Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

Kedd, 1982. január 12. 3 Szovjet-lengyel tárgyalások ®* sf <k Itohni lurn A NÁlO nyíltan beavatkozik az ország borügyeibe - Cheys&on-imerjú 0 Moszkva (MTI) előre nem hoztak határoza- nevezte meg. Ezen a téren Tárgyalásokat folytatott tot közös NATO-szankciók- elsőbbséget élveznek az one­hétfón Moszkvában Andrej ról ratív programokban foglalt Gromilip szovjet és Józet <• Párias (MTI) kulcsfontosságú vállalatok. Czyreit lengyel kÜlÜRvmi- Ciaude Cheysson francia Ennek nyomán szükségessé niszter. külügyminiszter vasárnap válhat, hogv blsonvas mun­A szovjet—lengvel tárgva- 65(6 egy rádióinteriúban ki- kehely eket megszüntessenek. lasük középpontjában a két jelentette: o NATO nem a sőt egész gyáralcat bezárjo­ország kapcsolatai, a nem- legalkalmasabb fórum a nak, Baka becslése szerint tetközi helyzet egyes kér. lengyel helyzet meavttatá- mintegy négyszázezer ember (lései álltak, s szó volt a sárcl• hiszen enne!; msgíté- át helyezésére, illetve átkép­Lenauelarszáa belügyeibe ősében a NATO-tagállamok zisére lesz szükség az elkö­tűrtémi beavatkozási kísér, között különböző tendenciák vetkező hónapokban. letekről. A kót miniszter mutatkoznak. Franciaország A lengvel kormánv m határozottan elítélte az ne™ szándékszik csökkente- fom,ügvi mesbízmtla szótt Egyesült Államok es egyes M kereskedelmi kapcsolata- arról is. hogy a Reagan: más NATO-tagország be- R a Szovjetunióval, es nem kormányzat úgynevezett avatkozás! kísérleteit, meg- akar lemondani a szovjet gazdasági megtorló intézke­áliapítva: azok durván földgázról, amelyre szüksé- nyomán tovább megsértik az ENSZ alapok- Be van - hangsúlyozta a rodnak ország valuta rnányát ós a helsinki záró- miniszter, maid hozzátette: készletei ígv a icfvőben mle okmányban foglalt elveket. .,Nem akarjuk sajat maaun- ink-lhh 'üf.velnj keU ' K A kétoldalú kapcsolatok- kat büntetni." hogy milyen vállalatnak és ról, azok fejlesztésének táv- Cheysson ugvanakkar gzt mire adnak devizát. Ugvan­latairól szólva a két mlnisz- »<» Eljelentette, hogy a fran- akkar nem kfvónnak eltérni ter megállapította: e kap- c('a k°™V nem hallandó attól a korábban meghatáro­csolatok fejlődésének alap- «azria-; R' együttműködésié 7oH aiane!vtők hoev oz ön_ Ja a két ország közötti szi- Lengvelorezaagal, és nem ólló exporttevékenységet lárd szövetség, megbontha- akar a «n«vel adósságok foIvtató Válla'atok szaba­tatlan barátság, a két ország kérdéséről targvalm mind- dor( rPnrtcikeznének deviza­népenek javát, a béke és a addig. »mig Lengyelország- bevételeik egv részével, szocializmus megerősödését han — mint megfogalmaz!a szolgáló sokoldalú együtt- ~ ..megmaradnak a szá­múködés. Ez az egvüttmú- munkra elfogadhatatlan ale­ködés megfelel a kollektív mek". A külügyminiszter a Védelmet biztosító Varsót Lengyelországgal való gaz­Szerződés célkitűzéseinek, dasági együttműködés fel­megfelel a Szovjetunió és a W'táwt számos olyan felté­Lengyel Népköztársaság kö- telbe» kötötte, amelyekben zbtt fennálló barátsági. » « szuverén lengyei együttműködési és kölcsönös hatóságokat illett segítségnyújtási szerződés- £„>ar86 fMT" , pak Reagan elnök Lengyelor­A tárgyalások szívélyes. 