Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

Szombat, 1982. január 30. 3 Szovjet vendég a szegedi tejüzemben Nagy LAS7 ló felvétele A Csongrád megyei Tejipari Vállalat vendége volt tegnap Jurij Proncsenko, a Szovjetunió debreceni főkonzulátusának konzulja. A vendéget az üzemlátogatásra dr. Bartha László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Vahl Rezső, az osztály munkatársa kísérte el. A tejtermelés, a -felvásárlás és a vállalat munkájáról Csápenszki Istuán igazgató tájékoztatta Jurij Proncsenkót, aki megtekintette a szegedi és a kisteleki tejüzemet is. Az előbbi helyen Schopper János, az utóbbin Bcrda Béla üzemvezető kalauzolta. Képünkön: a szovjet vendég kísérőivel a szegedi tejüzemben. Gabonaforgalom, malomipar Munkásgyűlés A gabonatermesztés fokozása nemcsak a gazdaságokra ró nagvobb feladatot, hanem a fölvásárló- és a feldolgozóiparra is. Ennek jegyében tegnan. pénteken Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Közoontban a Csongrád megvei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat munkásgyűlést tartott. A megve területén lévő .üzemekből több mint 200 dolgozó hallgatta mee Prohászka Ottó igazgató beszámolóiát. Elhangzott, hogv az idei fel adatok nehezebbek a korábbiaknál. a ió minőségű termékek előállítására törekszenek. s nem tévesztik szem elől a kiskereskedelem növekvő igényeinek a kielégítését sem Az elhangzottakhoz húszan szóltak hozzá. s ígérték, hogv a vállalat eleget tud termi az elvárásoknak. A résztvevők — miután elfogadták a vállalat éves gazdasági tervét — megtekintették a dóci lisztfeldolgozó üzem termékeit, amelyeket, a munkásgvúléo tiszteletére mutattak be. Ingadozás nélkül Újítók és feltalálók tanácskozása Előkészítő megbeszélés Szegeden Kagyjából alighanem valamennyien kívülről fújjuk, mi okozza a legtöbb gondot a népgazdaság számára: az egyensúly zavarai. Ahhoz, hogy életszínvonalaiknak legalább megtartásét biztosíthassuk, elsőként •népgazdaságunk egyensúlyi helyzetén kell javítanunk. Erre pedig csakis akkor lesz lehetőségünk, ha versenyképesebbek leszünk a rilágfcpaeon, azaz ha javítani tudjak termékeink nrrtnőségét, használati értékét; ha csökkenteni tudjuk árainkat, például az anyag- és energiatakarékosabb termelési eljárások bevezetése révén. Az pedig nagyjából szintén köztudomású lett az utóbbi időben, hogy a jobb minőségű, nagyobb használati értékű termékek előállítása, a nagyobb termelékenység elérése, az ésszerűbb anyagés energiafelhasználás nem csupán, s nem elsősorban jóindulat kérdése. Megteremteni, de miből? Hiszen a korszerű licencek, know-how-k megvásárlása sem olcsó, mint ahogyan bevezetésük, adaptálásuk is sokba kerül. Ráadásul nem is mindig a legjobb, leginkább használható eljárásokra sikerül ily módon szert tennünk. Nyilvánvaló, hogy olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek viszonylag olcsón hozhatnak kielégítő megoldásokat. E felismerés mór csak azért sem szabadna, hogy óhaj maradjon, mert az MSZMP XII. kongresszusa követelményként fogalmazta meg, hogy a gazdasági hatékonyság növekedésében nagyobb szerephez kell jutom Üdülőterület! településjegyzék Egységesítették és kibővítették az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek jegyzékét. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter most megjelent rendeletének melléklete tételesen felsorolja ezeket a településeket. A korábbi jegyzékektől eltérően húsz város is szerepel a felsorolásban, s a községek közül összesen hetvenhármat vettek föl a névjegyzékbe. A megjelölt települések a balatoni, a Velencei-tavi, a Duna-kanyari, a különböző hegyvidéki, gyógyüdülési és más országos üdülőterületek körzeti központjai. Üdülési és üdülőterület ellátási lehetőségeik kihasználására tehát megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Természeti értékeik védelme és tervszerű hasznosítása érdekében az általánosnál szigorúbb előírások szabályozzák az ilyen települések fejlesztését, rendezését, beépítését, telekgazdálkodását, az ingatlanok értékesítését, stb. Ez