Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

I Szombat. 1982. ianuár Ifi. szemináriumok Mikszáth napok kövületek és kezdeményezések • át • f B M TV/Tílrorara + V-. -nanril/ 1.- « ral- ** propagandistáknak Az MSZMP szegedi járási bizQitsáaa a jövő héten szemináriumokat rendez vropagaudisták számára. A Politikai konzultáció és a Gazdaságpolitikai kérdések című tanfolyamok propagandistái szamara ianuár 19-én. kedden dr. Somogyi Ferenc tart tájékoztatót a szegedi iárás gazdaságának tavalvi fejlődéséről és az idei gazdasági év feladatairól. A nemzetközi politikai kérdések, valamint a Fejezetek a magvar munkástpozKalom történetéből című tanfolyamok propasandistái január 20-án. szerdán dr. Vezér Károly tájékoztatóiét hallgathatják mee a nemzetközi helvzet aktuális kérdéseiről. A társadalompolitikai kérdésekkel, a szocialista kultúra és ideológia, valamint a pártirányítás kérdéseivel foglalkozó tanfolyamok propagandistái számára január 21-én. csütörtökön Varga István ad tájékoztatást belpolitikai helyzetünk aktuális kérdéseiről. Az 1981—82-es pártoktatási évben a járási propagandisták részére szervezett szemináriumokat Szegeden. a megvei tanács KlSZ-klubiában tartják meg. valamennyi délután 2-kor kezdődik. Az előadásokat konzultációk követik. Mikszáth-napok kezdődtek pénteken Pásztón. Az író születésének 135. évfordulója alkalmából megkoszorúzták a nagy palóc mellszobrát. amely a róla elnevezett középiskola kertjében áll. A Mikszáth-napok programjában a többi között ifjúsági prózamondó verseny szerepel, amelyen Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Móra és természetesen Mikszáth Kálmán novelláiból adnak elő. Az évforduló alkalmából ellátogat Pásztóra a salgótarjáni szimfonikus zenekar is, amely a Lovász József-központban Sibelius- és Griegműveket játszik. t Átalánypanaszok Fűrészpor vagy „távho 99 Egy jelentés krónikája m Közérdekű tudnivalók, praktikus tanácsok, szellemes szemléltető rajzok — röviden így jellemezhetnénk azt a tájékoztató füzetet, amelyet a Szegedi Városgazdálkodási Vallalat adott ki a távhö. és melegvízszolgáltatásról. még az idény kezdetén. Harmincezer példányban. tehát jutott mindenkinek, aki naponta otthonában minősítheti a vállalat lávhőszolgáltató főosztályának munkáiét. S persze az Önvizsgálathoz is 1ó módszereket kinól a füzet — hiszen a távfűtött házak lakói olykor maguk is többet tehetnének azért, hogv a meleg meg is ma'-adjon lakásuk. házuk falai között. Bízvást remélhetjük, a tálékoztatónak is köszönhető, hogv az idén — csak el ne kialMifrjtikl -•a-'-mintha" megfogyatkoztak volna a szerkesztőeflíUMthöfe eliuttatott fűtési panaszok. (Nem biztos persze, hogv a Csongor téri szolgáltatóházban is ritkábban csörögnek a telefonok . . ) Mégis üdvözlendő a kezdeményezés, véare eav olyan reklámfüzet — mert az. végül is —, melynek haszr.a közvetlenül érzékelhető! Lehet ugyanis, hogv kevesebb fürdőszobaaitó marad már tárva-nyitva. valószínűleg többen ismerték fel a levegő náradúsításának előnyét, és lőttek rá arra, hogv automata mosógépük rosszul van bekötve — nekik- már érdemes volt kezükbe adni a tájékoztatót. Elébemennek a panasznak. törekszenek a közvélemény átformáláséra — ez sem csekélv feladat. Ám a távhőszolgáltatás szegedi felelősei más módszereket is bevetettek, eavebek között a fűtőművek biztonságos üzemeltetéséért. a takarékos energiafelhasználásért, a fütőberndezések folyamatos karbantartásáért. A gondok egy része a fűtőművek tervezésének. a város távfűtési rendszere