Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

8 Kedd, 1982. január 19. Hűséges volt és fáradhatatfan iB,omos5xa- Tudomány -,erme|ó$ Alpári Gyula születésének centenáriumára Száz évvel ezelőtt, 1882. január 19-én született Duna­földváron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a nagyműveltségű, széles lá­tókörű marxista tudóg és forradalmár, a marxista mű­vek egyik első hazai tolmá­csolója, fordítója, propagan­distája, a marxizmus—leni­nizmus egyik koraiebi leg­képzettebb magyarországi képviselője, tanításainak ter­jesztője. Már 18 éves korában — pozsonyi diákként — meg­ismerkedett Marx műveivel. Nemcsak olvasta, hunem ter­jesztette is azokat. Ki is zár­ták az iskolából. Budapestre költözött és házltanítőként kereste meg a létfenntartá­sához szükségeset. 1002-től jelentek meg Írásai a szo­ciáldemokrata párt lapjá­ban, a Népszavában és a Népszava Naptárában. Ekkor már több nyelven beszélt ós fordított. Nem véletlen te­hát, hogy a szociáldemok­rata párt vezetősége felfi­gyelt a nagytudású, éles eszű fiatalemberre és bevonta a párt munkájába, napidíjas­ként a párt irodán. A követ­kező őszön bevonult katoná­nak és három évet szolgált.­Innen is küldte frásait a Népszavának. Beszámolt a kaszárnyákban lejátszódott vérlázító eseményekről, a kikötésekről, vasraverések­ről, öngyilkosságokról, egy­szóval az egész kegyetlen bánásmódról. Leszerelése után. 1908-ban az Ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldalt te­vékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervező­jévé vált. Stuttgartban, a II. Internacionálé kongresszusán ismerte meg Lenin, Rosn Luxemburg, Clara Zetktn és mások nézeteit, a revizio­nista tanok elleni harcot. Itt, a viták tüzében vált harcos, tudatos baloldali szo­ciáldemokratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a pórt baloldali ellenzékéhez, amelynek ek­kor olyan képviselői voltak, mint Eudus László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László Jenő és mások. Ellenzéki nézetei miatt a pártnál nem kapott újra ál­lást, így Szabó Ervin segít­ségével az egyik kerületi népházban segédkönyvtárosi álláshoz jutott. lfllO-ben bal­oldali tevékenysége és néze­tei miatt kizárták a ma­gyarországi szociáldemokra­ta pártból. A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internacionale és a Vö­rös Űjság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság alatt Alpári Gyula Kun Béla kül­ügyi népbiztoshelyettese lett. Az áprilisi választásokon a VI. kerületi munkás- és ka­tonntanács tagjává válasz­tották meg, a júniusi párt­kongresszuson pedig ő fogal­mazta meg az egyesült párt programtervezetét. A Tanácsköztársaság leve­rését követően néhány heti bujkálás után külföldre ment. Európa szómos orszá­gában élt és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig. Mindenütt a munkásmoz­galom, a proletariátus ügyét képviselte és szolgálta. Alpári Gyula életében nagy fordulópontot jelentet) a KOMINTERN III. kongresz­szusa. Itt határozták el egy nemzetközi sajtótájékoztató kiadását. Ez a -lap az INP­REKOR.R (InternationHle Presse Korrespondenz) volt, és szerkesztésével Lenin Ja­vaslatára Alpári Gvulát bíz­ták meg. Emellett termé­szetesen részt vett a magyar és a nemzetközi munkás­mozgalom napi küzdelmei­ben, harcaiban Berlinben Bázelban, Párizsban. 1940­ben a francia fővárosban fogta el u Gestapo és Sach­senhausenbe, a hírhedt in­iernálótáborba hurcolták, Sö­tétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de el­veit és elvtársait nem árulta el. Utolsó percéig hű maradt a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üze­netét : „Üdvözöld nevemben n pártot, és mondd el, hogy hűséges voltam és halálomig az maradtam, Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árultam ... Ügyünk gyözel­mébe vetett szilárd hittel halok meg." 1944. július 17-én a tábor udvarán kivégezték. Szüle­tésének centenáriumán a magyHr és a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik kiváló publicistájára, akvtív harco­sára emlékezik az utókor. V. S. energia Az energiaválságos világ­ban az ember a biomasszá­ból előállítható energiahor­dozókai is kezdi számba venni. Elsősorban a nagyobb országok fordulnak a meg­újult energiaforrásokhoz, 1985-ben az Egyesült Álla­mok kukoricából 95, Brazília cukornádból 110 millió hek­toliter alkoholt szándékozik előállítani. Franciaország 2000-ig a tűzifához is visz­szatér. A növények jelentős ener­giatartalékokat hordoznak. Amerikai elképzelések sze­rint tengeri farmokon kel­lene magas szárú növényeket termeszteni. A Szovjetunióban állítják elő a világ ipari termékei­nek egyötöd részét. Csupán az elmúlt évtizedben két­szeresére nőtt az országban gyártott ipari termékek mennyisége. Napjainkban mind jobban erősödik a tu­domány és az anyagi terme­lés kapcsolata. A Szovjetunióban 1,3 mil­lió tudományos dolgozó van, a világ minden negyedik tu­dósa szovjet, minden har­madik tudományos publiká­ció szovjet tudós tollából ke­rül ki. 5 ezer intézet, több mint 900 felsőoktatási intéz­mény, sok ezer szerkesztő­tervező iroda végez kutatá­sokat 'a modern tudomány és technika legfontosabb terü­letein. A tudományos-mű­szaki haladásra fordítják az ország nemzeti jövedelmének körülbelül 5 százalékát. A világűrben végzett kutatá­sok eredményeit ma . már több 6záz vállalat és szer­vezet hasznosítja minden­napi munkája során. A koz­mikus információkat felhasz­nálják a mezőgazdaságban, a meteorológiában, a föld­rengésveszélyes övezetek fel­térképezésénél stb. A Szal­jut—6 űrállomáson számos olyan technológiai kísérletet végeztek, amelyeket földi körülmények között nem le­het megvalósítani. A tudo­mányos eredmények révén a Szovjetunió népgazdaságának haszna ma már sok-sok mil­liárd rubelre tehető. (APN—KS) Épületakusztika Tervek és zajtérképek Pályázat építésieknek Hagyományőrző korszerűsítés A falusi életmód gazdago­dásával, a háztáji gazdálko­dás fejlődéséve] erőteljesen változik a kis települések építészeti arculata is, mind­inkább kielégítve a lakosok­nak a korszerűség iránti jo­gos igényét. A változtatások azonban sokszor megbontják a falusi környezet harmóniá­ját, csorbítják építészeti ha­gyományait. A falusi lakóépületek ha­gyományainak megőrzésével is elérhető magasszínvonalú korszerűsítés, fejlesztés meg­tervezésére hirdetett orszá­gos pályázatot az ÉVM, a MÉM, valamint a Baranya és Borsodmegyei tanács. Az. u cél tehát, hogy a tervezők a meglevő falusi lakóépüle­tek korszerűsítésére, átépí­tésére, újabb lakóházak és gazdasági épületek telepíté­sére dolgozzanak ki olyan terveket, amelyek messze­menően kielégítik a falusi életmód változásainak igé­nyeit, és az ú.| létesítménye­ket harmonikusan beillesz­tik a történelmi faluképbe, a falusias településszerkezetbe, Példateremtő alkotásokat kérnek, hogy ezeket a ha­gyománytisztelő, korszerű megoldásokat az ország va­lamennyi falusi településén útmutatásnak vehessék az építők, a tervezők és az épí­tésügyi hatóságok egyaránt. Fontos követelmény, hogy több építési ütemet tervez­zenek a lakóházak és a gaz­dasági épületek létesítésére is. A tervezőknek helyszín­rajzon kell bemutatni a ház­táji gazdaság és a lakás el­helyezését. a különböző épü­letek megközelítését, kiszol­gálását, tehát a porta egész belső forgalmát. Portánként legalább két állatfaj tartá­sának, a háztáji kertgazdál­kodásnak és a klsgépesítés­hez szükséges berendezések elhelyezési és közlekedési igényeinek feltételeit is meg kell teremteni a tervezők­nek. Az érdeklődők az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium tervezési főosztá­lyán már átvehetik a pályá­zati kiírást, 6 a kész terve­ket legkésőbb május 3-ig kell elküldeni a Baranya megyei tanácsnak. A legjobb tervek díjazására és megvá­sárlására 580 000 forintot Irá­nyoztak eló. A bíráló bi­zottság legkésőbb május vé­géig hirdeti ki a pályázat eredményét. Ellenálló szőlőfajta Különösén életképes á moldáviai szakemberek ál­tal kikísérletezett szőlőfajta, mely a Biorika nevet kapta. Hajtásait nem támadják meg a betegségek. így újabb, nö­vényvédő szereket nem igénylő fajtát vonhatnak be a köztársasági szőlőterme­lésbe. A kártevőkkel és be­tegségekkel szemben ellen­álló fajták és hibrid növé­nyek kevesebb vegyi anyag felhasználását teszik szüksé­gessé, ami a környezet vé­delmét szolgálja. A Szovjetunióban, a vilá­gon elsőként, hoztak létre egy szervezetet a természet­ben lejátszódó genetikai és biológiai íolyamutok ellen­őrzésére. öngyilkos civilizáció cím­mel több mint egy évtizede jelent meg dr. Jóctik Lajos könyve, amely átfogóan el­sőként foglalkozott környe­zetvédelemmel hazánkbun. Ez a mű hívta fel először a közvélemény figyelmét a műszaki-tudományos hala­dás vadhajtásaként Jelent­kező káros hatásokra, Olyan, megváltozott korban élünk, amelyben a természet és az emberi környezM védelme j mind nagyobb jelentőségű. Egyik hollandiai utum ho­I zoit össze egy rotterdami építésszel, aki uz ullramo­dern épíiőközpontban dol­gozik, a Bouvveentrum ta­nácsadója. Ebben az intéz­ményben csak építőipari do­kumentációkkal és tájékoz­tatási kérdésekkel foglal­koznak, tehát csupán annyit tesznek, hogy megmondják: hol, mit, hogyan kell építe­ni. Az intézmény olyan naggyá nőtte ki magát az elmúlt 25 év alatt, hogy fi­ók intézeteik dolgoznak az NSZK-ban. Franciaország­ban, dél-amerikai országok­ban. Indonéziában és Bang­kokban is. Természetesen azt is megmondják építte­tőiknek, hogy milyen szer­kezeti anyagokat, alkalmaz­zanak, milyen technológiá­val járjanak el, hogy a kör­nyezet és benne az ember funkcionális követelményei­nek az épületek megfelelje­nek. Jó ,példa, érdemes a követésre. Tehát akad jó példa, és nálunk mégis kellemetlenül rezegnek a lakóházak. a bennük tartózkodó embert zavarják. Pedig a kellemet­len rezgéseket meg lehetne szüntetni a hivatalokban, az üzemekben, a lakásokban, a kórházakban és mindenütt. Akusztikai a kérdés, így akusztikai úton kellene a választ is megtalálnunk. Ezekért a zavaró Jelensé­gekért legalább 75—80 szá­zalékban a közlekedés a ludas. E kellemetlen forrásokból elszabaduló rezgések para­méterei mérhetők. Ilyen mé­réseket már végeznek Bu­dapesten, többek között a kelenföldi és a Józsefvárosi lakótelepeken, a belváros legforgalmasabb utcáit sze­gélyező lakóházakban, több ipari üzemben, .szisztemati­kusan. a földszinttől a leg­felsőbb emeletekig. Már is­mertek a mért értékek is, és a szakemberek szűk köre most hasonlítja n nemzet­közileg már elfogadott nor­mákhoz, Ezeket a normákat úgynevezett érzékelési ha­tárértéknek nevezzük, igaz, hogy még nem jogerősek, de minden esetre csendkul­túránk érdekében, mielőbb jó lenne bevezetnünk. A nemzetközi és a hazai mérések egyértelműen iga­zolják, hogy a rezgések a paneles házgyári épületek­ben kevésbé zavaróak, mint HAZAISAO Kőhegyi Ernő es Horváth Ilo­na, Kopást István es Krégi Te­rézia. Kővágó Zoltán Inire és Márki Anikó. Kolompár János os Puporka Aranka, dr. Pintér Ferenc és dr. FLploz Gizella, PeERÉNYI István cs DÚZS Ilona. Nagy Mihály aábar es Novo­donszkl Eia. Szabó István La­jos és Szekeres Erika Eva. Ko­csis (tábor és Soós Eva Katalin, Földest József es Ludvig Mária, Nógrádi Ferenc és Huruncz Irén Lilla házasságot kötöttek. SZÜLETBS Halmosl Károlynak és Pakal Ilona Máriának Károly. Papp Dezsőnek és Nyári Ilonának Aranka. Furák Györgynek és Varga Katalinnak Erika. Magony Mihály Istvánnak es Bokor Eva Erzsébetnek Mihály. Szepesi Ml­haiynak «• Palcsók Annának Edit. Ladányi latvannak é» Turu Piroskának Ágnes. Horesnyl Ti­bornak es Huszmüller Aenesnek Mihály. Banyai István Péternek ós Molnár Klára Ilonának Kata­lin Nóra, Tóth Attilának és ou­hánv Anna Margitnak Krisztina, Szélpál Gézának ea Kövi Erzsé­betnek Erzsébet. Szalamia Jó­zsefnek és Herzsán Jolánnak El­vira. Galll Péternek és Herczeg Annának Zsuzsa. Kalmár István Gergelynek és Cstzlk Évának Katalin Eva, Jenei Elek József­nek is Bénák Emíliának Tímea, Paodl Józsefnek és Bóka Juli­annának Attila, Kurecz István­nak ca Fürjes Eva Gizellalíak Krisztina F.va, Nyerges Jánosnak és Miklovlez Erzsébet Máriának Gyöngyi. Tóth Lászlónak és Tóth Erikának Erika, dr. Szabó Ist­vánnak es Fekete Editnek Zsó­fia. Mészáros Jánosnak éa Vá­radi Etelkának János, vass lm­Családi események rénelc és Szűcs Irénnek Anna­maria, Katái Jánosnak es Bakos Ildikónak Ágnes, Császár István­nak és Papp Máriának István, Markovics Lajosnak és Mándokl Piroskanak Orsolya, Csányi Pé­ter Miklósnak és Kránltz Ed't Annának Peter Tamás. Jván Já­nosnak és Kalty Gabriellának Il­dikó Kovács Zoltánnak és Vass Ibolyának Zoltán. Horváth Lász­lónak és Tlti Mária Arankának Donát. Kovács Lászlónak és dr. Kosttnek Dnrisnak Adám, Csil­lag Ferencnek és Tombácz Évá­nak Ferenc, Szabó József Attl­lanak és Füri Katalinrak Péter, Molnár Gézának es Major Etel­kának Andrea. Terhes Mihály­nak és Biacs Zsuzsannának Mi­hály, Kerekes Ferencnek és Vass Kornélia Erzsébetnek Csaba, Rrtcz Józsefnek és Gábor Évá­nak Tamás, Ménest Györgynek és Fehér Évának Krisztina Éva, Fodor István Imrének és Ladá­nyi Eszternek Orsolya, Mada­rász Józsefnek és Víg Katalin­nak Éva, Dusik Zoltán Imrének és Erdei Mandolnanak Zoltán. Otott Béla lHtvánnak és Sziveri Mm-ianak Ágnes. Darázs István­nak és Markovics Zsuzsannának Zsanett Ábrahám Lajosnak és Kodé Clizella Rozáliának Zsolt, Boros Lászlónak és Mazurkie­w1oz Helenának Nikoletta Ale­xandra. Fodor Sándornak és Ábrahám Irénnek Viola. Bodro­gi Istvánnak és Krivnn Iloná­nak Ágnes, Jászfalusi Miklósnak és Horváth Mártának Péter, Tajtl Tibornak és Dudás Mária Mstildnak Tibor, Mágonv Antal­nak és Horváth Honának And­rea, Sólya Józsefnek és Bacsó Mária Juliannának Péter nevú gyermekük született. HALÁLOZÁS Zámbory Andrások Bera Etel, Berg József András, Balogh László, Ivanyi László. Palatínus Lajosné Mezei Ilona, Helbert Andrásné Kovács Anna, Marót) József, Terhes Antalné Tarí Er­zsébet. Rácz Györsy, Kel)or Jó­zsefné Luczó Etelka, Rodó Jő­zsefné Miklós Mária. Csűri Mi­hály Jenő, Gyurik Sándor. Szán­tó Zsigmondné Plesz Ilona, BH­ranyay László Mihály, Veres Já­nos, Benkő Julianna Mária. Du­dás József. Takács János, Lévai Antalné Dobó Erzsébet. Fodor Mihályné Lele Katalin. Kamarás Hugóné Varga Rózsa Mária, Varga Ferenc, ötott. József, Tltz Ivfm István. Gombos András. Szabó Julianna, Császár Antal. Reznák Jánosné Bönde F.meren­c1a, Kotogán József. Baji Imre, Kántor Ferene. Pusztai Sándor­né Zsoldos Terézia. Ormav Já­nosné Farkas Erzsébet. Nagv Ró­za. Malatlnszkv Ovörev. Kasza Onsnárné Dömnst Erzsébet, Sza­bó Imre Fehér péler Pál. Pá­linkás Imréné Sándor Erzsébet. Kiss Zsigmond Györcv. Nasv Mihályné Kovács Rozália. Riszt­rni László Bálint. Mészáros Jó­zsef. Kis .Tózsefné' Meevesi Vsr­git. Marlnkovics Zsigmondné Hörrsök Mária, Fári Sándor meghalt. az acelgerendás teglahazak­ban. Most már hazai szakem­bereink is tudják, hogy mi­lyen környezetben, mit és hogyan kell építeni, sőt ar­ra is tudnak vállalkozni, hogy a legjobb építési mó­dot megadják az adott kö­rülményekre. Az MTESZ egyik tag­egyesületének szakemberei 1982-től kezdődően kiemelt feladatként kezelik az épü­letakusztikai kérdéseket, és azon fáradoznak, hogy mi­előbb megszülessen az erre vonatkozó szabvány, amely nemzetközi mércével mérve, kötelező erővel védené az ember nyugalmát a rezgé­sektől, a rezonanciáktól. A zaj, e Jelentős urbanizációs ártalom elleni küzdelemben Szegeden is elóre léptünk, hiszen Itt már 1973-ban megkezdték a mérséseket, és lehetőség szerint alkal­mazták is az eredményeket az akusztikai tervezésben. Bátyai Jenő Szeged a hazai lapokban 1982/2. KATA Mihály: Tanévnyitó a Szegedi Orvostudományi Egye­temen, Gyógyszerészel, decem­ber. TTOTH József?! ftj): „Piros Rózsg" — megértő emberi közös­ség. Szabad Föld, dec. 13. IKer­tészetl munkabrigád a Tisza­Maros szög Tsz-ben.l DOBAI Tamás: A szegedi ze­neművészeti főiskola kamaraze­nekarának hangversenye. Tolna megyei Népújság, dec. 22. (Szekszárdon.) KIKLI Tivadar: Több a sok­nál, - Elöl alma - hátul nemitil. Magyar Hírlap. dec. 29. [A zsombói almatermés értékesíté­sének nehézséget.) ILENTULA Y Pál] L. P.: Ven­dégeink voltak az űrhajósok. Alföldi Olajbányász, 1982 január. [Az NKFV szegedi üzemében. Fónyképpal.l Harc az elemekkel. — Megyei tűzoltási gyakorlat Algyőn. Al­földi Olajbányász, január. LENTULAY Pál: Legfontosabb cél: az egészségvédelem. — Számvetés az éves vöröskeresz­tes munkáról a szegődi olajipar­ban. Alföldi Olajbányász, ja­nuár. LENTULAY Pál: Tevékenységi területük a szegedi üzem egész területe. - Bemutatjuk HZ NKFV szegedi üzeme építési üzemegy­ségének „ion éves Jubileum" szoriallsta brigádját Alföldi Olajbányász, január. Természettudományos napok. - Hat nap alatt háromezer hall­gató a azegadl TIT-előadáaokon. Magvar Hírlap, lan. 3. [SZAKALY Eva| (szakály): Pucolni, Tusra. - Ma kezdődik az operabérlet Szombathelyen. Vas Népe, Jan. 4. |A szeged! operatársulat vendégjátékával.. Fényképekkel.) Szeged—Oreitswald. — Magvar NDK egyetemi kapcsolatok. Ma­gyar Hírlap. 1an. 5. Of könyvtár Szegeden. Magyar Hírlap, lan. n |Megnvllt a So­mogyi-könyvtár új fiókkönyvtá­ra az Északi városrészben.) SZÖRÉNY Mária: Ml van a Feszty-körképpel? Ország-világ, ian, 8. (Restaurálását a Mora Ferenc Múzeumban végzik. Fényképekkel.] Téli strand a Tisza partján, Esti Hírlap, lan 7. (Termál­strand Szeneden,1 (HORVÁTH Kálmánl: Szeged! kollektorukkal. - Napenergia­hasznnsilás a spnrtteleoeo Nép­szabadság, (an. 7 iKiserlei a mártelyi evezőspályán,| A kritikus nap: a szerda, Nép­szava, jan. 7. [A baleseti sta­tisztika elemzése az újszeged! szövőgyárban) PAPP Jánosi Szegődlek Szom­bathelyen. — Puccini: Tosca. Vao Nepe, jan. 7. [Kritika az opera­társulat vendégjátékáról. Fénye képekkel. J [ISZLAI Zoltán] (IséLab: „Látó és boldogtalan". - Berezeli A. Károly halálára. Elet és Iroda­lom, jan. 8. [Nekrológ ] HOLLOS László—VÁRNAI Pé­ter Iván: X. szegedi nemzetközi jazznapok. — Disszonáns mozai­kok. Magyar Ifjúság, jan, 8. (Fényképekkel.) BOGÁCSI Erzsébet: Zíkovek. — OorkiJ-bemutató Szegeden, Magyar Nemzet, jan. 9. (Kriti­ka a kisszfnházi előadásról. I CZINE Mihály: Délibábjaim városa. — Mocsár Gábor köny­ve Debrecenről. Népszava, jan. 9. t Könyvismertetés.) ÖKRÖS László: Délibábjaiul városa. - Mocsár Gábor köny­ve. ÜJ Tükör, Jan. 10. [Könyvi. Ismertetés.) ÖKRÖS László: Egy Gorkij­druma fölfedezese. — Magyaroi­szagl ősbemutató Szegeden. ÜJ Tükör. Jan 10 IKrttika a Zíko­vek e. dráma klsszinházl elő­adásáról. Fenyképpel.) GELLERT József: Szeged f Egyre több fiatal kerül felelők beosztásba- Magyar Vasutas, Ja­nuár 11, lGELLERT József) O. J.: Ser­kedi VHE. - Előtérben az után­pótlás nevelése. Magyar Vas* utas, jan. u. IHOHVATH Kálmán): Külföldi vendégszereplésre készül a Sze­gődj Nemzeti Színház nperata­gozata. - Verdi Johannája tizen­háromszor Népszabadság, Jan. 13. 12X18. - BAGAMiÉRY László: Pataki Tamás (SZEOL). Képes spuri. jan. 12. [A labdarúgó­csapat edzőjének nyilatkozata. Fenyképpel.) KOMÁROMI Attila: Mocsár Gábor: Délibábjaim városa. Pe­tőfi Népe, jan, 13. (Könyvismer­tetés.) Prinz Gyula-emlékülés, Szol­nok megyei Néplap, Jan 13. (A szegedi akadémiai székházban.) Az NSZK-ba készül a szegedi opera. Magyar Hírlap, Népszava, Jan, 13 Eredményes kutatás az (Illési foldgszmezón Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, jan. 14. F.NYED1 Zoltán: A szeged-ta­pél téli kikötőben Népszava, Jan, 14, (Fényképek.| Szeged Dpnr trlM Tournee an. Neueste Nachrichten, jan. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents