Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-22 / 18. szám

4 Péntek, 1982. január 255. A népi ellenőrzés megvizsgálta Gyorsabban Tizenötévesnek lenni az embereknél fiatalságnak, a termékeknél öregség, rvek számit.. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint 15 év a Magyarországon előállított termékek átlagos életkora. Az egészen fiatal, három esz.tendósnél fiatalabb gyártmányok aránya mind. össze 17 százalék. Egy-egy esztendőben az utoljára gyártott termékek aránya csupán egy százalék alatt van. a változatlan kivitelben előállított gépek, berendezések. fogyasztási cikkek részesedést1 ezzel szemben 92 százalékos. Az exportra gyártott termékek korösszetétele valamivel kedvezőbb, de ezen a körön belül is csupán 11 százalékos az új, a korszerűsített és egyéb módosításokkal előállított termékek aránya. Az említett adatok is alátámasztják a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a kormány által is tárgyalt jelentését. ami szerint a termelési és termékszerkezet korszerűsítésében csak kismértékű előrehaladás tapasztalható. Az általános megállapítás azonban differenciáltan érvényes az egyes ágazatokra, egyes vállalatokra. Akadnak olyan cégek, ahol rendkívül dinamikus a termékváltás: 10—20 százalékos az új termékek részaránya. Az említett KNEBjelentés példatára szerint a gyártmányait gyorsan, időről Időre korszerűsítő vállalatok sorába tartozik többek között az Elektroakusztikai Vállalat, az Elektromobil Ipari Szövetkezet, a GanzMAVAG. a Sopiana Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár. az Alumíniumipari Gépgyár. Némelyik gazdálkodó szervezet új termék kifejlesztése és bevezetése nélkül, a gyártási arány megváltoztatásával, a stratégiai gyártmányok részarányának növelésével javította termékszerkezetét. A lassú v&ltás nem kizárólag a termékek életkorában, hanem a munkaerőmozgások alakulásában is tettenérhető. Erőteljes termékszerkezet-korszerűsítés ugyanis a jelenleginél markánsabb. nagy horderejű vállalaton belüli és vállalatok közötti átcsoportosítást feltételez. A munkaerőmozgás jogi-közgazdasági korlátainak megszüntetésével (feloldották a toborzás és hirdetés tilalmát, a munkaerő-közvetítés szolgáltatássá vált, egyszerűsödött a felsőfokú végzettségű pályakezedők pályázati rendszere és így tovább) egy akadály elhárult a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítése elől. Ezzel azonban Jcorántsem elenyésző a gátak száma. Sok vád éri a bérszabályozást: a gazdasági vezetők úgy vélekednek hogy a termékszerkezet-váltásból adódó nyereségtöbbletet (és -követelményt) nem mindig kísérj bérfejlesztési lehetőség. A bérszabályozásban is' érvényre Jutó bázisszemlólet szintén visszafogja a fejlesztési törekvéseket, ugyanakkor a felesleges létszám leépítésére sincs keilő ösztönzés. Igaz, a vállalatok többsége is inkább a dolgozók megtartására, mint a létszám leépítésére törekszik. A váltást nehezíti, hogy az élenjáró technológiákról, termékekről a vállalatok kétharmada alig rendelkezik megfelelő ismeretekkel. így az összehasonlítás a továbblépés js lassú. Kétségtelen: a gazdaságirányítási gyakorlat néhány lényeges rövidtávú gondolkodásra. rövidtávú cselekvési és fejlesztési program kidolgozására készteti a vállalatvezetőket. Noha az 1980—81-es szabályozó-változások nyomán megélénkült a vállalati kezdeményezések, kevés helyen próbálkoznak hosszú távú, műszaki, piaci, jövedelmezőségi megfontolással alátámasztott termék- és termelésfejlesztési stratégiákkal. A felsorolt hiányosságok egyúttal körvonalazzák a teendőket Is. A termékszerkezet-vál fásnak például az egyik alapvető feltétele, hogy az irányítószervezetek és a vállalatok az eddiginél nagyobb súlyt helyezzenek az információszervezésre: a műszaki, hatékonysági, piaci körülmények elemzésére, a változó feltételek vizsgálatára a piackutatásra. A szabályozók közt mind kevésbé kaphatnak teret olyan előírások, amelyek mankót nyújtanak a gyengén gazdálkodóknak, és ezzel éle'ben tartják az elavult, régi termékeket. Molnár Patrícia Élesztő és árpa i j A sör erjesztéssel készül: árpamalátából, vízből, komlóból és élesztőből. Az óegyiptomiak még komló nélkül állították elő a „haki"-t. Európában a csiszolt kőeszközök korában tanulták meg a sörkészitést. Pasteur a sörgyártás folyamatait is tanulmányozta, s kutatásai nyomán a sörélesztő a biokémikusok fontos laboratóriumi eszközévé vált. Manapság fordítva van, a sörgyárak fordulnak a biológusokhoz és a növénytermesztőkhöz, hogy új árpafajták kikísérletezésével, a sörélesztővel kapcsolatos kutatási eredmények hasznosításával mind több és jobb sört készíthessenek. Készül a magyar csípőprotézis Hatezer beteg vár gyógyulásra Dr. Badó Zoltán Csongrád megye traumatológiai szakfőorvosa mondja: — Az élettelen anyagok élő szervezetbe való beülteteaével több mint 10 éve foglalkozunk. Ezt a tudományos munkát két kollégámmal, dr. Tarl Gábor plasztikai és dr. Hulln 'sínén idegsebésszel kezdtük el. Előbb u koponyacsonthiúnyok, majd sérült csípő- és térdízületeit pótlásával kísérleteztünk. Sikerrel. Ezt a sikert még tovább növelte a vásárhelyi Juhász Imrével való találkozás, aki előállította ezeket a protéziseket. Ráadásul forintárt, a külföldi gyártmánynál sokkal olcsóbban, de azonos szírtvonalon, jó minőségben. Tehát eljutottunk oda, hogy ma már. mi, magyarok, ts elő tudunk Ai7 lítani olyan kobalt alapanyagú ötvözetet: amelyet világszerte használnak, és amely — mai ismereteink szerint — Legalkalmasabb •fy életre szóló beültetésre. Rendelkezésünkre állnak a műanyag komponensek is. amelyeknek alapanyagát ugyan importálni kell. de belőlük gyártani tudjuk jt protézisek alkatrészeit. A Traumatológiai, valamint az Ortopéd Szakmai Kollégiumok novemberben kimondták: szükség van a csípőimplantátumok gyártására. Jelenleg — csak Magyarországon — 6 ezer beteg ember vár erre. Juhász Imre géplakatos kisiparos: „Mindig is élt bennam a vágy. hogy képességeim szerint a lehető legjobbat nyújtsam. Szerencsém volt. sikerült rátalálnom erre a lehetőségre, és ilyen nagyszerű emberekhez munkatársul szegődnöm. Minél Inkább látom munkánk eredményéi, annál erósebben él bennem a továbblépés igénye". A kisiparos és három nagyvállalatok között 10 évre szóló szerződés jött létre. — Ésszerű és gazdaságilag alaposan megfontolt közös munkáról van szó — tájékoztat dr. Mássá ros l-ajos, a METRIPOND Mérioggyár műszaki igazgatója. — Komoly perspektívát látunk benne. A megkötött szerződés alapján Juhász Imre a fejlesztés szakaszában dolgozik nekünk, mi pedig a háromszázon felüli megrendeléseknek teszünk eleget, vagyis a szériagyártással foglalkozunk. Az előtanulmányok után felvettük a kapcsolatot a Csepel Vas- és Fémművek Színeifém Kohászati Intézetével, ahol vállalták. hogy az általunk megadott fémötvözetet kifejlesztik. Ugyanakkor kapcsolatba léptünk az orosházi KAZÉP-pal, a protézisek kerámia komponenseinek előállítása céljából. Ezután került sor az orvosi szakbizottságokkal, a megegyezésekre. Az ügyintézés kicsit hosszadalmas volt ugyan, de eredményes. A nagy horderejű munka tehát megkezdődhet. Január végére várják az Állatorvostudományi Egyetemről a biológiai vizsgálatok eredményeit. Addigra viszont Juhász Imrének el kell készítenie 150 darab csípőprotézist a klinikai próbákhoz. Ezek újabb véleményezésre a7- ORKI elé, majd pedig — első alkalommal — emberi kipróbálásra kerülnek. A „kritikus" fél év elteltével pedig megkezdődhet a szériagyártás, amely várhatóan már 1983ban a magvar népgazdaságnak tekintélyes devjzameg. takarítást eredményez, Emellett folyamatosan csökkenti az importot, és lehetőséget nyújt az exportáláshoz is. J. E. Robotok Több mint tizenöt éve már, hogy a napi- és hetilapok hasábjain időről időre olvashatunk a kezdetben rendkívül egyszerű, tökéletlen, majd egyre sokoldalúbbá váló robotemberekről. A fejlett ipari országokban a korszerű robotokat elsősorban olyan helyeken alkalmazzák, ahol több ezerszer vagy milliószor kell ugyanazt a műveletsort milliméteres pontossággal megismételni; vagy ott, ahol a munkakörülmértyek károsak, veszélyesek az emberre (például festőműhelyek, hegesztőüzemek, vegyi gyárak, stb.) Bélyeggyű jtőknek Új sorozatok, monográfia Huszonötéves a munkásőrség. Ebből az alkalomból, postánk előreláthatóan január 2ö-án 314 300 fogazott és 4600 vágott példányban 1 és 4 forintos névértékű bélyegpárt hoz forgalomba. A bélyegeket Forgács Miklós grafikusművész tervezte. A Magyar Posta 1982-ben 65 címlet megjelentetését tervezi. 