Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

^ Szombat, 1982. ianuár 9. Korszerű módszerekkel Évszázados pincéket újítanak fel Korszerű bányászati módszerekkel évszázados pincéketújítanak fel Szentendrén, a dorogi aknamélyítók. A Belvárosban, a műemléki épületekkel sűrűn betelepített övezetben ugyanis egyre több Rondot okoznak a mélyben húzódó két-háromszáz éves pincék. Többségük az idők folyamán alaposan tönkrement, s emiatt veszelybe kerültek egyes külszíni épületek, és akárcsak Pécsett és Egerben, itt Is egyre gyakoribbak az útbeszakadások. Különösen amióta a nagy súlyú és gyors járművek megjelentek Szentendre Belvárosában is. A Pest megyei tanács megbízására a dorogi aknamélyítők megkezdték a ptncelablrintus teljes rekonstrukcióját. A földmérő és talajvizsgáló vállalat szakembereivel közösen már felderítették a csaknem tízkilométernyi hosszú pincerendszert. és megállapították a felújítások sorrendjét. A már életveszélyessé vált pincéket korszerű eljárással betömik, számosat azonban úgy felújítanak, megerősítenek, hogy alkalmassá válnak hasznosításra. A tervek szerint gombatermelésre. különféle anyagok tárolására és hangulatos vendéglátóhelyek kialakítására teszik alkalmassá a megújuló pincéket Az első újjáépített pincét ez év közepén adják át a dorogi bányászok; a Vörös Hadsereg utca egyik műemléképülete alatti több ágú pincében múzeumi kőtárat rendeznek be. Séta az ralsóházbanM Homokgyönge? — 1981-ben egy mázsa szőlőt 58 ezer forintért állítottunk elő — mondja Bujdosó Albert főmezögazdász, aki sokfelé dolgozott már (legutóbb Bakson). de ilyen kicsi téeszben még sohasem. A szatymazi Homokgyönlye Tsz-t a népi humor (?) Homokgyöngévé keresztelte át. Mi tagadás, találó az elnevezés: az idén is várhatóan mérleg- és alaphiánnyal zár majd a gazdaság. — Itt vannak a legroszszabb szatymazi földek, itt laktak a legszegényebb szatymazi emberek. Hajdan volt vezetőségek hajdani balfogásait máig nyögi a téesz. De ami akkor szubjektív hibának minősült, mára objektív adottsággá vált. A hatvanas évek elején az akkori elnök azt mondta: ne vegyünk föl hitelt. ne adósftsuk el a téeszt. Az lett a vége, hogy az évtized végén volt olyan esztendő, v amikor nem tudtak mivel ' szántani. A hetvenes évek eleién egy ideig nem is törődtek vele. a maga lábára tud-e állni az aprócska gazdaság: azon törte mindenki a fejét, melyik nagyobb téeszszel kellene egyesíteni. Jobb szakember nem maradt meg a gazdaságban: sem a sikerélmények. sem a szakemberjövedelemkiegészítő támogatása nem tartotta itt őket: mindkettő ismeretlen volt a Homokgyöngyében. Ahogyan az itteni emberek a prémiumot vagy a nyereségrészesedést is csak hallomásból ismerték. — Miért nem selejtezik ki a szőlőt, ha csak 580 forintért tudnak egy kilót előállítani? — Egyelőre nem engedhetjük meg magunknak, mert a seleltezés még jobban lehúzná a mérlegünket. Ezt a szőlőt több mint tíz éve telepítették. magam is nemrégen néztem át a rávonatkozó periratokat: már az ültetéskor fertőzött volt a szaporítóanyag. Nem rendelkezett a szövetkezet középtávú fejlesztési tervvel. Volt olyan időszak, amikor itt. a homokon. monokultúrás kukoricatermesztéssel foglalkoztak. Később a gyomirtó szerek maradványa annvira felhalmozódott a talajban. hogy