sándor Mátyásnak és Tandssn Gizellának Tamás, Hovo István Lászlónak es ster Marianak István, Bálint Zoltánnak es Nógrádi Mária Magdolnának Attila. Ugrál Apuinak es Mityok Juliannánalt Norbert. Mészáros Istvánnak és Nledermayer Borba!aruk Csaba, Kálmán Tibornak es Farkas Ilonának Tamás, Lele József Mihálynak es Baráth Zeuzsannanak Gábor nevű gyermekük született. HAJLALOZAS Makra Sándor. Luteránus ISts van Antal. Gera Vilmos rv- Csóka el Rozália, Daróczt Mihály, dr. Beöthy Géza. Papp Vilmos. Kiké Gáspár Menyhért, Török Pétemu Révész Julianna, Gavallér Jós zsefn« Fülöp Veron, Pópity Já-i nosne Ball .luUanna, Faragói Mészáros Vince. Varhaknl Jós zsef. Horváth Györgyik- Négyölen) Veronika, Ördög MlkJósnu Dobó Etelka, Dudás György, Racz Kálmánná Árva Piroska, Takács Jánosné Szúnyog Veronika. dr. Vógh Albert Ferenc. Kiss Ferenc. MaiLath Albertri i Szász Margit. Baloghné Szabi Ágnes, Szentivanyt Gyulán n Csíkos Katalin. Szabó Ágostonné Madzag Marta. Börcsók Gczane Nacsa Mária. Kedves Miklósné Mihály Terézia. Veozes lovszky Ottómé Horváth Anna, Kocsis István, Almást Bálint, Tér-sla Józsefivé Dukai Erzsébet, Antal Mlhályné Sípos Julianna, Forgó Ferwicná Mucai Anna, Nagybata MlMósmé Lajtár Anno, Hadár Sándorné Kérdő Viktória, PákásJci Vidámé Dántta Krisztina, Forgács Sándórné Hádobés Ros zaba. Szász Mihátyné Bodt Anna. JSger Kálmán. Lakatos Dezső. Gerle Sándor. Lajkó Mihály, Ladányi Istvánná Jankura Julianna, Magyar János. Csorbái Jánosné Tótb-stha Márta. Mészáros István. Ábrahám Józsetne Farkas Kataittn. Magda Pétemó Msrótl Erzsébet. Harmatti István. Bárdos Móric MJádóene Földes Erzsébet meghalt. Falgyino falu közelében (Szovjetunió) egy éjszaka 70 méter átmérőjű mély beomlás keletkezett. Több mint 30 000 köbméter föld omlott be, csaknem harmadhektárnyi erdővel borított terület. Vajon mi történt? Ezen a területen csaknem mindenütt mészkőés gipsztartalmú rétegek húzódnak nagy mélységben. Ezeket a föld alatti vizek kimossák és amikor a tető elveszíti támaszát, a földtömeg az üregbe zuhan. így keletkeznek a karszttölcsérek. Az, ami Falgyino falu határában történt, nem gyakori jelenség. Ezt megelőzőleg Mjaszojedovo falu mellett történt karsztbeomlás 1854. májusában. I