Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

Kedd, 1982. január 12. 3 Nagy László felvétele Szegeden, az AFIT Xl-es számú vállalata évek óta foglal­kozik különféle kocsiszekrények gyártásával. Egyik típus legutóbb a BNV-n is sikert aratott. A képünkön látható kocsiszekrénybe műhelyeket szerelnek be Prinz Gyula­emlékülés Prinz Gyula-emlekülést tar­tottak hétfőn, tegnap a sze­gedi akadémiai bizottság székházának dísztermében a földrajztudós születésének századik évfordulója alkal­mából. Az ülésen öt elő­adásban méltatták tudomá­nyos munkásságának elmé­leti eredményeit, belső Ázsiába és a világ más ré­szeire vezetett kutató ex­pedícióinak jelentőségét. A József Attila Tudo­mányegyetem természeti­földrajzi tanszékének elő­adótermét, ahol Prinz Gyula évekig tanított, róla nevez­ték el. A szegedi városi tanáes elhatározta, hogy ut­cát nevez el a kiváló tu­dósról. Cél átása Vasutasok beszámoló párttaggyűlése Nem tanulmányoztam munkáját. A tárgyilagos tit- így is mondhatnánk: egész­évekre visszamenőleg a lét- kári beszámolóból kiderült, séges — munkavégzéshez számnyilvántartást. Ám a helytálltak a Vontatás II. azonban 215 fős utazó lét­közelmúltban tartott beszá- kommunistái. A beszámolót számra lenne szükség, moló párttaggyűlés is arról megelőző pártcsoport érte- * árulkodott, aligha van a kezleteket és a személyre vasútnál olyan pártalapszier-, szóló elbeszélgetéseket mind Nem sikerült betartani az vezet, amelynél százszázaié- a termelőmunkáról, mind a energiatakarékosság elöírá­kos részvételt könyvelhet el szervezeti életről olyan sait — állapították meg. Az a mindenkori krónikás. Nem konkrét, kritikus megállapi- "kok közt a7- élen szerepel, azért, mintha a vasutasok tások hangzottak el. ame- ho8v az egyes mozdonyok afféle pontatlan, megbízha- lyek mindenképpen hozzá- üzemanyag fogyasztása rend­tatlan emberek lennének, segítik a kollektívát a szol- kívüli mértékben eltér egy­hanem épp amiatt. hogv gálát jobb ellátásahoz. mástól. Különösen az úgy­nem azok. Első a szolgálat, Rámutatták többek közt nevezett kihelyezett — vagy­m egyedig mindig. Így aztán arra, hogy a személyzet irá- is a „gazdáitól" távol levő természetes volt, hogv a nyitása nem mindig kielégí- mozdonyoknál nagyok a MAV Szegedi Körzeti Üzem. tő, s kifogásolták a vezény- rendellenességek. Előfordult, főnökség .,Vasutas II." alaP- leti és üzemeltetési csoport hogy engedély nélkül „meg­ázervezetének összejövetelén elhelyezését is. ffém kellő bütykölték" a gépeket, s ígv is hiányoztak, akiket a ha- alapossággal vették figye- indokolatlanul nagy teljesít­laszthatatlan kötelesség szó- lembe a vontatásban részt- mény- és fogyasztásnöveke­litott. Fehér József alapszer- vevő gépek és a velük dol- 'dést eredményeztek, vezeti titkár elégedetten gozó emberek elosztását. Az js szoba került, hogy nyugtázta: csak ök vannak Miután a iobb áru-- és utas- valójában nem mindenki ér­tavol. szállítást hivatott minden dekelt a vontatás energiái­* rendelkezés segíteni, feltét- val takarékoskodásban. Ezek Az alapszervezet melvnek lenul szukseges a varakozas- mellett több olyan tényezőre cr, i 14- Ál 14- J-te 4 t, , vl 4 ; „J. —. 