kialakításának időszalaira vezethető viszsza. Jelenleg 28 hőtermelő központ közel 20 ezer lakást és számtelan intözménvt lát el fű'ési energiával, illetve meleg vízzel. S a fűtőművek 130 kazánia vacv húszféle típusú — de még az azonos típusúakban sem egyforma minden! -Elgondolható. hogy szakmai felkészültség és az alkatrészek beszerzése terén e-z a sokféleség milyen gondokat szül . .. Segíteni ezen a helyzeten csak úcv lehet. I hogv a beruházó, tervező ' kivitelező és üzemeltető né- j avesfogata tökéletes összhangban végzi munkáiét a beruházás előkészítésétől a próbaüzem befeieztéig. Ügy tűnik azonban. a biztonságos és gazdaságos iieemeltetés teltételeinek megteremtésében az anyagilag is leginkább érdekelt szolgáltatóvállalat majdhogynem magára marad: a lakóépületek fűtési rendszerének beszabályozására még mindig a bekölötzés után kerül sor: az aitók. ablakok a vadonatúj házakban is rosszul zárnak: az utólagos szigetelésre pedig a lakók nem szívesen költenek, A már kész és lakott házak fűtőberendezései is állandó karbantartást igényelnek — a lakásszövetkezetek és OTP-társulások többsége mégis felesleges kiadásnak tekinti, hogy karbantartási szerződést kössön a városgazdálkodási vállalattal Pedig a mostani fűtési idény előtt főiként az IKV megbízásából felülvizsgált 9 ezer lakásban volt dolguk bőven a karbantartóknak! Tapasztalataik szerint a téli fűtési panaszok eav része megelőzhető lenne a lakóházak, lakások fűtési berendezéseinek kora őszi felülvizsgálatával. Több mint hatvanezer szegedi _ él jelenleg távfűtött lakásban — valamennyien átalánydíjat fizetnek. Persze az jár jól, akinek nincs oka panaszra, s az kér díjmérséklést. akinél még napközben is 18 fokot mutatnak a hőmérők. Ügv lenne igazságos, ha ki-ki annyit fizetne. amennyi hőenergiát fogyaszt. de hát ez technikailag egyelőre megoldhatatlan. A távfűtéssel foglalkozó szolgáltatóvállalatok azonban már készülnek arra, hogy házankénti vagy öszszetartozó házcsoportonként mérni tudják a foavasztást. Szegeden 1984—85-ben várható e mérőműszerek felszerelése — néhányat kísérletképp máris beszereltek, jóllehet ezek még nem a pénzügyi elszámolás pontosítására. hanem további tapasztalatok gyűjtésére szolgálnak. Erre azért van szükség, mert 1980 óta az országos főhatóságok szigorúan számonkérik. tartják-e a fűtési energiafelhasználási normákat a vállalatok, s mentegetőzésnek. hivatkozásnak nincs helye: takarékoskodni kell. (Szegeden lakásonként és évente 65 ezer kilókalória a köbméterenkénti norma. Még itt. a zárójelen belül legyezzük meg. hogy ezt tavalv nem sikerült. érvényesíteni.) Ám a távhőszolgáltatás felelősei nem csupán a feletteseiknek tartoznak számadással, hanem ügyfeleiknek is. S hiába is hivatkoznának tervezői melléfogásra, beruházói meggondolatlanságra, kivitelezési hibára — végéh csattan az ostor: mindig az üzemeltetőn. Persze, hiszen a lakók neki fizetnek, tőle kérik pénzük ellenszolgáltatását. Azt a távfűtési felelősök sem állítják, hogv ők angyalok. (A közelmúltban a távhőszolgáltatás egvik üzemvezetője ellen fegyelmi eljutást kezdeményeztek, mert gondatlansága több napig hűtötte Rókus jó néhány lakóházát, és szította fel a kedélyeket.) A már említett energiafelhasználási norma is két tuz közé szorítja a vállalatot: vaav a panaszok áradatának veszik elejét — és az idén is a megengedettnél több energiát használnak fel. vagv szigorúan 20 fokos átlaghőmérsékletet biztosítanak (persze akkor is lesznek didergő panaszosaik és túlfűtött lakásaik), akkor