Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

ÉVRŐL ÉVRE 1964 statisztikai adataiból: ebben az évben Csongrád megye lakosainak száma 435 ezer. Az elmúlt évinél 12* ezerrel több. Az ipari beruházások értéke 1 milliárd 693 millió forint. Bölcsödébenegyvennel, óvodaba 150nei járhat több gyerek. Az áltaiar»os iskolai tantermek száma tizennyolccal szaporodik. A középiskolákban 25 új tanterem nyílik. öt új kiskereskedelmi boltot nyitnak. Étterembe és eszpresszóba négyszázzal több ember mehet el naponta. A munkásszállások helyei hetvenöttel gyarapodnak. Az építőipar termeiese ebben az esztendőben 626 millió forintot ér. A szántóterület 482 ezer 500 katasztralis hold. A kiskereskedelemben 3 milliárd 461 millió forint értékű áru talál gazdára. 1945 lakás épül. A gázszolgáltatásban 10 ezer 956 haztartást kapcsolnak be. A kórházi ágyak száma 3719. A bölcsődei helyeké 1187. Egyébként, hogy képet kapjunk, ebben az időszakban 151 óvoda van Csongrád megyében, az általános iskolai tantermek száma pedig 1463. 110 ezer lakásban szól a rádió, 28 ezerben a televízió. Autóbusszal 15 és fél millió, villamossal 43 millió ember utazik. A vendéglátóhelyek száma 506. a különféle boltoké 1244. A villanyhálózatba bekapcsolt lakások aránya az elmúlt évhez viszonyítva 2 százalékkal növekszik. eléri a 68 százalékot. A Délmagyarországot 31 ezer 709 ember járatja,' a Csongrád megyei Hírlapot 28 ezer 743. A lakosság betétállománya — ez igen fontos mutatója a lakosság közérzetének, az ország helyzetének — ebben az évben is dinamikusan növekszik. Több mint 200 millióval haladja meg az előző évit. A lakosság bankja ebben az évben Csongrád megyében 733 millió forinttal gazdálkodik. "Ézek után vessünk rövid pillantást a kenderipar szegedi történetére. 1801 augusztusának végén egy Bakay János Györgv nevű. zentai illetőségű kötélverő legény alapította meg az iparágat. Tudni kell, hogy Szeged a 19. század első felében, különösen pedig a 40-es évek táján erőteljes fejlődésnek indult. Az adatok szerint a város lakossága 1805—57 között két és félszeresére növekedett. A szegedi kenderipar igazából 1863 után lendült fel. 1877-ben gőzüzemre tértek át, ami már az igazi klaszszikus ipari termelés példája. Az újszegedi szövőgyár 1888-ban alakult. Munkásgenerációk sora nőtt ki erről a talajról. Es ez érthető is Az újszegedi gyárat 1944-ben lebombázták, legtöbb gépét a Tiszába süllyesztették el. 1948-ra azonban sikerült talpraállniuk. Hosszú ideig önálló vállalatként dolgozott a három szegedi kenderfeldolgozó üzem. 1963-ban alakult meg Európa legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. Műszaki szöveteket, kenderárut, lenfonalat, pamutot, jutafonalat és szintetikus szálakat gyártanak. Az ország 2 ezer ipari üzeme van kapcsolatban velük. Műszaki szöveteket gyártanak ezeknek a vállalatoknak. Hagyományos termékükből, a kenderponyvából a Szovjetunió vásárol a legtöbbet ma is. A termelés 70 százaléka készül szovjet exportra. Miután Magyarországon az ipari fejlődés extenzív korszaka lejárt, a KSZV is új utakra lépett. Igyekeznek megoldani az úgynevezett vegyi kenderáztatást, jelentős állami kölcsön segítségével műanyag ipari bázist hoztak létre a szegedi kenderfonóban, s igen nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre, a dolgozók munkakörülményeinek javítására. Képeinken, jobbra, fenn: Hódmezővásárhely központjának egyik ékessége. a Maár Márton tervezte ház. Alsó szintjén az IBUSZ irodája kapott helyet; ez belsőépítészeti szempontból értékes különösen. Ebben az időben épült a szőregi borpalackozó üzem. mely magas szintű technológiát képvisel még napjainkban is. Alatta: a 250 embert befogadó szatymazi művelődési ház, Tarnai István munkája. Balra: a Bécsi körút sorháza. Kakuszi József munkája. Az épületegyüttes jól harmonizál a környezetével. Annak idején nagy szenzációnak számított, hogy Szentesen erötakarmánygyár épült. A beruházás az akkori, első húsprogram alapját jelentette. Balra, alul: korabeli ház a Párizsi körúton. Alul: emeletráépítések a Moszkvai körúton.