Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

2 Szerda, 1982. január 6. Elénli francia diplomádéi tevékenység • Párizs (MTI) Az elmúlt hetekben meg­élénkült a francia diplomá­ciai tevékenység a Közel­Keleten. Claude Cheysson külügyminiszter — miután decemberben az izraeli ve­zetőkkel tárgyalt — a múlt hét végén Kairóban tett lá­togatást, Charles Hernu had­ügyminiszternek és Edtvige A vice asszonynak, az Ifjú­sági ügyek miniszterének társaságában. A kairói látogatás kere­tében jelentős méretű fegy­verüzletet is kötöttek: Egyip­tom 20 darab Mirage—2000 típusú francia katonai repü­lőgépet vásárol, csaknem egymilliárd dollár értékben, s ennek az összegnek a ki­fizetésére igen kedvező hi­telfeltételek mellett köl­csönt is kap a francia kor­mánytól. A francia kormányszóvi­vők még a látogatás előtt hangsúlyozták, hogy Párizs nagy fontoaságot tulajdonít az Egyiptommal való együtt­működés kiszélesítésének, s ugyanakkor arra is rámu­tattak: a francia kormány, közel-keleti politikájának alapvető eleme, hogy egy­aránt jó viszonyt akar fenn­tartani mind Izraellel, mind pedig az arab államokkal. Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó f) Washington (MTI) Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó kezdődött kedden délelőtt Washington­ban. amelyen többek között részt vesz Hala amerikai és Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter is. Washingto­ni hivatalos szóvivők szerint Ronald Reagan és Helmut Schmldt megbeszélésének fő témája a lengyelországi fej­leményekre való nvugati reagálás összehangolása. Keddi washingtoni sajtó­értesülések szerint a két fél álláspontja olyan mérték­ben különbözik egymástól, mint még egyetlen esetben sem a Reagan-kormányzat hatalomra kerülése óta. A találkozó előzménye az, hogv az Egyesült Államok előbb Lengyelország, maid a Szovjetunió ellen szank­ciókat vezetett be a Len­gyelországban bevezetett szükségállapotra hivatkozva. Ilyen körülmények között, mint a The New York Times szerint egy magas kormánytisztviselő utalt rá. a csúcstalálkozó célja a nyugati szövetség válságá­nak elkerülése. Az NSZK nem hajlandó a Szovjetunióra hárítani a felelősséget amiatt, hogv a gazdasági és politikai káosz felszámolására a lengyel kormány szükségállapotot vezetett be. Ennél is job­ban aggasztja Washingtont, Wien helyett Clark # Washington (MTI) Richárd Allén amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó hétfőn benyújtotta lemondá­sát és Reagan elnök Wil­liam Clarkot nevezte ki utódjává. A republikánus kormány­ban bekövetkezett első ko­moly sietnél vl Változás — washingtoni megfigvelók sze­rint — a Fehér Háznak az amerikai külpolitika egysé­gesebbé tételére irányuló erőfeszítését tükrözi, de nem hoz érdemi változást, magá­ban a politikában. A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint Reagan „mély sajnálattal" fogadta el Allén lemondását. A 44 éves konzervatív politikus. aki egy ideig Kissinger helyette­se volt a Nixon-kormánvban. nem hivatalos „elnöki kon­zultáns" marad. Allén az elmúlt két évben többször is botránvba keve­redett. Különösen zavarta a Fehér Házat. hogv Allén ezer dolláros honoráriumot fogadott el egv interjúért. amelyet egv japán képeslap Nancy Reagannek az elnök feleségével készített. Bár a vizsgálatok „tisztáz ták" őt a vádak alól. mégis egyetértés" jött létre arról, hogv .Az elmúlt hetek ese­ményeinek lényében vala­mennyi érdekelt számára jobb lesz ha változtatnak a felelősségek megoszlásán". Allén távozásával, legalább­is a fehérházi bennfentesek reménvei szerint, megszűnik' a külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági tanácsadói hivatal közötti vetélkedés. William Clark, az úi ame. rikai nemzetbiztonsági főta­nácsadó ötvenéves. Csaknem egv évig Haig külügyminisz­ter helyetteseként dolgozott. Haig és Clark kőzött ió mun­kakapcsolat alakult ki. és mivel Clark Reagan szemé­lves barátja. s korábban ka liforniai személyzeti főnöke volt. a harmónia a Fehér Ház. a nemzetbiztonsági hi­vatal és a külügyminisztéri­um között személve által biztosíthatónak látszik. hogy nyugatnémet partnere, továbbá más nyugat-euró­pai partnerei, éppen a len­gyel válság kapcsán mutat­ták meg: mennyivel na­gyobb mértékben érdekel­tek a Kelet-Európával foly­tatott gazdasági együttmű­ködés fenntartásában, mint az Egyesült Államok. A két ország közötti el­lentéteket washingtoni for­rások szerint különösen ki­élezte a Szibéria—Nyugat­Európa gázvezeték építésé­vel kapcsolatban tanúsított agresszív amerikai magatar­tás. Hétfőn a már idézett magas rangú amerikai hi­vatalnok ú jságíróknak ki je­lentette: az Egyesült Álla­mok változatlanul „hibának tartja" a gázvezeték építé­sét, mivel az „túlságosan függővé teszi Nyugat-Euró­pát a Szovjetuniótól" az energiaellátás tekintetében. Ezt az álláspontot kedden Schmidt előtt is ismertették a Fehér Házban, bár a The New York Times szerint „nincsenek olyan várakozá­sok. hogy az NSZK most felmondja az üzletet". Az ottawai tőkés csúcstalálko­zón — mint emlékezetes — voltak ilyen amerikai vára­kozások. de azokat Schmidt igen határozottan eloszlatta. A washingtoni amerikai— nyugatnémet csúcstalálkozó célja így az ellentétek le­hető legnagyobb fokú elsi­mítása. és annak biztosítása, hogv a NATO iövő hétfőn Brüsszelben megtartandó külügyminiszteri értekezle­tén elkerüljék a konfliktu­sok éleződését. A tanács­kozásra Haig amerikai kül­ügyminiszter utazik Brüsz­szelbe. Hétfőn a Floridából érkező Schmidt kancellárt a repülőtéren ugyancsak Haig fogadta, s a kancellár wa­shingtoni tartózkodása . Haig szerda reggeli villásreggelijé­vel ér véget. CHSZ-főfitkár dosszié Az üvegpalota vezetői Az ú) év kezdetén új la­kó költözött az ENSZ New York-i székházába: január 1-től hivatalosan is átvet­te tisztét a világszervezet sorrendben 5. főtitkára, Javier Pérez de Cuellar. A perui diplomata megvá­lasztása kapcsán érdemes felidézni a főtitkár-törté­nelem néhány fejezetét. Pérez de Cuellar győzel­mét hosszú hetek diplomá­ciai csatározása előzte meg. Tavaly október végétől de­cember közepéig majd két tucat eredménytelen szava­zási fordulót tartottak. Waldheim újbóli megválasz­tását Kína, az el nem kö­telezett országok jelöltjét, Salim Ahmed Salim tanzá­niai külügyminisztert viszont az Egyesült Államok elle­nezte — márpedig a Bizton­sági Tanács állandó tagjai­nak egyetértése nélkül egyik várományos sem nyerhette el a magas posztot. A jelölés körüli huzavona magyaráza­ta abban rejlik, hogy az ENSZ főtitkára nemcsak hi­vatalnok, aki a vi­lágszervezet titkárságát, nagy létszámú testületeit irányít­ja, hanem jelentős, világ­politikai szerepet játszó ál­lamférfi. Széles körű kez­deményező lehetőségekkel rendelkezik, joga van a BT figyelmét felhívni a nemzet­közi békét és biztonságot veszélyeztető ügyekre. Egy­személyi határozatokat ugyan nem hozhat (azaz posztja távolról sem teszi egyfajta „világelnökké"), ám közvetí­tő-egybehangoló szerepe szá­mos esetben igen lényeges lehet a konfliktushelyzetek mégóldásábáH.""Ez is 'JéVá: az ENSZ főtitkára pártatlan és BREZSNYEV ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA DRAGOSZAVACHOZ Leonyid Brezmyev, az SZKP KB főtitkára távirat­ban köszöntötte Dusán Dra­goszavacot abból az alka­lomból, hogy megválasztot­ták őt a JKSZ KB elnöksé­gének elnökévé. A szovjet vezető az SZKP Központi Bizottsága és a maga nevé­ben jókívánságait fejezte ki Varsó és a tízek W ashingtonban aligha kelt megnyugvást és örömet a Közös Piac kül­ügyminisztereinek brüssze­li állásfoglalása. Bizonyára