Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

ÍEwJt!, 1982- február 16. 3 Elhunyt dr. Ajtai Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Ajtai Miklós elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségének el­nöke, az MTESZ társelnöke, nyugalmazott miniszterel­nök-helyettes, rövid ideig tartó, súlyos betegség után elhunyt Dr. Ajtai Miklós elvtárs temetése, február 19-én (pén­teken) 14 órakor lesz a Me­ző Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk bará­tai, harcostársai, volt mun­katársai 13.30 órától róhat­ják le kegyeletüket a rava­talnál. AZ MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Kutatás a Kisalföldön A kutatók szerint Magyar­országon még legalább any­nyi szénhidrogént, kőolajat és földgázt rejt a föld mé­lye, mint amennyire eddig bukkantak. A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat program­jában számos terület új­rakutatása is szerepel. Így például a kisalföldi me­dence. A posta tervei Újabb telefonállomások Szegeden — Korszerűbb postahivatalok A Szegedi Postaigazgatóság területén munkálkodó postá­sok képviselői, a szocialista brigádok vezetői tegnap, hétfőn Szegeden tartották tanácskozásukat. Három me­gyére terjed ki az igazgató­6ag feladatköre: Csongrád, Békés és Bács területére —, s bizony nem könnyű ennyi feladatnak eleget tenni, — ez csendült ki a beszámoló­ból is. amelyet előre írásban kiadtak, majd ahhoz szóbeli kiegészítést fűzött Gyimesi József né gazdasági igazgató­helyettes. A fölmérésből sok min­dent megtudhattunk. Töb­bek között azt is, hogy a postások célkitűzése között első helyen szerepel a kul­rált és udvarias kiszolgálás, a minőségileg magasabb szintű szolgáltatás. Koráb­ban is arra törekedtek, hogy eleget tegyenek e követel­ményeknek. Sanjos, — álla­pították meg — nem min­dig rajtuk múlott mindez. A postások vereenymoz­galmában szerepelt a posta­szervek kiválóra értékelt munkája. Tavaly 144 posta­hivatal nevezett erre a ver­senyre. Már az is örömünk­re szolgálhat, hogy 33 hiva­tal eleget tesz e követelmé­nyeknek. A postások szak­mai tudásuk elmélyítése ér­dekében megszerveztek egy olyan akciót, amely min­denki számára elfogadható: „Egy dolgozó, legalább 3 munkakör elsajátítása" moz­galom ért el sikereket. Egy­re több hivatalnál odaadó gondoskodással foglalkoztak a fiatal és kezdő munkatár­sakkal is. A Szegedi Postaigazgató­ság területén tavaly 322 bri­gád majd 3 ezer tagja ver­senyzett a kiválóbb eredmé­nyekért. Közülük 241 kol­lektíva el is nyerte a kitün­tető címet Sőt, említsük meg név szerin is: a Csongrád megyei területi üzem „Szabadság" főköz­pont brigádját, a kiskunfél­egyházai „Móra Ferenc" bri­gádot. valamint a mindszen­ti postahivatal „Angéla Devis" nevű komplex hiva­tali brigádját. E kollektívák elnyerték a párt kongresz­szusi oklevelét is. A postás dolgozók sokat tettek az emberi segítség­nyújtásban is. A „rokkantak évé"-ben a Szegedi Posta­Kommális hitel az életkörülmények javítására A lakosság életkörülmé­nyeit közvetlenül szolgáló fejlesztésekre — lakások, gyermekintézmények, orvo­si rendelők, a víz- és csa­tornahálózat stb. építésére vagy bővítésére — a taná­csok az idén mintegy 35 milliárd forintot költenek. Ám ebből a viszonylag nagy tószegből sem jut minden szükségesre, s jó néhány olyan beruházáshoz is csak évek múlva kezdhetnek hoz­zá, amire már most szüksé­ge lenne a lakosságnak. A települések lakói sok helyütt szívesen vállalnak társadalmi munkát egy-egy óvoda, orvosi rendelő; vagy éppen a vízvezeték gyorsabb felépítéséért, gyakran azon­ban néhány millió vagy né­hány százezer forint hiánya miatt így sem vállalhatja a tanács a beruházás gyorsí­tását. Ezért a Pénzügymi­nisztérium — egyelőre tíz város, illetve község számá­ra kísérletképpen — lehe­tővé tette, hogy egy-egy meghatározott beruházás megkezdését a lakosság penzkölcsöne segítségével előrehozzák. A tíz települé­sen — az illetékes tanácsok döntése alapján — az OTP kommunális kötvényeket bo­csát ki ezer és ötezer fo­rintos címletekben, ezt a la­kosság megvásárolhatja. a kötvényt a bank az előre