Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

Vasárnap, 1981. december fi. A 80 éves varázsló É

Vekig. évtizedekig 6 volt a ftiérce. A tökéletességet hagyta maga után, a tökéletességet. amit — minden kísérletek dacára — folytatni képtelenség. Előtte sokféleképpen lehetett mozgást lehelni a rajzba utána hosszú-hosszú Ideig egyeiiesen képtelenség volt. Furcsa módon a szakma és a közönség egyszerre — és ami ritkaság » UgyahaZért szerette: bájos figuráiért, humoráért, gyermeki, tehát őszinte fantáziájáért. Ma bizonyos körökben divatos lenézfh, de eZ talán éppen annak tulajdonítható, hogy munkásságát megkerülni képtelenség minden filmje kihívás. A fajzfilmművésZet nagymestere varázsos iskolát teremtett, de csak egyetlen Igazi táfiítványa volt: saját maga. Walt Disney — mert róla van szó — hatalmas és egységes munkássága naggyá tett egy addig nem eléggé. Vagy éppen nem elimert kifejezési formát, sót a gyermekszórakoztatás édes nyűgéből mindenki közkincsévé tette. A Eelix-filmeh, de még a Popeyeseéria ls csak fergeteges rtevettetéseij. pergő gagek. ősi sablonok Új technikával megfogalmazott esftláma! — Disney viszont filozófiával már új dlmeziökat és igazságokat ad közre, és persze ehhez illő új nyelven. Bár akadtak tudós kételkedők, mint 1933ban a Jahrbuch des Deutschen Archeológischer Institut egyik írója, aki Mickey egér származását egyenesen a fáraók koráig vezette vissza... Amikor 19á7-ben Mőzör megjelent a nyilvánosság előtt ez á temperamentumos figura. a publikum a boldog históriákat élvezte, és valószínűleg egyetlen percre sem jutott eszébe elemezgetni Mickey-t. Dehogyis sejtette benne önmagát, a válságból a vágyak mezejére menekülő kisember nekirugaszkodását. Mickey — ma talán már jobban tudjuk — voltaképpen irrealitásában is egyfajta eszménykép, ami. vagy illendőbben, aki, aztán hosszú évtizedekre biztosttja g maga rendithetetlen pozícióját, maga Után utasítva a népszerűit® listákon politikusokat, filmsztárokat. eleven embereket. Nem félünk a farkastól! — énekelte Mikey közeli rokonsága, a három kismalac és ez a buta sláger mégis egy egész nemzedék arspoetikája lett, egy nemzedéké, amely éppen ezzel indult új utakra, lábolt ki az anyagi, erkölcsi csödböi. Persze Disney sohasem volt forradalmár Donald. Mickey. Plútó, Bambi és többi hőse nem is vágynak ilyesmire. Nekik nincs más feladatuk, mint újszerűen megmutatni az amerikai kispolgárt, aki számára Disney pályafutása éppen egy nagyon is általános amerikai legenda megelevenedése. A self mademan — aki újságárusból küzdötte fel magát nemcsak világhírességgé, de milliomossá, valóságos filmmágnássá. Hol van már az az idő. amikor az egerektől hemzsegő garázsban nekilátott a munkának! Saját stúdióban forgatott — méghozzá ipari szirlten. Ezrek lesték óhaját. és öltöztetik képpé, filmrfté rajzait, karcait, és ismétlik egybe ötlettelenebbül kifogyhatatlannak tűtlő ötleteit. Disney sem tudta túlélni önmagát, a maga teremtette hatalmas blrodalorn felfalta; s ami már főleg színészekkel- forgatott ifjúsági filmekben jelentkezett a Walt Disney megjelölés alatt — bizony az anyagiakon kívül rrtás szálakkal nemigen kapcsolódott az alkotó művész világához, lm. kább egy szemfüles tőkés vállalkozása Völt. aki éles szemmel fedezte fel. milyen szükség is van a legifjabb kofoSztálynak speciális filmekre, s tüstént megteremtette a családi mozit, ahol papa. mama és gyerek egyenrangú nézővé válhat. Ami leginkább élő belőle, az a pályakezdés pompás ritmusú, sodró humorú, kitűnő zenéjfl rövidfilmléinek sorozata, és persze a Hófehérke, Pinocchio. A százegy kiskutya vagy A dzsungel könyve... A vasfegyelmet tartó üzletember (stúdióit Donald-Dathau néven emlegették) ma műveiben olykoí könnyes, érzelgős szépléíekhek tűnik. Mindenesetre jó tudni, hogy miután néhány nemzedék nélküle nőtt fel. most ismét ellátogat közénk — ha nem is mostam 8ö. születésnapjára, de a következő esztendőre újra a mozikba kerül az 1938-ban forgatott Hófehérke, a Világ legelső játékfilm hosszúságú