Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

72. évfolyam 9. szám 1982. január 12„ kedd Ára: 1.40 forint [ Í'É 0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PártkQfdötlségünh A mogyorók a kékek Kiflii munkán a Központi Bizottságának tit­kára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn, tegnap, néhány na­pos hivatalos baráti látoga­tásra a Szovjetunióba uta­zott. Moszkvába érkezesükkor a fogadásukra megjelent Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára és a Központi Bizottság több más felelős képviselője. Jelen volt Szű­rös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. Uj üzem Vas a salak­báRyókból A Tatabányai Szénbányák Haldex részlegében és a Szi­likátipari Kutató és Tervező Intézetben megkezdték annak az új ipari üzemegységnek a tervezését, amelynek üzembe helyezésével különféle tisz­taságú vasat nyernek majd vissza a Dunai Vasmű sa­lakhányóiból. A vasmű ve­zetői több külföldi kivitelező eég ajánlatát is mérlegelték, és a tatabányaiak ajánlatát fogadták* el, mert azok a külföldieknél előnyösebb fel­tételekkel, gazdaságosabb és gyorsabb kivitelezői mun­kára vállalkoztak. Március­ra elkészítik a feldolgozó mű tervdokumentációit, a tavasszal megkezdik a hely­színi építkezéseket, s már a jövő évben kulcsrakészen át­adják a vasműnek az új sa­lakfeldolgozó művet. Mindig is jellemző volt a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatra, hogv mozgékonyan reagál a beru­házási piac változásaira, s keresi az újabb, s úiabb le­hetőségeket. A megyén kí­vüli — Szolnok. Békéscsaba. Paks — munkák mellett ko­rábban is vállalt külföldi munkát, mint. például a ju­goszláviai ADatinban. ahol a sörgyár építésébe kapcsoló­dott be. Nemrégiben, a terv­szerű felkészülésnek köszön­hetően — miután külön „ex­portüzemet" hoztak létre — rendszeresen megjelennek a szegedi nagyvállalat dolgozói hazánktól távoli munkahe­lyeken is. A közelmúltban kö­töttek szerződést algériai kórházak építésére, ahol ge­I nerálkivitelezöként a DÉ­LÉP szerepel. Ez azonban még odébb van. egyelőre — lám itt is érvénves a „kis lépések tak­tikája" — az alvállalkozók közt js alvállalkozóként vesz részt közel-keleti beruházá­sokon. A hazai Intercoope­ration RT közvetítésével, a zürichi Narca cég megbízá­sából, az Olasz Nuovo Pig­none vállalat iraki kivitele­zési munkáin dolgoznak sze­gediek. — Ez a csoport, amelynek első brigádja nemrégiben hazalátogatott — mondta Schneider József, a DÉLÉP exportüzemének vezetőie. — Ugyanakkor javában tart a felkészülés, hogy február­ban Jemenben és Algériá­ban, márciusban pedig ugyancsak Irakban, de má­sik munkahelyen, a főváros közelében állnak munkába a dolgozóink. — Hányan mennek kül­földi munkára? — A társ válások szerint Jemenbe és Algériába gáz­vezeték építésére 30—30 szakmunkást küldünk. Bag­dadba útépítésre mintegv 50—60 ember megv. s ide már a DÉLÉP szállítana gé­peket is — ha a Narca cég igent mond a vállalkozásra. Míg a külfpldi munkavál­lalásokat szervező üzem ve­zetőjével beszélgetünk. be­jönnek az Irakból szabadság­ra érkzett dolgozók. Bizonvá­ra valamennvien régi DÉ­LÉP-alkalmazottak. — Hofivne! — mondia Markó Sándor. — Közülünk éppen egy sem. Valamennvi­en erre a munkára jelent­keztünk át a vállalathoz. Volt. akit nem is engedtek el „szépszóval" ... Jegesednek a folyók Megkezdődött a zajiás A kemény hideg lefa­gyasztotta, megállította az olvadást, visszafogta a ko­rábban megáradt folyók víz­utánpótlását. A Duna buda­pesti szakaszán hétfőn, teg­nap megkezdődött az apa­dás, így a vasárnapi 594 centiméteres tetőzés óta 24 centiméterrel süllyedt a fo­lyó vízszintje. Az előrejelzé­sek szerint a továbbiakban csak lassú apadás várható, hiszen a Duna szigetközi szakaszán az utóbbi négy nap alatt is csak mérsékel­ten. alig 70 centiméterrel apadt a folyó, s ezért egye­lőre még fenntartják az el­sőfokú árvízvédelmi készült­ségben végzett megerősített figyelőszolgálatot. A Tiszán egy hónappal ezelőtt kezdődtek az áradá­sok, de most már Csongrá­dig, tehát a felső és a kö­zépső szakasz nagy részén apad a folyó. A Tokaj fö­lötti folyószakaszon meg­szüntettek a készültséget, s a Tisza többi szakaszán fő­ként elsőfokú, Tiszafüred és Csongrád között pedig még másodfokú árvízvédelmi ké­szültség vigyázza a folyót. A mellékfolyók közül a Horto­bágy—Berettyó felső szaka­szát őrzi másodfokú készült­ség, s miután az áradó Ti­sza víztömege visszaduz­zasztja a Maros, a Körösök, a Berettyó, a Bodrog és a Takta torkolati szakaszát, — ezeket is elsőfokú készültség tartja szemmel, megerősített figyelőszolgálattal. Az or­szágban jelenleg összesen J600 kilométer hosszú árvíz­védelmi vonaton tartanak készültséget, ebből 500 kilo­méteren másodfokú erőkkel. Most már valamennyi mel­lékfolyó apad, hiszen a hi­deg visszafogta a vízután­pótlást. Ám ugyanakkor a Duna kivételével valamennyi folyónkon megjelent a iéa. megindult a zajlás, s egyes szakaszon a folyók beálltak. A Tiszán Tivadar térségé­ben. valamint Révleánytól Tiszaszentmártonig kisebb megszakításoktól eltekintve áll á jég, Vencsellő körzeté­ben viszont 5, Tiszadob kör­nyékén pedig 3 kilométer hosszú szakaszon egymásra csúszott jégtáblákkal, torló­dottan állt meg. A Tisza többi szakaszán gyengén, il­letve erősen zajlik a folyó. A Balatont változatos. 5—13 centiméter vastag jégpáncél fedte le. a Velencei-tavat pedig 11 centiméteres jégré­teg borítja. A Duna vízének hőmérséklete Budapestnél 0.6 fokos, tehát csak jó né­hány napi kemény hideg ulán jelenhetnek meg hul­lámain a jégtáblák. A hideg a belvízzel borí­tott területekre is jégpáncélt fagyasztott. Az Alföldön a nyíregyházi, a debreceni, a szolnoki, a szegedi és a gyu­lai vízügyi igazgatóságok el­sőfokú belvízvédelmi ké­szültségben. ahol csak le­het, a jég alól is szivattyúz­zák a vizet: másodpercen­ként 220 köbméter vízzel apasztják a belvízcsatorná­kat. így az újabb olvadás idejére szinte kiürített me­derrel fogadják maid a 12 ezer hektár vetést és a 22 ezer hektár rétet és legelőt borító belvizet. (MTI) — Ennyire csábító a kül­föld? — Anyagilag mindenkép­pen Itthon megkania a család az átlagosan megálla­pított. 6000 forintot, odakint meg 420—430 dollárt fizet­nek. — fis mit kell ezért adni? — Jó és pontos munkát — mond ia Rácz János, aki a vásárhelyi GYGV-től jött át a DÉLÉP-hez —. mi mind­nyájan hegesztők, méghozzá itt kiképzett cell-hesesztők vagyunk. A Rumailában lé­vő munkahelyen a hegesz­tett csővezetéket röntgen­készülékkel vizsgálják. Itt aztán nincs középút. csak jó és rossz varrat. Mi hatan az eddigi három hónap alatt egyetlen ezreléknvi hibával dolgoztunk. Ezerből egv rossz. Ez ió arány! — Világot látnak. — No. ez azért nem olvan szép. mint vártam — vágia rá Képíró Antal, aki a tápéi hajójavító üzemmel rúgta össze a patkót eljövetele miatt. — Az utazás szén volt. gyönyörű a Perzsa-öböl. hallatlanul izgalmas volt a kirándulás a mezopotámiai mocsarakhoz. ahol láttunk úszófalukat is. no de azon­kívül csak a pusztaság! Szó­val ez azért csalódás. — Munka után elmehet­nek „világot látni". — Persze, hatvan kilomé­ter Básra. a legközelebbi te­lepülés! ígv aztán marad a „camp". ahol legföljebb pin­pongozhatunk az olaszokkal, meg sakkozhatunk az ara­bokkal. Most csinálunk egy focipálvát. Az olaszok Cater­piller gépekkel gyalulják le a földet. — Hogyan