52 tag.ia van. azért is na­gyobb figyelmet érdemei a vasútüzemi pártbizottságtól, mert nem a hagyományos szervezeti, munkaszervezési „felállásban" működik. A vaautkorszerűsítés nem csu­pán technikai változtatáso­kat, hanem sokszor szemé­sal eltöltött holt időket — hívták fel a figyelmet, ahol csak lehet —• csökken- amelv mind-mind akadá­teni. „Ez egyaránt érdeke a lvoZza a takarékossági prog­vasutnak és a személyzet- ram megvalósítását. s lénye­itek is" — hangzott az alap- gében a követelménvek és szervedet titkáranak besza- azok betartása. kielégítése mólójában. közötti utalnak. ellentmondásokra A kritikus hangú, ám vég­következtetései ben segítő szándékú, előremutató be­A kádermunkáról szólva elégedetten állapíthatták lyeket érintő átszervezése- meg. hogy a korábbi idő­ket is feltételez. Ennek meg- szakhoz képest lényegesen felelően hozták létre alig javult, megszűnt a fluktuá­két éve a körzeti üzemfő- ció, és stabilizálódott a kő- számoló után a felsőbb párt­Bökséget. amelv nek kialakí- zépvezetök létszama is. Ami szerv minősítésében megerö­tásával egyebek közt az utánpótlást, s nem csu- sítették a jobb szolgálatellá­áLiandósuit létszámhiány pán a szakmai, hanem a tásért tett törekvések hasz­okozta gondokat kívánják szervezeti-mozgalmi utánpot- nosságát. Ami pedig a jövőt megoldani. Az utazó sze- lást illeti, különös megálla- illeti, nekünk. utasoknak melvzet szervezését- a meg- pítást kellett tenni: „a akár ígéret is lehetne: ..Kö­feleló feladatokra kijelölését KISZ -szervezeteink előre- rültekintően készüljenek föl elősegít.) az új rendszer, gedtek (!)". Világos a fel- a Kiskunfélegyháza—Saeged Mindez nem jelenti azt, adat, a pártalapszervezetnek közötti vonalszakasz villa­hogy akár a munkaszerve- jobban kell a fiatalokkal tö- mosvontatásba bekapcsolásá­zésben. akár az új rendszerű rödnie. még akkor is. ha a ra, hogy a megváltozott fel­munkavégzésben ne volná- pártépítési tervben kijelölt adatokhoz igazodni tudja­nak „döccenök". s még a feladatokat teljesíteni tud- nak". kommunisták között sem ják. s 1981-ben öt tagot vet­volt korábban egységes han- tek fel. 1982-ben pedig há­gulai például az. utazás kö- rom jelöltje van az. alap­rülményeinek változását kö- szervezetnek. A gazdasági vetően. így például nem feladatok teljesítéséről szól­mindenki fogadta „kitörő va kitűnt, hogy az eiöírta­lelkesedéssel" a várakozási kat sikerült teljesíteni. de idők megváltozott díjazási hogv mennyire nem volt rendszerét. könnyű, belátható p számok­- nyen és ehhez hasonló. bol. Jelenleg lBO emberdol hangulatban tükröződő tör- a vontatasban. mint lenesekkel a hata mögött utazó szemetyzet. megterhe­végezte az alapszervezet a ló a túlóráktól mentes — es na A z elmúlt évtizedek gazdasági életé­ben sokszor tettünk görbe vonala­kat. hol összevontunk, hol szétap­róztunk. Törekvésünk tisztességéhez aligha férhet kétség. Társadalmi, gazdasági fej­lődésünk mindig valami olyasmire ösztön­zött bennünket, hogy többet, jobbat terem­tünk mindannyiunk javára. A cél sohasem volt más. mint az. hogy gazdaságunk ha­tékonysását növeljük, és ehhez igazítot­tuk szervezeti formáinkat is. Most azt mondjuk, gyarapítsuk a kisüzemeket, a kisvállalatokat, a magánszektort is. De miért van erre szükség? Ha az ember kis­sé elgondolkozik e kérdéseken, rájön arra. hogy sok minden szükségessé tette gazda­sági szervezeteink formáinak színesebbé tételét. Többek között gazdaságunk szer­vezeti rendszere már nem felel meg köve­telményeinknek. korszerűsítésre szorul. Több mindentől elmaradt elsősorban az irányítási rendtől, és a fölbukkant piaci ellátási iaénvektől. A szükségletek sokré­tűbbek, kielégítésük más rendet kér a gazdálkodási szervezetektől is. De a világ­ban is olvan változások mentek végbe, amelyek előtérbe helyezték a gyorsaságot, a rugalmasságot. Szerencsénkre, a mi gazdaságpolitikánk megpróbál idomulni, alkalmazkodni a föl­bukkanó változásokhoz. Gazdaságpoliti­kánk 1978 óta valójában új nyomvonalon halad. Fz adódik a XII. pártkongresszus határozataiból is. ahol föltárták hiányos­ságainkat és fővonalakban megjelölték tennivalóinkat. Vannak tartalékaink. A iól működő nagyüzemeink mellett szüksé­günk van a közép- és kisüzemek tevékeny­ségére. A hazai vállalati szervezetek ki­alakulásának története hullámzó volt. Ti­zenöt-húsz évvel ezelőtt általában a cent­ralizáció. a koncentráció került előtérbe. Akkor valószínű az objektív gazdasági követelmény hozta össze a cégeket egv nagvobb szervezetbe. Természetesen nincs kizárva, hogy az objektivitást szubjektivi­tások is befolyásolták. Minden bizonnyal „nagyra sikerült" a mi összevonásunk. Nézzünk néhány példát. Hazánkban 1400 ipari vállalat (700 állami vállalat és 700 szövetkezeti cég) és több száz termelőszö­vetkezeti melléküzemág folytat ipari te­vékenységet. Sok ez. vagy kevés? Meg­ítélés kérdése. Csupán összehasonlításkép­pen néhány adat: Ausztriában tízezer vál­lalat és vállalkozás működik. Svájcban 8 ezer. az NSZK-ban 700 ezer. az USA-ban tízmillió. Természetesen eltérések vannak az említett országok között. De Svájc és Ausztria gazdasági szervezeteinek összeha­sonlítása a miénkkel elgondolkodtató. A mozgékonyság, a rugalmasság tud javítani. Az előbbi adatok alapján elvárható, hogy mondjunk valamit. Mennyi volna jó, mennyi volna egészséges hazánkban? A szakemberek azt mondják, hogy körülbelül ötezer vállalatra lenne szükség Magyaror­szágon. Az elmúlt esztendőkben volt már valamelyes növekedés, de egy-két év alatt sem haladta meg az 50—60-at a gazdálko­dási egységek számának növekedése. Végletek is vannak. Sokan túlbecsülik, sokan viszont alábecsülik a kisvállalko­zások szerepét. A józan gazdasági szakem­ber általában azt mondja: jellege és sajá­tossága határozza meg. hogy melyik a jó. Vannak tevékenységek, amelyek csak ki­sebb és vannak olyanok, amelyek csak a nagvobb vállalati szervezetben hatéko­nyak. A kisvállalat eltűnt társa*1'— -v aaz_ dasági fejlődésünk bizonyos időszakában. Most utólag látjuk, hogy kár volt érte. A kisvállalat rugalmasabb, mozgékonyabb, alkalmas az újdonságok megjelentetésére. Az ötletek beindításának táptalaja a kis­közösség. Egy közgazdász barátom emlí­tette a következő példát: az Amerikai Egyesült Államokban egy tízfős társaság kitalálta azt. hogy miként lehetne egy kéz­iratpapír gépírását sokszorosítani. Megal­kották a Xerox eljárást. Ma egy nagy vi­lágcég profitját növeli mindez. Vagyis be­futott. Ebből nyilvánvalóan, arra lehet kö­vetkeztetni. hogy a kisvállalat, egy kis kö­zösség nagyon alkalmas az újdonságok, az ötletek beindítására, alapja lehet egy ké­sőbbi nagyvállalkozásnak. Szó sincs arról, hogy mi ezt utánozni tudjuk, sőt az sem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. De ná­lunk is elképzelhető, hogy ötletek megszü­letésénél. elindításánál éppen a kisközös­ségek bábáskodjanak, sőt támogatást kap­janak a központi keretekből, tökéletesítsék es ajánlják megoldásaikat. Sokan ellenvetik: ha táptalajt kap a kis­vállalkozás. a magánvállalkozás, mi lesz akkor? Majd elmennek az aranykezű, jó eszű szakemberek, mérnökök technikusok az állami cégektől, saját hasznukra fordít­ják tehetségüket, képességüket. Erre vissza lehetne kérdezni: vajon mi a helyzet ma­napság a nagy cégeknél? Az ott dolgozó műszaki értelmiség és szakmunkásgárda kifejtheti-e tehetségét, érvényesülhet-e úgy. ahogy azt elképzeli és szeretné? Saj­nos, nem minden esetben. Ha megbecsülik — és megfizetik! —, akkor nem fog el­vágyakozni onnan. Viszont, ha ennek ellen­kezője érvényesül, akkor számíthatunk arra, hogy igen is elmegy, olyan helyre, ahol többet keres, tehetségét kibontakoz­tatja. önmaga sikerélményét elősegíti, s ezzel együtt a kisebb és a nagyobb kö­zösség érdekeit is szolgálja. Nemrég be­szélgettem egy szegedi vállalat főmérnö­kével, aki újév előtt koccintott velem, és azt mondta, hogy boldog új esztendőt — de jövőre már nem találkozunk. Megkér­deztem, miért nem. Bajusza alatt moso­lyogva mondta, hogy elmegy egy Somogy megyei termelőszövetkezet ipari mellék­üzemágának az élére, mert ott olyan ígé­retet kapott, hogy szakmai és anyagi bol­dogulását megtalálja. S okat beszélünk a kisvállalkozásokról. kisvállalatokról, kisszövetkezetekről. Végül is csak azt lehet mondani, nem szabad sem túlértékelni, sem lebe­csülni. Nem a nagyság a perdöntő, hanem a gazdaságos, ésszerű tevékenység. Mit várunk mi e szervezeti változásoktól? Az egyszerű állampolgár nyilván azt várja, hogy egész népgazdaságunk érdekében va­lamit előrelépünk, javulhat a hátékonyság, jobbulhat a háttéripar, csökkenhet a hiánycikkek száma, élénkülhet a verseny, elsősorban a szolgáltatás területén. A fu­sizók tevékenysége legálissá válhat, s min­den bizonnyal, az sem elhanyagolható, hogy a lakossági pénzeszközök mobilizá­lódhatnak. A cél minden bizonnyal az. hogy min­denki jobban járjon. Ne sajnáljuk senki­től azt. hogy többet keres, netán meggaz­dagodik. végül is a kisvállalkozás rizikó is. A szocialista iulajdont se féltsük egy gazdasági föllendüléstől, pezsdüléstől. mert nem hogy csorbulna a közös tulajdon, in­kább e mozgás, e sokszínűség erősítheti gazdasági életünket minden tekintetben. Gazdagb István Edeshír Bízzunk benne: így is lesz. I. Zs. A kabai Hajdúsági Cukor­gyárban, az ország legna­gyobb gyárában befejeződött a feldolgozási idény. Ebben a szezonban 620 ezer tonna I .