pedig átalakulhatnak panaszirodává... Ez sem. amaz sem járható út — ennél sokkal összetettebb is a helvzet. Alighanem akkor ülnének el a távfűtés körüli hullámok, ha az előzőekben vázolt, vagy érintett gondok mindegyike megszűnne. Ha: egységes és tökéletesen szabályozható rendszertől kapná mindig az időlárásnak megfelelő hőenergiát a tökéletesen karbantartott vezeték minden ép berendezése — s a kellő szigetelésű házak valamennyi, nem „lenge magyarba" öltözött lakója a hőmérője mutatta meleg szerint fizetné az érthető számlát... Ugye, .nem veszi senki gúnyolódásnak az előző mondatot? Mint ahogv a következőt sem annak szánjuk: azért a sokat panaszolt, tényleg nem tökéletes íe. lenlegi helyzet mégiscsak jobb. mintha húszezer szegedi lakásban fűrészporos kályhával kellene fűteni... P. K. A KISZ Szeged városi bizottsága tavaly november 24-i ülése szokatlanul hoszszú ideig tartott. Ekkor tárgyalták ugyanis a középiskolás kollégiumok, diákotthonok önkormányzatának, KISZ-irányításának kérdéseivel foglalkozó jelentést, amelyet Nagy Zsuzsa, a KISZ-bizottság munkatársa vezetésével a politikai képzési munkabizottság tagjai, köztük matematikus, tanár, egyetemi hallgató, iskolai KISZ-tanácsadó tanárok készítettek el. Mielőtt a városi bizottság elé került volna az anyag, egyetemi docens, kollégiumi igazgató lektorálta. Sőt, egy kollégiumi szakfelügyelő is véleményezhette volna, de nem érdekelte az ügy ... A jelentés készítői mind a tizenöt szegedi kollégiumba ellátogattak, tanárokkal, diákokkal beszélgettek — a pontosság és a gyorsaság miatt használták csupán a magnót. A lelkiismeretes, alapos felmérő munka tapasztalatait 16 oldal terjedelmű, didaktikai, pedagógiai szempontból sem megvetendő jelentésben foglalták össze. Amelynek főbb megállapításaival azóta egyetért vagy legalábbis megérti tanár, diák, szakértő és laikus: a • középiskolás kollégiumokban szorgalmazni kell az öntevékenyebb, demokratikusabb, nyitottabb közösségi élet kialakítását. Nem könnyű feladat. Mert az önkormányzati szervek, a diáktanácsok irányította öntevékenység nagy mértékben függ például a nevelömunka minőségétől, a közösségek fejlettségétől, a kollégium szubkultúrájától. S míg az otthonok olyan eltérő anyagi. tárgyi feltételek között működnek, mint napjainkban, míg a házirendek, mint évfizedes " kövületek nehezednek a mindennapokra, míg a mély emberséget, komoly szakmai, pedagógiai tudást igénylő nevelőmunkát nem értékelik rangjának megfelelően, nos. addig aligha vágható forradalmi változás. Nemcsak Szegeden, má«hnl sem. Ami az anvagi. tárgyi feltételekei illeti. Iaen kevés intézmény rendelke-ik közel nntimális körülményekkel. Hogy milyen ez az optimum? Olyan, ahol a szobákban négyen, maximum hatan laknak, ahol a berendezés otthonossá teszi a dlá/ kok közvetlen környezetét, s van elegendő közös helyiség is. Ez utóbbiak száma különösen kevés, bár előfordul, hogy még a meglevőket sem használják ki. mint a Vedres kollégiumban, vagv a textilművek leánvszállóián. Akad példa arra ls, hogy a tanulók szeretnék uevan dekorálni a szobákat, ám a nevelók okkal, vagv ok nélkül nem támogatlák az effaita kezdeményezéseket. Ahol pedig a tisztálkodási feltételek sem kielégítőek. ott nehéz lehet a rendet is megkövetelni... A kollégiumban lakó diákok életritmusa szabályozottabb, mint otthon lakó társaiké. A házirend, e szabályok gvűiteménve általában 3 óra tanulóidőről rendelkezik, míg a szabad időt másfél-három órában határozza meg A Kőrösy és a Vedres kollégiumban