51 db különböző címletű motívum, 9 db „Évfordulók-események 1982" bélyeg, valamint 5 blokk megjelenése várható 260 + 2,— Forint névértékben. A 2 forintos felér az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatását szolgálja. Megjelent a Magyar Bélyegek Monográfiájának, hetedik kötete. Az Igen gazdagon illusztrált 787 oldal terjedelmű könyv a Közlekedési Dokumentációs Vállalat gondozásában jelent meg. Az Ízléses borítót Lengyel Lajos Kossuth-díjas könyvművész tervezte. A monográfia első részében Pákozdl László részletesen l«m az 1962—1979. között kiadott postabélyegeket és portóbélyegeket. Több kiadásnál titkaságokra, tévnyomatokra, sót hamisítványokra is felhívja a figyelmet. Sajnálatos, hogy a kutatási eredmények alapján már ismert, több tévnyomat, kiadási változat ígysem került a kötetbe, valamint a forgalmi bélyegek kiadási rendellenességeit sem tárgyalja. Külön említést érdemel az a fejezet, amely az 1944—45. évi nyíregyházi és abonyl, valamint az 1956. évi soproni helyi kiadásokkal foglalkozik. A kötet második részében szegedi szakíró, dr. Simády Béla, igen alapos, mindenre kiterjedő tanulmányát találjuk az 1964— 1979. Évi díjjegyes postai nyomtatványokról. Ezzel a kötettel a MABÉOSZ a posta támogatásával nélkülözhetetlen forrásmunkát adott a gyűjtők kezébe. A Nemzetiségi Népviseletek kis ívet a megjelenés napján a posta szétszakítva árusította. Illetve így kerültek forgalomba az első napi borítékok is. Több olvasónk kérdésére válaszolva közölhetjük, hogy a szervezett gyűjtők az előjegyzett példányokat teljes kis ívekben kapják meg. Deák Endre Az államigazgatás - szolgálat Akták és emberek Sok szó esik az utóbbi időben az államigazgatási ügyintézésről. amely nem kis mértékben befolyásolja mindennapi közérzetünket. Egyes felmérések szerint — persze ezt aligha lehet pontos számokba foglalni — a tanácsok országszerte évente mintegy 20 millió ügyet intéznek. Vagyis gyakorlatilag minden magyar állampolgár megfordul náluk és sokszor többször is. Rendkívül fontos politikai kérdés tehát, hogy az államigazgatási hatóságok hogyán intézik ügyeinket, milyen kapcsolatokat alakítanak ki eközben az állampolgárok, kai. Az ügyintézés gyorsasága és szakszerűsége — tehát a két legfontosabb minőségi követelmény — területén az elmúlt években jól érzékelhető volt az előrelépés. Országszerte sorra alakultak az ügytélszolgálati irodák, amelyek megkönnyítik a panasz. és más ügyek intézését. Egyre több tanácsnál válik mindennapos gyakorlattá a rövidített ügyintézési határidők bevezetése, ami egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a különféle akták hetekig, hónapokig a hivatal polcain porosodjanak. Igen sok tekintetben egyszerűsödtek az államigazgatási eljárásra voFSIdgámzelékek védelme A földgázt a forrástól a felhasználóig ma a kontinenseken csaknem kizárólag csőtáv vezetekeken juttatjuk el. A lelőhelyeken a kutakból feltört gázt — megfelelő előkészítés után — nyomják a vezetékbe. A „szállítópálya" tehát körülveszi a szállítandó közeget. A földgázvezetékek Is, mint a csővezetékek általában, a földfelszín alatt vannak, ott, ahol a nagy értékű acéltömeget fokozottan veszélyezteti a korrózió. Nagyon fontos tevékenység tehát a csövek korrózióvédelme. Felületüket gondosan betekerik műanyag fóliával. Ez azonban önmagában nem elegendő: a védőréteg megsérült, s a sérült helyeken a korrózió előbb-utóbb kikezdi a csöveket. A sérülés lehetőségére gondolva villamossággal is védik a csővezetéket. A vezeték mellett helyenként grafit- vagy fém elektródokat helyeznek a földbe. A vezetékeket és az elektródokat egyeráramú áramforráson keresztül öszszekapcsolják. Az így kiépített hálózatban a talajon keresztül az elektródoktól a csővezetékek felé gyenge áram folyik. Ez az áram megakadályozza a cső korrózióját, A működő távvezetékben nagyon nagy mennyiségű földgáz van. Ha a vezeték valahol megsérülne, megrepedne, a nagy nyomástl gázból rövid idő alatt ls hatalmas mennyiség áramolhatna a szabadba. Ez az anyagi káron kívül hatalmas rombolásra vezethetne. E veszély csökkentésére ügynevezett szakaszoló szelvényállomásokat is építenek a tereptől függően 10—20 kilométerenként. Az ezeken az állomásokon elhelyezett berendezéseknek, műszereknek az. a feladatuk, hogy csőrepedés esetén a vezetéknek azt a szákaszát, amelyikben a hiba történt, automatikusan lezárják. natkozó szabályok, s ennek következtében egyértelműen kevesebb lett a hivatalok munkájában a bürokratikus elem. Több új, az ügyfelek alapvető jogait, érdekelt védő paragrafus is bekerült a törvénytárba. Csak egyetlen példa: az új államigazgatási eljárási törvény szerint a jövőben sepkitől nem lehet olyan adat igazolásai kérni, amelyet a jogszabályok szerint a különféle hivatalos nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell. Ez a nagyjelentőségű rendelkezés egyrészt mentesíti az állampolgárokat attól, hogy mindenféie igazolásokért, bizonylatokért egyik hivataltól a másikhoz szaladgáljanak. Másrészt pedig — s ez is rendkívül fontos — rákényszeríti a hatóságokat, hogy a nyilvántartásaikat pontosan, naprakészen vezessék. Hiszen ezentúl már nem hagyatkozhatnak arra a kényelmes álláspontra, hogy „majd az ügyfél igazolja, ahogy tudja, • amit kell". A tanácsi ügyintézés hétköznapjaiban kedvező változásoknak lehetünk tehát tanúi. A hatóságok sok tekintetben egyre inkább egy hivatali szolgáltató szervezetre hasonlítanak. Nemrégiben az országgyűlés jogi, igazgatási es igazságügyi bizottsága a törökszentmiklósi városi tanácsnál tanulmányozta: milyen is ma egy minden tekintetben korszerű tanácsháza. Nos. itt minden lakossági ügyet egy helyen, a földszinti nagyteremben intéznek. ami leginkább egy OTP-fiókra hasonlít Az előadók kedvesek, szolgálatkészek, az ügyfelek helyett az ügyiratokat küldözgetik. Azonnal kiadják a szükséges, igazolásokat, ha kell, segítenek kitölteni a beadvanyo. kat. Az újszerű szervezeti felépítés. a gondosan megter vezett feladatmegoldás. n szemre is tet-szetős külsőségek eredményeként az ügyfelek itt nem félve, tanácstalanul, hanem ellenkezőleg: szívesen, jó érzéssel lépnek be a tanácsháza kapuján. Tudják, érzik, hogy ez a hivatal értük van, nekik doU gozik. Mindezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az emberek számára kifejezetten öröm u tanácsházára járni. Hiszen nyilvánvaló, logy sokan különféle hivatalos ügyeik intézését legszívesebben másra hagynák, legyen szó egy építési engedélyről. vagy akár csak egy hatósági bizonyítványról. Néha meg kimondottan kt. nos a hatósággal való találkozás. Gondoljunk csak a szabálysértési ügyekre, amelyekben bizony büntetni is kell. S a szigorra éppen a szabályokat tiszteletben tartó többség védelmében van szükség. Mégis másként lép be az állampolgár a tanácsházára, ha érzi. hogy az előadó célja is ugyanaz, mint az övé: minél előbb Igazságosan rendezni az ügyet, nem hizlalni, hanem lezárni az aktát. És itf már nem paragrafusokról. előírásokról, hanem egy fontos szemléleti kérdésről van szó. Nevezetesen arról, hogy az ügyintéző van az ügyfélért és nem fordítva. Ez a felismerés persze már régen nem idegen állaiViigazga fásunktól, de a gyakorlatban még nem mindig érezteti eléggé a hatását Bizony e tekintetben a törökszentmiklósi példa inkább tekinthető kivételesnek, mint jellemzőnek. Még túlságosnn is sok helyen tapasztalni, hogy az ügyintéző megfeledkezik arról: az államigazgatás — szolgálat. Bizonyos esetekben a szigorra, a határozott fellépésre szükség lehet, de tanácsi alkalmazott nem játszhat hatóságosdit, nem küldözgetheti. ugráltathatja ügyfelét, nem bánhat vele — vélt hatalmával visszaélve — lekezelően. Ezzel ugyanis több kárt okoz n tanácsnak, mint amennyi hasznot a munkája jelent. Mert a taitácsi ügyintézés egyik legfőbb sajátossága, s egyben alapvető követelménye, hogy az akták mögött mindig látni kell az embereket. Deák András