Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

8 Kedd, 1982. január 19. Ádó Peruba és hazai faivakba Televízió-átjátszó adókészü­léket készít perui megrende­lésre a Nógrád megyei Szol. gáltatóipari Vállalat. A meg­rendelést a Budavox közve­títésével versenytárgyaláson nyerte el — Japán amerikai es NSZK-beli cégek előtt — a rendkívül rövid szállítási határidőt és Jó minőséget szavatoló salgótarjáni válla­lat A tv-gerinchálózat Jelel­nek továbbítására szolgáló állomások gyártásával négv éve foglalkoznak. Az általuk gyártott készülékek teszik le­hetővé n 2. számú tv-prog­ram jó minőségű vételét Vá­mosmikolán. Kemencén. Bor­sodnádasdon. Tabon. Szek­szárdon és más helységek­ben, a korábbi fehér folto­kon. A perui megrendelésre március 31-ig kell szállítani­uk. Érdeklődés mutatkozik a salgótarjáni reléállomások Iránt Kuvaitban is. A válla­lat igyekszik tovább bővíte­ni kiviteli lehetőségeit. Alap­vető feladatának azonban változatlanul a hazai igé­nyek kielégítését tekinti. (MTI) Koszorúzás A Magyar Izraeliták Or­szágos Képviselete és a bu­dapesti izraelita hitközség elnöksége — a budapesti gettó felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából — hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Wes­selényi és a Kertész utca sarkán levő iskola falán el­helyezett emléktáblánál. A kegyeletes megemlékezésen, amelyen állami, párt-, taná­csi és társadalmi szervek képviselői Is jelen voltak, Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd ko­szorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak el­helyezték a kegyelet virága­it a Hősök templomának Wesselényi utcai árkádsorán levő emléktáblánál. Lektűr, magyar módra „Szórakoztató, könnvű szép­irodalmi mű" — ez olvasha­tó a lektűrről az Idegen sza­vak éa kifejezések szótárá­ban. Speciálisan magvar lek­tűr a kifelezés pontos értel­mében természetesen nincs: hoev mégis beszélhetünk sa­játosan hazat termékről eme kétes érlékű mű nem kap­csán arról legutóbb szerdán este a televízió jóvoltából győződhettünk meg. Kétféle szempontból is. Ncmcth László fogalmazta meg legszebben: az író. az írás — vállalkozás. A ma­gyar történelem legmegbíz­hatóbb krónikása, a magvar irodalom 20—30 évvel ezelőtt som tett egyebet,- mint ezer­éves teherbírásával és ennvl idő alatt Igencsak „mesdör­zsölődött" erkölcsi-taktikai érzékével tudósított, beszá­molt. tükrözött (ahocv tet­szik) — a nemzet sorsának .soroe. akkoriban épnen elég rettenetes fejezetéről. Más kérdés, hogv Derű Tibor Vendéglátás című novella iá­nak eleiére álkönnvedeéeböl illesztette azt az előszót. amely szerint az sem bizonyos. hogy egyáltalán megtörtént-e vagy. hogv akárcsak megtörténhetett volna, s ha igen. akkor is alapjában véve unalmas, se­színű, érdektelen. ízetlen tör­ténet .. .'* Aki egv kicsit is ismeri Dérv mélységesen moralista társadalomszemléletét, biztos lehet abban, hogv az alig 16 oldalas írás elé biggyesztett ..lektűraiánló" nem több iro­nikus fintornál, s valóiában nagvon is komolv leleplezést tartalmaz, a Rákosi-idők Po­temkin-őrületének munkás­emberek tízezreit sújtó, em­beri méltóságukban nlnnvetí* en megsértő kepvp»'én«'""b a .valóság fölnagyított képte­lenségével mutat.in meg. Az alkotók — Makk Károly, a több Déry-mű kiváló rende­zője. az emlékezetesen szén Szerelem készítőié, továbbá Szántó Erika dramaturg — saját bevallásuk szerint ecv szavát sem hitték el az írói prológusnak, ami rendién Is lenne, ha ... ha az állektűr­b61 tragikomikus módon — nem igazi lektűr kerekedett volna. Am sajnos, a Vendég­látás filmen részben kibő­vült (így lelt unalmas), rész­bem pedig szinte kulissznhn­sogatóan didaktikussá lett. Ráadásul stilárisan is eklek­tikussá vált: a komédia és Rádiófigyelő Disputa a tarka tehénről Valaha, a rádiózás .,ősko­réban" volt e cégnek egv akkoriban nagy népszerű­ségnek örvendő- szolgáltatá­sa. Országos vásárok idején nem tudom hány forintokért üzenhetett a hallgató az ott­honiaknak. Ezek az elmés üz.enetecskék szinte kivétel nélkül imígyen kezdődtek: itt vagyunk a vásárban — s többnyire így folytatódtak —, a bor csúszik, a pénzünk meg úszik, jól vagyunk. Mindez arról jutott eszem­be, hogy a legutóbbi Dispu­ta műsorvezetője is így kezdte: itt állunk az Él­munkás téren. Fantáziadús, blikkfangos kezdés. Gyaní­tom. hogy szerkesztők tán a rádiós újdondászt Is meg­feddnék érte. Most rtem tet­ték, ők tudják miéft... A szomorú csak az. hogy ilyen es ehhez hasonló elméncsé­gek már kezdetben olvanv­nyira elvehetik a hallgató kedvét a műsortól, hogy vagy másik állomásra vált, vagy könnyed mozdulattal kikapcsolta a készüléket Mert hát a következő mondat sem volt kutya; imígyen hangzott; egy hatal­mas nagy erőgép közeledik éppen, tanácsos lesz félre­húzódni, benneteket egyből észrevettelek, honnan jötte­tek? A riportok bevezető ré­szét. ha jól tudom, szak­nyelven Copfnak nevezik, A kopf német szó. azt jelenti: fej...? A műsor további nercei­ben is dermesztő fejetlen­ség volt tapasztalható. Ezt gondolom, az okozta, hogy vitatkozni csak akkor lehet az eredmény, szóval a konk­lúzió reményében, ha van vitaalap, ha a disputálok már az elején tisztázzák a terminusokat; ki min mit ért. Volt szó ugyanis diák. munkáról, építőtábori mun. káról és társadalmi munka, ról, csak úgy a parkban, valahol. Azért beszél­tek... Egyszer aztán a rí. porter nagy jelentőségű be. jelentést tett. Idézem, szó szerint: „Van nekünk itt szalagon egy anyagunk, ame­lyik ezt a gondolatrendszert, vagy ezt a gondolatsort egy kicsit összefoglalja; konflik­tusaival, esemén.yeivel. Gö. döllőre mentem ki érte. és ott csináltam Mikor indul­tatok a Börzsönybe?"... Az utóbbi kérdésre választ ls kaptunk. A társadalmi munka társadalmi voltáról is esett szó. Annyit tudtunk meg. hogy meg kell terem­teni a feltételeket, és érez­nünk kell. hogy munkánk fontos. Volt azért egv 1ó hasonlat a Disputa során, egy szelle­mes fiatalember a tarka te­hénhez hasonlította a társa­dalmi munkát, de ez már nemi a szerkesztő Kazal Já­nos és a riporter Nyakas Szilárd érdeme. Petri Ferenc az élesen bíráló szatíra ele­mei felduzzasztva kavarog­tak benne, valamiféle suta semmllyenségben. Ezáltal éppen az semmisült. meg. ami a novella legnagyobb erénve volt: a látékosságba rejtett, finom és borotvaéle­sen metsző kritika, s noha a nagyszerű színészek (Törö­cstk Mari, Garas Dezső. Né­methy Ferenc, Pécsi Ildikó. Jozef Kroner), mindent, meg­tettek, amit csak tehettck". a várt, felkavaró erejűnek re­mélt Interpretáció helvét I erőlködésnek. Illetéktelenül (és szükségtelenül) „tülvarl. áltnak". tűnt a produkció. Tehát: állektűrből kény­szerűen (sninos) maevar módra „lektűrlzált" tévéfilm egyfelől, valóban magyaros lektűr másfelől. Utóbbi vala­mi alvasmi^ jelent, hogv a könnyed, szórakoztató, szinte viccszámba menő szituáció (egv élmunkás nrolilukását nyugati látogatója kedvéért „kipofozzák", bravúros g"or­sasággal és ötletességgel ele­gánssá rendezik, másnap, a