rajzfilmje, söt még egy öszszeállitást is kapuhk rajzfllffljelbSL NEMLAHA GYÖRGY Tápai menyasszony Vinklet László Táp&i menyaszszony című festményén fiatal lány látható fehér menyasszonyi díszben, karján hatalmas mezei virágcsokorral. Szekéren viszik az esküvőre, oly kedves csodálkozással bámul a világba, mint egy kisbocl. Alig eszmélve vállalja párját és az asszonysorsot. Sokféle képi utalás övezi, amelyek egyszerű tárgyi valóságnak, ugyanakkor mély szimbólumnak is felfoghatók: templomtorony, Nap és Hold az égen, a szekeret húzó lovak, külón balra egy szabadon elővezetett fehér ló. Jobbra ház és pirosló szobabelső, néhány szegényes berendezési tárgygyal: ágy, asztal, szék. A képmező alsó felében megjelenik a vőlegény is, szalagos kalapjában, aztán kiesiben még egyszer a menyasszonnyal együtt, szobájukban. Miiiden részlet reális, finom rajzú. Világos tónusában szinte állandóan jelen van a fehérség, a lánysóg, a szüzesség, a menyaszszonyság mellett a vöröslő szenvedély, a nász színe. Közérthető ez a kép, hiszen aZ egyes képrészletek méretkülönbségei, a kiínetszések, a Szerkezet többfétegüsége a mai szemlélő Számára már nem újdonság. Minduntalan találkozunk ezekkel i stílusjegyekkel festményeken, grafikákon, söt plakátokon is — Picasso és Matisse követői és spigonjai bőven élnek velük, nem egyszer önigazolásul Is. De éppen a divatos szimultán ábrázolásokkal (.. behasonlítva mutatkozik meg Vinkler László fhondaPivalójáhak, művészi kifejezőerejének a többlete. Szó szerint alkalmazhatjuk rá saját megállapítását, amelyet egyik elméleti írásában Igy fogalmazott meg: ..a valódit a hamistól nem a strukturális tipológia különbözteti mep, hanem a stílusnak egyedi, megismételhetetlen finomságain mniik. hogy elsőrendű mesterről van-e sző." A Tápai menyasszony flagyöh köznapi közegben és alkatomból ősképeket, arche típusokat idéz. Tápén, ezen az ösi emberi telepüiéseri, amellyel a nóta szerint Szeged, a hites Vátos ls hatáCos, szegényes patasztlakodalmat tartanak. Köttttyfl lenne a megidézett típusokat egyenként, közismert pszichológia! sémák szerint „megmagyarázni": a templomtorony utalás a Vallásos közösség szentésítő szertartására, egyidejűleg a legfélreérthetetiéftebb phailöszszimbólum ls. A Nap a gondoskodó atya féffittfejének. a Hold a függőségben Változó rtőlségnek á Jelképe. A lovak reális szekérhüzó dülgükóh felül a hászl eiragadáshak, elVohszoltatásnak a megjelenttől. A vöröslő szobabelső az asszony legszemélyesebb környezete, elemi közege; az otthon, ahol ágyban. asztalnál szolgál Urának. Ugyanakkor a freudi álomszimbollka szerint a szoba az asszonynyá válás, az anyává érlelődés jelképe ls. S akik Ismerik a mítoszokat, vajon nem egyértelműen tudják-e társítani a menyaszszony vadvirágcsokrát Persfephoné eiraboltafásának regéjéhez, akit Hádész Virágszedés közben rántott magával — mintegy büntetésképpen — az alvilágba? Csokrán a háromszögben a barokk Isten-szem jóságos kéken áldja meg ezt a hászt. Mindezek a pszichológiai értelmezések nem elégíthetik ki azonban azt: akik Vinkler László műVészetét személyesen, mélyebben, S egyúttal kulturálisan tágabban akarják felfogni. Két úton keli tehát, még útra meg újra közelednünk ehhez az alkotáshoz: az egyik a restrikció, a megszorítás, amély az egyszerit és egyedit keresi műben és alkotóban egyaránt. a másik üt az ellenkezője az elsőnek; ai ampiifikdciö, a mesék, mítoszok, álmok időtlett tartdmányal felé Vezet. Restrikció és amplifikáciő: a 1ung1 szimbólumközelítés — nem megértés! módszeréi. Az előbb elmondottakból már világösan érezhetjük az amnlifikáció vonulatait, dé ilgydnakköf hangsúlyoznunk keii, hogy ennél g képnél az ampliflkáeió nem föszolhat ködképpé a tér- és időfiéikullség közegében. A táj és á kultúra tipikus a művész éifetének heiye és ideje vonatkozásában, HISzétt tudjuk. Hogy az ötvenes években égési nyarakat töltött Tápén, a tápéi kístáricegyüttest meg is festette és szírésen foglalkozott velük. Tápé a Hajdanvolt oTSzág Szívében, a „legmagyarabb folyó", á