Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

I*5ntek, íífS2. jantrár 29. 3 Pártnapi előkészítő A párt- és tömegpolitikai oktatásban dolgozó propagandistáknak tartott fölkészítő előadást tegnak, csütörtökön a megyei pártbizottság Szegeden, a megyei tanács székházának nagytermében. A megjelenteket — közöttük Kalas Lászlót, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát — dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást népgazdaságunk 1981. évi eredményeiről és az idei esztendő alapvető feladatairól. Oskar Fischer hazánkban Magyar-NDK tárgyalások Púja Frigyes külügymi- A megbeszélésen részt vett niszter meghívására csütör- Szalai Béla és Rudolf Rosstökön, tegnap baráti látogatás- meisl is. ra Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. A veridéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes fogadta. Jelen volt Szalai Béla hazánk berlini, valamint Rudolf Rossmeisl, a Német . Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztériumban Puia Frigyes és Oskar Fischer megkezdte a tárgyalásokat. A két külügyminiszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyI zet időszerű kérdéseiről. A tárgyalások ma, pénteken délelőtt folytatódnak. Fejlődő Ózd Ózd dinamikusan fejlődő új városrésze a Vörös Hadsereg úti lakónegyed. A közelmúltban átadták itt a város bevásárlóközpontját, három, egyenként negyvenlakásos épületet. Az út túloldalán pedig az évtized felére felépül Ózd új forgalmi csomópontja. Csaknem tízmilliárd forint - kártérítésekre Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Az Állami Biztosító elmúlt társadalombiztosítást kiegé- Tavaly 176 000 CASCOévi tevékenységérőlés ez évi szítő szolgáltatásokat nyújtó szerződést kötöttek az autóterveiről tartott sajtótájé- CSÉB 80-as változatot része- sok, ami azt jelenti, hogy a koztatót csütörtökön, tegnap siti előnyben. A közeljövő- magángépkocsi tulajdonosok az intézet székházában Tar ben a CSÉB mellé köthető 54,4 százaléka rendelkezik Jenő vezérigazgató-helyettes, kiegészítő biztosításokat dolElmondta, hogy a biztosító- goznak ki, amelyek közül az sok száma tavaly már megközelítette a 8 milliót, s minden korábbi évet meghaladó volt a csaknem tízmilliárd forintgs kártérítési összeg is. A lakosság egyre inkább a korszerű személy- és vaérdekeltek a számukra legkedvezőbbet választhatják. Az országban levő 3 544 000 lakásból eddig 2 773 000-et biztosítottak. A vezérigazgató-helyettes rámutatott arra, hogy bár 1981-ben már 120 ezer korszerűbb biztosítást re. gyonbiztositási lehetőségeket kötöttek, amely a mai ottveszi igénybe. Változatlanul honok körülményeinek jobnépszeru például a csoportps ban megfelel, még mindig személybiztosítás. A CSÉB- nem lehetnek elégedettek a tagok száma már eléri a 3,5 modern és a régi biztosítámilliót, s 33 százalékuk a sok arányával. Efntazelt megyénkbe! a mongol küldöttség Tegnap, csütörtökön dél- rolyné, a megyei pártbizottelőtt a Szegedi Szalámigyár ság osztályvezetője is —, és Húskombinátba látogatott majd ismertette az íntéza szerda óta megyénkben .mény feladatait. Ezután tetartózkodó mongol igazság- kintették meg a íegyintézetigyi küldöttség, melynek ve- tet és a bútorüzemet, végül zetője: Bjaragijn Csimid, a Nagy Tibor vezérőrnagy, a Mongol Népköztársaság Büntetésvégrehajtás orszáigazságügy-minisztere. A de- gos parancsnoka az elítéltelegáció kíséretében volt Ba- ket őrző. foglalkoztató és nedamtarin Baldo, a .Mongol velő büntetésvégrehajtási inNépköztársaság • budapesti fezetekről adott átfogó isnagykövete. dr. Borics Gyu- mertetést. la. igazságügyi minisztériumi A mongol igazságügyi külallamtitkár és a miniszteri- döttség rövid szegedi városirm több vezető munkatársa, nézés után a délutáni órákilletve dr. Bozó Sándor, a ban visszautazott BudapestCsongrád megyei Tanács vbti fkára. A húskombinát központjában Bálint László vezérigazgató fogadta és köszöntötte a mongol vendégekei, kíséretüket, majd ismertette a többnyire szalámijáról nevezetes élelmiszeripari vállalat történetét, fejlődését és a termelés, illetőleg' a cjollárés rubelelszámolású export arányait, az értékesítés főbb jellemzőit. Ezután üzemlátogatás kővetkezett. Szakács Józsefnek, a szalámigyár vezetőjének kalauzolásával a vendégek megismerkedtek a szalámigyártás folyamatával: a félbevágott sertés feldolgozásától kezdve a csomagolásig bezárólag. A