Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

Csfitorfolc, január 21. 3 Vegyelemzés, öt perc alatt A sok összetevőből álló vegyületek gyors szétválasztásának tudományával, a kroma­tográfiával foglalkozó hazai szakemberek háromnapos tanácskozása, illetve tovább­képzése kezdődött meg szerdán Szegeden, a Technika Házában. Különleges folyadék-, gáz- és egyéb kromatográfiás módszerek, készülékek segítségével gyakran billiomod­résznyi szennyeződések is kimutathatók, például az élelmiszerekben. Bemutattak egy. hazai kutatócsoport találmánya alap­ján készült berendezést, amelvnek gyártá­sát már megkezdte a műszeripar. E ké­szülék alkalmazása a gyógyászatban élet­mentő lehet, hiszen a korábbi gyakran több órás vizsgálati idő helyett mindössze öt nerc alatt szétválasztja, elemzi az em­beri szervezetbe jutott mérgező anyagot — ételt, italt —. miáltal mód nyílik a gyors orvosi beavatkozásra. A falu háza Tetőtől talpig megörege­dett Balástyán a művelődési ház. Azért is, mert sokat használták, és azért is, mert régen építették. A haszná­latnak. épületeknél nem ter­mészetes következménye az elkopás, mert az a ház, ame­lyiket senki soha nem hasiz­nál, sokkal hamarabb bom­lik, de a hosszú időn át tar­tó nyűzás nyomot hagy. Ap­ránkénti javításokra leg­többször nincsen pénz. ha­talmas erővel kell nekiesni egyszer, és lépcsőtől a pad­lásig rendbehozni. Üjkeletű szavunkkal azt mondjuk az ilyen munkára, hogy fölújítás, noha tudjuk, a régiből igazi új soha nem a lányhoz hasonlítanak, amelyiknek bal lábán szép a csizma, a jobbon pedig sem­mi sincsen. Előállt az a pil­lanat, amikor legszívesebben ezt mondta volna: hagyjuk, mert nem bírunk vele. Ab­bahagyni nagyon könnyű, amit még el se kezdett, de a hagyatkozásokból használha­tó művelődési ház talun még egyszer se lett. Gondolt egyet a falu: belevág, de másként. A falut emlegetem mert 151 nevet tudok fölsorolni. Ennyien adták hozzá eszü­ket, idejüket és munkáju­kat. Most készülnek a szám­adások, az összes társadalmi munka értéke 672 ezer fo­lesz. Eltervezte a falu, rend- rint. Dr. Farkas István az behozza a házát. Belenézett orvos, neve mellett 800 órát a bukszába, talált benne egymillió forintot. Elment az építőkhöz, és avval jött vissza, hogy ennyi pénzért csak az alsó épületet vállal­ják. A fölsőhöz legalább há­romszor annyi kellene. Ha várnak, fölfelé mennek az árak, ha belevágnak, ahhoz jegyeznek. Bitó Zoltánné mellé 250-et, Juhász Ká_ rolyé mellé 140-et. írtak. Mit csinált a doktor? Min­dent, aminek köze van az elektromossághoz. Az igazgató nem tervező, de tervezett. Ha elakadt, mérnökhöz ment, szépen kö­A kesztyűt fel kell venni! A z elmúlt években ezelőtt soha nem tapasztalt élénkséggel és széles körben vitatkoztak elmé­leti és gyakorlati szakemberek hazánk gazdasági, helyzetéről és jövőjéről. Ma már általánossá vált az a nézet, hogy az 1970-es években megváltozott nemzet­közi gazdasági környezet, az egyre dráguló import és a nehezülő export miatt bekövetkezett egyensúlyi ne­hézségeinket a termelő és nem termelő felhasználások lassúbb növelésevel kell helyrehoznunk. Számos olyan intézkedés jelent meg. amely a be­ruházások, az import és a lakossági fogyasztás csök­kentésére irányult, vagyis a gazdasági növekedés üte­mét szándékosan lassítjuk, egyensúlyi helyzetünk ja­vítása érdekében. Az elmúlt két év tapasztalatait vizsgálva, úgy tű­nik. hogv eldőlt a vita egy másik lénveges kérdés­ben is. Életszínvonalunk