értenek szót? — Mindegyikünk beszél egv kicsit valamilyen nvel­vet — mondja Zalai Imre, aki már Algériában. NSZK. ban és Ausztriában is dol­gozott előző vállalatánál, a budapesti Szel 1 őzöm ü vek nél. — Tudunk olaszul, angolul, németül. Markó Sanyinak már az a-ub is mec'egot. úgyhogy jól megvagyunk. Az összezártság barátokká tesz. Csuda muris volt az eavik reggel. Felébred az olasz munkatársunk és káromko­dik piszkosul. Szid.ia a ma­gvarokat. hogy elege van már belőlünk. El nem tud­tuk képzelni, mi ütött. belé. hisz jóban vagyunk. Hát mondja ám. hogv borzasztó álma volt. Eddig mindig ott­honi tájakon iáxt. most meg Magvarországról meg sok kis magyar gyerekről álmodott pedig még sose volt nálunk! — Miről lehet megismerni a három nemzet fiait? — A bőrük színéről — fe­leli Nóvák János. — No. de ... — Ez nem faji megkülön­böztetés ! Tudia. az úgy van. hogv munka után. a nagy melegtől leizzadva' megviink tusolni. Messziről látszik, hol vannak a magyarok. — Hogyhogy? — Ügy. hogv az olaszok fehérek, az arabok barnák, mi meg tiszta kékek. — Miért? — Mert egész nap sándor­falvi kék munkaruhában dolgoztunk. lenézi Zsigmond Szűrővizsgálati adatok számítógépes feldolgozása Pécsett kidolgozták a la­kossági szűrővizsgálati ada­tok számítógépes feldolgozá­sának rendszerét. A rend­szerterv elkészült. A prog­ramok megírása után az év második felétől számítógép­vezérléssel működik a szűrő­állomás. Az előzmény: Pécsett a hetvenes évek közepén meg­kezdték a lakosság teljes egészségügyi szűrését,, amit összekapcsoltak központosí­tott információs rendszerrel és visszajelzéssel. Ennek lé­nyege, hogy akinél bajt ta­lálnak, a körzeti orvoshoz irányítják további vizsgálat­ra, gyógykezelésre. A kör­zeti orvos, majd pedig a be­teggel foglalkozó más gyógy­intézetek visszajelzik a diag­nózist, a szűrőállomáson pe­dig rögzítik, megőrzik, s ha szükséges kiadják az adato­kat. Eddig nyolcvanezer lakos részesült a tíznél több féle szűrővizsgálatban. Az idő­ben felismert betegségnek gondozása azért nagy jelen­tőségű, mert ezzel a mód­szerrel megelőzhető a beteg állapotának romlása, a szö­vődmény kialakulása. A gya­korlat bizonyította, a „gon­dozott" lakosok közül keve­sebben kényszerültek táp­pénzre. A szűrőállomáson fél év­tized alatt olyan adattömeg halmozódott fel, hogy az adatbank kezelése hagyomá­nyos adminisztrációs mun­kával lassú, időigényes. Ezért bízzák a jövőben szá­mítógépre a nyilvántartást, gép írja majd a vizsgálatra szólító idéz.ésí, ezenkívül kü­lönféle statisztikai elemzé­seket, adatfeldolgozást is vé­gez. | A rendszerkidolgozásban részt vett az Országos Korá­nyi TBC és Pulmonológiai Intézet, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem egészségügyi Szervestani Intézete. a Pécsi Poilack Mihály Műsza­ki Főiskota Matematikai és Számítástechnikai Intézete, valamint az LSI Alkalma­zástechnikai Tanácsadó Szol­gálat. A módszert eddig három | megye — Pest, Szabolcs- j Szatmár és Békés — vette át. szovjet szakértők pedig a KGST-országokban is aján­lották alkalmazásra. Túl a kőlyukon A kölyuk tulajdonképpen nem más. mint egft vasút alatti átjáró. A kőlpukon talán — nem sok szegedi ember kelt át. Pedig mögötte érdekes dolgok zajlanak. Ott van például a paprika!eldolgozó, s a város legnagyobb teher­pályaudvara, ahol újabban , már konténerekbe is csomagol­nak; itt dolgoznak a vasút gépüzemének munkásai. Ipar­övezet ez. szemben a nagyóllomás látszik, a kölyuk mögötti mini városrészből lépcső is vezet arra fölfelé. Szeged az ország egyetlen városa, ahol „az emeletre érkeznek" a vo­natok ... Somogyi Károlyné képriportja \ÍL k i

Next

/
Thumbnails
Contents