reggel is tartanak kötelező szilenciumot. bár a tanulók véleménye szerint az a fél óra még az ismétlésre sem elegendő. Kényes témája a diákotthoni életnek a kimenő kérdése. A délutáni másfél órák különösen kedveltek lehetnek a diákok szemében, mert kimenőhosszabbitásban. plusz kimenőben részesülni iutalomból lehet. Például a jó tanulmányi eredményért, kiváló és érdemes kollégista címeket nyerhetnek a tanulók, amelyek természetesen kedvezménnyel járnak. De mint a jelentés megállapítja. „A tanulók a kimenő ideiét kevésnek tartják, és a merev tanulási feltételeket Is kifogásolják." Pedig a házirendet véleményezni lehet. A Malakovszkü koHégiynyban például közgyűléseken— amelyeken minden lakó részt vesz — w rendszeresén vissza térnék a házirendre, s a diáktanács kezdeményezheti módosítását is. Am mint kiderült. ..a tanulók közül sokan nem is ismerik, s nem is tudtak olyan alkalmat megnevezni, ahol ezzel kapcsolatban kikérték volna véleményüket. De vizsgáljuk meg a másik fél hejvzetét is! A nevelők feladatait munkatervben határozzák meg. Mindössze navi három óra jut az eszmei értelemben vett nevelésre. mert az előírt hat órából, három a tunulásé_. Tanár a talpán, aki a nevelés 180 percét 25—40 diákja között színvonalas pedagógiai munkára tudja fordítani. A Déri és a Majakovszkij kollégiumban mégis, a lehetőségeket felülmúlva, kiváló munkát végeznek, de a textilművek leányszállóián még nevelési tervet sem találtak a jelentés készítői. Kegyetlenül hangzik, de nagyon igaz, hogy a nevelőtanárok közül sokan, bár szeretik hivatásukat. csak átmeneti megoldásnak tekintik állásukat. Alig akad köztük, aki eleve erre a posztra készült, s innen akar nyugdíjba menni. Nem kevésbé problémamentes a kollégiumiskola. kollégium-szülő kapcsolata sem. A felvillantott problémák nagymértékben befolyásolják a közösségek fejlettségét, az oly áhított „mi-tudat" létének mértékét, amelyek kialakításához a jó magaviselet, a tanulás kevés. Ezért a ' munkabizottság javaslatokkal fordult a városi testülethez, az iskolai KISZ-bizottságokhoz, a tanácsokhoz, a módszertani intézethez, a kollégiumi igazgatókhoz., a helyzet javítása érdekében. A közelmúlt visszhangja ez ügyben biztató. Többen megtalálták a módját, a jelentéssel együtt elfogadott javaslatok megvalósításának. A városi KISZ-bizottság februárban kétnapos továbbképzést tart a kollégiumi . dióktanácsok titkárainak. továbbá részt vesz. a kollégiumi pálvázatok értékelésében. A pedagógus pártbizottság a kollégiumi igazgatókkal tanácskozza meg. hogyan lehetne korszerűsíteni a kollégiumi diákéletet, a tanuló- és szabad időt ésszerűbben beosztani. Ez utóbbira a KISZesek is keresik a modellt. Es keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják az iskolai KISZ-bizottságok, a kollégiurrfi diáktanócsok együttműködését, hiszen mindkét helyen .egyazon célokért „dolgoznak". s az elvégzett munka érteke is egyforma. Mag Edit Zenei naptár Magyar filmhét Londonban Verbickij és szimfonikusaink A magyar filmművészet mai Irányzataival ismerkedhet meg az angol közönség január 20-a és 27-e között: ekkor magyar filmhetet rendeznek Londonban. Műsorában nyolc játékfilm és ugyancsak nyolc animációs rövidfilm szerepel. Az elmúlt évek terméséből válogatott programban Fábri Zoltán: Fábián Bálint találkozása istennel, Gothár Péter: Ajándék ez a nap, Gyarmathy Lívia: Koportos. Huszárik Zoltán: Csontváry. Kósa Ferenc: A mérkőzés. Lugossy László: Köszönöm, megvagyunk. Makk Károly: Két történet a félmúltból és Sós Mária: Boldogtalan kalap című alkotását vetítik Ezek mellett Rófusz Ferenc Hernádi Tibor. Vajda ^la. Varga Csaba és Foky Ottó animációs műveit láthatják többek között az érdeklődők. A 19. század zseniális orosz zeneköltőinek műveiből összeállított programmal lépett fel a Szegedi Szimfonikus Zenekar élén Vlagyimir Verbickij, csütörtökön este a Zenés Színházban. A nemzeti sajátságokat magukba ötvöző nagy romantikus alkotósok megszólaltatása hálás szerep az előadóknak, mikor a nosztalgiák idejét éljük. Különösen az, ha olyan kivételes szépségű zenével ajándékozzák meg a közönséget, mint Csajkovszkij V. szimfóniája (e-moll, Op. 64.). Szimfonikusaink e mú előadásóval nyújtották az est legértékesebb produkcióját. A koncerten előfordult ugyanis, hogy a zenekari összjáték néhányszor nem volt kifogástalan (részben talán fáradságból eredő figyelmetlenségek miatt), akár az elsőkent felhangzó Muszorgszkij; Hajnal a Moszkva folyó fölött című müvére, akár Csajkovszkij: D-dúr hegedűversenyének kíséretére, akár az V. szimfónia előadására gondolok. Am a dekoncentrált megoldások ellenkezőjét is bőven tapasztalhattuk, hiszen Csajkovszkij szimfóniája egészében számtalan gyönyörű részletmegoldási tartalmazó impozáns élménnyé formálódott. Például kiemelkedően esztétikus volt a III. tétel (Valse Allegro moderato) álmodozva elringató fő témája, melyet a finom, puha hangon megszólaló, ez esetben egységes hegedűszólamtól hallottunk. Más esetben a fa- és rézfúvósok fegyelmezetten igazodó szép szóliszlikus megnyilatkozásai ragadták meg szívünket, de ugyanígy több ízben a frappánsan zendülő, tiszta tutti hangzások, s nem kevésbé a néhány egészen virtuóz kivitelezésű, nehéz technikai részlet megvalósítása is. Eme pozitívumok leginkább a Csajkovszkij-szimfónia előadásában érvényesültek. Verbickij, akit 1977-bep a budapesti nemzetközi karmesterverseny másod ÍK helyezettéként ismertünk meg, kiegyensúlyozott, szimpatikus muzsikus. Szív- és értelemnyugtató harmónia sugárzik dirigálásából. Mozdulatai u zene szolgálatában sem nem többek, sem nem kevesebbek a kelleténél. Interpretálásának légköre a hangverseny során fokozatosan telítődött a hallgatóságdelejező szuggeszcióval. A Muszorgszkij-előjátékban még csak megjelent Verbickij : a Hegedűverseny tolmácsolásakor — ideális partneri viszonyban a szólistával, segítőkészen alkalmazkodó kíséretével — megfogott bennünket; végül a Csajkovszkij-szimfónia dirigálásakor már megvarázsoltjai voltunk. A zenekar s karmester találkozása is ennek interpretációjában vált a legharmonikusnbbá. Zenei értelmezései mindig világos, érthető, dallamívei remekberajzoltak, zenei formálása arányosan felépített volt. A Hegedűverseny szólistájaként Szenthelyi Miklóst hallgattuk. Kifogástalan technikai és zenei felkészültségű hegedűs. Fölényes könnyedséggel játszik. Ezüstös, vékony szálú hegedűhangja olyan hajlékőny és fürge, amilyet csak végtelenül kiművelt, ügyes virtuóz keze tud kicsalni a hangszerből. Csajkoyszkij brilliáns versenyének előadásához mindezek roppant ideális előadóművészi tulajdonságok. Ám ez a határtalanul színes érzelmi skálájú. pompás z.ene olyan szeszélyes és végtelen lélekrezdüléseket megsejtető muzsika, amelynek előadása csak akkor válik emlékezetes élménnyé, ha az előadóművész minél többet felszínre tud hozni ezekből. Szenthelyi előadása ezen érzelmi mélységek és magasságok ezerarcú tájainak bebarangolására nem volt képes. A személyesebb magamegmutatás élményét hiányoltam az interpretációból. BereHji BogáU % I