Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

4 « Jobbra, fent: iskola a Rózsa Ferenc sugárúton. Tarnai László építész munkája. Alatta: a Móra Ferenc Kollégium előcsarnoka. Snopper Tibor tervei alapján épült. Jobbra, legalul: a Nádor utcai toronyház. Borvendég Béla munkája. Balra, fent: a tápéi Tiszatáj Tsz székháza látható. Középen, fent: a ferencszállási művelődési ház (Tárnái István terve). Alatta: a Szegedi Cipőipari Ktsz egyik üzemegysége. Fogaiul a röszkei általános iskola látható. ÉVRŐL ÉVRE 19(55. adataiból: Csongrád megyében 436 ezer 400 ember lakik. Beruházásokra 1 milliárd 406 millió forintot fordítunk: 12 középiskolai tanterem épül és ugyanennyi bolt. Az építőipar munkája 645 millió forintot ér. A szántóterület 483 ezer 600 katasztrális hold. a kertterület pedig 8 ezer 500. A lakosság valamivel többet költ fogyasztási cikkekre. mint 1964-ben. Ebben az évben már mintegy 3 milliárd 659 millió forintot. 1967 lakás épül, 11 ezer 579 lakásban gyullad meg a gáz. A kórházi ágyak száma az előző évihez képest 31gyel gyarapszik. A bölcsődei helyek száma pedig majdnem százzal. A Tiszatáj című irodalmi folyóirat már ismét valóban folyóirat-formátumban jelenik meg. Rádiókészülék 111 ezer 534 háztartásban van. a televízió előfizetőinek száma 34 ezer 697. Autóbuszon 16 millió 249 ezer ember utazik, villamoson 45 millió 415 ezer (természetesen ez a napi utazások számának halmozott öszszege. A Délmagyarországot 32 ezer 336. a Csongrád megyei Hírlapot 28 ezer 952 család járatja. Ebben az esztendőben egy lakos majdnem tíz százalékkal több villamos energiát használ föl. föl. mint az azt megelőző esztendőben. A betétállomány 891 millió forint. sen Szeged történelmi Belvárosának arculata. Lebontják a két hajdani vendégfogadót, a Fekete Sast és a Hét Választót. Helyükre került később a Napsugár bisztró, a szegedi festők műte-. remháza. illetve a Centrum Áruház épülettömbje. Ha már itt tartunk, s ha már elérte hazánkat és városunkat a nosztalgiahullám, hadd emlékezzünk a város két színes, érdekes emberére. Mezei Károlyra, a borbélymesterre. aki a Fekete Sas (ma: Bajcsy-Zsilinszky) utcában volt közkedvelt borbély, és szomszédjára. Füssy Lászlóra, a költőre. aki egy időben trafikot is vezetett ott. Működésük az idősebb generációkban éles emlék. A Belváros hangulatát meghatározó emberek voltak. Egy város ugyanis semmit sem ér — egyszer egy költőnő írta le ezt. és pontosan írta — a hozzá való emberek nélkül, ök azok voltak. Annak idején a francia sanzont az tette világhírűvé, hogy nagy művészei a buszsofőrökről is tudtak érdekes dolgokat énekelni... A 60-as évek közepe. Ekkoí változik meg és immár véglege\