Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

86 Csütörtök. 1982. január 14. Jaruzelski levele Fri?ves Georges Marchais-hoz .fiS! • Párizs (MTI) „A nemzeti egyetértés széles körű platformját akarjuk megteremteni" — hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski lengyel kormányfő Georges Marchais-hoz intézett levelében, amelyet szerdán délután hoztak nyilvánosságra Párizsban. Jaruzelski a levélben válaszol Georges Marchais-nak, az FKP főtitkárának december 23-án hozzá intézett levelére, amelyben Marchais kifejezte a francia dolgozóknak a lengyel nép iránti szolidaritását, s hangsúlyozta a francia kommunistáknak azt az óhaját, hogy mielőbb valósuljon meg a békés kibontakozás Lengyelországban és járjon sikerrel a szocialista megújhodás alapvető tartalmának megvalósulása. Jaruzelski levelében a LEMP KB Politikai Bizottsága nevében mindenekelőtt köszönetet mond az FKP fő. titkárának, s hangsúlyozza: nincs különbség az FKP álláspontja és a lengyel vezetők szándékai között. Jaruzelski részletesen elemzi a lengyel válság okait, s rámutat: a Szolidaritás szélsőséges elemei nyílt harcot akartak indítani a néphatalom ellen, még véres polgárháború árán is, s ez elkerülhetetlenné tette a szükségállapot kihirdetését Ez a kivételes intézkedés az utolsó esély volt a válság nemzetközivé tételének elkerülésére, s ugyanakkor lehetőséget nyújtott arra, hogy a lengj elek maguk rendezzék problémáikat. II. János Pál pápa kedden Vatikánvárosb^n kihfUlgatáJi(fion fogadta a lengyel kormány és a Vatikán közötti "Közvetítőcsoport vezetőjét, Kazimiert Szablewski Meghatalmazott minisztert. Szablewski átadta a pápának Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Minisztertanács elnökének levelét, amely válasz a pápa múlt év december 18-i üzenetére. • Varsó (MTI) Kommentárban foglalkozik a szerdai Trybuna Ludu a NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli rendkívüli ülésén elfogadott közleménnyel. A közlemény aláírói olyan követelésekkel léptek fel, mutat rá a LEMP központi lapja, amelyekről előre tudni kellett, hogy irreálisak, és teljesíthetetlenek. Ezek közé tartozik, hogy a lengyel hatóságok „azonnal" állítsák vissza a tavaly december 13. előtti állapotokat, vagyis azt a helyzetet, amely a szükségállapot bevezetését idézte elő. Mindez a lengyel belügyekbe való nyílt beavatkozási kísérlet — szögezi le a Trybuna Ludu, hozzátéve: vajon a közleményt megszövegező nyugati diplomaták hallottak-e valaha olyan államról, amely elfogadta volna egy vele szemben álló szövetség diktátumát? Á Magyar Vöröskereszt segélyszállítmánya © Budapest (MTI) A Magyar Vöröskereszt csatlakozott a Vöröskereszt Társaságok Ligájának felhívásához és szerdán útnak indította első segélyszállítmányát Lengyelországba. A küldemény tíz tonna élelmiszert tartalmaz gyermekek és idős emberek részére. Az élelmiszert 5 kilogrammonként csomagolták a könynyebb elosztás érdekében. A Lengyel Vöröskereszt, kérésének megfelelően takarót és ruhaneműt is küldenek. A Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Lengyel Vöröskereszt ötvenezer. alacsony jövedelmű idős ember és 20 000 család gyermekeinek támogatását valamint kórházak és szociális intézmények segítését vállalta a nemzetközi segélyakció meghirdetésével. A Magyar Vöröskereszt a négyltöuáQOs akció tervének megfelelően további szállítmányokat készít elő, melyeket, a lakosság áltál már beRzet'étt jeléntős összegekből fedez. További befizetéseket a Vöröskereszt szervezeteknél kapható csekken és rózsaszín postai pénzesutalványon is lehet juttatni a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének címére: Budapest, V. Arany János utca 31. Irányítószám: 1051. 0 London (MTI) Az időszerű nemzetközi kérdések megvitatásával és a magyar—brit kapcsolatok áttekintésével szerdán megkezdődött a hivatalos tárgyalás a Londonban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter és vendéglátója, Lord Carrington, a brit diplomácia vezetője között. A magyar külügyminiszter kedden érkezett hivatalos látogatásra Nagy-Britannia fővárosába. A szerdai tárgyaláson Púja Frigyes és Lord Carrington kifejtette a két ország álléspontját a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről és a kétoldalú viszony alakulásáról. Púja Frigyes Lord Carrington után a brit kormány másik tagjával, Peter Rees pénzügyi államminiszterrel tárgyalt. Lord Carrington este vacsorát adott magyar vendége tiszteletére. A nyomdaipar helyzete, föladatai Szakszervezeti megbeszélés 0 Budapest (MTI) A nyomdaipar legfontosabb feladata a versenyképesség javítása, és a szabályozó változásokkal kapcsolatos költségtöbbletek ellensúlyozása — hangsúlyozta Szabó Imre ipari miniszterhelyettes, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének szerdán megtartott központi vezetőségi ülésen. A szakágazat 1981-ben öszszességében eredményesnek mondható esztendőt. zárt, exportjának gazdaságosságát azonban nem sikerült a kellő és a lehetséges mértékben növelni. Ezért az idén a nyomdaipari vállalatok hatásosnak ígérkező intézkedéseket terveznek, elsősorban a piaci munka javítására. A gazdaságos export növelésének emellett alapvető feltétele a termékek minőségének javítása — amelyhez a nyomdaipari rekonstrukció lényegében megteremtette a technikai feltételeket. Szükséges azonban az elő- és a kikészítő műveletek további korszerűsítése. amelvre a szűkebb fejlesztési lehetőségek ellenére is törekednek a vállalatok. A nehezedő piaci körülmények között különösen fontos a nyomdai termékek előállítási ideiének csökkentése, amelyhez — az alap- és segédanyag-ellátás javítása mellett — elengedhetetlen a termelésben résztvevők munkájának tervszerűbb. hatékonyabb összehangolása. az együttműködés javítása. Várhatóan tervszerűen folytatódik az idén is a Kossuth Nyomda beruházása. az Ofszett Nyomda rekonstrukciója azonban nem mentes a zökkenőktől. A nyomdaipar az idén is Schmidt Párizsban 0 Párizs (MTI) Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja szerdán közép-európai idő szerint 18 órakor megérkezett a Párizs Orly repülőtérre, ahol Pierre Berégovov. a köztársasági elnöki hivatal főtitkára fogadta. Schmidt rövid látogatása során Mitterrand francia államfővel folytat tárgyalásokat. Európai Gazdasági Közösség (3.) Nagy-Britannia — tündöklés és hanyatlás létszámcsökkenéssel számol. Sok gondot okoz a jól képzett szakemberek hiánva s ez a vállalatoktól a szakosítás. a szakmai képzés színvonalának emelését követeli meg. A Papíripari Vállalat az ágazaton belül a nyomdaiparnál sikeresebb esztendőt tudhat maga mögött, nyeresége ugyanis elérte a konvnyűipar 1981-es átlagát. 35 százalékos növekedést mutat. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a vállalat rugalmasan alkalmazkodott a piaci követelményekhez. 1982-ben a' termelés szerény mértékű. 2 százalékos növelését határozták el, a nyereséget azonban 14 százalékkal kívánják növelni. A nagyobb jövedelem lehetőségét mindenekelőtt a tartalékok feltárásában látják, az anyaggal és az energiával való takarékosságra külön programot dolgoztak ki. A miniszterhelyettes kiemelte: a nvomda- és a papíripar eredményesebb együttműködése népgazdasági érdek, különösen fontos a jó minőségű csomagolóanyag. az igénvekhez igazodó választék gyors bővítése. Hárai Tibor, a szakszervezet titkára az 1982-es feladatok között a szakszervezet termelését segítő tevékenységének iavítására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta. hogv a szocialista munkaversenv és az úiítómozgalom feladatait az iparág, a vállalat gazdasági céljaival összhangban ielöliék meg. fordítsanak több gondot a termelékenység iavítására. a beruházások tervszerű teljesítésére. az anvag- és energiatakarékossági program megvalósítására. A II. világháború után az egykor oly nagy gyarmatbirodalom felbomlása meggyorsult, s ez az anyaország nagyméretű gazdasági és politikai hanyatlását eredményezte. Területén (244 103 négyzetkilométer) 55.89 millió lakos él. Fejlett ipari ország. Gazdagságát a tőkés rendszer létrejöttének, elsőségének, a világtengerek feletti uralomnak, egy hatalmas (1936-ban 35,7 millió négyzetkilométeres) gyarmatbirodalom kizsákmányolásának köszönheti, melynek eredményeképpen a világ ipari, kereskedelmi, pénzügyi központjává tette az országot. Olcsó gyarmati nyersanyag, biztos piac az angol készáruk részére, óriási profit — ez volt a képlet évszázadokig. Az egykori világelső (a „világ műhelye") 1980-ban már csak a világ 6. ipari nagyhatalma. Paradox módon, ahogy Nagy-Britannia gyarmatbirodalmának köszönheti gazdagságát. úgy hanyatlásának is egyik fő okává vált. Az imperializmus alapja a monopóliumok uralma. Ezek fejlődése az iparban lassabban haladt Angliában, mint Németországban vagy az USA-ban. Ennek fő oka az angol tőkésosztály gyarmati monopóliuma volt (melyet versenytársaitól, ha kellett fegyveres erővel is megvédett), s a világpiaci verseny így nem kényszerítette az angolokat ipari termelőberendezéseik korszerűsítésére, a technika új vívmányainak alkalmazására, vagy vállalataik szervezettségére, mint a németeket vagy az amerikaiakat. Főleg a termelés koncentrációjában volt nagy az elmaradás. Az angol gazdaság strukturálisan ráépült gyarmatbirodalmára, s így ezek egy kialakult munkamegosztás alapján funkcionáltak. Az angol államháztartás állandó deficitjét a gyarmatok kizsákmányolásából eredő hatalmas profitokkal fedezték. Az angol tőke is. ahelyett, hogy a szigetország iparát korszerűsítette volna, a könnyebb, biztosabb és nagyobb profitot jelentő külföldet. részesítette befektetési előnyben. A gyarmatbirodalom felbomlásával az ismertetett séma megmaradt ugyan, de a többi tőkés ország hatalmas befektetései miatt a gyarmati országokban, már nem jelentett korlátlan és biztos piacot az ország számára. Csak az új iparágakban tudott lépést tartani a többiekkel. Ugyanakkor államháztartására rányomta bélyegét az erőn felüli hadi kiadások növelése is. Az állam intézkedései és a külföldi (főleg amerikai) tőke viszonylagos stabilizáló jellege kihatott ugyan a gazdaság stabilizálására, de rendbe már nem tudta hozni az ország pangó gazdaságát. Javíthat az ország gazdasági helyzetén az Északitengeren feltárt jelentős kőolajkészlet, melynek kitermelésével (1978-ban 80 millió t) jelentős kiadásoktól mentesül Nagy-Britannia. Az A stabilitás tényezője A felek kifejezték meg** győződésüket, hogy a két ország közötti barátság és szoros, sokoldalú együttműködés továbbra is erősödni és fejlődni fog — ez a szovjet—lengyel külügyminiszteri tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény kulcsmondata, és pontosan az ebben foglalt megcáfolhatatlan valóság készteti heves kitörésekre a Reagan-kabinetet és néhány nyugat-európai szövetségesét. Az amerikai vezetés, amelyet kétségtelenül hidegháborús hullámverés sodort hatalomra, komolyan azt remélte, hogy a lengyel krízisből még sokáig politikai tőkét kovácsolhat a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Számos vitathatatlan jele van annak, hogy a globális amerikai külpolitikát több vonatkozásban is erre a — számukra oly kívánatos — lehetőségre építették. Az Egyesült Államok sajtója hónapokon keresztül borzolta olvasói idegeit olyan hírdömpinggel, amelynek lényege mindig az volt, hogy „szovjet csapatmozdulatok* tapasztalhatók Lengyelország szomszédságában és „beavatott megfigyelők szerint küszöbönáll a szovjet katonai beavatkozás". Visszatérő motívuma volt e propagandakampánynak az a bizonyosságnak kikiáltott állítás, hogy „a lengyel rendszer külső beavatkozás nélkül képtelen bármiféle megoldásra". Nos, amikor a lengyel kormány mégis maga keresett és talált megoldást, az amerikai vezetés igen ingerülten reagált. Forgatókönyvüket, a hazájukért és az európai békéért felelősséget érző, a szocializmushoz hű lengyel erők alaposan összekuszálták. Nagy és stratégiailag fontos országról lévén szó. Washington a világbéke alapjául szolgáló erőegyensúly látványos megbomlását várta attól a vágyálomtól, hogy Lengyelország eltávolodik a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól Ennek pontosan az ellenkezője történik. Andrej Gromiko és Józef Czyrek moszkvai tárgyalásai a szocialista együttműködés és az enyhülési törekvések folyamatossága melletti ismételt kiállást jelentik; higgadt hangon közölt megmásíthatatlan tényeket olyan időszakban, amelyre amerikai részről a légvárak összeomlása miatti elvakult rágalomhadjárat a jellemző. Ideje lenne, hogy megszűnjék végre a beavatkozásról szónoklók beavatkozása Lengyelország belügyeibe. Ideje lenne végre tudomásul venniük, hogy — bár nyilvánvalóan még sok-sok nehézséggel küszködve — Lengyelország megtette a döntő lépést a nehézségek hosszabb távú leküzdésének útján. feladatai megoldásában r a varsói vezetés továbbra is mindén segítséget megkap a Szovjetuniótól, amellyel kapcsolatai — mint a moszkvai közlemény hangsúlyozza — „... az európai és a nemzetközi stabilitás fontos tényezőjét jelentik". Harmat Endre Jf Fctatosén • Vaskohászat, acélgyártás n KMaj m Alumíniumkohászat xiv>:'" Ú Föktgaz 0 Színesfémkohászat < r,Vas O Gépgyártás, hajógvártás A Ólom ® Vsgyipar, kSolaj-finomítáb A Cink • Könnyűipar ;'{.;-; f* Élelmiszeripar • NAGYBRITANNIA)^ GNP/H-5ü3of5? 2,3 l-f7 él' . londoníiMcT l'V- •"• undee * NAGYlasfow i-ífrlinbur|h * " léi ewcast'le •© O sle áT=ÍfMsUI» BRITANNIA •vNlíinns '.llirminihím — SertésMg^ .-ájth*®«3* X Föbbkikö,C^llp-LONDON CNP/I6=»1 före jutó Por.fiíbot^z Hl nsmzeti össztermék A nemzeti megoszlása, E3 Mezőgazdaság • Ipar "^Falnwuth Kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés E3 Egvéb A N^i- HOILANDK ap^"í»rist«i».ao®» Jí-djimtlGÍUM rr : f®$S3 mem ^ jzdaság , a M'n r M® ország 1973-as EGK belépése lendített ugyan gazdaságán, de egy sor probléma (elsősorban a gyarmati áruk árproblémája, infláció, munkanélküliség. recessió) továbbra is megoldatlan maradt. Energiahordozókban viszonylag gazdag. A már említett kőolaj mellett, a 6. földgáztermelő (36,993 milliárd köbméter), és az 5. feketeszén-termelő. 128,64 millió t) a világon. Feldolgozóipara fejlett nyersvas- és acélgyártása jelentős, alumíniumkohászata 9. (374 ezer t), ólomkohászata 4. (325 ezer t), ónkohászata 8. (6600 t) a világon. Gépgyártása jelentős, elektromos ipara, közlekedéseszköz-gyártása fejlődik. Tehergépkocsi és autóbuszgyártása 6. a világon (490 ezer db) személygépkocsi gyártása 924 ezerrel 8. a világon. Autóútjain a világ 6 legnagyobb állománya fut (13.95 millió). Vegyipara fejlett, könnyűipara a világpiaci versenytársakkal szemben egyre kevésbé bírja » versenyt. Mezőgazdasága igen fejlett egyike a legkoncentráltabbaknak, de nem tudja lakosságát ellátni. ezért hatalmas élelmiszerimportra szorul. Külkereskedelmét főleg az EGK- és EFTA-ta.gokkal, valamint volt gyarmataival bonyolítja. rí