már nem is lehetett volna abban a földben mást termeszteni. — Ez most már így megy az idők végezetéig? — 1980-ban megkezdődtek a változások. Megszületett a középtávú fejlesztési terv. Összeszedte magát a termelőszövetkezeti pártszervez.et. úi szakemberek iöttek. Az első eredmények még abban az évben megmutatkoztak: hígtrágyával kezeltük az őszibarackost- több termett nvot a mepe'ŐTA három évbe- özszespn. on-ban méo 11 friázsót hozott heU-tóronkőnt a kukorica !dén már átlagosan ?2-tő t. — Tz nyereséges? — Harminc mázsából lenne rajta minimális nvereség. Kenvérgabonóból viszont elérjük a homoktalajon szokásos hozamokat. — 4 termésátlagok növekszenek. A költségek? — Az áram és az üzemanyag felhasználásában jelentős összegeket takarítottunk meg. Eddig például nem volt a téeszben üzemanyagnorma. Most a felhasználás számviteli ellenőrzését is megoldottuk. Tanyák vannak a területünkön, mégis igyekszünk táblásítani: a tanvák közti beszorult területeket. ahol lehetett, kiadtuk háztájinak. Most komplex technológiai gépsorok dolgozhatnak egv-egv táblán: könnyebb a kiszolgálásuk, ellenőrzésük. nem egyedül kóvályognak a gépek a tanvák közt. Van. amivel nem lehet takarékoskodni: ezen a gyenge talajon a tápanyag visszapótlásán nem lehet spórolni. A műtrágyát, szerves trágyát. növényvédő szert és a jó minőségű vetőmagot nem szabad sajnálni ettől a földtől. Fölújftottunk olyan, régen a kisüzemekben, de még állami gazdaságokban is jól bevált módszereket, mint a zöldtrágyázás, a szerves trágya fokozott fölhasználása. — Mit tartalmaz a középtávú tervük? — A kukorica rovására több kenyérgabonát kívánunk termelni. Nagyobb területen vetünk lucernát. Üjra be. akarjuk indítani a szarvasmarha-ágazatot. — Mekkora lesz a tehenészet? — Van egy istállónk: 50 darab felnőtt hízómarhát vásárolunk bele. Ipari növényt is termesztünk.' — Mit, mennyit? — ötvenkét hektáron napraforgót. — Azt mondják, túltermelés van napraforqőből. — Mert a régi. mezőségi talajokra is vetették ezt a növényt, ahol mást is lehetne gazdaságosan termelni. De ezen a homokos, szikes talajon a napraforgó mindig gazdaságos lesz. A zöldségfélék közül fűszerpaprikát termelünk, mégpedig a hagyományos palántázás módszerével : • korábban beérik, nem fenyegeti a fagy. — Mekkora területen? — Harminc hektáron. — Az elmúlt évben a feldolgozó vállalat csökkenteni igyekezett a termőterületet. Ez nem zavarja tervüket? — Kézzel szedett. kiváló minőségű árut garantálunk, arra mindig szükség Nvan. Termelünk egyébként dinynvét. paradicsomot, káposztái is. Utóbbit tarlóba is vetiük. A közeljövőben kiselejtezzük a „veszteséget termő" szőlőtáblát. Szakszerűen gondozzuk gyümölcsöseinket, újabb őszibaracktáblát is telepítünk — Mekkorát? — Tíz hektárosat. — Nem túl kicsik a méretek? Megéri ilyen sokféle növényt ilyen kis területen nagyüzemi módszerekkel termelni? — A gyümölcsöt az Óbuda Tsz veszi meg tőlünk. Persze, kiváló minőségűt, kézzel szedettet kell neki szállítani. Árban annyi, mintha a Bosnyák térre vinnénk a portékát, csak a téesszel biztos az üzlet. Egyébként maga a tsz is kicsi. 