megtartása érdekében a gaz­daságos termelést a korábbinál fokozottabban ösztö­nözzük. és az ehhez szükséges termelő felhasználást nem korlátozzuk. Ez azt jelenti, hogy inkább a gaz­daság élénkítésére szolgáló gazdaságpolitikára törek­szünk, vállalva néhány elkerülhetetlen korlátozást. Ugyanakkor elvetettük a gazdaság növekedésének szándékos további visszafogását. Gazdaságunk élénkítését lehetőségeink ésszerűbb kihasználásával kell elérnünk, erre a meglevő válla­latok korszerűsítése, a jelenlegi termelőkapacitások kihasználásának ösztönzése és a viszonylag kisebb be­ruházási igényű szolgáltatások fejlesztése nyújt lehető­séget. Az előbbiekből egyenesen következik, hogy me­gyénk' lehetősége és népgazdaságunkban betöltött sze­repe fokozódott. Szűkebb hazánk iparának lehetőségeit tágítja a kiszolgáló ágazatok és a háttéripar jelentő­ségének felismerése, a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlettsége, és a mezőgépipar fontossá­gának megnövekedése. Agrárgazdaságunk is érzékelheti feladatainak és lehetőségeinek súlyát. Hazánk külgazdasági kapcsola­taiban. .mindenekelőtt kivitelében fontos szerepük vén az élelmiszeripari anyagoknak, az élőállatnak és az élelmiszereknek/ Ezek részesedése a lelies kivitelben 22.—?5 százalék, megyénk ebben igen komoly rész­arányt képvisel, és ez még tovább növelhető. Ugyan­akkor a hazai ellátás fontossága is megnövekedett Ez könnyen belátható, ha felismerjük, hogy az export ér­dekében hazai fogyasztásból kivont élelmiszertöbblet az életszínvonalunk jelenlegi szintién hiányozni fog. Az élelmiszer-fogyasztásra hat ugvanis legkevésbé a jövedelmek visszafogása. A vasárlóerő növekedésének megállása esetén még az élelmiszerek áremelése "sem csökkenti a fogyasztást, hanem a szolgáltatások, a ru­házati és tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet csök­kenésével kell számolni. Ha az így felszabaduló kapa* citás az export növelésével nem köthető le. a termelés visszaesik. Ez. végsősoron a termelést jobban drágítja, mint a jövedelemkorlátozással megtakarított bér. Megyénk ipara az átlagosnál jobban kötődik a mezőgazdasághoz, agrárgazdaságaink pedig éppen a inkból eredő kedvező helyzet, a gazdasági szabályo­ságunknak. A tröszti szervezeti formák feloldása, a he­lyi döntéshozatal lehetősége, a termelési hagyórnánya­inkbr'l eredő kedvező helyzet, a gazdasági szabályo­zók ösztönzőbb jellege így egvütt kihívás. Olyan kihí­vás. amelvre egyféleképpen lehet válaszolni: a kesztyűt fel kell venni. Nem csodákra várni, panaszkodni a sza­bályozók szigorúságára, hanem csak vállalkozni kell... Hódi Latos szönt, és segítséget kéri pénz nélkül. Nem anyagbe­szerző. de mindenhol járt, ahol valamit kapni lehetett. Nem művezető, de szer­vezte a munkát, és irányí­totta. Harmincegy cég dol­gozott a házon, sémáink sze­rint ide már generálkivitele­ző is kellett volna. Az nem volt. csak generális gond: magad, uram, ha pénzed nincsen. Két év így is ráment. El­húzódó építkezéseinket iátva hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nem sok ez az idő, noha tudjuk, bajra baj akkor jön igazán, ha megszokjuk az időhúzást. Itt rohant az idő húzás nél­kül is mert hol ezt nem kaptak, hol azt, és arra is figyelni kellett, hogy ez most semmiképpen nem ér rá, és addig a másik se tud dolgozni. Álmokat kezdettől fogva nem kergetett a falu. Száz­hetvenezer forintjába került volna, ha új székeket rak a nagyterembe, beérte azok­kal, amiket a szegedi mozi­ból ötszáz forintért megka­pott. Mas választása nem volt. Vagy soha nem lesz százhetvenezer forintos szé­ke. vagy megelégszik az öt- PaPP József ezredes. Ma már munkásőrség jubileuma Beszélgetés az országos parancsnokhelyettessel Ezekben a napokban or­szágszerte a munkásőregy­ségekben. a pártszervezetek­ben és más társadalmi szer­vezetekben emlékeznek a munkásőrség jubileumáról. Erről beszélgettünk Barta Gyulával, a munkáőrség or­szágos parancsnokhelyettesé­vel. — Van-e születésnapja a munkásőrségnek, lehet-e egyetlen naphoz kötni a megszületését? — A munkásőrség meg­alakulását folyamatnak kell tekintenünk — mondotta —. De azért lehet egy naphoz is kötni, ez 1957 február ti­zennyolcadika. amikor a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa törvényerejű rendelkezést alkotott a mun­kásőrség létrehozásáról. A magyar közvélemény is ek­kor értesült az MSZMP ide­iglenes intéző bizoltságának a munkásőrség megszerve­zését célzó, január huszon­kilenced! ki határozatáról. De meg kell említenem; az új- szempontjából jáalakult párt érdeme, hogy megteremiődött jóval korábban felismerte, s már 1956 december elején meg is fogalmazta a mun­kásság felfegyverzésének szükségességét. — Folyamatot említett. Tudomásom szerint ennek a folyamatnak a kezdete az ellenforradalom idejéig nyú­lik vissza. — Valóban így van. Még a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány megalakulá­sa előtt is szóba került, hogy a munkásokat fel kell fegyverezni. Többek között ilyen feladattal érkezett a budapesti pártbizottságra Asztalos János ezredes és százassal. Hogy mennyivel több munka kell a hasznait sorok beszereléséhez, az leg­följebb megint a társadalmi munka listáján jön elö. Jó lenne mondani. hogy végre kinyújtózkodhat a fa­lu sa.iát házában, de nem igaz. Nagyon szép a könyv­tár — ez a legnagyobb nye­reség talán —. kedves hely­lett megint a klub — fény­orgonától kezdve mindenfé­le encsembencsem van ben­ne, ami a mostani fiatalok­nak kedves —, van hangszo­ba stúdió) gyermekklub és előadó is. Azért nem nyúj­tózkodhat. mert két termét például az iskola használja. Beszippantották a tanyai is­kolákat a faluba. beütött egyszerre a nagy zsúfoltság, ott segít magán a falu, ahol tud. Iroda is van, több is. mert terjed alattomban az a betegség itt is. hogy külön­böző irodáknak muszáj len­ni a művelődési házakban. Kár lenne most fölsorolni a termeket, aki nem látja, semmit nem nyer vele. Azt mondom inkább. van egy kicsi előszoba, kicsike kis társalkodó lett abból is. Ed­dig azt tervezték, mindenkit eligazító táblákat raknak rá. Azt például, mikor megy és mikor jön a busz. meg azt, melyik iparos hol lakik. Te­le lenne hamar a fal. bizto­sán ' jö is lenne, de lehet. tudjuk, hogy az ellenforra­dalom idején is nagy szám­ban voltak olyanok, akik vállalták volna a munkás­hatalom fegyveres védelmét, s alkalmi eszközökkel fel­fegyverkezve ezt nagyon so­kan meg is tették/A mun­kásosztály önkéntes fegyve­res szervezetét, tehát a munkásőrséget, a hatalmi funkciók gyakorlására hoz­ta létre a párt. Márpedig önkénteseket felfegyverez­ni abban a helyzetben nagy­fokú bizalomról tanúskodott. Mert felvetődött a kérdés úgy is. hogy amikor anv­nyi fegyver van ellenőrizet­lenül ismeretlen kezekbe, szabad-e újabb fegyvereket kiadni, s hogy mi a bizto­síték arra. hogy aki fegy­vert kér, az nem él majd azzal vissza? Ma már tud­juk. hogy erre a bizalomra a munkásőrség bizalommal azzal felelt, sem akkor, sem azó­ta nem fordult elő olyan eset. hogy a fegyverét mun­kásőr a munkáshatalom el­len fordította volna. De a munkásőrség létrehozása tör­ténelmi érdem volt az egyén is, hiszen ezáltal a fegyveres szolgálatra vállal­kozók személyes biztonsága is, megszűnt az a veszély, hogy a munkáshatalomért tenni kész emberek az ese­mények forgatagában tehe­tetlenek. vagy éppen az el­lenforradalmi elemek cél­táblái legyenek. A munkásőrség kezdetben sem kizárólag munkásokból állt. Ki kaphatott és ki fo­yptt fegyvert annakidején a munkáshatalom védelmére, s milyen ennek a fegyveres testületnek az összetétele napjainkban? — Kétségtelen, hogy a munkásőrség a kezdet kez­detén is elsősorban munká­sokra épült, s hogy a sze­mélyi állomány túlnyomó többsége fizikai dolgozó nap­jainkban is." Mindemellett igaz. hogy a munkásőrség­ben akkor is. most is a tár­sadalom minden rétege kép­viseltette. illetve képvisel­teti magát. Az alapító ha­tározat szerint az lehet munkásőr, aki a párt poli­tikájával egyetért, s erköl­csileg, politikailag feddhe­tetlen. Munkások, parasztok, hadd hangsúlyozom; egyé­ni gazdálkodók is, emellett háztatásbeli nők. az értel­miségiek közül írók, egye­temi tanárok és sokan má­sok fogtak fegyvert annak idején, jellemző tény példá­ul, hogy a Közgazdasági Egyetemen két munkásőr­század is alakult. A mun­kásőrség összetétele azóta csak annyiban változott, hogy jelenleg is tükrözi a társadalom átrétegződését, tehát többek között kisipa­rosok, vagy ami korábban nem volt. szabadfoglalkozású vállalkozók is vannak a so­rainkban. Ami pedig az életkor szerinti összetételt illeti, testületünkben meg­határozóak az érettebb ko­rúak. Az átlagéletkor har­mincöt—negyven év között van. A munkásőrség termé­szetesen nem zárt szervezet, a cserélődés folyamatos, s meghatározott terv szerint történik. Jelentkező bőven van, és sokan azok közül, akik vállalják a szolgálatot, pártmegbízatásuknak tesznek eleget, vagy éppen ezzel érdemlik ki a pártba való felvételüket. — Mi a különbség a mun­kásőrség és a többi fegyve­res testület között? — A legteljesebb együtt­működésben dolgozunk a Magyar Néphadsereggel, a Belügyminisztériummal, ta­pasztalataikat, segítségüket igényeljük és felhasználjuk, az ő feladataik teljesítését pedig, amikor erre szükség van, a munkásőrség is se­gíti, kiegészíti. Az eltelt huszonöt év alatt erre na­gyon sok alkalom adódott. A különbség abban van. hogy a munkásőrség társadalmi alapon szerveződött, önkén­les jellegű fegyveres testü­let. nem pedig állami intéz­mény. — Milyen célt szolgálnak a jubileumi egységgyúlések? — Nem magunkat ünne­peljük, hanem azt a poli­tikát méltatjuk, ami a mun­kásőrséget létrehozta, s amit a munkásőrség ma is szol­gál. Mindenképpen igaz, hogy nálunk „a dolgozó né­pet szolgálom" kifejezésnek különös jelentősége van. hi­szen miután a munkásőrség a dolgozó népből szervező­dik, ez a szolgálat egy na­gyon is konkrét érdekvi­szony gyakorlata, s az év­forduló alkalmából minde­nekelőtt azokat az emberi teljesítményeket értékeljük, amelyeket az egyes munkás­őrök a párt politikájának, s egyben a maguk szolgálatá­ban. de fizetett munkájuk mellett, javarészt szabad idejükben kifejtenek. Aczél Gábor Új n övé ny­es állatfajták Az Országos Mezőgazdasá­gi Fa jtaminősítő Tanács szerdán Magyar Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elnökle­tével ülést tartott. A testü­let az illetékes tudományos iniczet és a szakbizottságok véleménye alapján 35 nö­vény és 22 állafajta átmi­nősítéséről: 38 növény és 18 állatfajta minősítéséről, to­és fel hogy elmarad. Olyan tervek rábbá az időközben elavult ketyegnek a fejekeben. jo lenne égetett agyagba vésve 151 nevet kitenni erre a falra. Utoljára az első vi­lágháború végén vésték fő! a hősi halottak nevét, azóta nem szokás neveket fölírni nyilvános helyen. Nem hősi munka ez. csak olyan, amit szépen, pontosan, jol végez­tek el. Ez is megérné. Horváth Dezső 25 növény és 17 állatfajta minősítésének visszavonásá­ról döntött. Korszerű gabona- és ta­karmánynövény fajtákkal bővült a hazai választék. Ál­lami minősítést, kapott a ió termőképességű, korai éré­sű GK Boglár, a középéré­sű Martonvásári 10 őszi bű­zafajta. valamint két mar­tonvásári nemesítésű őszi­árpa. A tavaszi árpa fajta­választék is kiegészült több szárazborsó került a hivatalos listára. Közöttük két NDK-beli, egy holland és egy csehszlovák faita van. fTi zennégy új zöidségfajta sorsáról is döntött a tanács, örvendetes, hogy közülük tizenhárom hazai nemesité­sü. Az egyik legfontosabb zöldsegfajból. a zöldborsó­ból három különböző érési idejű és tulajdonságú faita kapott allami minősítést. Két űj csemegepaprika és két űiabb paradicsom fa jta is bővíti a választékot, kö­zülük a kecskeméti nemesí­tésű az úgynevezett húsoa­radicsom első hazai képvi­selője s a házikerti termesz­tőknek szán iák. A másik kecskeméti eredetű paradi­csom gépi betakarításra ki­váltképpen alkalmas. Járható főutak Jóllehet az utóbbi napok­ban nem esett hó. az azon­ban. ami az eimült hetek­ben hullott, még mindig okoz kisebb fennakadásokat a közlekedésben, nehezíti az autósok dolgát. Az Ütinform jelentése 1 szerint az ország főúthálózata mindenhol jár­ható. ám helyenként nedves, jeges. Az alsóbbrendű utak síkosak, jégbordásak. az autósoknak főleg a hegvi szakaszokon kell ügyelniük a megcsúszásra. A síkosság elleni védekezés folyamatos, az ország útjait só-, illetve homokszóró gépek tisztítják. Két francia eredetű hús­marha, a Limousin és a Charohiis nyert állami mi­nősítést. továbbá egv tiszta­vérü arab lófajta A minő­sített sertésfajták közé ke­rült a Hungahib—50. ez az iparszerű tartásra alkalmas sonkahibrid és egy önálló fajta a magyar lanálnsertés. | teni tudják Üi tyúkfaita a Tet-a—726- | anyagokat a Műanyagok a korrózió­védelemben A műanyagok korrózióvé­dő szerepéről kezdődött há­romnapos tanácskozás szer­dán Sopronban, a Magyar Kémikusok Egyesülete kor­róziós-szakosztályának ren­dezésében. A tudományos összejövetelen százhúsz szak­ember cserél tapasztalatot az újabban kifejlesztett mű­anyagokról. védő bevonatok­ról, az egyre korszerűsödő korrózióvédelmi eljárásokról es ezek alkalmazási lehető-. ségeiröl. Á korróziós károk — mint a tanácskozás első napján elmondták — az állóeszköz­vágyon gyarapodásával egyre nőnek, s hazánkban évente mintegy 16—18 milliárd fo­rintos veszteseget okoznak. A műanyagok felhasználási területének kiszélesítésével azonban e veszteségek szá­mottevően csök'' -nthetők. Elterjesztésüket az -energia­takarékosság is indokolja. A korrózióvédelemben ket­tős funkciójuk van: a leg­újabb hő- és kopásálló mű­anyagok egyrészt helyettesí­a természetes járműipar, az os mintájú húshibrid. A ta- elektrotechnika, a műszer­nács a kedvező véleménvnek ] ipa- egves területein, ahol megfelelő döntést hozott a alkalmazásuk korábban el­francia lúdfajtáról. ' képzelhetetlen volt.

Next

/
Thumbnails
Contents