Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

Kedd, 1982. február 16. 5 ••BM Negyedszázados a Filmbarát! Kör Szegeden Évfordulók éve az Idei Is emlékeznek meg a Fllmtua filmművészetben. 1926- dományi Intézet fönnállásában készült az első hangos- ról is. A Filmbaráti Kör vafilm az Egyesült Államok- sárnap délelőtt 9 és 11 órában. négy évvel később Eu- tói, illetve délután 1-tól tartrópában; ötvenéves a ma- ja vetítéseit a Vörös Csillag gyar hangosfilm, s negyed- Moziban, melyek előtt Gruszizada alakult meg hazánk- ber László, a filmkör vezeban a Színház- és FUmtudo- tője mond történeti-esztétimányi Intézet. Ez biztosítja kai ismertetőket. E fél év egyebek között a filmklu- tíz előadásán három régi bóknak, az Art Kinóknak és magyar film is szerepel Jáa filmesztétikái köröknek vor Pál, Tolnay Klári és azokat az alkotásokat, me- Karády Katalin főszereplélyek a filmművészet törté- seivel; ezeket az alkotásoneti és esztétikai fejlődését kat a felszabadulás óta nem reprezentálják. játszották Magyarországon. Szegeden 1957. szeptember Yve* Montandnnk kettő, 25-én alakult meg a Film- Hitchcocknak egy filmje is barátok Köre. mely a maga helyet kapott a válogatásnemében legrégibb az or- ban. Az előadásokra csak a szágban. Iden ünnepli ne- bérletek érvényesek, melyek gyedszázados jubileumát, s a József Attila Tudománya február 21-én induló má- egyetem rektori hivatalában sodik félévi programjában' igényelhetők. Nyaralóbiztosítás Az Állami Biztosító tájékoztatója szerint nyaralóbiztosítás az állandó lakóhely szerint, valamint a nyaraló helye szerint illetékes kirendeltségnél is megköthető. A biztosító arra is felhívja a tulajdonosok figyelmét, hogy ha a nyaralót kár éri, a gyorsabb ügyintézés céljából a kárigényt ott kell bejelenteni, ahol a biztosítást kötötték. Gyémántlakodalom Hetventagú nagy család köszöntötte és ünnepelte a minap Virág Istvánt és Fodor Ilonát (Szeged. Hunyadi sugárút 51.), akik gvémántlakodalmükat tartották. Másodszor Nyugaton Ballada hajlíthalatlanokért A városlakó ember falu- mű, a Bolondnagysáaa — törvényszerűség pontos alszemlélete szükségszerűen eseménynek tekinthető. Elő- kalmazásával tett bizonysáeitorzult. Beszűkült, pontosabban úgy urbanizálódott, hogy egyre kevésbé tud ellenállni kávéházi vezércikkíróik és elképesztő nyelvezettel írott jelentések sabször azért, mert ritkán lát- got amellett: valóban értik, ható ilyen finom eleganclá- sőti érzik Galgóczi Erzsébet val, szinte szemérmesen világát. „távolságtartó" dramaturgiá- A másik érv, amelv eseval készült produkció. Sze. mennyé avatta a csütörtök retetteljes mű. a szó teljes esti filmet: Gobbi Hilda. Jonrengetegének. Ha olykor- értelmében. Nehezen, majd- Üjra, századszorra és ezerolykor mégis önkritikára — vagy inkább: csak átértékelesre — kényszerül, az legtöbbször olyan, széles körben megismerhető műveknek köszönhető, amelyek egészén eredeti módon ábrázolván a mai magyar falut, bizonyos „felrázó" erővel is rendelkeznék. Valami furcsa, örömteli borzongást keltő, erőteljes hatású művek ezek. amelyek a néző t.udataba csempésznek valami nagyon fontosat. Valamit, ami több egyszerű tári-ad almi látleletnél. Ilyen műveket ír például Galgóczi Erzsébet. Kevesen vannak, akik nálánál jobban ismerik a falusi embereket, ráadásul közöttük olyan furcsa figurákat, akiknek kuriozitása mögött az erkölcsi rzilándságnak, a tartásnak, a 1 lajlíthatatlanságnak félreérthetetlenül felismerhető elemei rejtőznek, akik a doszhogynem nehézkesen indul, szerre. Már-már indokolatde az idős, beteg, valaha jobb napokat látott Janka néni története nem a látványosan villódzó sztorik típusába tartozik. A kiszolgáltatottak kitartó akarata. lan (és súlytalan) jutalom játékot emlegetni egy-egy kiemelkedő színészi produkció értékelésekor. Gobbi Hilda eme alakítása egyébként is már ikszedik jutarendíthetetlensége öltött lomjátékának tekinthető, testet ebben az asszonyban, Mégis csak meghatott csodáoly módon ábrázolódván egy lattal lehet adózni ennek a mindössze 65 perces alko- nagy színésznőnek. Olyasmit fásban, hogv a kuriózum- tud, amit magvar színpadon figurákba szinte légies fi- csak nagyon kevesen: a kanomsóggal vésődött, bele — nagyszerű rendezői és drarakterl nem ügyes maneken. ként igazítja önmagához. maturgteljesítmény révén — hanem egyszerre átlényegíti a gyöngédség és az ember séa minden lágy és mégis keményen következetes arcés a megírt szerep határait messze túllépve egy másik, még magasabb szférába vonása. S nöha a tévéfilm emeli. Amit ezúttal véghezbefejezése a lassan kibom- vitt, az a hajlíthatatlanok 16. nem nagyepikai höm- megtestesített, hús-vérré forpölygéssel. hanem inkább lí- máit valósága volt. Mindezt rai pillanatképek egymásba olyan keresetlen eszközökolvasztott darabjaival felmutatott cselekményt túl váratlanul. túl hirtelen szakítja meg a bolondnagysága lojevszkijl .megalázottak és halálával — ám egyben így megszomorítottak" világához tartoznak — ma, itt. így és kel és olyan természetes. magától értetődő azonosulással. hogy az elcsépelt minősítés — „ezt a figurát neki találták ki" — új jelentést a drámaiságot, a feszültség kaphat, világíthat, szokatlan döbbenetét is felnagyítandó, ragyogással. ermyire. A műit héten csütörtökön Nemere lászló rendező és Benedek Katalin dramaturg la tévében látott Galgóczi- minden irodalmi és filmes I Rádiófigyelő Gyermekfület ráNyitnikék Szondázom a kisfiamat. s kiderül, hogy nem tud neki szóló rádióműsorokról. Szondázom magam: vajon az én általán elvárni hibárn-e? Az is. illetve, és így tovább — gondolom aztán. de semmi sem ment föl végül. A tévé gúzsbaköti a gyermeki fantáziát, megmu sokkal többet tesz az Irodalmi és anyanyelvi nevelés ügyéért, mint amennyit egymi több. elképzelni is lehet. Apró gyerekék ezrei válnak szép és okos szavuktól fogékonynyá szép és okos szavakra, s lesznek valószínűleg oltatja a maga konkrét való- vasók. lesznek valószínűleg ságában azt is, amit csak elképzelni volna szabad egy egy valóban olvasó nemzet polgárai. (Itt még, sajnos, elsős kisdiáknak. Nem vé- nem tartunk persze, hittük letlen. hogy a hajdani mun- bár jó másfél évtizede ezt. kamegosztás úgy szólt a két míg maga Darvas József kommunikációs eszköz között. hogy a történelmet meg az irodalmat tanítsa csak a rádió... Az előbbi esetében fontos igazsága volt a dönnem oszlatta el az országos félreértést egv cikkében.. .) Hogy a Nyitnikék adásainak hallgatása beépíthető-e az általános iskolák óratertésnek. Magam is csalódtam vébe nem tudom Félek tő_ mindig, amikor egy-egy novella vagy regény adaptációját a képernyőn vagy a lé, hogy a túlterhelés miatt, meg más miatt sem az. De lesalább a szülőknek kellene filmvásznon láttam. A kép- agjtálni mellette: hallgasd Tény: igén szokatlan volt — a Magyar Televízió önálló filmjeinek. tévéjátékainak stílusát ismerve — a Bolondnagysága egész szerkezete, hangvétele, „oldottan" megrendítő stílusa. Mondhatni, balladai. Ballada volt ez. valóban: tisztelgés, főhajtás a hajlíthatatlanok. a soha meg nem alkuvók előtt, akiknek mindig mindenüket szétkapkodják jóakaróik, s akik konok elszántsággal. fogukat összeszorítva küzdenek tovább, mindvégig. Ballada — nekik jár. És ilyen. Domonkos László Hazaérkezet! az operatársulat jövőre: A szevillai borbély— Pál Tamás fözeneigazgató a turnéról Vasárnap este a müncheni impresszárió Landgraf cég autóbuszaival menetrendszerűen megérkezett Szegedre, bő kéthetes külföldi turnéjáról, a szinház operatársulata. A Kecskeméttől támadt hirtelen ködöt leszámítva, egészen tűrhető tempóban tették meg a befejező 950 kilométeres távolságot Nürnbergtől; egyébiránt hozzávetőlegesen 14 ezer kilométeres úttal maguk mögött, 16 nap alatt, 13 előadást tartottak az NSZK-ban és Hollandiában, ahogyan tervezték. Verdi fiatalkori operáját, a Johannát játszották, s a 115 tagú csoporttal utazott természetesen a Szegedi Szimfonikus Zenekar is. Tegnap délelőtt Pál Tamás főzeneigazgatóval, a második nyugat-európai vendégjáték-sorozat legfrissebb élményeit gyűjtöttük csokorba. — Minthogy az NSZK-ban sőt Hollandiában is csak a múlt században ment a Giovanna Darca. mindenfelé, ahol megfordultunk, ősbemutatóként hirdették az előadásainkat, az ismert Schiller-dráma címével, Az orléans-i szűzzel. Sikerünk talán a Trubadúrét is fölülmúlta, a pillanatnyilag rendelkezésünkre álló güterslohi, nürnbergi és fürthi kritikák egyértelműen dicsérnek bennünket, nagyon hálásak azért, hogy valami úját, frisset hoztunk. Adalékképpen hadd tegyem hozzá, tapasztalataink szerint a kinti operajátszás műsorszerkezete is jórészt a hagyományos repertoárból táplálkozik, a mlenkénél is inkább, érthető tehát, ha a publikum .fölfokozott várakozással tekint minden olyan vállalkozásra, amihez elégedettek ritkán juthat. A program- magunk is, szervezők kockázatosnak tartják persze az ilyen bemutatókat, ám ha beválik, a siker mértéke is megnő. Landgraf ugyan csak az utolsó előadásunkat látta Fürthben — felesége, egyben munkatársa, viszont mindjárt az elsőt Güterslohbon —, nagyon kedvezően nyilatkozott, s elmondta, jó híreket kapott az amszterdami bemutatónkról is, ahol ezúttal az Operaházban léptünk föl, tomboló sikerrel. Legtöbbször Güterslohban játszottunk, hatszor, mindig telt házzal, ami önmagában sem mond keveset, hiszen egy 80 ezres kisvárosról van szó, mely fejlett iparral, finommechanikával rendelkezik, itt található Európa egyik legnagyobb könyvkiadója, s a polgárai igen fogékonyak a művészetek iránt. Günther Ochs városi kultúrtanácsos javaslatára fotókiállítást vittünk, és állítottunk föl, a színház előcsarnokában, társulatunk életéről, bemutaa zenekart, állandóan öszszehasonlítgatták helyi együttesekkel, a ml javunkra. El kell mondanom, az NSZK-ban 4—5 vezető zenekar után maglehetősen nagy űr tátong, s ha a mi szimfonikusainkat ilyen öszszefüggésben teszik mérlegre, valószínűleg nincs túlzás a megítélésben. Ami a szólistákat Illeti, grazi vendégünk, Bártfai Éva, betegsége miatt lemondta a turnét, s szinte a/, utolsó pillanatokban ugrott be a helyére Varsányi Mária, akire viszont a tervezettnél is több feladat várt, hiszen Bajtay-Horváth Ágota