1200 hektáron gazdálkodunk. Mindenből annyit telepítünk, amenynyit saját munkaerővel fedezhetünk. Idén felújítottuk a sertéstelepet, jövőre marad, hogv az elavult, irdatlan javítási költségeket igénylő gépparkot rendbe tegyük. Melléküzemági tevékenységgel is igyekszünk oénzt keresni: van egv kútfúró brigádunk. mezőgazdasági termékeket csomagolunk. — Ha jól gazdálkodnak, milyen eredményre képes ez a kis téesz7 — Másféi-négymillió közti éves nyereségre mindenképp — Ha elérik a középtávú tervben kitűzött célokat, a mostani főmezögazdász mikorra várja ezt az eredményt? Mikor lesz a Homokgyöngéből valóban Homokgyöngye? — 1984-re eredményt hoznak a mostani kezdeményezések. — Ügy Jegyen. Tanács István Konzervek, üdítők Több új diétás étel. ital gyártását engedélyezte a MÉM Élelmiszerhigiéniai Főosztálya. „Arimjx" elnevezéssel a csepeli Duna Tsz gyorsan oldódó, C-vltamin tartalmú, citromitalport gyárt majd. A győriek a balfi ásványvízből készítenek diabetikus üdítő italokat. A Szegedi Konzervgyár nátriumszegény ételkonzervek gyártását kezdi meg. A Dunakeszi Konzervgyár diétás meggyszörpöt, diétás ribiszkeszörpöt és diétás citromszörpöt palackoz. Ugyancsak engedélyt kaptak diétás vegvesbefőtt-készítmény gyártására termékek agráríigynöksége A szellemi termékek agrárügynöksége, a Pannónia Társaság, létrehozta országos hálózatát: ianuár elsejével innovációs irodát nyitott Budapesten. Debrecenben és Keszthelyen. A fővárosban az AGROIMPEXnél. a másik két városban pedig az ottani agrártudományi egyetemeken működnek a flókúgvnökségek. Munkájukat lanuár-február folyamán kezdik meg. A Pannónia Társaság részeként, de önállóan dolgoznak. ezért szerződéskötési joggal is felruházták őket a szellemi termékek értékesítésére. A Pannónia Társaságot 1979-ben alapította a baksai Ezüstkalász Tsz és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete. CéUa az hogy felkutassa és összeg"űitse. s a partnerek rendelkezésére bocsássa a tudományos intézetek úi eredményeit, a nagyüzemi gazdaságok hasznos tapasztalatait és a külkereskedelmi vállalatok piaci információit. Egyúttal kooperációkat hoz létre az agrárjellegű szellemi termékek megvalósítására, bevezetésére. Eddig mintegy másfélszáz innovációt gyűitött össze az ügynökség, és már „mozgásba is hozta" ezek egyharmadát. Január elseién újabb tíz gazdaság lépett be a Pannónia Társaságba Ezekkel együtt negyvenöt gazdaság, valamint hét állami, illetve szövetkezeti vállalat és hat egyetem, illetve kutatásifejlesztési intézet tagja már az agrárügynökségnek. Együttműködik továbbá nyolc országos hatáskörű szervvel. Intézménnyel, vállalattal. Tapasztalatok A politikai oktatási év indítása Szegeden A politikai oktatási év indításának tapasztalatait 1981 novemberében vizsgálta az MSZMP Szeged városi Bizottságának végrehajtó bizottsága és a következőket állapitotta meg: A propagandisták felkészítésében nagy jelentőségű volt az agitáció és propagandamunka időszerű feladatairól szóló, a Politikai Bizottság által hozott határozat megismertetése, feldolgozása. Ezt a munkát széles körben az MSZMP Oktatási Igazgatóságával, a városi oktatási bizottság segítségével, a vezető propagandisták aktív közreműködésével szervezték.A felkészítő propagandntanácskozások célja az volt, hogy megfelelő tény- és érvanyagot adjanak a propagandisták munkájáh.oz. A szervezést nehezítette, hogy a propagandisták egy része a pártszervezetek mozgósító