vendég eltávoztán. minden vissza, minden marad a ré­giben) mögött sr/örnvűségek rejlenek. A hazugság olvkor szinte burleazkszerfl megva­lósításban érhető tetten, de mindaz, amit az érintettek, a szenvedő alanvok lelkében okoz, megrendiő és felhábo­rító egyszerre. Minden a látszat, semmi az égvén — ez a szomorú, ugyan soha ki nem mondott, he hosszú éve­ken át vaskövetkezetességgel végrehajtott alapelv (ki tud­ja. lehet-e erről eleget be­szélni?) nemcsak a társada­lomban okozott mérhetetlen károkat, de az egves embe­rek szemléletében, világké­pében, erkölcsi érzékében is. Hiszen a megalázottság két­ségbeejtő tudomásulvétele ugyanolyan iszonvú. mint a naponta az arcokba vágott hazugságözön. Minderről lektűrt készíte­ni. legalábbis ízléstelenség, gondolhatná bárki. Dérv TI. bor viszont .101 tudta, meny­nyire nem „szórakoztató" könnyed szépirodalmi mű­vet" kell írni erről, s a Ven­déglátás — könyvben — nem is ilyen. (A tévés megvalósí­tást a továbbiakban ne Is fe­szegessük) Idézőjeles „lek­tűr" ez, de magyar módra. Nékünk ilyenek a lektűrle­ink. mit. csináljunk? Domonkos László Emlékezés Csehók Borbálára Küzdőtársai, elvtársai em­lékezetében még elevenen él a kedves, mindig segíteni kész Csehók Borbála — Bo­riska alakla. akire ma. 90. születésnapián emékezünk. Proletárcsaládban született 1892. lanuár I9-én. Csókán. Édesanyja korán meghalt, édesapja fizikai murikával kereste meg a tíztagú család kenverét. A szegénységben, a nélkülözésben élő családról az egészen fiatal Boriska gon­doskodik. elhunvt édesanviát helyettesítve. Nacv tudás­vággyal és ió tanulóként kez­di meg iskoláit, amit azon­ban folytatni nem tud. Ko­rán. szinte gyermekként kezd dolgozni, osztozva a kizsák­mányolt gvermeklánvok sor­sában. Zemplén megyében, majd Budapesten talál mun­kát. háztartási alkalmazott­.ként. A társadalmi igazságtalan­ságokat. az embertelen kö­rülményeket — a végnélküll munkát és az éhbért —. a kiszolgáltatottságot saiát sor­sában átélő oroletárlám'ban icen korán tudatosul a felis­merés. hogv e körülménye­ken változtatni kell. Életre szóló halassal van ré a munkásság 1912-es nasv má­jusi megmozdulása, ereiének demonstrálása. Az 1910-es évek első felében Szegedre kerül, s szakácsnőként dol­gozik. Hamarosan bekapcso­lódik a helyi munkásmozga­lomba. rendszeres hallgatóié és résztvevőié a munkásött­honbeli politikai rendezvé­nyeknek. megmozdulásoknak. 1916-ban tagja lesz az MSZDP-nek. Politikai isme­reteinek gazdagodásához, el­mélyítéséhez nagy segítséget nyúitottak Gera Sándor, Wallisch Kálmán. Zocskár András, Varsandán László. Cseh Imre és Stéhli István elvtársak előadásai, szeminá­riumai. s a velük folytatott beszélgetések. Aktívan bekapcsolódik a nőmozgalombn. melvnek ve­zetői. szervezői között Erős Istvánnéval. Dominkó Júliá­val. Kasza Piroskával, a Szi. veri-lányokkal és Mózes VI. civel ismerkedik meg. Az őszirózsás forradalom győzel­mét követően eevütt hozzák létre a Háztartási Alkalma­zottak Csoportját, mellvei a kizsákmánvolóiknak teliesen kiszolgáltatott háztartási al­knmazottak helyzetén akar­nak lavítani. A szakszerve­zeti csoport tevékenysége nvomán megszűnt a szégyen­letes cselédoiac és szállást, munkaközvetítést nvúltó ott­honra találtak a munkanél­küli alkalmazottak. A cso. port tagjainak száma 1919. tavaszára elérte az ezer főt. A cselédsorsot megszünte­tő. az emberhez méltó életet a Tanácsköztársaság hozta meg — sainos. nagvon rövid időre — Csehók Boriska szá­múra is. A felülkerekedő el­leforradalmi erők első tenni­valói közé tartozott a Ta­nácsköztársaság vívmányai­nak megszüntetése, a koráb­bi embertelen állapot vissza­állítása. A fehérterror ideién Cse­hók Boriska különböző mó­don segít osztálvtestvéreinek. Bejár a Csillagbörtönbe zárt elvtársakhoz. rendszeresen élelmet és hírt visz számukra. Résztvevőie az 1919-ben 2 évre elítélt, ártatlanul bebör­tönzött Erős Istvánné érdeké­ben indított sztrájknak. La­kásán akkor és később elv­társakat búitat. Pártoló tagia a Munkásdalkörnek, a Mű­kedvelő Körnek és a Gyer­mekbarát Egyesületnek. A megélhetés esvre nehe­zebbé válik számára is. hi­szen mint szervezett dolgo­zót. mindig őt bocsátják el legelőször. Budapesten. Kis­kundorozsmán. Deszken. Ba­ján és Kiskunhalason próbál állandó kenyérkeresetet ta­lálni. Kommunista meggyő­ződése miatt nem sokáig ma­radhat egvik h elven sem. Közben egészsége megrom­lik. s Szegedre visszatérve több helyen dolgozik. A várvavárt változást, a kizsákmányolás megszünteté­sét hozó felszabadulást Sze­geden éri meg. A felszaba­dulást követően a városi pártbizottság alkalmazottja lett. Napi munka la mellett a Háztartási Alkalmazottak Szakszervezetében. annak vezetőségében tevékenyke­dik Részese, segítője a?, egvkorl cselédlányok álmai megvalósulásának. 1949-től, nvugdfiázásáig. 1952. lanuár 19-lg a Szegedi Textllm"vek­hen dolgozik. A nyugdíjáé évek sem jelentenek pihe­nést számára aktív munkát végez a kerületi pártszerve­zetben. Az ellenforradalom idején nem Inog mee. hű­séggel kitart a munkásosz­tály ügve mellett. Elvtársai­val egvütt az elsők között vállal részt az úi.iászervezéa munkájából. Idős kora sem akadályozza, hogy tevékeny pártmunkát végezzen. Csupán 1979. január 1-én bekövet­kezett halála szakítja végle­gesen félbe. Munkásmozgalmi és aktív társadalmi tevékenységét a Szocialista Hazáért Érdem­rend. a Munka Érdemrend ezüst fokozata és a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékérem kitüntetésekkel ismerték el­Áldozatos. a munváRr>*z­tálv ügye mellett elkötelezett élete példaként marad meg számunkra. Kormányos András A könyvbarát­bizottság megbeszélése Szegeden ülést tartott teg­nu», hétfőn a népfront me­gyei könyvbarátbizottsága. A résztvevőket Osz Károly, a népfront megyei bizottsá­gának titkárhelyettese kö­szöntötte. Dr, Hajdú Géza. a könyvbarátbizottság elnö­ke az első napirendi pont során áttekintette a bizott­ság tavalyi munkáját, • ki­emelve a sikeres programo­kat. Szólt a szervezési gon­dokról is. például a műsza­ki könyvhét csongrádi ren­dezvényeinek elmaradásáról. A könyvbarátbizottság idei munkatervét Ismertetve fő féladatként a mezőgazdasági könyvhónap, az ünnepi könyvhét és az őszi megyei könyvhetek szervezését és propagandáját hangsúlyozta. A munkaterv megbeszélé­sét követően a könyvbarát­bizottság a közelgő 25. me­zőgazdasági könyvhónap me­gyei programjainak előké­születeit tekintette át A februári könyvhónapi ter­vekről és szervezési kérdé­sekről Rácz Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója tájékoztatott. I/" w / r Könyv es ifjúság Makói siker a megyei döntőn Szegeden A Somogyi-könyvtár ol­vasótermében rendezték meg vasárnap Szegeden a Könyv és ifjúság vetélkedősorozat megyei döntőjét, 14 csapat részvételével. A megvei KlSZ-bizottság és a könyv­tár felhívására közel kétszáz csapat indult a korábbi is­kolai és munkahelyi selej­tezőkön. területi elődöntő­kön. vagyis az akció sokakat megmozgatott. A vasárnapi döntőben a reneszánsz iro­dalmának. művészeti életé­nek ismeretéből vizsgáztak a résztvevők. nemegyszer játékos formában. Első díiat — külföldi utazást — nyert a makói sütőipari vállalat öttagú csapata, míg a máso­dik helyezést elért szentesi pedagógusok belföldi utat kaptak jutalmul. Harmadik a szegedi Volán csapata. Va­lamennyi döntős együttes értéke* könyvutalványokat oszthatott szét tagjainak. Emelkedő nézőszám Eredményes év a megye filmszínházaiban Mindinkább úgy tűnik, hogy a legfiatalabb művé­szeti ág. a mozi megtalálja és stabilizálja helyét, szere­pét a közművelődés össze­tett rendszerében. Sokan el­siratták e művészeti ágat, a televízió rovására írták a nézőszám csökkenését, a film iránti érdeklődés csap­panását, Ennek ellenkezőiét bizonyítják a Csongrád me­gyei Moziüzemi . Villalat eredményei is. Mtnt Hor­váth Liíszlóné, a vállalat Igazgatója és Petróczi Sán­dor osztályvezető elmond­ták, a megye 87 mozijában 1981-ben 2 millió 588 ezer látogató fordult meg, 220 ezerrel több, mint az előző évben. Külön érdemes meg­említeni, hogy magyar fil­meket — melyek között olyan igazán sikeres alkotá­sok kerültek vászonra, mint a Mephisto. a Pogány ma­donna. a Kopasz kutya és a Koncert — az előző évhez képest 47 ezerrel többen, összesen 525 ezren néz+ék meg A szovjet filmművé­szet alkotásait is jóval töb­ben tekintették meg. mint korábban, s ez a szovjet filmnapok sikeres alkotásai­nak köszönhető elsősorban. A Csongrád megyei Mozi­üzemi Vállalat tervét 113 százalékra teljesítette. R ez a meglehetősen mostoha kö­rülményeket figyelembe vé­ve igencsak siker. A hagyományos filmak­ciók mellett 1981-ben har­madik alkalommal rendez­'ék meg az országban egyet­len sorozatot: a gyermek­"ilm napokat Először volt e orogram központtá Szentes és most döntött külön ki­dobós- és úttörőzsüri a leg­sikeresebb filmekről. A kis­dobosok kategóriájában a Süsü című sorozat néhánv szavazattal előzte meg a Vuk című rajzfilmet. Az út­törő korosztály az Elektra, mos eszkimó című film mel­lett tette le voksát. A tervekről szólva a mo­ziüzemi vállalat vezetői el­mondták, hogv 1982-ben mintegy 200 filmet mutat­nak be. köztük a már lát­ható Kettévált mennyezet című Gábor Pál-alkotást Mészáros Márta új művét Surányi Andrásnak az aranycsapatról készített al­kotását. Fábry Zoltánnak Örkény István novellájából forgatott Rekviemjét. Sára Sándor dokumentumfilmjét, a második világháború doni csatájáról és még 16 ma­gyar alkotást. A vállalat föl­készült az általános szabad szombatok adta kihívásokra, erőfeszítéseket tesznek első­sorban a gyermek- és ifjú­sági közönség k'e'égftésére. A nvárt újszeged i ke-tmoz' beváltot'a a hozzá 'űzött re­ményeket. ott e«*ériVén< több mint 1100-an élverhe tik a prem'er előtt'" vetíté­seket. Ugyancsak sike-osek a filmtéka előadása'. Elis­merésre méltó a klubmoz­galom, Csongrád megyében 34 bejegyzett filmklub mű­ködik. Az ovlzmozitól az egyetemi hallgatók filmesz­tétikái köreiig minden ré­teghez eljutnak a filmművé­szet remekei A statisztikai adatok ta­núsága szerint az egv főre eső moziellátottság Pécsett 11, Debrecenben 21 száza­lékkal iobb. mint Szegeden Annak red'a n<n~ p ia a o-szághan hogv vállala '•özpont'a a mz <helv tői 25 kilométer távolságú legyen, mint Csongrád me gyében. A tervek szerint a> tdén tovább építik a deszlc új filmszínházat, és szeret nék a lakótelepi vetítéseket meghonosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents