Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

i/ n VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 25. szám 1982. január 30„ szombat Ara: 1,80 forint TvtA-'Z"; MSZMP S ZE G ED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődtek a féesz-zőrszámadások Nyereség Sándorfalván Már a nagy munkák végeriével hozzákezdenek a szövetkezetekbe* a számvetéshez. s ünnepélyesen fejezik azt be. Zárszámadó közgyű'ést tartanak. A szegedi járásban tegnap, pénteken Sándorfalván, a Magyar— Lengyel Barátság Tszfcen elsőként adott számot a vezetőség az elmúlt évi gazdálkodásról. Most is jó évet zártak. * A tegnapi közgyölést több összejövetel előzte meg. Ezért csak keveseknek volt új Keresztúri István beszámolója. A munkahelyi beszélgetéseken. a vezetőségi üléseken és a küldöttek tanácskozásán már elhangzott, hogy o téesz az idén megduplázta a nyereségét. (Több mint 13 millió forint lett a közösség haszna.) A sándorfalviak elsősorban a tagok becsületes helytállásának és a szemlélet változásának tulajdonítják a sikert. Az ágazatok közül most mindegyik nyereséget könyvelhet el magának, amire mostanában nem nagyon volt példa. Erősödött a téesz, gyarapodott a vagyona. Tavaly megközelítően 100 millió forint termelési értéket állítottak elő, lényegesen többet, mint az azelőtti esztendőben. Főleg ez állattenyésztés bevételei növelték az eredményt. A vélemények, javaslatok ls igazolták a gazdálkodás helyességét. Csaknem harmincan mondták el észrevételüket a hátunk mögött hagyott esztendőről. Eredménynek értékelte a vezetőség. hogy a hozzászólások maidnem mind a közösség érdekében fogantak. Még a munkahelyi tanácskozáson, ahol lényegesen szókimondóbbak az emberek, ott sem hangzott el öncélú vélemény. Kovács Ferenc ágazatvezető azt emiitette, hogy legyen a téesz elégedett; de ne legyen önelégedett. Király András az értékesítés javulásától remélte a versenyképesség fokozását. Kálmán Péter szavai szerint sok a gond a növénytermesztéssel. Osvald Ferenc traktoros javasolta, hogy a nem teljesen biztos aggregátor helyett más energiaforrás után kellene nézni. Már csak azért is, mert a csirketartás több mint 3 millió forint nyereséget hozott. A kisebb fórumokon és a tegnapi zárszámadó közgyűlésen is előhozakodtak az emberek a gazdálkodás akadályaival. Balogh János például az anyagbeszerzés nehézségeiről beszélt. Az időjárás sem fogadta kegyeibe a sándorfalviakat. Kevesebb lett a búza, mint azt évkezdetkor remélték. Viszont 100 forintnak 14 forint haszna lett. nyolccal több. mint 1980-ban. Átlagában egy tag évi jövedelme csaknerb elérte az ötvenezer forintot. Amint azt az elnök is hangsúlyozta, mindez a szövetkezetbe vetett bizalom és a jó csapatmunka eredménye. Az sem mellékes, hogy ' tavaly kilencvennel többen dolgoztak a szövetkezetben, mint annakelőtte. Hangsúlyozta is, a meghívottak képviseletében, Haská Pál, a TESZÖV titkára, hogy jó úton indult meg a szövetkezet, és a tények iól tervezett, megalapozott munkáról tesznek bizonyságot Az idei esztendőt se szeretnék rosszabbnak, mint a tavalyi. Több gabonát vetettek, és a kukoricával is hasonló a szándékuk. Mindezt azért, hogy legyen bőven takarmány az állatoknak. Viszont a tavalyi esztendő kudarca miatt kevesebb zöldséget vetnek. M T Az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács megerő, sítette a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság között kötött barátsági és együttműködési szerződést. E magasszintű szerződést a két állam között a múlt év novemberében Ali Nasszer Mohamednek. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népj Tanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatása alkalmából írták alá. Megtárgyalta az Elnöki Tanács a belügyminiszter jelentése alapján a honosítási, visszahonosítási és a magvar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyek 1981. évi intézkedését, valamint az igazságügy-miniszternek a kegyelmezési eljárás során szerzett tapasztalatait. Rába-export A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban tavaly januárban 50, ez év első hónapjában pedig már 59 millió forint értékű árut állítottak elő naponta, ezzel pótolták a heti második szabadnapokkal kiesett időt. Tavaly januárban 24, az idén csak 21 munkanap volt, mégis nagyobb eredményt értek el, mint egy évvel ezelőtt A vállalatnál bevezetett új szervezési intézkedések nagyrészt az üziemrészeJc közötti kooperáció javítását segítettek, így zavartalanabbá vált az anyagellátás, a bérezési intézkedések pedig a minőség javítására ösztönöztek. Motorból, futóműből, kamionokból útnak indították az év első exportszállítmányait. Közben hozzáláttak az ugyancsak sikeresnek ígérkező korszerű, új motorcsalád próbasorozatának gyártásához. Ipari szövetkezetek A tejiparban Szakosodás, bővülő választék Tovább javul az idén a tej-, tejtermékellátás, a tavalyinál 3—3,5 százalékkal több áru jut az üzletekbe. A választék új készítményekkel is bővül. A tejfogyasztás már meghaladja az európai átlagot. Nem így a tejtermékfogyasztás; sajtból, túróból és más készítményekből még nem „felelünk meg" az egészséges étrend követelményeinek. Holott mindinkább igény lenne rá, és az iparág is gazdag választékban gyártja a készítményeket, ám gyakran mégsem szerepel a teljes kínálat az üzletek pultjain. A tejüzemek egyelőre általában főként saját körzetük igényeit elégítik ki, kapacitásukból az országos ellátásra nem futja. E helyzeten fokozatosan javítanak. Egyre több bázisüzemet alakítanak ki, ahol egy-egy termékre szakosodnak, így amellett, hogy az önköltség is csökken, -más vidékekre is jut a készítményekből. A szakosított együttműködés rendszerében dolgoznak például Veszprém. Győr, Vas és Fejér megye tejipari vállalatai. Ezekből az üzemekből jól szervezett irányjáratok szállítják naponta a vajat, az ömlesztett sajtot, a tejfölt más megyékbe is. A Miskolcon készülő habosított túrókrémekből mind több jut a budapesti üzletekbe. Az idén belépő új üzemek kapacitását sem a szorosan vett helyi igényekhez igazítják, figyelembe veszik távolabbi vidékek, sőt más országrészek szükségletét ls. Debrecenben az átadás előtt álló üzemben napi 150 000 liter tejet dolgoznak fel, s az itt készülő joghurtból Borsod, Szolnok és Békés megyébe is szállítanak. Bővül a kaposvári üzem. A budapesti vállalatnál új gyártósort szerelnek fel, amelyen a joghurthab előállítását fokozzák, s így vidékre is több jut belőle. Tatabányán — egyelőre kísérleti jelleggel — megkezdik a hét napig eltartható zacskós tej előállítását, a budapesti üzemben a habosított termékek zöldalmaés meggyízesítéssel egészülnek ki. Itt kezdik meg az egy grammos „mini" kávétejszín gyártását. A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalatnál a cukrászüzemeknek készítenek majd újabb gyümölcsfagylaltokat, mégpedig tej felhasználásával, citrom-, őszibarack-, meggyes narancsízesítéssel. A háztartásokban kedvelt teiszfnfagylaltporokból az eddiginél ezer tonnával többet állítanak elő. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat jó, választékos árut ad, jelentős exportja krémtúróból. Minőség, export A Csongrád megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége. KISZÖV elnöksége tegnapi, pénteki ülésén a többi között azt is megállapította, hogy az ipari szövetkezetek jelentősen fejlesztették exportjukat. javult a minőség, ami főként munka- és üzemszervezési eljárásoknak köszönhető. Fejlődött a készletgazdálkodás színvonala. A KISZÖV ellenőrzési iroda 1981-ben 28 szövetkezet gazdálkodását vizsgálta. Megállapították, hogy a belső szabályozási rendszer az elmúlt évekhez viszonyítva fejlődést mutat. Ugyanakkor a szerződéses fegyelem több vizsgált szövetkezetben nem megfelelő. Nem tartják nyilván a szükséges összes adatot, és nem rögzítik szabályzatban, hogy a szállítás késedelme miatti kötbérért ki és milyen mértékben felelő*. Az ellenőrzési iroda azt javasolja, hogy a szövetkezetek tekintsek át. mit tudnak tenni a Jiiányosságok felszámolásáért. A termékek minősége egyre inkább döntő kérdéssé válik. Miután a szövetkezetek nagy része nyugati piacokon is igyekszik áruit értékesíteni, különösen fontos, hogy a termékek minőségét ellenőrizzék is. A vizsgálat tapasztalatai szerint ezt nagyon kevés helyen mulasztják el, ám az alapanyagok minősítését sok helyen „elfelejtik". Magyarán arról van szó, hogy az ellenőrzés legfontosabb fázisáról feledkeznek meg — rossz vagy hibás alapanyagból igen nehéz versenyképes terméket előállítani. Előfordul néhány helyen, hogy nem megfelelő a gyártás-előkészítés. Ezért a tervezett és a tényleges termelés össze sem hasonlítható. Az ellenőrzési iroda revizorai úgy látják, hogy mindenütt szükséges bevezetni az elszámoltatás egy olyan rendszerét, amely figyelembe veszi az illető szövetkezet sajátosságait, és lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezet vezetői már a kísérleti gyártás során is pontosan meg tudják állapítani egy-egy termék tényleges önköltségét, s a gyártásához szükséges normákat. Sok szövetkezet küzd raktározási gondokkal. Kénytelenek nagy mennyiségű anyagot szabadban tárolni. Másik megállapítás, jelentősen iavult az ármunka. A legtöbb gazdálkodó egységben sikerült a termékszerkezetet korszerűsíteni, és az önköltséget is csökkentették. Az ellenőrzési iroda javasolja, hogy minden szövetkezet elnöke követelje meg az egyes részterületek vezetőitől, hogy már az intézkedési tervek összeállításakor határozzák meg azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével el lehet érni. hogy megvédjék a műszaki fejlesztések és újítások hasznából származó nyereséget. Á biológiai kutatás központja Alapításának tízéves évfordulóját nagy jelentőségű tudományos sikerrel ünnepelte az MTA Szegedi Biológiai Központja. A genetikai intézet három fiatal kutatója, dr. Kari Csaba, dr. Simoncsits A.ndrás és Cserpán Imre az elmúlt év végén hazánkban először hozott létre génszintézist. Ez eddig a világon öt ország kutatóinak sikerült, a szocialista országok közül csak a Szovjetunió kutatói büszkélkedhetnek ezzel az eredménnyel. A tízéves intézmény a magyar biológiai kutatás nemzetközileg is elismert műhelye lett, öt tudományos intézet munkáját szervezi, koordinálja. Az impozáns újszegedi épületben dolgozik a biokémiai, a biofizikai, a genetikai és a növényélettani intézet, míg Budapesten az enzimológiai intézet. Valamennyi kutatóbázis eredményei a nemzetközi élvonalhoz tartoznak. Tudományos tevékenységük összekapcsolja az alapkutatást a gyakorlati alkalmazással. A biokémiai intézet elsősorban a nukleinsav-problematikával, a biofizikai a fényenergiahasznosítás vizsgálatával, a genetikai a légköri nitrogén megkötésének biológiai problémáival, a növényélettani a fotoszintézis kérdéseivel foglalkozik. Fotóriporterünk, Somogyi Károlyné a biológiai központ intézeteit kereste föl. Mintavétel nukleinsavvizsgálathoz r. biokémiai intézet A genetikai intézet munkatársa steril előkészítést végez A biofizikai intézetben a kutatási adatok számitógépe* egyik laboratóriumában emlős sejttenyészethez an Jzise folyik I f V I