^^lékkal több cukorrépát fogadtak, s Ma­gyarországon rekordmennyi­séget, összesen 70 ezer ton­na cukrot készítettek. A gyárban, ahol 1979-ben kez­dődött a próbaüzemelés, a mostani szezonban naponta átlagosan 5500 tonna répát fogadtak és dolgpztak fel. Oj termékek A hűtőipar idei tervei Időközi tanécstafPlaszfás Befejeződtek a jelölő gyűlések Szegeden Nagyjavítás Ózdon Szeged területén az idökö- számú választókerületben dr, zi tanácstagválasztásokat Király Dezsőre (tanár) ad­megelőzö jelölő gyülesek be- hatják le szavazatukat, fejeződtek. A megtartott négy tanácstagi jelölő gyű­lésen a Hazafias Népfront jelöltjeit fogadták el a vá­lasztópolgárok. , . * • A Bofli-iniritói,,., o* A választókerület lakói ja­Masfel eves folyamatos ter- A nagyjavításra mar az választás nan melés után hétfőn reggel - elmúlt évben megtörtentek "ua. , 3 „fi* 12 napra és 8 órára tervezett sz előkészületek. A helyszí- an: az szar»u Rva" éves nagyjavításra - leáll- nen vannak már a cseréhez 1 .^ztokerutetben ifj. Racz tak az Ózdi Kohászati Üzc- szükséges pótalkatrészek, s I Belara (szalMasve/eto) a .... Konsztrítták azokat a =zak- 91-es szamu választókerület­mek hengermű gyáregységé- ^^ és kisegít^et ben Tóth Jozsefnére (bolti nek finomhengermu, finom- akjk más gyáregységek-, eladó). a 106-os számú vá­gyors drótsornak termelő bői segítik a hengermű | lasztókerületben Bozóki Ist­berendezesei. nagyjavítását. I vánnéra (pénztáros), a 110-es Az érintett tanácstagi vá­lasztókerületek lakói a vá­lasztói névjegyzékbe történt felvételükről értesítést kap­nak, melyet a szavazáskor vigyenek magukkal. Aki ja­nuár 15-ig értesítést nem kap. az ügyfélszolgálati iro­dánál (Szeged. Széchenyi tér 11. szám. illetve Kiskundo­rozsma. Negyvennyolcas u. 10—12. szám alatt) jelent­kezzék. pótnévjegyzékbe fel­vétele miatt. Az iden az elmúlt évinél A vállalat gondot fordít ösz- az egész évben egyenletes s/.esen mintegy 100 ezerton- elosztásra. Amíg a korábbi na terméket állít elő a hű- években a tavaszi hónapok­tőipar. Legfontosabbnak ban nem mindig elégítették tartják a hazai lakosság igé- ki a kereskedelem igénye­nyeinek még jobb kielégí- it, addig az, idén jó előre tését. emellett — a világ- felkészültek erre az időszak­piaci lehetőségek kiitaszná- ra. a készleteket ennek meg­ly.savai — az exportot is no- » felelően tárolják a tíz gyár­velik; a mirelitáru 50 szá- egységnél, s a zöldborsó ki­zalékat értékesítik dön. Az évi tervek összeállítá­sánál a korábbiaknál is kö­rültekintőbben vették figye­lembe az igények változá­sát. Széles körű felmérések szerint a korszerű táplál­kozás terjedésével a kereslet a zöldségfélék iránt igen erősen fokozódik, ezért e ké­szítmények arányát növelik. Az előző éveknél jobb el­látás ígérkezik mélyhűtött parajból, lecsóból, zöldbab­ból és zöldborsóból. A ter­melésfelfutás elsősorban a 10 ezer tonna kapacitású új bajai hűtőház üzembe ál­külföl- vételével valamennyi ter­mékből több jut tavasszal is az üzletek hűtőpultjaira. Különféle fejlesztésekre. » műszaki színvonal javítására is sor kerül. Megkezdődik a békéscsabai hűtőház re­konstrukciója. A dunakeszi üzemben újfajta habosított gyümölcskrémkészítmények — meggy, szamóca, alma — előállítására alkalmas be­rendezéseket szerelnek fel. Tovább bővül a választék. A mintegy 200-féle mirelit­áru mellett 10—15 újdonság jelenik meg Különféle gyü­mölcstorták. tésztafélék, le­csókészitmények jelennek lasának az eredménye. itt meg. A tavaly igen nagy si­döntő mértékben zöldségfé- kert aratott pizza gyártását léket állítanak elő. az idén fokozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents