Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSL 72. évfolyam 24. szám 1982. január 29., péntek Ára: 1,40 forint Napirenden A termálenergia eredményesebb hasznosítására Megyei társadalmi bizottság alakult Az elmúlt év októberében összegezte a geotermikus energia hasznosításának Csongrád megyei tapasztala­tait és feladatait az MSZMP megyei bizottsága. Határo­zatában megjelölte a ter­málenergia-hasznosítás foko­zásával, az egyéb energia­hordozók pótlásával kapcso­latos időszerű tennivalókat. A többi között felhívta a fi­gyelmet egy ezzel foglalkozó társadalmi bizottság létreho­zásának fontosságára. Csütörtökön délután tar­totta alakuló ülését a Csong­rád megyei Termálenergia Hasznosítási Bizottság. A résztvevőket Papdi József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Petrik István, a Csongrád megyei Tanács elnökének általános helyettese vázolta a bizott­ság ejőtt álló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy célja a párt-. állami, társadalmi szervek és gazdálkodó szer­vezetek összhango!t, együtt­működésének biztosításával a geotermikus energia hasz­nosítása fokozásának és egyéb energiahordozók ki­váltásánál- elősegítése Csong­rád megyében. A 29 tagú bizottság elnö­kévé dr. Petrik Istvánt, tit­kárává vedig Gulyás Antalt, a megyei tanács vb építési. közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetőjét választot­ták. Ezután megtárgyalták az 1982. évi munkaprogra­mot! A konkrét feladatok közül elsőként jelölték meg a geo­termikus energia megyei hasznosítási lehetőségeit. a földtani készletek meghatá­rozását, feltárását és a komplex hasznosítást tartal­mazó tanulmány elkészíté­sét. Még az esztendő első fe­lében megvizsgálják — a Korai Zöldségtermesztési Rendszerre alapozva — tár­sulások kialakításának és működésének feltételeit a mezőgazdaságban. A kom­munális hasznosítás terén a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatra alapozva végez­nek vizsgálatokat. E felada­tok ellátására mezőgazdasági és kommunális munkacso­port alakul. Javaslatot ké­szítenek a kistermelők - ré­széve fűtött fóliás hajtatóte­lepek kialakítására. Szorgalmazzák az éves program pénzügyi megalapo­zása érdekében, hogv a gaz­dálkodó egységek fejlesztési forrásainak kiegészítésére az energiamegtakarító beruhá­zásaikhoz pályázati úton kérjenek kölcsönt, állami tá­mogatást. Kezdeményezik a szénhidrogén ' termelésére Befejeződött az árukiválasztás Nemzetközi áruházi hetek előkészítése Szegeden meddő kutak hévízkúttá tör­ténő kiképzését. Javaslatot dolgoznak ki arra, hogy a mezőgazdasági beruházások érdekében miként készüljön fel az AGROBER Csongrád megyei kirendeltsége és a városi kommunális hasznosí­tás tervezésére a DÉLTERV. A bizottság felkéri a Sze­gedi Akadémiai Bizottság, valamint a megyei kutató­bázisok, a JATE tanszékei, intézetei, a Szegedi Biológiai Központ, a Vetőmagtermel­tető és -Ellátó Vállalat szen­tesi kutatóállomásának ve­zetőit. az MTESZ Csongrád megyei Szervezete, az Álla­mi Fejlesztési Bank, a Ma­gyar Nemzeti Bank Csong­rád megyei Igazgatósága ve­zetőit, hogy megkülönbözte­tett figyelmet fordítsanak a megyei pártbizottság geoter­mikus energia hasznosításá­val kapcsolatos határozatá­nak megvalósítására. A bizottságon belül kör­nyezetvédelmi munkacsoport alakul, amelynek feladata lesz javaslatot kidolgoztatni a termálenergia környezet­kímélő felhasználására, illet­ve a hulladékvizek ártalom­mentes elhelyezésére. a ré­tegekbe történő visszása jto­lásáre. Együttműködési megállapo­tfáijt kötnek, a geotermikus energia hasznosításában érin­tett központi szervekkei a Központi Bányászati Fejlesz­tesi Intézettél, az Országos Energiagazdálkodási Ható­sággal. az Országos Vízügyi Hivatallal és az Országos Műszaki Fejleszt esi Bizott­sággal. , A bizottság jóváhagyta e­; évi ülései napirendjére tett i avaslatot. Növelik a széntermelést Gyorsított bányaépítési program A hazai széntermelés nö­velését és a megrendelők mi­nőségi igényeinek kielégíté­sét számottevő beruházások­kal alapozzák meg az idén. A tervezettnél gyorsabb ütemben folytatják a már szenet adó márkushegyi és a nagyegyházi új bányák épí­tését, bővítését. Mindkét ak­nában határidő előtt tár­nak fel újabb széntermelő munkahelyeket, s ezzel meg­teremtik a feltételeit annak, hogy a márkushegyi aknából ebben az évben már kilenc­százezer, a nagyegyháziból pedig nyolcszázötvenezer ton­na szenet hozzanak a fel­színre. Átlagon felüli teljesítmény­nyel dolgoznak a bányászok az eocénprogram harmadik aknaüzeme, az állami nagy­beruházásként épülő Mányi bánya mélyítésén is. A ter­vek szerint itt az év végé­re elkészítik a széntelepek eléréséhez szükségbs ezer­nyolcszáz, illetve ezerkilenc­száz méter hosszú lejtősak­nákat. Ezután látnak hozzá — az, aknából kiindulva — a. föld alatti bányatérségek kialakításához. Januárban kezdték meg a Dorogi Szén­bányák vállalati beruházás­ból a Lencsehegy—2. elne­vezésű új szénbánya építé­sét. A Mányi és a lencsehe­gyei új aknában 1985-ben kezdik meg a folyamatos széntermelést. A kokszolható szén ter­melésének bővítése érdeké­ben megkezdődik az' idén a mecseki szénrpedence fej­lesztése, az úgynevezett li­ászprogram. Ennek megva­lósításával 1992-ig fokozatod San a jelenleginek kétszere­sére. évi kilencszázezer ton­nára növelik a mecseki fe­keteszénből előállítható kokszkoncentrátum mennyi­ségét. Miután a tüzelőanyagok közti! a hazai szén helyet­tesíti leggazdaságosabban a mindinkább dráguló kőola­jat, az új fejlesztési rog­ramok mellett az idén foly­tatják a régi bányaüzemek bővítését, technikai, műsza­ki színvonaluk emelését. Üj szénmezőket kapcsolnak be a termelésbe, illetve meg­kezdik az ehhez szükséges előkészületeket, egyebek kö­zött a csordakúti, az ajkai, a putnoki, a dorogi és a várpalotai bányákban. Az idei hatszáz millió forint értékű szénvagyonpótló be­ruházással, a széntermelés növelésével egyidejűleg je­lentősen meghosszabbítják e régi' bányák életét. A fizi­kai munkát könnyítő, a biz­tonságot növelő új gépek vá­sárlására több mint egy­milliárd forintot költenek az idén a szénbánya vállala­tok. A hazai szénbányászat idei beruházási programjának egyik elsődleges célja a szén minőségének a javítása. En­nek érdekében felújítanak, korszerűsítenek több kül­színi osztáiyozóművet. dúsi­tó-nemesítő szénelőkészítő műveket állítanak üzembe. A Borsodi Szénbányáknál már épül az új szénmosó mű, korszerű szénelőkészítő üzem lesz Tatabányán és Oroszlányban, s az idén meg­kezdik a nagybátonyi szén­osztályozó rekonstrukcióját. A háttéripar fejlesztése Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Miközben a magyar ipar magas színvonalú, korszerű termékek előállítására, kénes, teljesítményének, versenyké­pességének növelését, gyak­ran az e gyártmányokhoz szükséges szerszamok, alkat­részek. részegységek, félkész­áruk hiánya, illetve beszer­zésük nehézkessége gátolia. Mind sürgetőbb tehát azok­nak a termelési lehetőségek­nek a bővítése, amelvek a végtermékekbe beépülő érié­kek megteremtését szolgái­iák. Erről tárgyalt csütörtö­ki ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. Juhász Ádám ipari állam­titkár beszámolójában arról szólt, hogy a háttéripar tel­jesítőképességével kapcsola­tos gondok egyik alapvető oka gazdaságunk túlzottan szerteágazó. szétaprózódott termékszerkezete, a sokféle gyártmány ugyanis még Csongrád megye fogyasz­tási szövetkezeteinek közös vállalata, a Konkordia. egy­re kiterjedtebb kapcsolato­kat nyit a szomszédos or­szágok szövetkezeti keres­kedelmével, az árucsere nö­velésére. Két formája van az üzleti együttműködésnek. Egyrészt a hagyományos kishatármenti forgalom, másrészt a nemzetközi áru­házi hetek megrendezése. S a Hungarocoop-pal, az or­szágos szövetkezeti külke­reskedelmi vállalattal tör­ténő egyeztetések után ke­rül sor az export—import ügyletek lebonyolítására. A7 tden elsőként a cseh­szlovák partner kereskedel­mi .szakemberei jártak Sze­geden. s kötöttek megállapo­dást a Konkordiával mint­egy 8 millió forint értékű magyar exportra. Amint Szekeres Szilveszter, a cég igazgatója elmondotta, ugyan­ilyen összegben érkezik majd portéka a megyében meg­rendezendő csehszlovák áru­házi hétre. A korábbi kapcsolatok alapján Romániában, Ko­vászna megyében is sor ke­rült a magyar, míg Kistele­ken és Makón román áru­házi hét megtartására. A szomszédos ország megbízot­tai a közelmúltban Szegeden jártak és megtekintették a Konkordia áruajánlatát. A Kovászna megyei szövetség közel 4 millió forint értékű fogyasztási cikket kötött le a magyar áruházi hétre. Tegnap Szegeden a bulgá­riai Tarpoinste megye szö­vetkezeti küldöttsége fejezte be tárgyalását az Áruházi hetek megrendezésével kap­csolatban. A baráti ország termékeit — az elmúlt év­hez hasonlóan — a Csong­rádi Áfész forgalmazza. A kínálat-kereslet alapján 6,8 millió forint értékű export — import ügylet jött létre. Éjszakai munkavédelmi ellenőrzés A SZOT Munkavédelmi Főfelügyelőség, továbbá az ágazati és a megyei szak­szervezeti szervek munkavé­delmi felügyelői a csütörtök­re virradó éjszaka előzetes bejelentés nélkül felkerestek 12 textilipari vállalatot. Azt vizsgálták, nem logkákozzat­nak-e éjszaka 18 évnél fiata­labbakat. Az ellenőrök tapasztala­tai kedvezőek. Mindössze há­rom fiatalt találtak a mun­kahelyeken, s bár mindhár­man ragaszkodtak az éjsza­kai beosztáshoz, az ellen­őrök ezt számukra megtil­tották­Néhány napon belül elkészül fogadószintje a Zrínyi és az brigádjának tagjai a íeghidege adásával meg tudtak oldani a garocetlel védték a többféle szerszám, alkatrész felhasználását teszi szüksé­gessé. Jól jelzi e szerkezet vi­szonylagos elmaradottságát, hogy amíg a tőkés országokból származó gépimportunk több mint felét alkatrészek teszik ki. az ezekbe az államokba irányuló kivitelünk alkat­részhámyada csupán 14 szá­zalék Annál is inkább ked­vezőtlen ez az „egyenleg", mivel a cégek világszerte sorrg használják ki az alkat­részgyártásban rejlff" élőnvö­ket' felismerve, hogv sok­szor gazdaságosabban lehet e cikkeket értékesíteni, mint a késztermékeket. Juhász Adám rámutatott. hogv ugyanakkor a fejlődés má­sik alapvető követelménye az itthoni piac „becsületének" helyreállítása, vonzereiének növelése. Arra kell ösztönöz­ni vállalatainkat — s ezt szolgálja a jelenlegi háttér­ipari árak módosítása is —. hogy előbb az itthoni meg­rendelőiket szolgáliák ki. s csak fennmaradó kapacitá­sukkal vegyék célba a kül­piacot. A háttéripar felles* V sének kulcskérdése, hogf a hazai üzemek rész­ben megteremtsek, részben pedig felkutassák a már meglévő. ám nem kellően kihasznált lehetőségeiket az e körbe tartozó termékek előállításának bővítésére. Ezért az eddigieknél több vállalatnak szükséges bekap­csolódnia e munkába, első­sorban kooperációs kapcso­lataik erősítésével, az eavütt­| működésben rejtő előnyök mind teljesebb kiáltná/ása­val. Ksrcsog András Szegeden Szegedre látogatott tegnap, csütörtökön Korcsog András művelődesi minisztériumi ál­lamtitkár. A Csongrád me­gvei pártbizottságon találko­zott dr. Komócsin Mi.haU.yal, az MSZMP KB tagjavai, a megyei pártbizottság első titkárával, akivel megbeszé­lést folytatott a kulturális élet és a felsőoktatás idősze­rű kérdéséiről. Ezt követően Korcsog András a megyei ta­nács székházába látogatott. , ahoí Sartbó Sándorral, a nw— zsaluzott terület betonozását, s az elsimított részeket hun- ; gyei tanacs etawtoéee! tatál­hidcgtól. Képünk az építőkről készült, munka közben .. í kemuu. somogyi Károlyné felvétele a SZOTE épülő, 240 személyes, ötszintes kollégiumának Eötvös ulca sarkán. A OELfiP Augusztus 20. szocialista bb napokon is dolgoztak itt, betonadalék, kalcidnr hozzá

Next

/
Thumbnails
Contents