Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A I MSZ MP-j SZEGED VÁROS! B 3T TSÁGA NAK LAP JA 72. évfolyam 11. szám 1982. január 14., csütörtök Ara: 1,40 forint A szakszervezetek segítik gazdaságpolitikai céljainkat Ülést tartott az SZMT Tegnap. szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa. A testület megvitatta és elfo­gadta az idei esztendőre fölvázolt gazdaságpolitkiai program iát. Részt vett a tanácskozáson Gyárfás Mi­hály. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra és Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára. Az írásban előre kiadott ja­vaslattervezethez Kovács Sándor. az SZMT titkára mondott szóbeli kiegészítést. Többek között értékelte a szakszervezetek tavalyi munkáját, beszélt e munka stílusáról Elmondta, hogy a szakszervezeti testületek és tisztségviselők iobb partne­rei voltak a párt- és gazda­sági vezetésnek, mint ko­rábban. Tevékenv munkálói és részesei lehettek a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit meghatározó célok valóraváltásának. aktívan képviselték a dolgozók érde­keit. szociálpolitikai és bér­politikai kérdésekben. Elis­merte azt is szóbeli kiegé­szítőiében Kovács Sándor, hogy nem mindenütt sike­rült mindazt megvalósítani, amit elképzeltek. Ezután részletesen is összefoglalta mindazokat a tennivalókat, amelyek elősegíthetik gazda­ságpolitikai terveink sike­res megvalósítását. A Csongrád megyei párt­bizottság decemberi ülésén elfogadta a megye 1982. évi gazdaságpolitikai feladatter­vét. Egyben felhívta a gaz­dálkodó és irányító szerve­ket. a társadalmi szerveze­teket. a szakszervezeteket is. hogv működjenek közre a feladatok eredményes vég­rehajtásában. A Szakszewe­zetck Megyei Tanácsa ma­gáénak vallja a pártbizott­ság gazdaságpolitikai állás­foglalását. és fontos köve­telménynek tekinti. hogy még eredményesebbé nálion e szakszervezetek gazdálko­dást segítő, elosztást befo­lyásoló és érdekvédelmi munkájának összhangja. Az SZMT ennek megfelelően koordinálja, segíti és ellen­őrzi az üzemi-vállalati szak­szervezeti bizottságok tevé­kenységét. Ennek érdekében dolgoztak ki idei program­jukat is. amelyet hat fon­tosabb területen foglaltak össze. A tervezői és a termelői munka során közreműköd­nek abban, hogy a dolgo­zók véleménve kifejezésre jusson a vállalati célkitű­zések meghatározásában. Arra törekednek, hogy a munkahelyi szociálpolitikai tevékenység összhangba ke­rüljön a gazdasági, műsza­ki. munkaerő- és bérgazdál­kodási tervekkel. Fontosnak tartják e tekintetben a kol­lektív szerződések módosítá­sát. Az előző év tapaszta­latait is fölhasználva vál­toztatják a munkaidő-, pi­henőidő-. a munkavégzés-, az anyagi ösztönzés, a ré­szesedési alapképzés- és -fel­használás, a ióléti és kultu­rális alap felhasználásának munkahelyi szabályait. Az üzemi és vállalati szakszer­vezeti bizottságok támogat­ják a gazdasági vezetőket a munkaerő-gazdálkodás ha­tékonyságára hozott intézke­dések megvalósításában. A szakszervezetek érdek­védelmi tevékenységében főszerepet kap az életszín­vonal megőrzésének és az életkörülmények javításának elősegítése, A munkások és alkalmazottak átlagbére 4—5 százalékkal, ugyanakkor a fogyasztói árszínvonal 5 szá­zalékkal emelkedhet. A szakszervezeti tisztségvise­lők és testületek támogatni és szorgalmazni fogiák a bé­reknek a végzett munka alapján történő, az eddigiek­nél nagyobb differenciálá­sát. Hasonlóképpen kíván­nak eljárni a munkavédel­mi tevékenység