hörgőgyulladást kapott, s a gondos injekciókúrák hatására sem jött rendbe, nem tudott előadást vállalni. így a címszerepet Varsányi és Terebessy Éva énekelte, felváltva. A fürthi előadáson Gyimesi Kálmánt, az am'szterdamln Sebastian Gonzaleszt bravózták. A bemutatókon kívül különböző társas programokat szerveztóinkról, ennek is sikere tünk, múzeumlátogatásokat. volt. Értékes ajándékot kaptunk: a Johanna színes plakátját egy Irene Müller nevű festőnő kompozíciójáról készítették, s a plakát olaj eredetijével kedveskedtek nekünk, amit idehaza megfelelő helyen szeretnénk közrebocsátani a nyilvánosság számára. — Hogyan viselték az utazás fáradalmait, miként értékeli a teljesítményeket? — Ügy látszik, gyakorlott túrnézók lettünk máris, hiszen valamennyien zokszó nélkül, jókedvvel dolgoztunk, olajozottan működött a gépezet. Az előadásokon általában az együttes teljesítmény minőségével voltak vendéglátóink és külön dicsérték ismerkedéseket a helyi művészeti élet képviselőivel, melyeknek révén olyan kapcsolatokat sikerült teremteni, hogy művészeinket esetleg más alkalmakra is meghívhatják. Amit jelenleg tudunk: jövőre kész a szerződés, január 22 és február 6. között tizenháromszor játsszuk el A szevillai borbélyt. sőt, szóba került az 1984-es turné, mely ha létrejön, a Don Carlos-szal megyünk. — És idehaza a soros program? — A korai Verdi-műveknél maradunk. A Nabuccót mutatjuk be a Zenés Színházban, föltehetően március végén. N. 1. II gazdasági bíráskodásról Ahogyan az állampolgá- ződések megkötésével és telrok. ugyanúgy a gazdálkodó jesftésével kapcsolatos! Szerszervezetek is kerülhetnek egymással érdekellentétbe, amelynek feloldása, jogszerű rendezése nemcsak nekik szükséges, hanem a társadalom érdeke is. Termelők, kereskedők és más gazdálződéskötésre a bíróságok csak szűk körben kötelezhetik a gazdálkodó szervezeteket, olyan esetben, amikor a termékforgalmazásra vonatkozó jogszabályok szerinti. illetve huzamosabb kodók közötti ügyekben az ideje létező szerződéses igazságszolgáltatás formája kapcsolatokat kíván a szála gazdasági bíráskodás. E lító minden átmenet nélkül témában a tudnivalókról, a az egyik időszakról a másiktapasztalatokról. a jogi fel- ra megszakítani, adatokról interjút adott a A gazdasági bíráskodásban A forgalom biztonsága érdekében iogszabályaink szoros elévülési és jogvesztő határidőket állapítanak meg a szava tossí-i iogok érvényesítésére. — Milyen birói tapasztalatok vannak a gazdasági bírság alkalmazásáról? Legfelsőbb Bíróságon dr. Kálmán György, a gazdasági kollégium helyettes vezetője. — Mi a gazdasági bíráskodás feladata? — Alapvetően az. hogy eldöntse a gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat. Ezek túlnyomó része szerzeletem hiányzott ezekből azazhogy én hiányoztam, az olvasó; mert az az asztal sohasem az az asztal volt a filmen, amit Dickens írt vagy Jókai álmodott. Mindez a- Nyitnikék adásairól jutott eszembe; arról. hogy a műsor szerkesztősége alighanem annál is meg fiam — kellene mondanunk. Én mondom, és mondani fogom, míg a kisfiam ki nem nő a Nyitnikék korából: halálomig fogom tehát mondani neki, s ha megérem: az unokáimnak is.,. P- F. Országos idegenforgalmi fórum Az elmúlt években lénye- nek javításában — mondotgében lezárult idegenforgal- ta az államtitkár. Az elmünk extenzív fejlődési sza- múlt évben 14,8 millió külkasza, amelyre a nagyará- földi járt hazánkban, a denyú mennyiségi növekedés vizabevételek jelentősen volt jellemző. Az elkövetke- emelkedtek. Ugyanakkor száző időszakban már nem a mottevően javultak a turizforgalom, hanem a gazdasá- mus minőségi mutatói. A gi eredmények növelése, va- forgalom jelentős részét a lamint a turizmus minőségi szocialista országokból érmutatóínak javítása a cél — kező turisták alkották, a tőmondotta Juhár Zoltán bel- kés országokból 2,3 millióan kereskedelmi államtitkár hét- érkeztek. Bővültek a magyar főn, a Gellért Szállóban meg- lakosság kiutazási lehetősérendezett idegenforgalmi fó- gei, és javultak a belföldi rumon, amelyen a turizmus- idegenforgalom körülményei sal kapcsolatos propaganda is. A tőkés forgalomban a időszerű kérdéseit vitatták devizabevételek további nömeg a szakemberek. velése a cél. Ehhez elsősorsajátos, a Deres ellárás általános szabályaitól több vonatkozásban eltérő szabályok érvényesülnek annak érdekében, hogy ügyeket gyorsan, módon, a gazdasási élet igényeinek megfelelően lehessen eldönteni. A jogszabályok tükrözik a gazdaságpolitika követelményeit. A bírói gyakorlat azonban — amely mindig értelmezi is a jogszabályokat — természeténél fogva gyorsabban tudja követni a konkrét körülményeikhez igazodó gazdaságpolitikát, mint a jogalkotás. — A gazdálkodó szervezetek közötti viták eldöntéséné! sem téveszthető szem elől, hogy a szerződés mikénti teljesítése végső soron az egyes emberen, a fogvasztón csattan. A bíróságok ezért szigorú gyakorlatot folytatnak a termelökkel, a vállalatokkal szemben az áru. a szolgáltatás minőségét csorbító h'bás teHesílés következményei tekintetében. Kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vásárlói kifogások elbírálásakor nem a szállítási szerződés általános Az idegenforgalom jelen- ban a szállodai helyek bő- szabályai, hanem az arra votős szerepet játszik a kül- vitése, a határátkelőhelyek. I natkozó speciális jogszabály kapcsolatok fejlesztésében, korszerűsítése, az infrastruk- i rendelkezései szerint kell az ország fizetési merlege- túra fejlesztése járul hozza, ieljárni. — A gazdasági bírság jogrendszerünk egyik saiátos. annak jellegzetességeihez jól igazodó. mondhatni, szellemes intézménye. Alapgondolata: kerüljön többe a gazdálkodó szervezeteknek a jogszabályok, a szocialista gazdálkodás elveinek mega vitás sértésével történő gazdálkooperatív dás, ónint amennyivel így nyereségüket növelni tudták. A bíróság gazdasági bírságot csak az erre feljogosított gazdaságirányító és ellenőrző szervek indítványára — eljárás lefolytatása során — szabhat ki. Az indítványra jogosultak köre elég széles. Ennek ellenére a reálisan várhatónál kevesebb az indítvány. Azt is tapasztaljuk. hogy ezek az indítványok általában kisebb gazdálkodó szervezetek viszonylag jelentéktelen magatartására vonatkoznak. Ennek következtében a gazdasági bírság nem fejtheti ki azt a kedvező hatást, amelyet jogpolitikai megfontolásokból történt bevezetésekor — 14 évvel ezelőtt — elvártak ettől a szankciótól. Bar a bírságügyek száma kisebb annál, mint amennyi gazdasági realitásaink között várható lenne, az ítélkezési gyakorlat az indítványok elbírálásakor ügyel arra. hogy ne tartson vissza olyan mozgékony magatartástól, amely a fogyasztói igények jobb kielégítését, a hatékonyabb gazdálkodást, az importanyagokkal való takarékosságai, szolgálja. tMTli