meghatározott időpontban visszaváltja, s a névértéken felül kamatot is fizet. A köt­vény visszaváltásának ha­tárideje a beruházás tarta­mához kapcsolódik, némelyi­ket három-négy, másokat öt év múlva lehet visszaválta­ni. A kötvény egyben a ta­karékosságnak egy új for­májú az így elhelyezett összegre három vagy négy év után évi 5.5, öt év után pedig évi 6 százalék kama­tot fizet az OTP. A kötvé- j nyek vásárlásából befolyó összegekből kommunális hi­telt nyújt a tanácsnak az adott beruházás előrehozá­sára. | igazgatóság területén dolgo­zó brigádok sok támogatást adtak az arra rászoruló em­bereknek. Egyetlen példa csupán: a „Tervező" brigád tagjai 10 ezer forintot utal­tak át a rokkantak számlá­jára. Dicséretes, hogy a posta területén mennyire támogat­ják és ösztönzik a fiatal szakembereket. A szegedi igazgatósághoz 220 fiatal adott be újítást, javaslatot, s közülük nyolcvanheten díjat nyertek. A postaigazgatóság dolgo­zói idei intézkedési tervé­ben olvashattuk, hogy saját munkájukon belül javítani szeretnének a gépkocsis — levélszekrényes — külterüle­ti rendszeren. S még jó né­hány belső szervezést beve­zetnek, hogy javítsák a munkát. De ezzel együtt közreműködnek a napilapok előfizetői számának növelé­sében. A Délmagyarországot majdnem hatvanezren, a Csongrád megyei Hírlapot majd ötvenezren kérik. A Szegedd Postaigazgató­ság azt ígéri, hogy az idén újabb telefonállomásokat lé­tesít. A beruházási program, juk szerint: Békéscsabán 5 ezer 730, Gyulán ezer, Béké­sen 660. Szegeden 3 ezer 500 és Hódmezővásárhelyen 400 távbeszélő állomást létesíte­nek. Rekonstrukciós tervük­ben szerepel: a rendelkezé­sükre álló pénzösszegekből korszerűsitik a Szeged 1, Kecskemét 1. és sürgősségi sorrend alapján Hódmezővá­sárhely 1 és a lökösházi postahivatalt. A feljesztési alapból hat új kispostaházat építenek, továbbá 25 hiva­talt modernizálnak ebben az esztendőben. G. I. Patai Sz. Sándorné köszöntése ÉÉÉÉI fs? oBB Hetvenedik születésnapja alkalmából ünnepélyesen kö­szöntötték Szentesen Patai Sz. Sándornét, a munkásmozga­lom régi harcosát. Tegnap délután a lakásán felkereste őt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei párt­bizottság első titkára és Labádi Sándor, a városi pártbizott­ság első titkára, akik meleg szavakkal fejezték ki jókí­vánságaikat az évforduló és egvben a névnap kapcsán is. mert az elvtársak, a volt munkatársak „Juliska néninek" szólítják a városban az ünnepeltet. Dr. Komócsin M'hálv tolmácsolta a megyei pártbizottság szívélyes üdvözletét és emléklapot nyújtott át Patai Sz. Sándornénak. aki a virágot és a kis ajándékot is megköszönte. Felvételünkön: dr. Komócsin Mihály, középen Pataii Sz. Sándorné és Labádi Sándor. A szocialista népi­nemzeti egységről' H azánk szocialista fejlő­désének, megkülönböz­tetetten utóbbi ne­gyedszázadának, különös fon­tosságú jellemzője a népi­nemzeti egység állandó gaz­dagítása. A munkásosztály — pártja révén gyakorolt — vezető szerepe, a munkás­paraszt szövetség, az értel­miség növekvő jelentőségé­nek felismerése és az ezzel kapcsolatos feladatok ki­munkálása, gyakorlása fon­tos része e törekvésnek. Ez alkalommal elsősorban nem az általános elemekkel, ha­nem néhány megyei sajátos­sággal foglalkozunk. Ennek egyik eleme a tör­ténelmi szemlélet gazdagítá­sa. Az elmúlt évtizedekben sokat tettünk megyénkben a reális múlttudat megterem­téséért. Ennek eredményeit és nehézségeit akkor érté­kelhetjük reálisan, ha uta­lunk arra, mit örököltünk a közvéleményben és a köz­gondolkodásban a felszaba­duláskor. Ahogyan anyagilag lerom­bolt ország, félfeudális vi­szonyok maradtak ránk, az „ezernyi fajta népbetegség" sorában ott volt a Horthy­fasizmus által a hivatalos politika szintjén támogatott nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus. A „hivatalos" közvélemény Nyugat felé kozmopolita, Kelet felé na­cionalista befolyásoltságú volt. A Horthy-korszak jel­lemzője volt a szovjetellenes propaganda és politika. A város és a falu, a munkás­ság és a parasztság szembe­állítására való törekvés épp­úgy általános volt, mint az értelmiség „osztályok felet­tiségének" hangoztatása, „az én hazám, az én váram" ön­ző kispolgári életszemlélet hirdetése. Ez a több évtizedes, sőt évszázados hatás a társadal­mi gondolkodásra máról hol­napra nem változott meg. Megváltoztatása a körülmé­nyek fejlődése és a szocia­lista nevelés kibontakozása során válik valósággá. Emellett a hivatalos köz­gondolkodás mellett termé­szetesen pozitív folyamatok is kibontakoztak. A század­fordulón tájegységünkön alakult ki a viharsarki esz­me. A magyar munkásosz­tály Csongrád megyei oszta­gai a hazafiság, a haladó nemzeti törekvések és küz­delmek szerves részeként, a nemzetköziség gazdagodó vo­nulatához csatlakozva, min­denkor a magyar progresz­sziót szolgálták. A Viharsa­rok munkás- és agrárszocia­lista megmozdulásaira, a két világháború közötti sztráj­kokra. az antifasiszta meg­nyilvánulásokra éppúgy gon­dolunk itt, mint a tájegység munkásságának alkotó tevé­kenységére, a folyószabályo­zásokon, az építkezéseken vagy a textil- és élelmiszer­ipar megteremtésében kifej­tett munkájukra. Hatvankét évvel ezelőtt nálunk is zászlót bontott a Kommunisták Magyarországi Pártja, s ha rövid ideig is, de élt az első proletárha­talom, amely nemzeti törté­nelmünk kiemelkedő esemé­nye. Megbecsülése nemzet­tudatunk fontos része. De szólnunk kell az értelmiség legjobbjainak a két világ­háború közötti haladó erő­feszítéseiről, az antifasiszta megnyilvánulásairól is. Az értelmiségen belül kisebb csoportok, személyek már ekkor is megtalálták az utat a néphez, gondoljunk a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumára. A nép érde­keinek szószólói, képviselői voltak olyan személyiségek, mint például Juhász Gyula, József Attila. Móra Ferenc, Radnóti Miklós és mások. A felszabadulást követően alap­vetően megváltozott a hely­zet, a haladó erők előretöré­• A cikk a szerzőnek az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1991 október 29-1 illésén elmondott beszéde alapján készült. se meggyorsította a demok­ratikus átalakulás folyama­tát, a régi illúziókkal való leszámolást, a szocialista ér­telmiség kialakulását. Időt­álló előzménynek bizonyult a századforduló realista kép­zőművész-hagyománya Vá­sárhelyen csakúgy, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok megteremtése. A pozitív múlttudat megteremtését sze­rencsésen segíti, hogy megyénkben van a kettős honfoglalás immár történel­mi értékű jelképe, Öpuszta­szer. A honalapítás és a fel­szabaduláskor a második honfoglalás a parasztság földhözjuttatása itt vált szimbólummá. Az utóbbi években mind szélesebb kör­ben bontakozik ki az a mun­ka, amely Ópusztaszer érté­keit a szocialista hazaszere­tet gazdagodó részévé teszi. Sokat tettünk a viharsar­ki múlt feldolgozása, érté­keinek közkinccsé tétele ér­dekében is. Dokumentumok, kismonográfiák sora jelent meg. Ápoljuk a Márciusi Front Csongrád megyei — elsősorban makói — kap­csolatait, a szövetkezeti moz­galom értékes hagyományait, becsüljük a haladó értelmi­ségi erőfeszítéseket. A felszabadulás előtt me­gyénk szellemi életében meghatározó szerepe volt a szegedi értelmiségnek. A megyében — főleg Szegeden — a Horthy-rendszer ideoló­giája az átlagosnál is erőtel­jesebben és sajátosabban ér­vényesült. A „bűnös" Buda­pest ellensúlyozásaként a klébelsbergi kultúrpolitika Szegeden látványos, a korra nem jellemző beruházások­kal is igyekezett különleges helyzetet teremteni. Megyénk felszabadulás utá­ni fejlődésében az agitációs és a propagandamunkának utalni kell arra, hogy az el­ső évtized nagy lendülete kevésbé érintette gazdasági fejlődésünket, mint az or­szág több más területéét. Emi­att is különösen jelentős az a dinamizmus, amely az el­múlt huszonöt évben kibon­takozott, és döntően kiegyen­lítette korábbi elmaradott­ságunkat. Ha propaganda­munkánkban hazánk szocia­lista fejlődéséről szólunk, helyi sajátosságként kell em­lítenünk, hogy megyénkben a szocialista iparosítás az öt­venes években, az országos­hoz képest lassúbb volt. En­nek oka részben a felszaba­dulás előtti elmaradottság, az ipar szerkezetének sajá­tosságai — a könnyűipar, élel­miszeripar nagy aránj'a, a kisüzemek —, részben az öt­venes évek ismert gazda­ságpolitikája és politikai fel­fogása : a nehézipar kon­centrált, indokolatlanul nagyarányú telepítése egyes bázishelyekre. Ennek jelen­tős negatív társadalom- és népességpolitikai hatásai voltak. Megyénkben az ipar dinamikus fejlődése a hat­vanas években indult el, és az országosnál nagyobb üte­művé vált. Ez érintette a mezőgazdaság fejlődését és az életszínvonal alakulását is. Fokozatosan megterem­tettük a teljes foglalkozta­tottságot, gyors ütemben változtak a falu kulturális, egészségügyi feltételei. Sze­ged — központi támogatás­sal — folyamatosan felszá­molta korábbi visszafogott­ságát: kisvárosaink iparo­sodtak, növekedtek. Befejez­tük a villamosítást, megva­lósítottuk a falvak vízellá­tását. Mindennek jelentős hatása volt a munkaerő­mobilizációra. az osztályszer­kezet alakulására. Megyénk sajátossága az is, hogy meg­gyorsult a városiasodás: 1949-ben a lakosság 39,9 szá­zaléka, 1980-ban 68,5 száza­léka volt városlakó. Ezzel együtt megyénkre jellemző a településviszonyok sokféle­sége — a tanyavilág és az aprófalvak jelenléte. A táj jellege szerint erősen tagolt­tá vált a mezőgazdasági ter­melés, dinamikusan fejlőd­tek a nagyüzemi gazdaságok, ezzel együtt igen jelentős lett a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe is. Megyénkben az elmúlt év­tizedekben — a hatvanas években meginduló ipartele­pítés következtében — az országos átlagot meghaladó­an nőtt a munkások száma. Bár közöttük magas a nem munkáscsaládból származó, elsőgenerációs munkások ará­nya, mégis sokat erősödött a munkásság osztályvonása — a munkában, a közéletben, a művelődésben, jelentősen változtak élet- és munkakö­rülményei. Szocialista arcu­lata formálásában szerepet játszott az is. hogy az agi­táció és a propagandamunka során kiemelten foglalkoz­tunk tudatformálásával. A munkások körében végzett agitációs és propagandamun­ka most is különösen fontos, hiszen a gazdasági fejlődés új követelményei — a haté­konyság, a minőség, a fog­lalkoztatáspolitika űj hang­súlyai, a munka szerinti dif­ferenciált értékelés, az élet­színvonal stabilitásáért folyó erőfeszítések — melletti cse­lekvő egyetértés a kiegyen­súlyozott politikai munka alapfeltétele. A szocialista parasztosz­tály kialakulása, a munkás­paraszt szövetség politikai kiteljesedése is az utóbbi év­tized terméke. Emlékezzünk arra, hogy az agitáció nagy időszaka volt a mezőgazda­ság szocialista átszervezése — a lenini normák megva­lósításával —, majd a nagy anyagi támogatások hatékony felhasználásának, a szakem­berek aktivizálásának előse­gítése. Mostanára agrárpoli­tikánk alapján a szocialista parasztság — karöltve a munkássággal és az alkotó értelmiséggel — nemzetközi­leg is elismert mezőgazdasá­got teremtett. Agitációs és propagandamunkánk fontos feladata, hogy elősegítse a munkás-paraszt szövetség gazdagodását a mai növekvő követelmények között is. Erősödjön az együttműködés a termelésben, a közéletben, a művelődésben, az élet min­den területén. É rtelmiségünk arculatát is ma már szocialista fejlődésünk határoz­za meg. Megyénk elmúlt két évtizedes dinamikus fejlődé­se a gazdaság, a kultúra, a tudomány, az egészségügy területén megteremtette a szocialista értelmiséget is A vidéki ipartelepítés, a szo­cialista mezőgazdaság, a tu­domány az oktatás, a kul­túra, az egészségügy, a köz­igazgatás fejlődése egyrészt létszámában és belső össze­tételében, másrészt szakmai felkészültségében és politi­kai elkötelezettségében ha­tározta meg az értelmiség fejlődését. Többszörösére nőtt felsőfokú szakember­képzésünk, sokat fejlődött a tudományos kutatás. A mi munkánk egyik fon­tos feladata az agitáció és a propaganda révén is hozzá­jáiulni az értelmiség szak­mai munkája, szellemi tar­talékai mind sokoldalúbb ki­bontakoztatásához, közéleti aktivizálásához. Jobban kell gazdálkodnunk nemcsak az anyagi, hanem a szellemi tőkével is. és e téren még vannak tartalékaink. KONCZ JÁNOS (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöl­jük.)

Next

/
Thumbnails
Contents