delegáció tagiai élénken érdeklődtek nemcsak technológiai, hanem üzemszervezési, felvásárlási. szociálpolitikai kérdések iránt is. A mongol vendégek ezt követően a Szegedi Fegyház és Börtönbe látogattak el, ahol Török György őrnagy, a fegyház parancsnokának általános helyettese köszöntötte őket — akiknek kíséretébe* ott volt dr. Horváth Káezzel a. biztosítással. CASCO alapján az elmúlt évben a biztosító mintegy 567 millió forintot utalt át az ügyfeleknek. Az országban közlekedő 1 080 000 személygépkocsira kötelező a gépjárműfelelősség-biztosítás. Ennek évi díját 1959 óta első ízben idén január elsejével emelték. Ettől az időponttól kezdve az évi díj 960 forint, motorkerékpár-tulajdonosok számára 150 forint. A félévenkénti díjfizetés, a díjigazolólap használata továbbra is érvényben marad. A díjemelésre azért volt szükség, mert e biztosítás már „nem tartotta el önmagát", a kártérítési összeg az elmúlt évben is megközelítette az egymilliárd forintot, ami jóval meghaladta a kötelező biztosítás díjbevételét. A lakossági biztosítások mellett jelentős a vállalatokkal, szövetkezetekkel megkötött szerződések száma, s az ezekre kifizetett kártérítések mértéke is. Az Állami Biztosító az 1100 milliárd forintot képviselő vállalati vagyon 84 százalékára nyújt biztosítási fedezetet. A mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy 93 százaléka vette igénybe a biztosítást, s mint a vezérigazgató-helyettes elmondta, a mezőgazdasági nagyüzemeknek kifizetett 4 milliárd 300 millió forint volt tavaly a legnagyobb tétel a biztosító kiadásai között. Megdolgozunk a bérért? K

özéleti magánbeszélgetéseink agvonkoptatott közhelye: „Aki A(r)-t mond, mondjon B(ér)-t is!" Az efféle jópofáskodásra jó ideje már csak legyinteni szokás, legfeljebb csak egy jelentőségteljes sóhajjal jelezzük: „Ugyan, kérem! Hol vagyunk mi már az árak és a bérek kívánatos összhangjától!" Ez az ár-bér párhuzam persze kiegészithető (s ily módon esetleg közéleti magánbeszélgetéseink is élénkíthetők), például a bér és teljesítmény párhuzammal. Sőt: az egész összefüggés-rendszer kiterjeszthető az árakra is, hiszen összességében mégiscsak a munkateljesítmények határozzák meg a különböző árakat. Ennek taglalására azonban magántársaságokban ritkábban vállalkoznak, vagy éppen sohasem. Talán azért, mert kinek-kinek inkább vannak információi az árakról és a bérekről, s mert mindenki azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és legnagyobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. A kommentátor ezt nem is kétli, ám azért hadd adjon némi ténybeli adalékot kizárólag a bérek és teljesítmények öszszefüggéseinek értékeléséhez, Statisztikai közhely, hogv tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga is meghaladta a tervezett négy százalékot. Jóllehet, a gazdaság növekedési üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt. Válasszunk ki egyetlen időszakot az esztendőből, mondjuk, a munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek tűnő első negyedévet, amikor meg lényegében csak lendületbe hoztuk magunkat. Nos, a statisztikai adatok szerint 1979 első három hónapjában 35, 1980 azonos időszakában 35,9, tavaly pedig január és április között 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munkabérként a vállalatok és a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bérnövekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, de az egész 1981-es esztendőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt. Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti félmondatot: „a gazdasági növekedés üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt". Azonnal adódik a kérdés, hogy miből és hogyan fedezték a vállalatok a tervezettnél nagyobb arányú bérnövekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bizonyítható, hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése közötti arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult. Az átlagbér 1981 első negyedében, az előző év azonos időszakának százalékában, 106,4 százalék; az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték pedig — ugyanilyen viszonyításban — 104,2 százalék volt. Továbbá: bizonyítható az is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasagi terv az elmúlt évben a szocialista ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék körüli) bérnövekményt, illetve teljesítménynövekményt vett számításba. A bérek növekedése, mar az első negyedévben is. 2,3 százalékkal volt magasabb, mint a termelés növekedése. Szakemberek esetleg vitatják az ilyesfajta összehasonlításokat, mondván, hogy például a termelés növekedése, mint mennyiségi mutató, nem hasonlítható öszsze a bérek növekedési ütemével. Való igaz: a kevesebb termelés is lehet nyereségesebb termelés, következésképpen magasabb béreket indokoló termelés. De mert a minőségi munka egyelőre nem általánosítható jellemzője a hazai vállalatoknak, fogadjuk el, hogy a termelési érték mégiscsak kifejezője a munkateljesítmények alakulásának. De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: honnan van az iménti számokkal jelzett bérnövekmény? Egyszerű a válasz: a bértartalékokból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bértömeg-gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek. Nem annyira a megfontolt és racionális létszámgazdálkodás, még kevésbé a bérkeret-spórolgatás révén, hanem inkább az 1980. évi termelői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutatómódosítások, nem pedig a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási eredmények hatására. A

tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták fel a gazdálkodó egységek? Gyorsan és ötletszerűen. Amíg 1979-ben inkább csak az év második felében szánták el magukat a bérfejlesztésekre — amikor nagyjából sejthették az év végi eredményeket —, tavaly már az első három hónapban gyorsan kifizettek minden kifizethető pénzt. •Ezek a tények. És semmi értelme vitába bonyolódni e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítményfedezet nélküli bérfejlesztés — megítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen S a kínálkozó lehetőségeket miért ne használnák ki a vállalatok? Különösen akkor, amikor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hírközlésben — 4 ezer 181 forint, s a'legalacsonyabb — a belkereskedelemben — 3 ezer 408 forint. De azért ne feledjük: az árak és a bérek egybevetése mellett időnként nem ártana a bér- és munkateljesítmény-növekedést is összevetni. V. Cs. Szegedi népíronütiiüllség utazott Szabadkára Február A Vajdasagi Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szabadka községi választmányának meghívására szegedi népfrontküldöttség utazott tegnap, csütörtökön reggel Jugoszláviába. A Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának delegációját dr. Berencsi György, a népfront városi elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Rózsa Imre, a Tisza—Maros Termelőszövetkezet tagja és Tóth Sándorné, a húsipari vállalat dolgozója, mindketten népfrontelnökségi tagok. A delegáció három napot tölt Szabadkán és a jugoszláv népfrontmozgalommal ismerkedik. könyvhónap Február 5-én Cegléden nyílik meg a 25. mezőgazdasági könyvhónap, amely változatos szakirodalmat és egyéb gazdag programot is kínál. Erről a Mezőgazdasági Könyvkiadó vezetői a Hazafias Népfront Országos Tanácsának budapesti klubtermében, csütörtökön tájékoztatták az újságírókat. A mostani jubileumi könvvhónao alkalmából 50 mű jelent meg — többségük már az üzletekben van — 420 ezer példányban, közöttük a korábbi éveknél nagyobb arányban kaptak helyet az újdonI ságok. Megjött a nyugdíj Aligha hitték volna a képen látható idős emberek harminc évvel ezelőtt, hogy nekik egyszer postás hozza a nyugdijat. Valóság lett. Rúzsán, a vágói bolt melletti támponton várják havi járandóságukat a nyugdíjas téesztagok, s bár a síkos úton késett pár percet a kocsi, végül megérkezett. s mindenki megkapta a létbiztonságot jelentő bankókat Társulati ülés a szegedi színházban Társulati ülést tartottak irányítja az oiuritt,. -ulat tegnap, csütörtökön délelőtt munkáját, vezeti a Szegedi a Szegedi Nemzeti Színház- Szegedi Szimfonikus Zeneban. Papp Gyula, Szeged kart és részt vesz a város megyei Város tanácsának zenei életének iránvitátóban. elnöke bejelentette. hogv szervezésében. A .színház Pál Tamás igazgató-főzene- igazgatói teendőit 1982. iúigazgató 1982. június végé- nius 30-ig megbízott igazgatói. megbízatásának leiártá- tóként Nagy László látia el. val nem kívánja ismételten A prózai társulat vezetésével betölteni az igazgatói mun- miután Ruszt Jjtzsef megvált kakört. A továbbiakban Sze- a színháztól Halasi Imrét ged fózeneigazgatóiakent. bízták meg.