korszerűsí­tésében. Szeretnék, ha az egészségre káros munkahe­lyek tovább csökkennének. A szakszervezetek program­jában hangsúlyozták, hogv a dolgozók munkaversenye a jövőben is vaay segítséget adhat a gazdálkodás minő­ségének javításához. A mun­kaversenyben kiemelt figyel­met fordítanak a szocialis­ta brigádok tevékenységére, hiszen e kis közösségek vál­lalásaikkal. példamutató munkájukkal meghatározó szerepet játszhatnak a haté­konyság növelése, az export­képesség fokozása, a minő­ség javítása, az anyag- és energiatakarékosság terüle­tén. Árra is ösztönzik a szakszervezeti testületeket, a tagságot, hogy fokozottab­ban vegyenek részt a terü­letfejlesztési munkákban, a város-, és .. Jtözsegpolitilíái tennivalók ban. A testület programia rész­letesebben is fölvázol ia azo­kat a teendőket amelyek az ötnapos munkahéttel kap­csolatosak. A módosult mun­karendben érdekelt dolgo­zók száma a megvében több mint 150 ezer. Ezért is hív­ják föl a tisztségviselők fi­gyelmét arra, hogv működ­jenek közre abban, hogv: — a termelés és a szolgáltatás színvonala ne csökkenjen. — a dolgozók bére indoko­latlanul ne csökkenjen. — a vállalati és a területi szervek összehangolt tevé­kenysége biztosítsa a minél zökkenőmentesebb áttérést. A szakszervezeti tisztségvise­lők támogatják majd azo­kat a gazdasági elképzelése­ket. intézkedéseket. ame­lyek a kiesett munkaidő pót­lásával összefüggésben a műszaki, szervezési tenniva­lókat. a munkafegyelem ja­vítását helyezik előtérbe. A módosított munkarend kö­vetkeztében megnövekszik a dolgozók pihenésre fordít­ható szabad ideié. Ennek hasznos eltöltéséhez az ed­digieknél szervezettebb vál­lalati lehetőségeket kell biz­tosítani. A szakszervezeti testületek figyelemmel kísé­rik az ötnapos munkahétre áttérés tapasztalatait. és majd annak megfelelően in­dokolt esetben kezdemé­nyezik a kereskedelmi, szol­gáltatói. egészségügyi és közlekedési területeken je­lentkező problémák megol­dását. Hangsúlvos szerepet kan az idei feladattervben az üzemi demokrácia fórumai­nak munkája. Szeretnék, ha tovább növekedne a demok­ratikus fórumok tartalmi tevékenysége. Különös fi­gyelmet fordítanak arra hogy a dolgozók javaslatait mindenütt meghallgassák Nagyobb figyelmet kell szentelni a 178 munkahelyen működő bizalmiak és kül­döttek testületeinek tevé­kenységére. Az idén e fóru­mok működésének közép­pontjában a vállalati tervek véleményezése, a bérfejlesz­tés. a részesedési alap. a ió­léti és kulturális a'an fel­használásával kapcsolatos egyetértés, illetve a kollek­tív szerződés és a szociális terv végrehajtásával össze­függő döntés áll. Az üzemi demokratikus fórumok dön­téseinek végrehajtásában tovább kell növelni a bizal­miak és a főbizalmiak sze­repét. Az életszínvonallal kap­csolatos érdekvédelmi. ér­dekképviseleti tevékenység­ijén azt szeretnék eiérni. hogv nagyobb szerepet kap­janak a munkahelyen kívü­li tényezők. Ez indokolja a szakszervezetek területpoli­tikai munkájának tovább­fejlesztését is. A program­ból is kitűnik, hogy a szak­szervezetek igénylik a város­politikai feladatokkal kap­csolatos tájékoztatást A vállalati kollektívák ezen túl is fölaiániiák társadal­mi munkájukat, kommunis­ta műszakokat szerveznek és anyagilag is segítik a lakóterületet. A szervezett dolgozók képviselői a terü­letpolitikai munkában fi­gyelemmel kísérik a keres­kedelmi ellátást, az áruvá­laszték alakulását, kínála­tát. a lakásépítési program. • végrehajtását; és általában a szolgáitatások színvonalát. A szakszervezetek agitáci­ós és propagandamunkájá­nak középpontjában az idei gazdasági terv érjelmezése. feldolgozása és e határoza­tokból adódó konkrét szak­szervezeti feladatok állnak. Arra törekednek maid. hogv a tisztségviselők to­vábbképzésében. a szak­szervezeti oktatásban e ten­nivalókat egvségesen értel­mezzék. Az SZMT gazda­ságpolitikai programja sok­rétű tennivalókat tár a tisztségviselők és testületek elé. Fppen ezért arra kérik az. ágazati szakszervezetek megyei-területi bizottsága­it. az üzemi, vállalati szak­szervezeti bizottságokat, hogv a megve gazdaságpoli­tikai feladatainak végrehaj­tása érdekében működjenek közre, s mozgósítsák a dol­gozókat az ered ménves munkára. A testület ülésén élénk vita alakult ki. többen is fölszólaltak, és hasznos ja­vaslatokkal egészítették ki az SZMT programjavaslatát. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa ezután elfogadta a tanács és az el­nökség idei munkatervét, maid személyi kérdésekben döntöttek. Dr. Piros László nvugdíiast kooptálták az SZMT tagjai sorába és az. elnökségbe. maid megvá­lasztották az SZMT elnöké­nek. Export­fejlesztés Százhatvanhárom milliós exportfejlesztő beruházás kezdődött a győri Gardénia és Csipkefüggönygyárban. A tel jes összeget korszerű gé­pek vásárlására költik. A programot két év alatt va­lósítják meg. Befejezése után az eddigihez képest évente 110 millió forint értékűvel több felsőruházati anyagot és függönyt állítanak elő. A beruházást 1933 végére fe­jezik be. és 1984-ben már teljes kapacitással termelnek az új gépek. Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége Szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, és Be­reéz János, a KB tagja. a külügyi osztálv vezetője, akik az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 11—13-a között Moszkvában tartózkodtak. Az MSZMP küldöttsége találkozott és szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélése­ket folytatott a két párt kö­zötti együttműködés, vala­min a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről Borisz Ponomarjovval. az SZKP KB Politikai Bizottsága pót­tagjával/a KB titkárával és Konsztavtyin Ruszákovval, az SZKP KB Központi Bi­zottságának titkárával. A találkozókon jelen volt Szű­rös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. Visít a főrész, fatörzs zuhan A januári erdőben hópa­lást alatt a fenyők, s jég­gyöngybe öltöznek az ágak. Csupa kristály minden a csönd csillámló birodalmá­ban. Odébb már visít a fű­rész. traktor pöfög, fatörzs zuhan, s topogó emberek kí­váncsiskodnak a bódé abla­kán, kész-e az ebéd, mert bizony megéhezlek. A ledön­tött fákat körülállják, csat­tog a fejsze, brummog a gép, s pillanatok alatt ágai­tól megfosztva csupaszon gurul txiébb a rönk. össze­rakják. számolják. Azután pótkocsira kerül, hogv el­jusson a többihez a fűrész­telepre. ahol kibontják, szét­szedik és rakodólapot szögel­nek belőle. — Méghozzá exportra — tájékoztat az ásotthalmi fű­résztelepen. Vass Dezső, a Dél-Alföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság művezető^ je. — Naponta 12—13 ember 12—13 köbméter fát dolgoz föl. Az asszonyok fejenként 14—15 raklapot. állítanak össze. Ez a rmink;i menete. Aztán végignézzük, mikor megmarkolja a vicsorgó fo­gú emelő a fagyos fatönköt, s a kis kocsiró] kesztyűs, kö­tényes emberek oda igazít­ják a7- éles fűrész fogához. Mikor olyanná formálódott a fa. mint amilyenné kell. egy­másra pakolják a deszkákat, ezret is a munkaidő a'.att. — A gépek jó régiek, az újszeged; ládagyárból kerül­tek ide. de jól dolgoznak. Tíz éve kerültek hozzánk, azóta bírják — mondja a művezető. Kiderül még közben, hogy Asotthalmon alfaiában há­romféle fát dolgoznak föl — magyar nyárt, akácot és fe­nyőt. A hulladékot, a szele­zést, meg a fűrészport el­hordják a környékbeliek. Ottjártunkkor a Szegedi Ál­lami Gazdaság névtábláját olvastuk le a pótkocsiról. Az is kitudódott, hogy ők ép­pen disznóBzállitáshoz viszik a faresz.eléket. Ami pedig nem kell 3z arravalóknak, kocsira rakják és elviszik Mohácsra. Vásárosnaményra. farostlemeznek. tgv alig megy veszendőbe valamicske az erdei fákból. Pont azért, mert fában szegény ország vagyunk. Az ásotthalmiak látványos munkája a rakodólap-szöge­zés. — Inkább hangzatos — javítanak ki a'7- assz°nyok a műhelyben. Valóban nyol­can-kilencen kopognak, ve­rik a szöget a fába, mint akinek muszáj. — Végül is nem muszáj, de ez a dolgunk — mondja Nyerges Jánosné, ki nemso­kára nyugdíjas lesz. Egy rakodólapba 54 nagy és 24 kicsj 6Zöget vernek be­Hétszer is rá kell koppinta­ni a fejére a félkilós kala­páccsal, hogy úgy álljanak a deszkák, mint aminek sora van. Azt is mondják. ha nem akar engedelmeskedni a sok ezer szögek egyike, ijesztgetik. Nagyobbat ütnek rá.a szokottnál. Oljtan Kari­gos munka ez, mint a dob­verseny. Körülbelül a- har­mincnégyezredik raklap után kézdődik újra az év. Kikívánkozik a hallottak után. hogy otthon szokták-e verni az asztalt ami után a válasz c6ak annyi: döröm­bölünk mi egymásnak ele­get a nyolc óra alatt. Álta­lában csendesebb munka kö­vetkezik a háznál, kapálás, mosogatás meg minden, ami jön. Vass Dezső meséli, hogy amikor ő gyerekkorában a ládagyárban járt. látott ott olyan embert is, aki egyszer­re hat szöget vert a fába. Mint az automata. Az öreg a húszéves gyakorlatra hi­vatkozott. Válaszolt arra is. hogy ő bátran vallja magát ..fakukacnak". mert nem­csak az élő fát szereti, mint az erdészek, hanem részeire is szedi mint az asztalosok. Erdészből lett a fák techni­• kusa. Különben Ásoühalomrói a raklapokat a MÁV.-nak és az NSZK-nak szállítják. M. T. * fl " fl wrajam • Zajlik a Tisza Jégtáblák úsznak méltóság­teljes lassúsággal a Tiszán. A hidegebb idő beálltával csökkent a folyó vízutánpót­lása. ezért mérsékelt apadás következett be. December közepe óta a sokadik árhul­lám vonult le. a Duna ma­gas vízállása miatt igen las­san. Változékony az idő: ha nagyobb enyhülés és vele esetleg csapadékos idő kö­vetkezik. a mostani magas vízállás miatt kellemetlen meglepetéseket is okozhat a folyó. Jelenleg a Maros ki­vételével az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terüle­tén első fokú készültséget tartanak: folyamatosan fi­gyelik a vízállást. elemzik az. adatokat, a központban ügyeletet tartanak. Várpalotáról A Veszprémi Szénbányák Vállalat 144 millió forint hi­telt. kan a Nemzeti Bankt.ól a lakosság iobb szénellátá­sát szolgáló brikettevártás fejlesztésére. A evártás alap­anyaga elsősorban a várpa­lotai lignit lesz. de itt hasz­nosítják a balinka' bánva szénporát is. A brikettgvár­táshoz szukseges berendezé­seket a várpalotai bánva mellett működő kis erőmű­ben helvezik el. mert a szomszédos inotai November 7 Erőmű rekonstrukciója ezt az erőművet fölöslegessé tet­te. A beruházást még ebben az esztendőben megkezdik, s 1985-től Várpalotán évi 400 ezer tonna brikettet gvárta-1 nak. Nagy laiszló felvétele A zajló Tisza, Szegednél

Next

/
Thumbnails
Contents