8za« «'leh élet,be,, léptetett elvtársi légkörben folvtak. pzdasagt szankciói kovet­" flromiko és Ctavrek tár- keztóben 26 lengvel halász­gvalásTX kóáZ kózle- haiőnak é, két kisegítő ha­ményt fogadtak el, amelyet Jóegysógnek kellett elhagy később hoznak nyilvános- nia az amerikai halaszati sásra. vizeket ' • Az amerikai szankciók kö­#i Brflssse] (MTI) vetkeztében mintegy 700 Hétfőn Brüsszelben befe- millió dollár veszteség éri jezfidött a NATO-külügymi. Lengyelországot, emellett «|sztereh em/nepas renikí- azok negatívat befolyásolták; vüll tanácskozása Lengvel- a hazai halellátást — niütat országról. Joseph Luns NA- rá a PAP hírügynökség. TQ-főtitkár és Alexander * Haig amerikai külügvmi- A Trpburvo Ludu hétfői niszter a tegnap esti órák- száma a gazdasági reform­ban sajtóértekezleten szá- ról folytatott beszélgetést molt be a találkozó eredmé- közölt Wladyslaw Bakával, pyéről a kormánv reformügyi meg­A tanácskozáson Kanada bízottjával. Baka professzor kivételével a* összes NATO- ismételten megerősítette, tagország külügyminisztere hogv a gazdasági reformra részt vett Mark ftfaeguigan mindenképpen szükség van. kanadai külügyminiszter a Amint a körülmények lehe­rendkfvül! időiárás miatt tővé teszik, mondotta, visz­nem Jutott el Brüsszelbe. sza kell állítani vagv — ahol A katonai szövetség küb még korábban nem alakul­ttgvminlszterel — nyítan tak ki — létré kell hozni a bennaíkozoa Lengyelország munkásönkormányzati szer­belügyeibe — arról tanács- veket. Ehhez azonban a koztak hogv miiven közös munkafegyelem további ja­álláspontot alakítsanak ki, vulásira van szükség. Sajá­és miiven közös „bünteíó tos, de szükséges korulménv, intézkedéseket" hozzanak hoav az országban kialakult Lengyelország és a Szoviet- helyzet miatt az önirányító unió ellen. Nvuvatl hMlav- és öntevékeny vállalatokhoz nökségi jelentések szerint a a fegi-etom erősítését szolgó­külügvmtnlszterek — ameri- ló szükségállapoton át vezet kai nyomásra — támogató- az út, sukról biztosították Wo- Baka professzor a eazda­shington lengyel- és szovíet- ság fő szahálvozó ténvezője­eilenes álláspontját, de egv- ként a nyersanyagellátást <Ö> Kabul (MTI) Az afgán külügyminiszté­rium szóvivője keményen bírálta az Egyesült Álla­mok és ag NSZK vezetőinek megbeszéléseit összegező köz­lemény azon részét, amely az afgán népnek szóló „segítsé­get" emleget. A szóvivő felhívta a fi­gyelmet: az imperialista erők, az Egyesült Államok ós NATO-beU szövetségesei továbbra Js megkísérlik, hogy a szabad, független és el nem kötelezett Afganisz­tán nevében beszéljenek; nyíltan beavatkoznak a* or­szág belügyeibe, semmibe véve a nemzetközi jog nor­máit és akadályozva az Af­ganisztán körül kialakult helyzet békés rendezését. Egyértelműen leszögezzük — hangsúlyozza a nyilatko­zat —, hogy a világon sem­milyen erő nem képes rá­venni Afganisztánt a forra­dalom útjáról való letérésre. Afganisztán sosem fog feiet hajtani az „erőpolitika" előtt, és határozottan elítéli az ország belügyeibe való be­avatkozást — hangsúlyozta az afgán külügyminisztérium szóvivője. Szakosítás és kooperáció Marjai fóztef megbetzélései Berlinben 0 Berlin (MTI) Vasárnap délután Marjai József miniszterelnök-he­lyettes vezetésével megér­kezett Berlinbe az NDK— magyar gazdasági és műsza­ki.tudományos együttműkö­dési bizottság XX. üléssza­kán réggt vevő magyar kül­döttség. Az elmúlt két évtizedben igen eredményesen fejlőd­tek Magyarország és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gazdasági kapcsolatai — állapították meg hétfőn dél­előtt megnyílt tanácskozá­sukon a két ország gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési bizottságá­nak vezetői. A vegvps bizottság húsz esztendeje alakult, és most tartia 30. ülésszakát az NDK fővároséban A delogáeióve­zetők — Wolfgang Rauch­fuss és Marja) József mi­niszterelnök-helyettesek —> a plenáris ülés megnyitása­kor méltatták az együtt­működés eredményeit. Rauchfuss többek között rámutatott, hogy az együtt­működés új tartalmat nyert az elmúlt húsz évben; ma már a szakosítás és a koo­peráció határozza meg az árucsere-forgalom harminc százalékát. Marjai József megállapí­totta, hogy az NDK az eb múlt húsz évben a szocialis­ta országok közül Magyar­ország második legfontosabb kereskedelmi partnere lett. Az árucsere-forgalom a két ország között megkétszerező­dött. Hétfőn Marjai József fel­kereste Gerhard Sehürer mi­niszterelnök-helyettest, az NDK állami tervbizottságá­nak elnökét. A tanácskozás hétfőn dél. után munkacsoportokban folytatódott, és külön meg. beszélést tartott a vegyes bj. zottaág két társelnöke, Mar­jai József és Wolfgang Rauchfuss. Az ülésszak ma, kedden délelőtt folytatódik, Egyiillmöliiiilísi megállapodás 0 Budapest (MTI) Vas acélipar, a fémfeldolgozás, Tasárnap Budapestre ér. távközlés, ipformációtechni­kezett Pietro Bet te, az Olasz ka és infrastruktúra terü­Ipan Újjáépítési Intézet létén lehetővé teszi a nva­(1R1) elnöke. Röviddel meg- gyar es olasz állami válla­órkezése után fogadta Mar- latok közvetlen kapcsolatát, jui József, a Minisztertanács hatékony együttműködését, elnökhelyettese, s megbe- A megállapodás értelmé­szélésen értékelték a ma- ben az érdekelt vállalatok, gyar—olasz gazdasági és tu- intézmények szakemberei kö. dományos-müszaki együtt- zös kutatási programokat működés eredményeit. Vé- alakítanak ki, megszervezik leménycserét folytattak az a kutatási eredmények, do­olasz állami vállalatok, 11- kumentációk, továbbá a letve intézmények és a ma- szakértők és ösztöndíjasok gyar partnervállalatok, In- cseréjét, közös konferenciá­tézmónyek kapcsolatainak kat, szimpóziumokat ren­eddigi alakulásáról és deznek. együttműködésük 'tovább- ^ eavezménv aláírását fejlesztésének lehetőségeiről H-gvaiáson esve A megbeszélésen jelen volt bek közt 4Z/, e,ett arról. Oiullo Bilaneiorl. az Olasz hOBV a előkészített és Köztársaság budapesti nagy- megszervezett müszaki-tudo­követe. mánvos együttműködés a • későbbiekben javulást ered­Szekér Gyula, az Országos ménvezhet a két ország kö­Múszaki Fejlesztési Bizott- jgjtti gazdasági kapcsolatok­ság elnöke és Pietro Sette ban. s elősegítheti a mind­hétfőn, az OMFB székházé- két fél számára kedvező ban öt évre szóló keretmeg- árucsere-forgalom növeke­állapodást írt alá, amely az dését Európai Gazdasági Közösség (I.) Kulcsállam az NSZK A 248 139 négyzetkilométer munkaerőt jelentettek; a kiterejdésű ország hatáFai a bpruházáspk hatalmas mér­vesztes H. világháború után tékűek voltaki a 'cgfejlc ­(1949-ben) „ nyugati hatal- tebb technológiákat alkal­mak megszállási területeit maztá-k, s eszel a legkorste egyesítve alakult ki. melyen rűbb ipari struktúrákat ala belül jelenleg 01,56 millió kítot'-ák kl- A gÖSdeSiío ember él. Fejlett ipart or- 'megalapozás idején (a? szág. A Föld 4 gazdasági veneg evek közepéig) kepe­nagyhatalma, Már az i. vi- set költött fegyverkezésre: lágháború előtt is Németor- az állam sz' in'enkív árue*:­szág a világ vezető ipari ha- portot intézkedéseivel tá­talmai között volt. A II. vi- mogatta, valamint a külön­lágháború utón a kettésza- bösiő integrációs szerveze­kított Németország nyugati tekben való részvétel, ezek részéhez került a bánya- k k mind-mind kincsek és a nehézinar túl- aí okof nyomó ré?"e (több mint gyors és látványos fellendü­90%-a) a termeiőberendezé- lést eredményeztek, amely a sek állapota sokkai kedve- világ élvonalába helyezte zőbb volt, mint a keleti te- ^r a hatvanas évek elejére rületeken. Az Egyesült Álla- az országot mok hatalmas anyagi támo- Az ország energiaharda­gatásban részesítette az sókban és ásványkincsek. NSZK-át: előtérbe került a ben viszonylag gazdag, feke­lakosság tartós fogyasztási teszén-termelése 87,144 mil­clkkek utáni igénye (amit a lió t, s ezzel 8., barnaszán­világhéború alatt erősen termelése 130 millió t, s ez­korlátoztak), ami komoly zel a 3. a világranglistán, belső piacot teremtett, A Kő- és kálisótermelésével a visszatelepült tömegek olcsó 4., kadnűumtermelésével a Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 195«. Január l-áe alakult meg az Európai Szén- és AcéikBzöseépbői. Alapítója az aeélkőzSsség hat tagja: NSZK, Franciaország, Olaszai, szss. Hollandia. Belgium cs Luxemburg. Később tízre bő­vült a tagállamok száma, Ang'ia, Írország, Dánia és Görög­ország csatlakozásával. Fő céljuk monopóliumaik uralmá­nak a biztosítása a közvetlen gazdasági eéli fokozatosan megszüntetni a vámhatárokat, és rátérni a vámmentes kül­kereskedelemre, TCH'iA ÉSZAKI­TENQEfL, . .. .iébWifhei'nsSavtn ff FeKftssiín Kőolaj : tíS FStdgáz Vaskoh}«(»t. jcélgyijtis a Aluff.iaíjmkc,r,as;at & g2inaalámltahás2at ^Viffi o e.Myar»a.. haiáaMíiái ^ y/{ ,v\MÍeirími4 ® Vegyipar, kóelajijnornitás Kcnnyüioar W9 ~~ M é M P TiiöSw^isSfcito • OWolfsburg^ ja\\\HSj f A'J t K^TaMmnarynívéruzk "imare^aeukorépa rZ& Burgonya fto Siirvaimaítia i ! i/f/ Schwenningeri mii : . asa ágazatonként. Vjyáie f!^ A nímre: . megos/iasa L^jMezígazdaság J^Ke'reskedíiem. Má* más EBIlpar TSEoyéti § MM­JS^Wj^oíar 8., higanytermelésével (2Ifi t.) a 1 legnagyobb termelő. Kőolajtermelése az igények­hez képest elenyésző, jóval több mint 100 millió tonnás behozatalra szorul. Földgáz­termelése jelentős, de az igényeket szintén nem fede­zi. Ezért óriási jelentőségű számára a Szovjetunióval megkötött földgázegyez­mény. Kohásazti ipara igen fejlett. Nyersvastermelése (me'yhez a vaeér-et túlnyo­mórészt impor álja) 34 06 millió tonna, s ezzel acél­termelése 43 81 a millió t., s ezzel 4. a világon- Cinkko­hászata 4. (374 ezer t-). Alu­míniumkohászata S. (731 ezer t.), ólomkohászata 3. (362 ezer t.), rézkohászata 10. (246 ezer t.) a világon. A gépgyártás és a vegyipar az NSZK vezető iparágai. Sze­mélyautó-gyártása 3. a vilá­gon (3,512 millió db), 380 ezer tehergépkocsit és autó­buszt gyárt (ezzel 7.), 455 mozdonyt (ezzel 7.) ós 7373 vasútj kocsit (ezzel 9. a vi­lágon), hajógyártása. még 6-iási termeléscsökkenés (80n/n-os) után i6 a 8. helyvst foglalj el a világranglistán (461 ezer BRT). Kénsavgyór­tása 4 774 milüó t, (ezzel 5.) műanyag- és műgyantater­melése fi,71 millió t. (ezzel 3.), műszálgyártása 788 ezer t, műgumigyártása 400 ezer t, s ezekkel a (4. helyet foglalja el a világtermelés­ben. Híradástechnikai ipara jelentős, a világ 5. televízió­és 6. rádiógyártó országa. Cementtermelése 34,248 mil­lió tonna, a világranglistán 6. Könnyűipara is igen fej­lett. Mezőgazdasága — noha belterjes, korszerűen gépesí­tett és magas fokon Wenvi­zált. Az ország élelmiszar­szükségletének csak 70-­75%-át képes megtermelni. Magas termé«á'lagú és vo­lumenben is jelentős búza.-, rozs-, árpa-, zab-, burgo­nya-. cukorTépatermeltae. Állattenyésztése magas szín­vonalú. erre mutat sertésál­lománya 20.2 millió db, ez­zel 5. a világon. Sertéshús, és marhahús-termelésével a 4., illetve 8. a világranglis­tán. Közlekedése rendkívül fejlett, országútjain 22,0 mil­lió személygépkocsi fut, e ezt csak az Egyesült Álla­mok autóparkja múlja felül. Nagyfokú kereskedelmének egy részét 8,5 millió BRT-s hajóparkja bonyolítja le. Fő partnerei az EGK-tagok. az USA, a Kö^l-Kelet és a szocialista tábor országai. Gazdasági és politikai sú­lyánál fogva a világpolitika lényeges alakítója, Az euró­pai enyhülési folyamat a szovjeté-nyugatnémet kap­csolatok elsődleges függvé­nyt A /

Next

/
Thumbnails
Contents