tevékenységének esetenkénti hiányossága és némely gazdaságvezetők nem megfelelő hozzáállása miatt nem tudott megjelenni az előkészítő értekezleteken. További nehézséget okozott a központilag átszervezett tömegtanfolyamok új tankönyveinek késedelmes biztosítása. Ez felhívja a figyelmet az 1982/83. évi politikai oktatás előkészítésének, szervezésének idei, tavaszi feladataira, a pártszervezetek, a gazdaságvezetés és a Kossuth Könyvkiadó felelősségteljes előkészítő munkájának fontosságára, arra, hogy a szervezést az alapszervezetekben mindezt nem elegendő reszortfeladatként kezelni, hanem a munkában a pártcsoportokra is támaszkodni kell. Szegeden az 1981/82-es politikai oktatási évben a pártoktatásban 507 tanfolyamon 10 999 hallgató, a tömegszervezeti politikai oktatásban 32-féle tanfolyamon mintegy 20—25 ezer fő vesz részt. Az elemzés alapján megállapítható, hogy nagy az érdeklődés a dolgozók körében a gazdaságpolitikai, nemzetközi politikai kérdések és az elméleti konferencia előadássorozatai iránt, növekvő a magyar munkásmozgalom kérdései iránt. Ezeken a tanfolyamokon előadóként sok munkát vállalnak a szegedi egyetemek marxizmus—leninizmus intézeteinek oktatói, örvendetes tény, hogy a marxista—leninista középiskola és az esti egyetem különböző szakain egyre több gazdaségvezető és választott tömegszervezeti, társadalmi funkcióban levő dolgozó képezi magát. Gondot okoz a kádertovábbképzők nem megfelelő propagálása, az öt évenkénti továbbképzési kötelezettség figyelmen kívül hagyása. így az egyetem speciális kollégiumainak különböző (14) szakainak lehetősége nincs kihasználva, a mintegy 280 helyre 19P1 szeptemberében 155 hallgatót Iskoláztak be. A pártszervezetek feladata, hogy a káderképzési terveknek megfelelően körültekintő szervező munkát végezzenek, alapvetően a pártcsoportok munkájára támaszkodva, az 1982/83-as politikai oktatás szervezésénél, az esti egyetemre történő beiskolázásoknál. Bujdosná Lengyel Eszter, az MSZMP városi bizottságának munkatársa Kinek a számlájára? Üzemanyag-takarékosság és túlfogyasztás Nemrégiben az AUTÖKER szegedi boltja kirakatának üvegén — tehát Igencsak jól látható helyen — hirdette, hogy gépjárművek fogyasztását csökkentő berendezéseket, segédeszközöket árusítanak odabent Az autóklub csaknem egy éve honosította meg új szolgáltatását a szegedi műszaki állomáson: a jármüvek szívócsövébe illesztett torokszűkítő betéttel azóta magánautósok százai takarítanak meg benzint. A vásárlók, megrendelők saját zsebükre spórolnak, ha a tulajdonukban levő gépjárművek üzemanyag-fogyasztását a minimálisra szorítják le. A józan ész ázt a feltételezést diktálná, hogy ez az önérdekű takarékosság nyilván a vállalati tulajdonú gépjárművek üzembentartóit is jellemzi. A feltételes mód használata nem véletlen: egy nemrégiben befejeződött NEB-vizsgálat tapasztalaTíz rekordtehén Ikerellések Baranyában Baranyában, az elmúlt évtized alatt tiz tehénnek volt hármas vagy annál is nagyobb számú ikerellése. A tizedik a szentlőrinci Üttörő Tsz tehene, a Csajka, amely a közelmúlban két kis bikát ">s egv üszőt hozott a világa S"ül°*ési súlyuk együttvéve nyolcvan kiló volt. Baranya — köztudottan — az ország egyik legjobb szarvasmarhatenyésztő megyéje, s noha a rendkívüli