mást vártak az óceánon túl a tízektől: erélyes kard­csörtetésé fenyegetőzést és konkrét lépéseket Lengyel­országgal. illetve a Szov­jetunióval szemben. Ehe­lyett a brüsszeli nyilatko­zat óvatos hangnemben csupán odáig ment el, hogy tudomásul veszi az Egye­sült Államok gazdasági szankcióit. Mint az várható volt, a Közös Piac az USA-nál sokkal Józanabbul és hig­gadtabban mérlegeli a varsói intézkedéseket. Te­szi ezt jól megfontolt ér­dekében: egyrészt nem áll szándékában fölrúgni a nagy türelemmel és fárad­sággal kialakított európai status quot, másrészt tisz­tában van azzal, hogy a kelet—nyugati párbeszéd folytatása, a szocialista or­szágokkal bonyolított ke­reskedelmi-gazdasági együttműködés fenntartása kölcsönös érdek, az enyhü­lés megvédése szempontjá­ból pedig egyenesen nél­külözhetetlen. Más sza­vakkal, érdesebben fogal­mazva: a varsói esemé­nyek, a lengyel társadal­mi-gazdasági konszolidáci­ót szolgáló jogos önvéde­lem — még ha politikai­lag nem is talál minde­nütt megértésre és támo­gatásra Nyugat-Európában — semmiképpen nem ok a két világrendszer közötti ellentétek elmélyítésére. Schmidt kancellár — úgy is, mint az amerikai szankciókat nehezményező nyugat-európaiak szóvi­vője — a Reagan elnök­kel folytatott keddi esz­mecseréinek előestéjén Floridában kételyeinek adott hangot a „megtorló" léoések hatásosságát ille­tően. Egvben figyelmeztet­te Washingtont: az 1945-ös Jaltai megállapodások vál­tozatlanul érvényesek, va­gyis a nemzetközi erővi­szonyok megváltoztatása beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Szó se róla, a Közös Piac tagállamai burkoltan sem helyeselték a lengyel események alakulását, sőt — elferdítve a tényeket — azzal vádolták a szocialis­ta országokat, hogy azok „felléptek a lengyel meg­újulási erőfeszítések ellen". Hogy valójában ki avatko­zott be a lengyel belügyek­be, azt a washingtoni és — részben — a nyugat­európai állásfoglalások hí­ven tükrözték. Egyszer­smind azt is, hogy kik fáj­lalják a szocializmus el­lenségeinek visszaszorítá­sát, a stabilizáció irányá­ban tett határozott lépé­seket, a szocialista állam­rend megszilárdulását Len­gyelországban M 'idenesetre, az EGK külügyminisztereinek állásfoglalása ismét a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közti el­lentéteket Jelzi. A tízek realistább helyzetelemzése, józanabb megközelítése arra utal, hogy Washing­ton szövetségesel a kataszt­rófapolltlkában nem part­nerek. Tanulságnak ez sem utolsó! Gyapay Dénes Dragoszavacnak, és eredmé­nyes tevékenységet kívánt neki Jugoszlávia népei javá­ra. valamint a baráti szov­jet—jugoszláv kapcsolatok sokoldalú feljesztésében. NYÁRON JKP­KONGKESSZUS Mijamoto Kendzsi. a Ja­pán Kommunista Párt KB Elnökségének elnöke beje­lentette, hogy nyárra össze­hívják a JKp XVI kong­resszusát. Az időpontot ké­sőbb határozzák meg. Az előző kongresszust 1980 feb­ruárjában tartották. M1nt Mijamoto a KB ülésén em­lékezteit rá. a párt életében kiváltképp fontos lesz az idei esztendő, mivel 1982. július 15-én ünneplik meg a JKP megalapításának hat­vanadik évfordulóját. IRÁNI—IRAKI HÁBORŰ Az Iráni és az iraki Je­lentésekből egyaránt az tű­nik ki, hogy a két ország háborúja a békeközvetítési kísérletek ellenére változat­lan hevességgel folytatódik. A harcok fő színhelye je­lenleg az északi front. A küzdelem kimeneteléről to­vábbra ís egymásnak ellent­mondóan tudósítanak a bag­dadi. illetve a teheráni ha­dijelentések. A KlNAI KP TERVEI Az idén napirendre kerül a Kínai Kommunista Párt ideológiai és szervezeti meg­újítása — írja a China Daily. Az. angol nyelvű pe­kingi napilap beszámol ar­ról. hogy a tervek szerint 1982-ben összehívják a Kí­nai Kommunista Párt XIT. kongresszusát: ezen várható a párt további reformja és konszolidálása, „hogy job­ban tudja vezetni az orszá­got a modernizáláshoz elve­zető hosszú menetelés so­rán". független kell, hogy marad­jon, csak az ENSZ szervei­től kérhet és kaphat utasí­tást, s elméletileg a tagor­szágoknak tartózkodni Kell attól is, hogy befolyásolják, részrehajlásra ösztönözzék. Ezek az alapelvek magya­rázzák jórészt, hogy a vi­lágszervezet élére lehetőleg semleges ország diplomatá­ját választják. Ha ugyanis a kényes személyi-politikai egyensúly megbomlik, s a fótitkár szembekerül vala­melyik országgal, vagy or­szágcsoporttal, azt bizton az ENSZ munkája, hatékony­sága sínyli meg. Ez történt például az első főtitkár, a norvég Trygve Lie esetében, aki a szocialista államok szemében erősen kompromit­tálódott, mivel támogatta az ENSZ-haderőként fellépő amerikai csapatok részvéte­lét - a koreai háborúban. Mandátuma* lejáratakor a Szovjetunió által javasolt je­lölteket a BT nyugati tagjai nem fogadták el, s Moszkva ellenzése dacára a közgyűlés Lie megbízatásának három­éves meghosszabbítása mel­lett döntött. Az alapokmányt sértő döntést ekkor, 1950­ben, az tette lehetővé, hogy a világszervezetben még megbízhatóan működött az USA „szavazógépezete". Vá­laszképpen több szocialista ország megszakította kap­csolatait a főtitkárral, aki megbízatásának lejárta előtt le is mondott. Utódja a svéd Dag Ham­marskjöld lett, akinek ak­tív ténykedése emelte ugyan posztja rangját, de az „ön­álló politikai szerep iránti igénye sokszor vitákhoz ve­zetett. Különösen nagy vi­hart kavart fellépése a kon­gói konfliktusban. Halálos kimenetelű repülőgép-sze­rencsétlensége után (a bal­eset epp Kongd fölött tör­tént) a burmai U Thant lé­pett helyére, aki 1961-től egy évtizeden keresztül töltötte be hivatalát Az ő korszakát már inkább jellemzi a nem­zetközi légkörben bekövet­kezett enyhülés, csakúgy, mint a most leköszönt Wald­heimét, aki 1972-től szintén két perióduson át irányí­totta a világszervezetet. Az osztrák diplomata egybe­hangzó értékelés szerint ki­válóan látta el feladatát, fá­radhatatlan, korrekt mun­kája általános megelégedést keltett. Még az újraválasz­tását megakadályozó Kína is érzékeltette, hogy vétója nem Waldheim személye el­len szól. A jelöltség körüli hathetes kötélhúzás oka az volt, -hogy Peking a fej­lődő országok „szószólója­ként", érdekeik „védelmező­jeként" akart fellépni, vé­tójával kívánta jelezni: egyetért követelésükkel, hogy az európai földrész képvi­selője után egy harmadik vi­lágbeli politikus kapja meg a posztot. Már 1976-ban is fenyegetett ^gy ilyen patt­helyzet, de akkor Kína egy idő után visszavonta vétó­ját A mostani szembenállás azonban tartósnak bizonyult, végül a két eredeti vetély­társ visszalépéséhez, s komp­romisszumos jelöltek előtér­be kerüléséhez vezetett. Pé­rez de Cuellar (aki tapasz­talt diplomata, jogtudós, s többször volt nagykövet, az ENSZ külön megbízottja, sőt két éven át főtitkárhelyettes) így voltaképp esélytelenként, „sötét lóként" nyerte a „ver­senyt". Ciprusi, majd Af­ganisztán, Irán és Pakisz­tán közti közvetítő tevé­kenysége sok érdemet szer­zett számára. Az új főtit­kár első nyilatkozataiban fő­leg a kelet—nyugati kapcso­latokra, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai, a namíbiai, afganisztáni és a nyugafr-sza­harai helyzetre" hívta TeT " a figyelmet. Pályafutása is­meretében világszerte . jjzt várják, hogy — Waldheim­hez hasonlóan — a perui diplomata is konstruktív szerepet fog betölteni fele­lősségteljes megbízatásában. Szegő Gábor Gyermeligyillfosság Cegléden Elfogták a tettest © Budapest (MTI) Gyermek elten ez utóbbi ívek­ben elkövetett egyik legkegyet­lenebb bűntettre derített lényt példás gyorsasággal a Pest me­gyéd Rendőr-főfcapitanyság Su­sán Károly rendőr alezredes ve­zette életvédelmi alosztálya. Kez­dettől fogva szorosan együttmű­ködve a ceglédi rendőrkapitány­ság Oldal Zoltán rendőr őrnagy által irányított bűnügyi osztályá­val, rövid időn belül elfogták Cegléden a súlyos bűntettel gya­núsított, többszörösem büntetett előéletű, foglalkozás nélküli Nyíri Mihályt. Balla Mihál.vné ceglédi lakos, a MAV dolgozója december 28­án este tél < körül ért haza mun­kájából. A családi ház ajtaján benyitva, feltűnt neki. hogy nem ég a villany az épületben, de a sötétben is kirajzolódott előtte; otthonában Idegen tárt, feldúlta a fiókokat, feldöntötte a bútoro­kat. A megriadt asszony akkor meg azt hitte, hogy kisfia - ko­rábbi megbeszélésük szerint — a nagymamánál tölti az estét, a ezért rögtőn a rendőraégre ro­hant. Az azonnal kiszállö rendőrök alaposan szétnéztek az épület­ben, és ekkor derült kl. hogy nemcsak betörtek a házba, ha­nem tuz is pusztított. Az anya szobájában pedig az ágyban, ta­karó alatt leltek rá a súlyosan megégett, eszméletlen kisfiúra. A szobában felborított olajkályha, mellette egy olajoskanna, a fel­dúlt környezet, és számos más jel arra utalt, hogy nem a gyer­mek figyelmetlensége okozta a tüzet, hanem bűncselekmény történhetett. A harmadfokúnál súlyosabb égési sérülést szenve­dett Balta Attilát azonnal beszál­lították a ceglédi kórházba, majd hozzákezdtek a nyomozás­hoz. A szobában rábukkantak egy füzetre, amelyre a Kist u rá­írta Nyíri nevét. Az 1»81 júliusá­ban négyévi börtönbüntetés után szabadult Nyíri Mihálynak de­cember 23-án kellett volna meg­kezdenie újabb, egyéves, börtön­ben letöltendő szabadságveszté­sét, amelyet lopásért szabtak ki rá. Nyírinek azonban esze ágá­ban sem Volt börtönbe vonulni, s december 29-án, a déli órák­ban Cegléd egyik utcáján fogták el. Megtalálták nála azt a kul­csot, amelyet Ballá Mihályné a kisfiának adott, hogy zárja be az ajtókat, ha elmegy a nagymamá­hoz, és Balláék lakásából szár­mazó, több használati tárgy le előkerült. Több napos makacs hallgatás után, a terhelő bizo­nyítékok súlya alatt megoldódott Nyíri nyelve. Beismerő vallomá­sából kiderült/ korábbról ismerte a családot, s megtudta, hogy az egy ház eladásával nem kevés pénzhez jutott. Ezt akarta meg­szerezni, amikor december 28-án reggel becsöngetett a házba. Mi­után senki nem nyitott ajtót, át­mászott a kerítésen, s az előszo­baajtót nyitva lelte. A szobába benyitva szembetalálta magát Attilával. A fiú nem hitte el Nyíri meséjét, hogy a nővére küldte el egy magnókazettáért. Az emberi mivoltából kivetke­zett férfi leütötte a gyereket, s a berendezést felforgatva, kutat­ni kezdett, de csak 45 forint készpénzt talált, majd ismét el­némította az eszméletére tértlcis­liút. A nyomozás eddigi megállapí­tása szerint Nyíri meggyújtotta a felborított kályhából kiömlött gázolajat, s ez okozta a tüzet. Hogy biztos legyen a dolgában, s tette nyomalt eltüntesse, még rá js öntött a gázolajra. Az elve­temült bűnöző az eszméletlen, magatehetetlen gyereket a lán­goló szobában hagyva eltávozott a helyszínről. Reggel » óra után nem sokkal — miként tanúk val­lották - már egy kocsmában lát­ták sörbzni, s nála volt a Bal­láék lakásából eltulajdonított magnó. A k.sftú, amint eszméletére tért, megpróbálta elfojtani a tü­zet, a lakásból azonban félt ki­menni, a súlyos égési sebek mi­att erre egyébként ereje sem maradt, ezért is húzódott be édesanyja ágyába, ahol is a tör­téntek után több mint 11 órával találtak rá. A kórházban az or­vosok mindent megtettek érte; háromszor hozták vissza a klini­kai halál állapotából, de ember­feletti erőfeszítéseik ellenére is Balla Attila december 30-án b— lehalt az égési sérüléseibe. A borzalmas gyermekgyilkosság körülményeinek vizsgálata még tart.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents