Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

fcsufortok, 1982. január 14. 3 Papírgép próbája Az új évben is változatlan ütemben dolgoznak az épí­tők a szolnoki papírgyári nagyberuházás kivitelezésén: tartják az elmúlt évben szerzett előnyt. A IV. számú papírgép rekonstrukcióját két héttel a határidő előtt, de­cember elején befejezték, és átadták üzemi próbára. Je­lenleg az V. számú papírgép hatalmas csarnokának a sze­relésén, betonozásán mun­kálkodnak a kivitelező Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat brigádjai. A Szegedi Ruházati Szövetkezet textilruházati, szőrme- és bőrruházat! termékei Hollandia, az NSZK és az Egyesült Államok üzleteiben, s természetesen itthon is vevőre ta­lálnak. Tavaly 31 millió forint értekben exportáltak, idén már 40 milliós tétel kerül a tőkés országokba. Hazai piacra 330 milliós értéket terveztek. Képünk a szövetkezet szűcs­üzemében készült, ahol saját kikészítésű hörcsögbőröket tábláznak, ezeket is exportra készítik elő Ut Vietnamba Elindult az év első magyar turistacsoportja Vietnamba az IBUSZ szervezésében. A húsz magyar turista a Bu­dapest—Moszkva—Hanoi— Ho Si Minh útvonalon .re­pül Vietnamba. A tizenki­lenc napos út során a ma­gyar turisták megtekintik a nevezetességeket. Melyik na vásáron unkf A boltok bejáratánál ta­nulmányozhatjuk az új nyit­vatartási rendet; szinte min­denütt módosítani kellett ahhoz, hogy az idép a ke­reskedelmi dolgozók is meg­kaphassák a heti két pihe­nőnapot. A kereskedelem­ben az ötnapos munkahét bevezetése az egész lakossá­got közvetlenül érinti — kit kellemesen, kit kellemetle­nül. A fogyasztók és a szolgál­tatók érdekei ebben a te­kintetben csak nehezen egyeztethetők össze, hiszen a fogyasztóknak az lenne a legkényelmesebb; ha a hét minden napján, a nap min­den órájában, nyitott ajtó­kat találjanak. (Valaha volt is egy ilyen élelmiszeráru­ház Budapesten, amelyet máig is „éjjel-nappali) cse­megének becéznek). A vásárlók ilyen termé­szetű kényeztetése idejét múlta, ami viszont nem je­lenti azt, hogy az ötnapos munkahéttel tovább csök­ken a nyitvatartási idő. A Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékes vezetői saj­tótájékoztatón közölték a nyilvánossággal, hogy az üz­letek. az áruházak, a ven­déglátóhelyek, az utazási irodák heti nyitvatartási időtartama nem változik. Ami mégis módosult, és amit vegyes megítéléssel fo­gadunk az a nyitás és a zárás időpontja. Az élelmi­szerboltok szombatonként korábban húzzák le a re­dőnyt, viszont csütörtökön és pénteken tovább tarta­nak nyitva. Az iparcikk üz­letek szintén, korábban zár­nak szombaton, viszont egy részük már reggel 8-kor nyit. és a csütörtök mellett a pénteket is bevásárlónap­pá nevezték ki. Ezekre a módosításokra azért van szükség, hogy' a heti két pihenőnapot a ke­reskedelemben is kiadhas­sák. Egyúttal arra is igye­keznek bennünket nevelni, hogy szabad szombaton még a bevásárlással se fárasz­szuk magunkat, hanem sza­bad időnket a pihenésnek, a sportnak, a szórakozásnak, a családnak szenteljük. Az ál­láspont vitatható. Mert igaz ugyan, hogy a hűtőgépekkel felszerelt háztartások nem szorulnak mindennapi bevá­sárlásra. a tartós élelmisze­reket meg igazán meg le­het venni a hét bármely napján, nálunk a dolgozó nők közül sokan mégis rá­kényszerülnek. hogy szom­baton menjenek a piacra, aa boltba i&. l&y juthat­nak friss áruhoz, azután a hétköznapok, különösen ahol kicsik még a gyerekek, na­gyon zsúfoltak, rohanással telnek. I 2. Mindennek ellenére azt lehet mondani, hogy helyén­való a bevásárlást lehető­leg hétköznap elvégezni, így lehetne korszerűbb az életmód. Feltehetőleg idő­vel módosulnak is a vásár­lói szokások, alkalmazkod­nak ahhoz, amit a kereske­delem sugall, sőt, propagál. Nagyobb gonddal csak azok találják szembe magukat, akik kis községekben élnek, vagy olyan helyen laknak, ahol csupán apró üzletek működnek. Egy olyan üzlet­ben ugyanis, ahol mindüsz­.s^e egy, két vagy legfel­jebb három alkalmazott dol­gozik, a heti két szabadnap kiadásához heti két napot zárva kell tartani. Méghoz­zá — az ott dolgozók érde­kében — a vasárnapon kí­vül lehetőleg szombaton vagy hétfőn. Egy jól szervezett és meg­felelően felszerelt háztartás könnyedén vezethető úgy is, hogy két, egymást követő napon a bolt felé sem néz a család. Inkább az a kér­dés, milyen lesz ezekben az élelmiszerboltokban az áruválaszték a kétnapos zá­rás előtt és után? Tartani lehet attól, hogy — gyenge. Zárás előtt azért, nehogy a boltos nyakán maradjon romlandó áru. a két bolti pihenőnap után viszont azért, mert a friss szállít­mányok esetleg nem érkez­nek meg a nyitásra. Még bonyolultabbá válik a do­log, ha meggondoljuk, hogy az élelmiszeriparban, ahol a friss tejtermékek, felvá­gottak készülnek, esetleg szintén szabad szombatot tartanak; s akkor vajon mit szállítanak a hétfő hajnali boltnyitásra? Akadnak még más kidol­gozatlan részletkérdései is az új rendnek. Köztudott, hogy a kereskedelmi dolgo­zók mintegy 80 v Százaléka nő, nagy részük édesanya. Vajon hogyan tudnak gon­doskodni a gyermekék fel­ügyeletéről ott. ahol a böl­csődék, az óvodák, az isko­lák szabad szombatot tarta­nak, de a boltok kinyitnak? Vagy: mit kezdjenek a szombati bevétellel az üz­letek dolgozói ott, ahol a posta — szabad szombat lé­vén — nem veszi fel a pénzt? kl Egy alapító munkásőr monológ ja Negyedszázad - közösségben — Amikor felesküdtünk munkásőrnek, katonai viseletet kaptunk. Azt a gimnasz­tyorkás öltözéket. Jól emlékszem, talán az első vagy második szolgálat után lehetett, mert mindjárt az eskü után. 1957. március 10-től 16-ig „talpon" voltunk — megyek haza Petöfitelepre. Odavaló gyerek vol­tam, így nem lehet csodálkozni rajta, hogy mindjárt ismerősbe botlottam. Hallottam, amint hangosan megjegyezte. „nézd. a Mándoki János, nem is volt katona, most meg egyenruhában jár." Ezt egyáltalán nem bántó vagy gúnyos hangsúllyal mondta, úgyhogy inkább csak arra emlékszem, jólesett hallani. Nem volt akkor olyan egyértelmű, hogy az em­ber hová áll — talán ezért is volt annyi megtévedt ember. Nyugodtan nevezhetem így. ez bebizonyított tény. Azzal, hogv november negyedikén Szol­nokon megalakult a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány, még nem volt egvesa­pásra elintézve minden. Ezt bizonyítja az is, hogy még ezután kapott lábra az a híresztelés, amiből felelőtlen elemek jelszót is formáltak: MUK. Aki az előzményeket figyelte, átélte és nyitott szemmel értékel­te is, oda jutott, hogy döntésre kénysze­rült. Az én döntésem az lett. hogy amint megtudtam, szervezik a munkásőrséget, beléptem. De addig még sok minden le­zajlott bennem. Hadd kezdjem onnan, hogv ötvenhatban az öntödénél voltam szemé'vzetis. Amikor kirobbantak azok a tragikus események a fővárosban, itt még nemigen láttuk annak nyomát, hogv mi lesz Szegeden. Csak pár nap múlva érzékeltük, legalább is én. Ott a munkahelyemen át kellett adnom a sze­mélyi anyagokat őrző szekrény kulcsát, és a káderlapokat széthordták a „munkásta­nács" jóvoltából rászabadított emberek. Azt hitték, micsoda szörnyűségek lesznek majd rajta. Csalódtak, mert semmit nem találtak, ami meglepő, vagy ismeretlen lett volna számukra. Akkor egyébként en­gem kitettek raktárosnak — hát én ma­radtam is, míg nem rendeződtek a dol­gok De azok még várattak magukra. Lázasan hallgattuk a híreket, és egyre jobban ki­tisztult a látásunk: nem volt kétséges, ho­vá jutunk, ha minden úgy megy a ma­ga útján. Ekkor vált meggyőződéssé ben­nem, hogy ezt meg kell akadályozni. No, hát ez adta az erőt ahhoz az elszántsághoz, amely — mint az elején idéztem a petöfi­telepi cimborát — oda vezetett, hogy bár katona sem voltam, mégis fegyveres szol­gálatra jelentkeztem. Nem véletlenül hasz­nálom az „elszántság" szót. Ez volt az. ami akkor valamennyiünkben oly erősen mun­kált. Ez adott tudatosságot, biztonságérze­tet és — még egyszer mondom: erőt. Aki nem ismeri belülről a rpunkásőr­életet, aligha tudja elgondolni, mit jelent az igazán bajtársias. elvtársias légkör. Az. ami nélkül szegényebbek lennénk, az, ami közösséggé teszi a legkülönbözőbb foglal­kozású emberekből összeállt kötelékeket. És amikor azt mondom, közösség, nemcsak az acélkék egyenruhás munkásőrközösség­re gondolok. Az országosra is. Aki ezt a szolgálatot vállalja, az ország nagy közös­ségének szolgálatát vállalja. És miért? Azért az elismerésért, amit nem lehet pénzben kifejezni:' az erkölcsi megbecsü­lésért. Vagy talán hadd mondiam egysze­rűbben azt. ami engem negyedszázada itt tart: hogy ne legyen még egyszer ötvenhat. I. Zs. Mielőtt csak a fogyasztói érdeket állítanánk előtérbe, gondoljuk meg. hogy a rö­vidített szombati üzleti órák is azt jelentik a ke­reskedelmi dolgozók számá­ra, hogy a második pihenő­napot általában csak ha­vonta kétszer kaphatják meg szombaton. Végül is úgy tűnik, hogy a most kialakított új nyit­vatartási rend ésszerű és tisztességes kompromisszum a vevők és az eladók között, aminek eredményeként — hisz ez a lényeg — a négy­százezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó is élvezheti a heti két pihe­nőnapot. G. Zs. Szolgáltatások Kisiparosok a lakótelepeken Változó életformánk, mun­kaidőnk, ötnapos munkahe­tünk. a növekvő szabad idő, mind-mind azt igényli, hogy a lakossági szolgáltatások mind magasabb igényeket elégítsenek ki. s ez a téma egyre több fórumon kerül napirendre. Szegeden külö­nösen azért izgalmas kérdés, mert a városszerkezet át­alakulásával a szolgáltató egységek eddigi rendszere nem mindenben egyezik meg az azt igénylők területi el­helyezkedésével. A városi tanács a múlt év végén a lakossági szolgáltatás hely­zetével foglalkozva megálla­pította, hogy a gondok elle­nére a város szolgáltatóipara az elmúlt tíz évben nagyot fejlődött és az ellátás szín­vonala is javult. Az elmúlt tervidőszakban rendelkezés­re álló és felhasznált szol­gáltatásfejlesztési pénzügyi alapok biztosították, hogy a szolgáltató egységek száma a megíevő hálózat korszerűsí­tése, műszerezettsége a le­hetőségekhez képest jól ala­kult, s a szolgáltatások tel­jesítményértéke is megdup­lázódott. Mindez nem jelenti azt, hogy igények és lehetőségek szinkronban vannak, s en­nek megfelelően a tanács is rámutatott arra, hogy a vá­rosban a különböző terüle­tek ellátottsági színvonala Tájéhozlístó Az elmúlt évben már meg­közelítette a 40 ezret a Ma­gyar Camping és Caravan­ning Club taglétszáma — hangzott el a klub szerdán megtartott saitótáiékoztató­ján. melyen Menyhárt Adám főtitkár összegezte az elmúlt évben elért, eredményeket és ismertette az idei terveket. Mint elmondta. tavai v több mint 8 és félezren vet­tek reszt a klub által szerve­zett bel- és külföldi üdülé­seken. körutazásokon és ren­dezvényeken. Leenagyobb si­kere a bolgár tengerparti üdülésnek és a hegyvidéki körutazásnak volt. de igen sokan érdeklődtek a cseh­szlovákiai és a jugoszláviai sítúrák iránt A A magyar­országi kempingeket 1981­ben 780 000 vendég — köz­tük több mint 510 000 külföl­di — kereste fel. s ez a szám lényegében megegyezik az 1978-as év rekordforgalmá­val. A nyugati országokból ér­kező vendégek száma az el­múlt 5 évben folyamatosan emelkedett, és ez idő alatt megduplázódott. Tavalv ösz­szesen 3.3 millió éjszakát töltöttek el a vendégek kem­pingekben. ebből 2.4 milliót külföldiek Az átlagos tartóz­kodási idő 1981-ben több mint. 4 nap volt. A Balaton térsége — ahol a legtöbb a kempipg — 41 százalékkal részesült az ország ilyen tí­pusú forgalma bóL 1982-ben a klubtagok 38 féle belföldi és külföldi túra. üdülés, körutazás között vá­laszthatnak. Továbbra is in­dulnak a hagvománvos gö­rög—török túrák.' valamint a nyugat-európai körutazá­sok. s megszervezik az idén is a filléres karaván vasút­utazások akcióiát. Ennek ke­retében egvebek között febru­árban meg lehet tekinteni a mohácsi busójárást. nyáron pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Több orogramoT terveznek a hétvégekre, első­sorban belföldre, ajánlataik­kal hozzájárulnak a megnö­vekedett szabad idő hasznos el töltésé hez. között nagyok a különbsé­gek, így cél is, hogy ezek csökkenjenek és a kevésbé ellátott peremkerületek szol­gáltatási színvonala is ja­vuljon. Miután a szocialista szolgáltató szektor bővítési, fejlesztési és települési le­hetőségei behatároltak, kü­lönösen a peremkerületek­ben kívánatos a kisiparosok szolgáltató tevékenysége. Jóllehet, az értékelés nem sorolja a rosszul ellátott te­rületek közé a városi lakó­telepeket, ám ez korántsem jelenti azt. hogy ellátottság­ban vetekedhetne a Belvá­rossal vagy akárcsak meg is közelíthetné azt bármelyik nagy lakótelepünk színvona­la. A szolgáltatásbeli „fog­híjakat" itt is nem kis rész­ben kell és szükséges a kis­iparnak pótolni. Ha nem az egyes szakmákra lebontva, hanem csupán a létszámada­tokat összevetve nézzük, ak­kor is szembetűnő a különb­ség ez utóbbiak esetében. Míg például a Belvárosban 319 szolgáltató kisiparos mű­ködik, Tarján-Felsővárosban 196, az Északi városrészben 56g Rókuson 111. Aki az egy­re terebélyesedő új lakóte­lepeken él, mindennapjai­ban érezheti, szükség van •újabb és újabb szolgáltató egységek megnyitására. Mint Fráter György, a KIOSZ szegedi körzeti csoportjának titkára elmondta. Szegeden 921 főfoglalkozású, 2083 munkiviszony mellett műkö­dő. illetve 233 nyugdíjasként praktizáló kisiparos áll a lakosság szolgálatára. Ám csak kisebb részük végzi a lakótelepeken munkáját. A KIOSZ tapasztalata szerint sem kielégítő még a kisipa­rosoknak ezen a területen az elhelyezkedése. Mint el­mondta, különösen „hiány­szakma" ezeken a területe­ken a férfifodrász, a cipész, vegvtisztító és a férfiszabó szakma. Az új rendelkezések lehe­tővé teszik, hogy ne csak fő­foglalkozásban, hanem mun­ka mellett, másodállásként is végezzenek kisipari szol­gáltató tevékenységet az ar­ra szakképzettségük alapján jogosult dolgozók. Valójában sokkal kisebb még a vállal­kozó kedv. mint amennyire az egyébként kedvező felté­teleket biztosító rendelkezé­sekből következhetne. Az okok közt valószítűleg az is szerepel, hogy sokan félnek, „belebuknak" ebbe. Kevesen tudják például, hogy a mun­ka melletti iparengedély ki­váltásához gyakorlatilag nem kell engedélyt kérni a vál­lalattól, csupán bejelenteni köteles a vállalkozó. Ha nyolc napon belül erre nem kap választ, vagyis nem uta­sították el, akkor ez a mun­kahely hozzájárulását jelen­ti. Az adótól sem kell tar­tani, mert, ha például vala­kinek a várható jövedelmt 20 ezer forint, akkor a jöve­delemadóval és a községfej­lesztési hozzá járulással együtt összesen 1060 forintot kell fizetnie egy évben. Tény, hogy jelenleg is munka mel­lett nem annyian dolgoznak, mint ahányan ezt bejelen­téssel, félállású iparenge­déllyel igazolni tudják. Ez a rendelkezés segítene a fu­sizók, kontárok legalizálásá­ban. Az új városrészek szolgál­tatásellátását azonban nem csupán a vállalkozókedv hi­ánya teszi nehézkessé, ha­nem az is, hogy nehezen jut­nak kisiparosok megfelelő helyiséghez ezekben a vá­rosrészekben. Vagy nem jut­nak hozzá az olcsó bérűek­hez, vagy nem tudják kifi­zetni a magas használatba­vételi cSjat. Jelenleg is len­ne, aki nyitna, de nem tud­ja még, hol. Hatmillió kazetta A hazai piacon is rnegje- kezdte a vas- és krómdioxid lentek már a Hi-Fi magnó­készülékek. Ezzel lépést' tart típusú kazettás szalagok va a Polimer Műanyagfel- gyártását. Éves termelésük dolgozó Szövetkezet meg- halmillió kazetta.

Next

/
Thumbnails
Contents