szaporulat nem mindig öröm a gazdaság számára, az ikerellések feltűnően nagy száma mindenképpen a céltudatos, magas színvonalú tenyésztői munkát jelzi. A tíz rekordtehén közül egy 6-os ikret, kettő 4-es ikret és hét 3-as ikret hozott a világra, öszszesen tehát harmincötöt. Az '979-ben Kétútfaluban tőrtént hatos ellés biológiai szen'á-iónak számított, hiszen azt megelőzően — a szakirodalom tanúsága szerint — nem volt példa ilyen esetre Magyarországon és a világstatisztika is csupán egyetlen hatos ikerellésről tudott korábban. Érdekes, hogy mind a tíz nagyszaporaságú tehén magyartarka. tai szerint a fogyasztáscsökkentés, az üzemanyag-takarékosság módszerei nem terjedtek el a kívánt mértékben. Nem mintha az iparvállalatok, a mezőgazdasági üzemek illetékesei nem ismerték volna fel a folyékony energiahordozók mértékletes felhasználásának fontosságát! Ha így lenne is, ezt egyetlen gazdasági vezető sem vallaná be. A tények, s a vizsgálatban közreműködő népi ellenőrök tapasztalatai sem ezt bizonyítják, hiszen intézkedési vagy üzemanyag-takarékossági tervet a vállalatok többsége készített. Más kérdés persze, ezek mennyire voltak megalapozottak ... Néhány kirívó példa: a KÉV 1980-ban benzinmegtakarítási tervét 576 százalékra teljesítette, a szegedi Felszabadulás Tsz gázolajjal működő járműveivel tavaly a tervezettnél háromszor több üzemanyagot takarítottak meg. A tervek realitását az ellenkező véglet is megkérdőjelezi: a tápéi Tiszatáj Tsz üzemanyagmegtakarítási tervének alig egyötöde volt megalapozott ... A népi ellenőrök mégsem a tervezésben látták a túlzott üzemanyag-felhasználás fő okát. A nyomok az érdekeltségi rendszerhez vezetek. Az iparvállalatok felénél például csupán a gépjárművezetőket ösztönzik anyagilag is — a karbantartókat, menetirányítókat, gépjármű-előadókat nem. Furcsa érdekellentétet is feltárt a megyei NEB vizsgálata : a vállalatok, - üzemek azért nem vásárolnak fogyasztáscsökkentő segédeszközöket, mert a beszerzés költsége a vállalatot terheli, a megtakarítást pedig a gépkocsivezető teszi zsebre. Noha az előírások azt kötelezővé teszik, a menetokmányok ellenőrzése sem mindenütt rendszeres. így fordulhat elő, hogy a „túlfogyasztó" járműveket vagy nem is fedezik fel. vagy hat napon belül nem állítják le. Még az is előfordult, hogy egy téeszben nem vezettek nyilvántartást a gépjárművek teljesítményéről! Ugyancsak a mezőgazdasági üzemekre jellemző, hogy az előírt normacsökkentésről nem vesznek tudomást, vagy olyan egyedi normákat állapítanak meg, melyek nem indokolhatók meg kellőképpen. Rosszul értelmezett méltányosság ez, mely szentesíti a túlfogyasztást, vagy legalábbis mentesít a műszaki ellenőrzés alól. Erre egyébként az üzemek nincsenek is berendezkedve: a fogyasztásméréshez és -beállításhoz költséges diagnosztikai berendezésekre lenne szükségük. A túlfogyasztások ellenőrzési rendszerének egyébként az is hiányossága, hogy a gépjárművezetők számlájára írható károknak az iparvállalatoknál 60, a mezőgazdasági üzemekben csupán két százalékát térítették meg. Márpedig, ha a megtakarított forintok a járművezető pénztárcájába vándorolnak, azt is természetesnek kellene tartani, hogy a kártérítésben részt vállaljon, felelőssége mértéke szerint a kár okozója. P. K. I t