a jegyzék lényegében az eddig jól ismert üdülőterületi helyzet szerint jelölte ki a településeket. de megkezdődött már az a részletes vizsgálat', is, amely szerint az egész országban felmérik a pihenés kedvező természeti és egyéb lehetőségeit, s ennek alapján ez év végére, jövő év elejére kidolgozzák az országos üdülőterületi tervet. Ez majd módot ad arra is. hogy -felvegyék: a megkülönböztetett települések sorába azokat a községeket is. amelyek a következő években, évtizedekben válhatnak üdülökörzeti központokká, országos jelentőségű üdülótelepülésekké. tatni az emberi tényezőket, az újító és alkotó kezdeményezéseket. Ennek érdekében szélesebb körben kell kibontakoztatni az újítók és feltalálók alkotó tevékenységét is. Nemrégiben kormányhatározat született arról, hogy — amint arról lapunkban már beszámoltunk — 1982. május 15-re össze kell hívni az újítók és feltalálók V, országos tanácskozását. A tanácskozáson 600 küldött és 300 meghívott képviseli az újítókat és feltalálókat. A küldötteket a vállalati, intézeti és szövetkezeti tanácskozásokon közvetlenül választják majd meg. Mindez természetesen alapos előkészítő munkát is igényel. Az országos tanácskozás rendező szervei — az Országos Találmányi Hivatal, a SZOT, a KISZ KB és az MTESZ — készítik elő a tanácskozást. Ennek keretében tegnap, pénteken Szegeden, a Technika Házában rendkívüli titkári értekezletet tartott az MTESZ megyei szervezete, amelyen dr. Trethon Ferenc, az MTESZ társelnöke és Füzessy János, az MTESZ főtitkárhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a fölkészülés legfontosabb teendőiről, annak érdekében, hogy a február második felétől március végéig megtartandó vállalati tanácskozások minél sikeresebben szolgálhassák az országos tanácskozás előkészítését. Az MTESZ megyei szervezete is rendkívüli bizottságot hoz létre e munka figyelemmel kísérésére, segítésére és koordinálására. Hazaérkezeit a KISZ megyei küldöttsége A KISZ Csongrád megyei Bizottságának küldöttsége, amelyet Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára vezetett, csütörtökön az esti lóiákban hazaérkezett Újvij dékről. A delegáció a háromnapos munkalátogatás során a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség vajdasági választmánya vendégeként a Jugoszláviái testvérmegye üzemeibe, oktatási intézményeibe látogatott, és a fiatalok eredményeivel, életkörülményeivel ismerkedett. A megbeszéléseken a KISZ megyei bizottsága és a jugoszláv ifjúsági szövetség vajdasági választmánya közötti együttműködés fejlesztése szefepeit központi kérdésként. A közelmúltban Szegeden járt Púja Frigyes külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője a Szegedi Akadémiai Bizottságon nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a város tudományos életének képviselői előtt. Tájékoztatójában elemezte a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és szólt a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről. Szegedi tartózkodása alkalmából válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire. — Minden év fordulója mérlegelésre, tervezésre késztet. Néhány nappal az új esztendő beköszöntése után. milyen nemzetközi helyzetben lát munkához a magyar diplomácia, milyen helyzetfelmérésen alapul munkája? — A világhelyzet alakulása természetesen nemcsak Európa politikai légkörét befolyásolja. de a mi külpolitikai tevékenységünket is. A mai nemzetközi életben két fő tendencia tanúi lehetünk. Az egyik az Egyesült Államok és szoros szövetségeseinek külpolitikájára jellemző, s azokban a negatív irányú változásokban fejeződik ki. amelyek az amerikai külpolitikában az utóbbi években végbementek. E tendencia a nemzetközi feszültség növekedését eredményezi, s veszélybe sodorja az enyhülés eredményeit. A másik tendencia a szocialista országok, a béke és a biztonság megszilárdításáért küzdő erők nemzetközi tevékenységére, törekvéseire jellemző. Célja az enyhülés eredményeinek megőrzése, a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetközi feszültség csökkentése. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió, más szocialista országok a fejlett tőkés országok kapcsolataira a hetvenes években az enyhülés jegyében létrejött együttműködő* volt a jellemző, amely példa nélkül allt a második világháború utáni idők történelében. Mintegy három-nésv éve azonban az amerikai vezető körök felülvizsgálták a nemzetközi politikai vonalukat, s — legalábbis részben — visszatértek régi. egyszer már kudarcot vallott törekvéseikhez. Ismét, a katonai erőfölény szükségességéről, az erőpolitika hasznosságáról beszélnek. amellyel állítólag engedményekre késztethető a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Végső céljuk sem titkoltmegállítani a szocializmus, a haladás térnyerését a világban, sőt visszaszerezni az elveszített pozíciókat is. Ennek jegyében egyes amerikai politikusok régen nem tapasztalt éles megnyilvánulásokat engednek meg maguknak, fitogtatják erejüket, fenyegetőznek, az enyhülés épületének lerombolását célzó intézkedéseket hoznak. Mindez nem téríthet el bennünket az enyhülésért, a jó nemzetközi együttműködésért folytatott harctól, amely — ahogy mindig is mondtuk — hosszú évek, eredményekben váltakozó küzdelmét ígéri, melyért a szocialista országok, s minden békeszerető állam sokat tett és sokat kell még tenniük. Ebben a harcban a szocialista országok nincsenek egyedül, számos más ország, a népek százmilliói tartanak velük. Nyugat-Európa szinte minden országában óriási az ellenállás a hidegháborús politikával szemben, szerte a világon új lendületet vett a békéért, a biztonságért folyó küzdelem. — Válsággócok, helyi háborúk, nemzetközi méretű konfliktusok veszélyeztetik a békét. S Európa, mely eddig a nyugalom kontinense volt. válságtereppé vált az utóbbi hónapokban. Mi a magyar külpolitika alapállása e kérdésben? — Európát valóban úgy emlegették az utóbbi évtizedben, mint ahol viszonvlasos nyugalom honol, ahol a békés egymás mellett élés elve érvényesül, melyre az enyhülés a jellemző. Sajnos, ez az Európa-kép megváltozott. A NATO-hatalmak 1977—-78-ban úgy döntöttek, hogy növelik a fegyverkezést, évi 3 százalékkal emelik a fegyverkezési kiadásokat. s elhatározták a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták felállítását is Európa öt országában. Nyugaton kijelentették. Nyugat-Európát katonailag meg kell erősíteni, mert védtelen az SS 20-nak nevezett szovjet rakétákkal szemben. Ennek nyomán döntött úgy a NATO miniszteri tanácsa Brüsszelben, hogy 572 amerikai nukleáris rakétát telepít NyugatEurópába. Az az. indok, hogy Európában fölborult a katonai erőegyensúly az SS 20-as rakéták következtében, nem felel meg a tényleges helyzetnek. A NATO figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Európában léteznek az úgynevezett előretolt telepítésű amerikai nukleáris eszközök, nukleáris fegyverrel felszerelt repülőgépanyahajók, légierő, tengeralattjárók stb. Létezik a francia és az angol közép-hatótávolságú rakétarendszer is, amelyet szintén számításon kívül hagytak. Ezeknek az ellensúlyozására hozta létre a Szovjetunió a védelmi célokat szolgáló SS-rakétaesaládot — Hazánk lakosait másfél év óta igen élénkén foglalkoztatják a. lengyelországi esémenyek. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Európa közepe a npugtalrnnság tésxkeae válhat. Milyen fő okok vezethettek e konfliktus kialakulásához? — A lengyel párt- és állami szervek elemzése e nehéz helyzet kialakulásáról, az elkövetett hibákról, közismert. Ehhez nem akarok semmit hozzátenni. Ebben az országban már régen folyt a szocializmus ellenségeinek aknamunkája, a szocialista társadalmi rend szétzüllesztése. az államapparátus és a hatalom szétzilálása, azzal a sokáig burkolt céllal, hogv végső soron megdöntsék a népi hatalmat, megpróbálják visszaállítani a kapitalista rendszert. A LEMP volt vezetésének súlyos hibái a gazdasági munkában, a politika és az ideológia terén kedvező táptalajt teremtett a szocializmus ellenségeinek a szocialista rendszer elleni harca. Nyugaton e jelenségeket örömmel vették, sőt szították, bízva abban, hogy gz a konfliktus megrendíti a szocialista rendszert és kárt okoz a szocialista országok egységének. Amikor a lengyel vezetés erélyesebb eszközökhöz nyúlt, s kihirdette a rendkívüli állapotot, bizonyítván, hogy a lengyelek képesek maguk megoldani belső gondjaikat, csalódtak. A nyugati országok szélsőséges körei egészen mást vártak, azt hitték, olyan helyzet alakul majd ki, amikor a Reaganadminisztráció minden célját könnyen, azonnal megvalósíthatja. Ez az oka annak a furcsa jelenségnek, hogy minél inkább normalizálódik a helyzet, annál dühödtebb támadásoknak van kitéve Lengyelország és —természetesen — a Szovjetunió. A lengyel nép megsegítéséről szónokolnak, s megtagadják az oly szükséees élelmiszerek szállítását. A konszolidáció folyamata azonban ennek ellenére sikereket mutathat fel. megszűntek a sztrájkok, termelnek a szénbányák, az egész országban új lendületet vett a munka. Folyik a politiKai erők átrendeződése is. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy a teljes kanszolidációig még hosszú az út. — Azt szoktuk mondani, annyira összeszükült a világ, hogy nem történhet egyetlen pontján sem olyan esemény, amelynek hatását a legtávolabbi póluson ne érzékelhetnénk. A Közel- és Távol-Kelet. Afrika és Közép-Amerika válsággócai is befolyásolják a világpolitika alakulását. Melyek a legérzékenyebb pontok? — A Közel-Keleten a Camp David-i különalku teljes kudarcát tapasztalhatjuk. Szaúd-Arábia új rendezési tervet dolgozott ki, mely tartalmaz ugyan reális pontokat is. de messze van attól, hogy mindenki elfogadja. A tartós rendezés még távolinak tűnik, s az csak a Szovjetunió, a szocialista országok által javasolt módon lehetséges. Igen bonyolult a helyzet Irak és Irán térségében. Afganisztánban lassan, de normalizálódik a helyzet. Angolában a rendszer ellenségei az imperializmussal karöltve új támadásra készülnek. A Karibtenger és Közép-Amerika térségéből is naponta érkeznek hírek forradalmi harcokról, partizánmozgalmakról. függetlenségi törekvésekről, de kegyetlen elnyomó intézkedésekről is. A jó néhány válsággóc ellenére — nyugodtan ki merem mondani — nincs világháborús veszély. Több mint harmincöt év politikai mozgásait figyelembe véve. a forradalmi folyamat, a szocializmus. a haladás térnyerése — legyen szó a hidegháború vagy enyhülés körülményeiről — megállíthatatlannak bizonyult. — Számos jelét tapasztaljuk, hogy a Magyar Népköztársaság, különösen az elmúlt negyed század következetes szocialista politikája nyomán, elismert helyet és rangot vívott ki magának a nemzetközi életben. A következetes magyar külpolitikára mindig számithatnak a barátok és tisztában vannak ezzel ellenfeleink is. Ml a lényege a magyar diplomácia tevékenységének? — A magyar külpolitika központi kérdése a béke és a biztonság megszilárdítása. Ezt a küzdelmet a Szovjetunióval és a többi Szocialista országgal összehangoltan folytatjuk. felhasználva országunk nemzeti sajátosságait, speciális lehelőségeit. módszereit. Külpolitikánk fő irányairól szólva, első helyen a szocialista országokhoz, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink, együttműködésünk fejlesztése áll. ezt követi kapcsolataink szélesítése a fejlődő világ országaival, mindenekelőtt a szocialista orientációjú államokkal, majd a békés egymás mellett élés alapján a fejlett tőkés országokkal. Bármennyire bonyolult és ellentmondásos a világ mai arculata, mi az országok együttműködésének gonlolatát nem adjuk fel. sőt, ha lehet, még bővítjük is kapcsolatainkat. Ingadozás nélkül, következetesen valósítjuk meg pártunk és kormányunk politikáját, amelyet az MSZMP legutóbbi kongresszusa is megerősített. A magyar diplomáciának most könynyebb a dolga, mint 20 évvel ezelőtt; országunk nemzetközi tekintélye töretlen. Olykor már az a benyomásunk, hogy túl sok van a dicséretből. Az elismerés természetesen jólesik, de ügyelni kell, nehogy a siker a fejőnkbe szálljon. Ha ezt el tudjt* kerűSni. braoayosaft tnzm követünk ei twoafaá. t L