Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

ÍEwJt!, 1982- február 16. 3 Elhunyt dr. Ajtai Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Ajtai Miklós elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, az MTESZ társelnöke, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, rövid ideig tartó, súlyos betegség után elhunyt Dr. Ajtai Miklós elvtárs temetése, február 19-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. AZ MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Kutatás a Kisalföldön A kutatók szerint Magyarországon még legalább anynyi szénhidrogént, kőolajat és földgázt rejt a föld mélye, mint amennyire eddig bukkantak. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat programjában számos terület újrakutatása is szerepel. Így például a kisalföldi medence. A posta tervei Újabb telefonállomások Szegeden — Korszerűbb postahivatalok A Szegedi Postaigazgatóság területén munkálkodó postások képviselői, a szocialista brigádok vezetői tegnap, hétfőn Szegeden tartották tanácskozásukat. Három megyére terjed ki az igazgató6ag feladatköre: Csongrád, Békés és Bács területére —, s bizony nem könnyű ennyi feladatnak eleget tenni, — ez csendült ki a beszámolóból is. amelyet előre írásban kiadtak, majd ahhoz szóbeli kiegészítést fűzött Gyimesi József né gazdasági igazgatóhelyettes. A fölmérésből sok mindent megtudhattunk. Többek között azt is, hogy a postások célkitűzése között első helyen szerepel a kulrált és udvarias kiszolgálás, a minőségileg magasabb szintű szolgáltatás. Korábban is arra törekedtek, hogy eleget tegyenek e követelményeknek. Sanjos, — állapították meg — nem mindig rajtuk múlott mindez. A postások vereenymozgalmában szerepelt a postaszervek kiválóra értékelt munkája. Tavaly 144 postahivatal nevezett erre a versenyre. Már az is örömünkre szolgálhat, hogy 33 hivatal eleget tesz e követelményeknek. A postások szakmai tudásuk elmélyítése érdekében megszerveztek egy olyan akciót, amely mindenki számára elfogadható: „Egy dolgozó, legalább 3 munkakör elsajátítása" mozgalom ért el sikereket. Egyre több hivatalnál odaadó gondoskodással foglalkoztak a fiatal és kezdő munkatársakkal is. A Szegedi Postaigazgatóság területén tavaly 322 brigád majd 3 ezer tagja versenyzett a kiválóbb eredményekért. Közülük 241 kollektíva el is nyerte a kitüntető címet Sőt, említsük meg név szerin is: a Csongrád megyei területi üzem „Szabadság" főközpont brigádját, a kiskunfélegyházai „Móra Ferenc" brigádot. valamint a mindszenti postahivatal „Angéla Devis" nevű komplex hivatali brigádját. E kollektívák elnyerték a párt kongreszszusi oklevelét is. A postás dolgozók sokat tettek az emberi segítségnyújtásban is. A „rokkantak évé"-ben a Szegedi PostaKommális hitel az életkörülmények javítására A lakosság életkörülményeit közvetlenül szolgáló fejlesztésekre — lakások, gyermekintézmények, orvosi rendelők, a víz- és csatornahálózat stb. építésére vagy bővítésére — a tanácsok az idén mintegy 35 milliárd forintot költenek. Ám ebből a viszonylag nagy tószegből sem jut minden szükségesre, s jó néhány olyan beruházáshoz is csak évek múlva kezdhetnek hozzá, amire már most szüksége lenne a lakosságnak. A települések lakói sok helyütt szívesen vállalnak társadalmi munkát egy-egy óvoda, orvosi rendelő; vagy éppen a vízvezeték gyorsabb felépítéséért, gyakran azonban néhány millió vagy néhány százezer forint hiánya miatt így sem vállalhatja a tanács a beruházás gyorsítását. Ezért a Pénzügyminisztérium — egyelőre tíz város, illetve község számára kísérletképpen — lehetővé tette, hogy egy-egy meghatározott beruházás megkezdését a lakosság penzkölcsöne segítségével előrehozzák. A tíz településen — az illetékes tanácsok döntése alapján — az OTP kommunális kötvényeket bocsát ki ezer és ötezer forintos címletekben, ezt a lakosság megvásárolhatja. a kötvényt a bank az előre meghatározott időpontban visszaváltja, s a névértéken felül kamatot is fizet. A kötvény visszaváltásának határideje a beruházás tartamához kapcsolódik, némelyiket három-négy, másokat öt év múlva lehet visszaváltani. A kötvény egyben a takarékosságnak egy új formájú az így elhelyezett összegre három vagy négy év után évi 5.5, öt év után pedig évi 6 százalék kamatot fizet az OTP. A kötvé- j nyek vásárlásából befolyó összegekből kommunális hitelt nyújt a tanácsnak az adott beruházás előrehozására. | igazgatóság területén dolgozó brigádok sok támogatást adtak az arra rászoruló embereknek. Egyetlen példa csupán: a „Tervező" brigád tagjai 10 ezer forintot utaltak át a rokkantak számlájára. Dicséretes, hogy a posta területén mennyire támogatják és ösztönzik a fiatal szakembereket. A szegedi igazgatósághoz 220 fiatal adott be újítást, javaslatot, s közülük nyolcvanheten díjat nyertek. A postaigazgatóság dolgozói idei intézkedési tervében olvashattuk, hogy saját munkájukon belül javítani szeretnének a gépkocsis — levélszekrényes — külterületi rendszeren. S még jó néhány belső szervezést bevezetnek, hogy javítsák a munkát. De ezzel együtt közreműködnek a napilapok előfizetői számának növelésében. A Délmagyarországot majdnem hatvanezren, a Csongrád megyei Hírlapot majd ötvenezren kérik. A Szegedd Postaigazgatóság azt ígéri, hogy az idén újabb telefonállomásokat létesít. A beruházási program, juk szerint: Békéscsabán 5 ezer 730, Gyulán ezer, Békésen 660. Szegeden 3 ezer 500 és Hódmezővásárhelyen 400 távbeszélő állomást létesítenek. Rekonstrukciós tervükben szerepel: a rendelkezésükre álló pénzösszegekből korszerűsitik a Szeged 1, Kecskemét 1. és sürgősségi sorrend alapján Hódmezővásárhely 1 és a lökösházi postahivatalt. A feljesztési alapból hat új kispostaházat építenek, továbbá 25 hivatalt modernizálnak ebben az esztendőben. G. I. Patai Sz. Sándorné köszöntése ÉÉÉÉI fs? oBB Hetvenedik születésnapja alkalmából ünnepélyesen köszöntötték Szentesen Patai Sz. Sándornét, a munkásmozgalom régi harcosát. Tegnap délután a lakásán felkereste őt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Labádi Sándor, a városi pártbizottság első titkára, akik meleg szavakkal fejezték ki jókívánságaikat az évforduló és egvben a névnap kapcsán is. mert az elvtársak, a volt munkatársak „Juliska néninek" szólítják a városban az ünnepeltet. Dr. Komócsin M'hálv tolmácsolta a megyei pártbizottság szívélyes üdvözletét és emléklapot nyújtott át Patai Sz. Sándornénak. aki a virágot és a kis ajándékot is megköszönte. Felvételünkön: dr. Komócsin Mihály, középen Pataii Sz. Sándorné és Labádi Sándor. A szocialista népinemzeti egységről' H

azánk szocialista fejlődésének, megkülönböztetetten utóbbi negyedszázadának, különös fontosságú jellemzője a népinemzeti egység állandó gazdagítása. A munkásosztály — pártja révén gyakorolt — vezető szerepe, a munkásparaszt szövetség, az értelmiség növekvő jelentőségének felismerése és az ezzel kapcsolatos feladatok kimunkálása, gyakorlása fontos része e törekvésnek. Ez alkalommal elsősorban nem az általános elemekkel, hanem néhány megyei sajátossággal foglalkozunk. Ennek egyik eleme a történelmi szemlélet gazdagítása. Az elmúlt évtizedekben sokat tettünk megyénkben a reális múlttudat megteremtéséért. Ennek eredményeit és nehézségeit akkor értékelhetjük reálisan, ha utalunk arra, mit örököltünk a közvéleményben és a közgondolkodásban a felszabaduláskor. Ahogyan anyagilag lerombolt ország, félfeudális viszonyok maradtak ránk, az „ezernyi fajta népbetegség" sorában ott volt a Horthyfasizmus által a hivatalos politika szintjén támogatott nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus. A „hivatalos" közvélemény Nyugat felé kozmopolita, Kelet felé nacionalista befolyásoltságú volt. A Horthy-korszak jellemzője volt a szovjetellenes propaganda és politika. A város és a falu, a munkásság és a parasztság szembeállítására való törekvés éppúgy általános volt, mint az értelmiség „osztályok felettiségének" hangoztatása, „az én hazám, az én váram" önző kispolgári életszemlélet hirdetése. Ez a több évtizedes, sőt évszázados hatás a társadalmi gondolkodásra máról holnapra nem változott meg. Megváltoztatása a körülmények fejlődése és a szocialista nevelés kibontakozása során válik valósággá. Emellett a hivatalos közgondolkodás mellett természetesen pozitív folyamatok is kibontakoztak. A századfordulón tájegységünkön alakult ki a viharsarki eszme. A magyar munkásosztály Csongrád megyei osztagai a hazafiság, a haladó nemzeti törekvések és küzdelmek szerves részeként, a nemzetköziség gazdagodó vonulatához csatlakozva, mindenkor a magyar progreszsziót szolgálták. A Viharsarok munkás- és agrárszocialista megmozdulásaira, a két világháború közötti sztrájkokra. az antifasiszta megnyilvánulásokra éppúgy gondolunk itt, mint a tájegység munkásságának alkotó tevékenységére, a folyószabályozásokon, az építkezéseken vagy a textil- és élelmiszeripar megteremtésében kifejtett munkájukra. Hatvankét évvel ezelőtt nálunk is zászlót bontott a Kommunisták Magyarországi Pártja, s ha rövid ideig is, de élt az első proletárhatalom, amely nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye. Megbecsülése nemzettudatunk fontos része. De szólnunk kell az értelmiség legjobbjainak a két világháború közötti haladó erőfeszítéseiről, az antifasiszta megnyilvánulásairól is. Az értelmiségen belül kisebb csoportok, személyek már ekkor is megtalálták az utat a néphez, gondoljunk a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumára. A nép érdekeinek szószólói, képviselői voltak olyan személyiségek, mint például Juhász Gyula, József Attila. Móra Ferenc, Radnóti Miklós és mások. A felszabadulást követően alapvetően megváltozott a helyzet, a haladó erők előretöré• A cikk a szerzőnek az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1991 október 29-1 illésén elmondott beszéde alapján készült. se meggyorsította a demokratikus átalakulás folyamatát, a régi illúziókkal való leszámolást, a szocialista értelmiség kialakulását. Időtálló előzménynek bizonyult a századforduló realista képzőművész-hagyománya Vásárhelyen csakúgy, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok megteremtése. A

pozitív múlttudat megteremtését szerencsésen segíti, hogy megyénkben van a kettős honfoglalás immár történelmi értékű jelképe, Öpusztaszer. A honalapítás és a felszabaduláskor a második honfoglalás a parasztság földhözjuttatása itt vált szimbólummá. Az utóbbi években mind szélesebb körben bontakozik ki az a munka, amely Ópusztaszer értékeit a szocialista hazaszeretet gazdagodó részévé teszi. Sokat tettünk a viharsarki múlt feldolgozása, értékeinek közkinccsé tétele érdekében is. Dokumentumok, kismonográfiák sora jelent meg. Ápoljuk a Márciusi Front Csongrád megyei — elsősorban makói — kapcsolatait, a szövetkezeti mozgalom értékes hagyományait, becsüljük a haladó értelmiségi erőfeszítéseket. A felszabadulás előtt megyénk szellemi életében meghatározó szerepe volt a szegedi értelmiségnek. A megyében — főleg Szegeden — a Horthy-rendszer ideológiája az átlagosnál is erőteljesebben és sajátosabban érvényesült. A „bűnös" Budapest ellensúlyozásaként a klébelsbergi kultúrpolitika Szegeden látványos, a korra nem jellemző beruházásokkal is igyekezett különleges helyzetet teremteni. Megyénk felszabadulás utáni fejlődésében az agitációs és a propagandamunkának utalni kell arra, hogy az első évtized nagy lendülete kevésbé érintette gazdasági fejlődésünket, mint az ország több más területéét. Emiatt is különösen jelentős az a dinamizmus, amely az elmúlt huszonöt évben kibontakozott, és döntően kiegyenlítette korábbi elmaradottságunkat. Ha propagandamunkánkban hazánk szocialista fejlődéséről szólunk, helyi sajátosságként kell említenünk, hogy megyénkben a szocialista iparosítás az ötvenes években, az országoshoz képest lassúbb volt. Ennek oka részben a felszabadulás előtti elmaradottság, az ipar szerkezetének sajátosságai — a könnyűipar, élelmiszeripar nagy aránj'a, a kisüzemek —, részben az ötvenes évek ismert gazdaságpolitikája és politikai felfogása : a nehézipar koncentrált, indokolatlanul nagyarányú telepítése egyes bázishelyekre. Ennek jelentős negatív társadalom- és népességpolitikai hatásai voltak. Megyénkben az ipar dinamikus fejlődése a hatvanas években indult el, és az országosnál nagyobb üteművé vált. Ez érintette a mezőgazdaság fejlődését és az életszínvonal alakulását is. Fokozatosan megteremtettük a teljes foglalkoztatottságot, gyors ütemben változtak a falu kulturális, egészségügyi feltételei. Szeged — központi támogatással — folyamatosan felszámolta korábbi visszafogottságát: kisvárosaink iparosodtak, növekedtek. Befejeztük a villamosítást, megvalósítottuk a falvak vízellátását. Mindennek jelentős hatása volt a munkaerőmobilizációra. az osztályszerkezet alakulására. Megyénk sajátossága az is, hogy meggyorsult a városiasodás: 1949-ben a lakosság 39,9 százaléka, 1980-ban 68,5 százaléka volt városlakó. Ezzel együtt megyénkre jellemző a településviszonyok sokfélesége — a tanyavilág és az aprófalvak jelenléte. A táj jellege szerint erősen tagolttá vált a mezőgazdasági termelés, dinamikusan fejlődtek a nagyüzemi gazdaságok, ezzel együtt igen jelentős lett a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe is. Megyénkben az elmúlt évtizedekben — a hatvanas években meginduló ipartelepítés következtében — az országos átlagot meghaladóan nőtt a munkások száma. Bár közöttük magas a nem munkáscsaládból származó, elsőgenerációs munkások aránya, mégis sokat erősödött a munkásság osztályvonása — a munkában, a közéletben, a művelődésben, jelentősen változtak élet- és munkakörülményei. Szocialista arculata formálásában szerepet játszott az is. hogy az agitáció és a propagandamunka során kiemelten foglalkoztunk tudatformálásával. A munkások körében végzett agitációs és propagandamunka most is különösen fontos, hiszen a gazdasági fejlődés új követelményei — a hatékonyság, a minőség, a foglalkoztatáspolitika űj hangsúlyai, a munka szerinti differenciált értékelés, az életszínvonal stabilitásáért folyó erőfeszítések — melletti cselekvő egyetértés a kiegyensúlyozott politikai munka alapfeltétele. A szocialista parasztosztály kialakulása, a munkásparaszt szövetség politikai kiteljesedése is az utóbbi évtized terméke. Emlékezzünk arra, hogy az agitáció nagy időszaka volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése — a lenini normák megvalósításával —, majd a nagy anyagi támogatások hatékony felhasználásának, a szakemberek aktivizálásának elősegítése. Mostanára agrárpolitikánk alapján a szocialista parasztság — karöltve a munkássággal és az alkotó értelmiséggel — nemzetközileg is elismert mezőgazdaságot teremtett. Agitációs és propagandamunkánk fontos feladata, hogy elősegítse a munkás-paraszt szövetség gazdagodását a mai növekvő követelmények között is. Erősödjön az együttműködés a termelésben, a közéletben, a művelődésben, az élet minden területén. É

rtelmiségünk arculatát is ma már szocialista fejlődésünk határozza meg. Megyénk elmúlt két évtizedes dinamikus fejlődése a gazdaság, a kultúra, a tudomány, az egészségügy területén megteremtette a szocialista értelmiséget is A vidéki ipartelepítés, a szocialista mezőgazdaság, a tudomány az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a közigazgatás fejlődése egyrészt létszámában és belső összetételében, másrészt szakmai felkészültségében és politikai elkötelezettségében határozta meg az értelmiség fejlődését. Többszörösére nőtt felsőfokú szakemberképzésünk, sokat fejlődött a tudományos kutatás. A mi munkánk egyik fontos feladata az agitáció és a propaganda révén is hozzájáiulni az értelmiség szakmai munkája, szellemi tartalékai mind sokoldalúbb kibontakoztatásához, közéleti aktivizálásához. Jobban kell gazdálkodnunk nemcsak az anyagi, hanem a szellemi tőkével is. és e téren még vannak tartalékaink. KONCZ JÁNOS (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük.)