Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP SZEGED VÁROSI BlZ O TTSÁGÁNAK 72. évfolyam 21. szám 1982. január 26., kedd Ára: 1,40 forint fi V Észak kincsei Újabb olajlelőhelyek A világpiacon egyre szigorodik a aazdasági verseny. Egyre nehezebb talpon maradni. Különösen igaz ez a közepesen fejlett országok — ezek közé tartozunk mi is — textilipari üzemeire. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat is egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy fokozza gazdaságos exportját. — Mi abban a sajátos helyzetben vagyunk — mondja Tóth László, a vállalat vezérigazgatója —. hogy a nyersanyagnak mintegy a felét a mezőgazdaságból szerezzük be. Árutermelesünk több mint egyharmadát pedig exportáljuk szocialista és tőkés piacokra. Az ipari tevékenység mellett a mezőgazdaságban mi szervezzük az alapanyagtermelést, koordináljuk a munkát, és szaktanácssokat is adunk Látható, hogy ez — A módszer neve: többoldalú üzem-összehasonlítás, altala arra nyílik lehetőség, hogy megállapítsuk, hogy melyik vallalat milyen területen dolgozik eredményesebben. mint a többiek. Elemezzük a munkaterületek és a munkafolyamatok ügyét, s keressük a tartalékok feltárásának lehetőségét. Gondot okozott kezdetben, hogy milyen mutatókai válasszunk. Úgy döntöttünk, hogv a ráfordítás, az anyagkihozatal és a termelékenység legyen az elemzés tárgya. Tudjuk persze, hogv üzem-összehasonlításra általános, minden gyárban érvényes módszerek nincsenek. Ezért szűrtünk ki minden olyan tényezőt, amely az összehasonlíthatóságot zavarta volna. — Mindezek ismeretében mit terveznek most? — A versenyképességet. össze,ett es bonyolult fel- annak minőségét nem lehet adat. A piac értékítéletét és versenyfeltételeit a mezőmindig statisztikai összehasonlítása adatok alapján gazdasági termelés áraival is megállapítani. Más gazdasászembesiteniink keil. ÚgV 0\ informár-ióU ic szembesiteniink keil. Ügy gondoljuk, hogy az ötéves szerződési ciklusok alapvetően megoldják a kender termeltetésének gond iáit. A piaci versenyképesség viszont már bonyolultabb terület. Először 1979-ben dolgoztunk ki vállalati árutermelési stratégiát, ekkor vizsgáltuk felül termékszerkezetünket. s ekkor határoztuk meg. hogy a továbblépéshez milyen műszaki és anyagi feltételekre van szükség. Megmértük termékeink minőségi színvonalát és korszerűségét, vizsgáltuk, hogy hogyan alakul a piaci kereslet belföldön és a külföldi piacokon. Elvégeztünk egy sor jövedelmezőségi számítást. Évente több százféle terméket gyártunk. Ezeket 25 csoportba soroltuk. Közben persze változott a profilunk is. Amíg a szintetikus termékek 1975-ben az összes termelésnek csak mintegy 8 százalékát tették ki. addig ebben az esztendőben már 22 százalékos részarányt képviselnek. A szocialista országok 12 műszaki textíliát gyártó, illetve kenderfeldolgozó vállalatával dolgozunk együtt, egv tudományos és gazdasági együttműködési megállapodás alapján. kicseréljük tapasztalatainkat. Megismerjük a fejlett textilipari technológiákat. a gazdasági és szervezési módszereket — Mit vizsgálnak? gi információk is kellenek. Mi a gvártmánvkorszerűsítést. a hulladékcsökkentést. és' a modern üzemszervezési eljárások bevezetését tartjuk döntőnek. — Mondana erre példát? — Kifejlesztettünk egv NDK-szabadalmon alapuló szintetikus ponyvaesaládot. Ez a termék konfekcionálva a legkülönfé'ébb célokra' alkalmas. Készíthetők takaróponyvák. tároló- és sátorszerkezetek is belőle. Ez a gyártmányunk Trikoplán néven az elmúlt évek során elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik díját is. — Segített-e az új módszer más problémák feltárásában is? — Polipropilénből készült zsinegeink és kötözőanvagaink nem bizonyulnak igazán versenyképesnek a nyugati piacon. Kiderítettük, hogy a nyugatnémet és az olasz cégek lényegesen kevesebb anyagból állítanak elő ugyanannyi terméket, mint mi. Mindez arra késztetett bennünket, hogy saját. technológiával és speciális gépsorok beállításával megoldjuk a hulladékok visszanyerését, illetve újrafeldolgozását. -*- Milyen elképzelései vannak a vállalatnak ebben az ötéves tervben? — Az ország legjelentősebb műszaki textíliát előállító cége vagyunk, egyben a magyar kenderfeldolgozás profilgazdái is Tizenöt gvárunkban. illetve gyártelepünkön előállított termékeinket több mint negyven országba exportál iuk. Több száz termékféleséget gyártunk. A gvakpri termékváltás nehezíti munkánkat. Űgy gondoljuk azonban, hogy további erőfeszítéseket kell tennünk azért. hogv megfelelően ellássuk a piacot kenderfrt-rnékekkel és műszaki textíliákkal. P. F. újabb nagyon gazdag földgázmezők találhatók. A köztársaság fűtőanyagbázisán' az' északabbra fekvő Nyenyec Autonóm Körzetben kialakulóban van egy hatalmas méretű területiNagy jövőt jósolnak a tu- termelési komplexum — a dósok a Szovjetunió európai Tyiman-Pecsorai. A nyolcrészének északi területén vanas években gyorsított A , kőolajtermelésnek 1985-ben el kell érnie a 631) millió tonnát s 15 százalékkal bővül a földgázbányászal is. (A törvényerőre emelt szovjet XI. ötéves tervből.) fekvő Komi Autonóm Köztársaságnak, ahol gyors ütemben fejlődik az olajkitermelő ipar. Az elmúlt, évtizedben a Pecsora folyó medencéjében több mint 20 kőolajlelőhelyet tártak fel. Öt év alatt hétszeresére nőtt ütemben fejlesztik itt a kőolaj vegyészetet. a vegyipart, á fafeldolgozó ipart és a színesfémkohászatot. A körzet délnyugati részén értékes bauxitlelőhelveket talál- 1 Antal államtitkár, az Orszátak. Ezek külszíni fejtéssel fos. Vízügyi Hivatal elnöke , , [tajekoztatta a kepviseloket a kitermelés, 1981-benelerte js kitermelhetők. és nagy j J ae-ártermelés és a víz. Országgyűlési bizottság a MÉM-beo Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hétfőn, tegnap a MÉM-ben — C.selötei László elnökletével — megtartotta szokásos év eleji, tanácskozását, a Mezőgazdasagi és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel. Értékelték az elmúlt évi együttműködés tapasztalatait. ytajd Váncsa Jenő mezőgazdasági é; élelmezésügyi miniszter és Kovács a 19 millió tonnát. 1985-re a terület 25 millió tonna kőolajat ad az országnak. A Komi Köztársaság legfontosabb olajlelöhelye a Jarega folyó vidékén, 140— 200 méter mélységben húzódik. A jó minőségű, sűrű olaj alig- tartalmaz paraíint. ezért kiváló nyersanyag a fagyálló olaj előállításához. A jaregai lelőhelyen nemcsak kőolajat, de titánércet is találtak. A kőolajon kívül a Pecsora folyó középső folyásvidékén évente 18 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Az ország központjába naponta 50 millió köbméter gázt* juttatnak el innen. A geológusok szerint a köztársaság északi részén, bár nehezen elérhető, de előnyük, hogy nincsenek messze a lakott településektől. (APN) j az gazdálkodás eredményeiről, s idei feladatairól Részt vett az ülésen Cserrenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Tájékoztató a Parlamentben A Balaton véde me, fejlesztése A balatoni üdülőkörzet fej- érintett főhatóságok. A ba- minőségét javító lépéseknek lesztéséröl és rendezéséről, a latoni üdülőkörzet fejleszté- hosszú távú, 1990-ig szóló íó vízgazdálkodásáról, fej- sére, vízgazdálkodásának ja- tudományos koncepcióját. lesztési programjának vég- vitására, a környezet védel- Erre alapozva az ÉVM ez év rehajtásáról és az ellenőr- niére hozott határozatok ked- szeptemberig a kormány elé zésről korábban hozott mi- vező lehetőséget biztosítot- terjeszti a balatoni üdülöteSzárítják a hagymát nisztertanácsi határozatok teljesítését és a további feladatokat tekintette át a napokban a kormány, s meghatározta a további tennivalókat. Erről a munkáról tartott saitótájékoztatót hétj főn a Parlamentben Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és szakterületük szerint kiegészítették az ismertetést az Közlekedés és idegenforgalom A közlekedés alapvetően jól szolgálta az idegenformussal. pította : A 'tanács megállatöbb figyelmet kell galom érdekeit az elmúlt fordítani a járművek kétervidőszakban — állapította meg az Országos Idegenforgalmi Tanács hétfői ülésén. melyen Sághy Vilmos, az OIT elnökének vezetésével megtárgyalták a közlekedés idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési • terveit. 1985-ig továbbra is a közúti közlekedési — elsősorban a személygépkocsi-közleketíés — marad elsődleges. A kedvezőtlen energiahelyzet miatt előreláthatólag növekednek az igények, a szervezett turizmus iránt, szemben az egyéni turiznyelmének fokozására is. 1985-ig több mint 50 milliárd forintot fordítanak az úthálózat korszerűsítésére, s 24 milliárd forintot a közforgalmú vasúthálózat fejlesztésére. A növekvő repülőtéri forgalom ellátása érdekében a folyamatban levő nagyberuházás I. ütemének keretében 1983-ra elkészül az új Ferihegyi fel- és leszállópálya, mely nagv befogadóképességű . repülőgépek fogadására, -illetve indítására is alkalmas lesz. A MAHART-nal folytatódik a rekonstrukció. tak a fejlődésnek és időará- rület fejlesztésének korszenyosan teljesültek. Az eddig rúsített középtávú intézkevégzett munka azonban nem dési programját, 1983-ig petesz lehelövé alapvető vál- dig kidolgozza az ezredfortozást, ezért a kormány a duíóig terjedő hosszú távú ! Balaton és környezetének fejlesztési programot. Ha- ! védelmében további fontos sonlóképpen a tudományos kötelezettsegeket jelölt meg megállapítások szellemében az irányítás és ellenőrzés korszerűsítik a Balaton vízfejlesztése, a végrehajtás gazdálkodásának fejlesztési meggyorsítása érdekében. tervét és programját. Az előrelépésben abból a Az erők koncentrálásának tudományosan megalapozott, jegyében a vízgazdálkodás a újszerű leifogásból kell ki- fejlesztés anyagi erőforráindulni, hogy a Balatont és sait a keszthelyi és sziglia környezetét érintő vala- geti öböl környékére, a Zamennvi kérdés megoldasa ]a vízgyűjtőjére fordítja. Az nem csupán egv-ogy mérnö- dj intézkedések szerint megki vagv vízgazdálkodási, ha- kezdték a tó kis-balatoni nem az összes tennivalónak védőművelnek második üteirányt mutató ökológiai fel- fejlesztését célzó tervek adat. Az adott élőhely és kidolgozását. A Balaton körélővilág egységét, stabiliiá- nyékén most elsősorban a sát kell megteremteni. Első- szennyvízelvezetés. -kezelés rendű kérdés a Balaton viz- és -tisztítás beruházásait minőségének megóvása, a tó szorgalmazzák. elöregedését eútrofizálédásét ^ ^ törekvé h a jelző algasodas. eliszaposodás és egyéb káros jelenséA Komárom megvei ZÖLDÉRT volt igazgatója azzal indokolta á cég feloszlatását, hogy ők se nem hűtötték, se nem savanyították az árut. csak kereskedtek vele. Ezek szerint a Csongrád megvei ZÖLDEítT-et nem fenyegeti hasonló veszély, hiszen itt egyéb értékteremtő munkát is végeznek: a szegedi tranzittelepen például nyers, tisztított hagymát szárítanak. Nem is keveset. Naponta hetven mázsa szárított hagyma kerül le a Binder-típusú szállítószalagról és szállítják zömmel tőkés exportra. Felső képünk: a mosóba öntik a szárítandó hagymát. Alsó képünk: az exportszállításra műanyag zsákokba csomagolják a készárut. balatoni üdülőterületből hasznot húzók, elsősorban vengek terjedésének, jisszaszo- dé !átói H egységek többet ntasát celzo mtezkedesek viilaljaXak aWmwrtví. megalapozása. A kormány a korábban tervezettnél nagyobb összegeket biztosít a szükséges munkákhoz. Ezenkívül, a legfontosabb céloknak megfelelően csoportosítják át a balatoni fejlesztés anyagi erőforrásait is. Az Országos Környezetvédelmi Tanács tudományos albizottságának számos újszerű megállapítása alapján a kormány intézkedésére ki kell dolgozni az egész Balaton és vízrendszerenek vizkörnyezetvé delemből, ennek fejlesztéséből is. A kormány elé terjesztett jelentések egyeztetésekor egyetértés jött létre valamennyi érintett országos és helyi hatóság, szervezet között a fejlesztés féladatainak megítélésében. Csak fokozatos javulás várható, amelynek ütemét . azonban kedvezően befolyásolhatják a helyi kezdeményezések és a társadalmi összefogás. (MTI) Nagy László felvételei LakásíeMli fások Szombathelyen ebben a tására. A felújítási jegyzék tervidőszakban minden ed- alapján ezerháromszáz ladiginél nagyobb összeget, kást hoznak helyre és kortöbb mint 640 millió forintot szerűsítenek, a munkát úgy — az idén mintegy száz- szervezve, hogy egy-egy latizenötmilliót — fordítanak kőtömbre összpontosítsák az az állami lakóházak felúji- erőket. 1