Tlszá partján élő falu. Mióta ember jár e tájort; mindig lakott heiy volt. számos archeológiai kultúra színhelye, töröktől; tatártél óvott közösség. Gyakran megfordult itt A tápai Krisztus, A tápai lagzi írója, Juhász Gyüla; itt ffestette életképeit Nyilasy Sándor, s a nagjé etnográfüs Bálint Sándor kutatásainak is kittintetett Helye. Ölyan konkrét magyar község, mely épp az érrliítettck által rttagyar sorSsíimbólurhrttá is vált. Ha már most a restrikció Során Vinkler László élményanyagába. mint személyes közegbe akarjuk elhelyezni ezt a mflVet; ezt a munkálatot csakis ez 6 Sáiát szellemében. aZ „ősSzehasotitító biográHa" módSzéréve! vécézhetjük. Ez a kép íUeŰfe'öeri készült. ahol Vinkler László életfe nagv részét ieé'te az 1961-as évek vérén. amikor a-művész ötvenes éveirtek a derekán járt. Saját megjelölése szerint ez áz életkor a ..generációk közti küzdelem kora", az európai festészet léptékével a „klasszicizmus és a romantika közti küzdelem" Időszaka. Nem akarok Itt bővebben szóim arról a társadalmi fejlődési szakaszról, amely a 00-as évek Végén a generációs problémákat felszínre hozta, arról is illendőbb hallgatni, hogy VlHkle'f László diszkréten és fnéltáttyióan. de ahttál mélyebben Szenvedett ettől a konfliktustól, csak arra Utalok, hogy ez a kott'IlktUS művészetének tematikájában és eszközeiben trtenHVire kikristályosodott. Gondoljunk a számtalan változatban megrajzolt Prokrusztész doktor anatómiájára, a trójai falóvariációkra, az OidipuszSorozaira vagy a Heiéna-ciklus egves képeire. Mindezen küzóelftték sorárt — a tomatttikus vágyak és á klasszikus törvények ütközőpontjában — olyan remekművek születtek; mint a Tápai menyasszony. Romantikus g képben az títaiáSök Szédítő gazdagságá: a préiSzorikus kultúrák phaltoSZSZttttbóuffia. a Nap és a Hold nászának kozmikus eseménye. BéZséöfidtté alakja. kgtttaUföft és lapithak tíarea. Európa elrablása, a nyári vadvirágok édes közfelSége. « alföldi tái tágassága, a szegényparaszti környezet élményszerű jelenlété és az ő« sznkásrefidszer íéliŐltéSé förrő aktualitással — mindez a romantikus képzelet pusztai száguldáséval rObban elénk: Viszik Piár a metiyaSStOHpti be mértéktartásra int a klaszszíkuS formák szép fettdje. Ö gyermek menyasszony arcának szelídsége, amelyen — hogv Vinkler László Cezanhe almáiról mondott szavait idézzent: iMt Sápad és tózsdtUk a szemérmes tfiúság lelki nemessége". A vadvirágok ízléses csokorban állnak össze és kecses szabályossággal lépdel a fehér ló is. tüdja. mi az illem. Romantika és klasszicizmus egyet-; len metszéspontban a megalkot tott mű sZerV'éá egészéttel) áll előttünk. Ebbétt az érteiembert alkalmazható Vinkler rnettyaszszorlyképére Jung rhegáttapttásá az igazi szimbólumokról, amelyek „nem magpdrázhdtók teljes egészében, PieH lelki hatalmak, mert mágikilS érők hordozói, fHSrt ele' t'en folyóágyak, melyeket itt éS Pidst betöltött egy alkotó művészete". Mint minden szimbólum, fez a kép IS Utál az élet távolabbi útiöiru. Vinkler László még egv évtizedes oá!vájára, és á miénkre, akik most is naponta állunk emberi és erkölcsi döntések előtt. ÖR. ZAUNER ÉVA, a pszichológiai tudományok kandidátusa Simái Mih ály Készül a tél Készül a tél halotti ingnek Beletörődő fák között árnyékok foghatatlan csöndek Megborzongok Beöltözök Emlékeid mögöttem mennek Hófúvás karján fölkering zörögve megveri a mennyet egy agyonmosott gyereking Ahyácska változtat-e rajtad hogy már nem vagy s én még vagyolKi állíthat meg hogy ne varrjad a fneggyVlfág-pdtyölatot a váltás-inget a tavaszt hadd higgyem — visszaváltozhatok Benke László A kereső Mit is keresek? Nem tudom. TaláH a boldog holnapom. Igerí. A boldog holnapom Szeretném hinni, s nem tudom. Egv lányt keresek, meglehet. Kiért a szívem megrepedt. Kiért 8 szívem megteoedt; szivem felével elszelelt. A férfihomlok elborult. Ifjúság, gyöngyöd elgurult. Világot kéne gyújtani! Kerülne elő Jutka is. Kerülne elő .. . s énvelem lfeg:i!ábv es"«zer égne el! S azúrén áldia istenem, hazavár három gyermekem. * f