Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

6 Vasárnap, 1981. december 6: Számítógép az üvegházban Borbély János Pákolltt István Megszokott reggel Pisszenéstelen fürdőszobai fehér fény tükör krómozott csap ragyogása előtte arcszeszek és krémek a pontos és kimért mozdulat amint borotvapengével arcomon beszántja az éjszakát feftámadt arcokat tönkretett szerelmeket hideg verejtéket ingovány-szavakat sml megtörtént és nem történt meg hogy lehetett volna és talán így is ügy is ax önmegbocsájtás és a szégyen hínárját vele a gyermekkor idilli képelt beezántja mind Jóslataimat is a remény rohadt gyökerű bokrait nem leszámolás es az újrakezdés sokadik változata a borotválkozó-tükör előtt csupán a megszokott boldog reggel bezárt ajtónak háttal csak a kéz kimért és pontos útja a félelem szünetjele Ennek a búvalbélelt őstrehány kereskedőnek még az ímmel-ámmal-kíszolgálás is néhezére esik: meg van sértve, hogv itt kell rostokolnia a pult mögött ; a kapós portékát olyan unászolva löki a Kedves Vevő elé. mintha legalábbis ÖtDÉTLENSÉGF lenne kiszolgáltatva a pisszenéstelen kuncsaftnak. Ráxsa Endre Li Margaréta-dal Pehér virágban állt a rét, a rét virágban állt, Pehér. fehér, fehér a rét, csupa fénylő virág. Mint napkorongot sugarak, mint szirmok a virág közepét, körülfogtalak; mint minket-a világ. Vltágnyi rét az udvara — az emlék kényes ölyv. Nem rnegvel el többet oda; oda többé ne Jöjjl Áruvilág és kultúra A

s árutermelés a szocializmuson belül, mint ismeretes, elengedhetetlen feltétele a társadalom fejlődésének. Valóban azt látjuk, hogy társadalmunkban az áruk változatossága. bősége, kínálata állandóan növekszik. Ha valaki a mai kapitalizmus valóságos kínálatát figyeli, észreveheti, hogy a fejlett államokban az árubőség még sokkal nagyobb, mint nálunk. a kínálat változatosabb, és így a mi társadalmunknak ezen a területen vitathatatlanul sok a behoz« valója. Mi azonban a helyzet a kultúrával? A modern kapitalizmusban az a látszat, hogy a kultúra éppen olyan áru. mint amilyen íru lehet egy tányér, egy ékszer, » VÍZ vagy a villanyáram. Sőt. zgéss spekulációs hálózatok alakultak kl a kultúra körül. A legékesebb példa erre a mű kereskedés. Egyes műkereskedők szinte fillérekért vásárolták meg olyan festők képeit, akiknek műve nem tokkal később dollártízezreket vagy éppen százezreket ért, és a műkereskedelem legalább olyan spekulációs képet mutat, mint a tőzsde Hasonlóképpen árunak tÚnlk minden film, és maga a filmkészítés. a a könyvkereskedelem és a könyvkiadás szintén hasoívló képet mutat Fűzzük még hozzá, hogy bizonyos fokig az iskolák is. különöaen a magániskolák rendszere segftségével. belekerülnek az áruhalmazba. Mindezek alapján azl lehetne hinni, hogy a kultúrának az árutermészete mutatkozik meg abban, ahogyan a kultúra beleilleszkedik a modern kapitalizmus áruvilágába. Valójában a kultúrának ilyen természete ninea. As igazi kultúrát soha nem termelték áruként. Nnha időnként megbízói munkaviszonyban vollak a művészek, például az antik görög demokráciában. Periklész kétségtelén megrendelője volt 16 néhány athéni azobornak, műalkotásnak. vagy később a Mediciek és a pápák nemegyszer megrendelői voltak Michelangelónak és másoknak, de a megrendelésre készült munka nem piacra ké. azül. nem szabadon árusítják, és nem te a maga értékén kel el. A kultúra tehát évszázadokon keresztül nem volt áru. Értékét soha nem az határozta meg. hogy mennyi a beléje fektetett társadalmilag szükséges munkaidő, mivel Oiotto vagy akár M. S. mester munkaidejét semmiféle alapon nem lehetett összehasonlítani sem az előző kotok, sem bármely más korszak társadalmilag szükséges munkaidejével. A művészek teljesen egyéni módon alkotnak, munkájuk nem összetett munka, nem olyan mun* ka. mint amelyet árutermelésre lehet felhasználni, s éppen ezért, s művészi alkotásnak vagy egyáltalában nincsen ára. Vagy pedig megfizethetetlen áfa van. S azok a műalkotások, melyek különböző templomokat, vagy középületeket díszítenek, valóban mindenki által megszemlélhető, mindenfajta fizetési kötelezettség nélkül látható alkotások. A történelmi tanulságok ezen aá alapon azt a véleményt támasztják alá: a művészet egyáltalán nem áru, caupén bizonyon körülmények között változhat áruvá, és használható fel áruként. Valóban, a modern kapitalizmus körülményei között egy sor olyan delog is áruvá válik, amelynek nem kellene árunak lennie, amelynek természetéből nem következik ez. amelyet nem áruként termeltek, s nem is áruként juttattak a piacra, csak miután oda jutott, vette fel hirtelen az áru Jellegzetességeit. A kultúra árujellege részlegesen a szocializmusban ls mindig megvolt. Nálunk eoha netn osztogatták ingyen sem a színházjegyeket. sem pedig a könyvekét, mindig létezett műkereskedelem és természetszerűen mindig vollak a könyvkiadóknak, a színházaknak. a filmgyáraknak gazdasági terveik, gazdasági mutatóik, és mindig létezett gazdasági, tehát érukérdés a kultúrával kapcsolatban, Vagyis — gyakorlatilag annak ellenére, hogy fl kultúra. a művészet a művészi termék önmagában nem áru —mégis árukém került forgalomba. Ennek oka pedig a*, hogv maga a kultúra ugyan nem áru. de előállítása olyan termékek fölhasználásával tertémk amelyeknek árujellege tagadhatatlan. Az ÍS igaz. hogy az írói munka nem áru. viszont a könyvben nemcsak az író. esetlég az illusztrátor munkája van benne, hanem a papíf előállításától a nyomdai munkán át a könyvkötésig sok. minden más is- Ebből következően, ha helyesen akarunk fogalmazni, akkor azl mondhatjuk, hogy bár az árutermelő világban maga a kultúra, a művészet. a tudomány önmagában egyáltalán nem áru. de működésüknek és terjedésüknek feltételei az áruviszonyok. Ezért is sikerült a kapitalizmusban viszonylag kön rí yen áruvá Változtatni az eredetileg nem árujelle-, gű kulturális termékeket. Hasonlóképpen az állam iá kénytelen komoly mértékben ki* emelni a kultúrát az áruviszonyok kőiül. A legtöbb modern kapitalista országban a magániskolák mellett alapvetően az állami iskolák látják el az oktatás feladatát — állami költségvetésből. Szubvenciót kapnak a színházak és egyéb kultúrintézmények is. Persze, a szubvenciók ellenére még mindig sokkal drágább a kultúra, mint a szocializmusban. de az is bizonyos, hogy a modern kapitalizmus beláttat társadalmi létfeltételei közé tartozik a kultúra speciális támogatása. S ez még inkább vonatkozik a szocializmusra. A szocializmusban a kultúra és a kultúra terjesztése a szocializmussal összefüggő. attól elválaszthatatlan társadalmi cél. Ha nem is valljuk azt. hogy a forradalom csupán eszköz, S a kultúra a cél. kétségtelen. hogy a szocializmus, mint társadalmi rendszer tartalmábah az éllahdú kulturálódás folyamata is benne foglaltatik, hiszen nélküle mindén társadalmi tehdefteia szükségképpen elidegenült formát öltene. Tudatosan fel kell használnunk azt a törvényszerűségét. hogy a ktdtúfa az árutermelés fettételei között'fejlődik. más szempontból azonban tudomásul kell vennünk, hogy a kultúra féltételel nem azonosak a kultúrával. A szocializmusban senkinek nem érdeke a kultúrát áruvá Változtatni, ami azonban nem jelenti azt. hogy bizonyos kultüftermekek ne áruként jelenjenek meg a piacon. így például elképzelhető olyan színielőadás. mely önmagái tartja el. sőt hasznot is hoz. de nem változtathattuk az állami színházakat kizárólagosan ilyen színielőadások színterévé. összegzésül megállapíthatjuk, hogy a kultúra árujellegéről folytatott Viták skolasztikus Viták akkor ha nem a kultúra történeti vizsgálatán és nem a Valóságos társadalmi Viszonyok elemzésén alapul. HERMANN ISTVÁN A

koraiftál is koraibb zöldség üvegházban terem. Gondolt egyet az emberiség, és kitalálta: beborít egy darab földet üveggél, jól aláfűt, beülteti a palántát, élhitetl vele a legvadabb télben is. hogy neki most éppen nyara van. tehát teremnie kell. Fűtögeti, öntözgeti, és a végén szedegeti. Annyira egyszerű eZ, üveg se kell mindig hozzá. Megteszi a műanyagból húzott fátyolvékony fólia is. Ha ennyire egyszerű. minek ide számítógép? Egvmásra hányódnak az ember fejében a gondolatok, és kezdi azt hihni, hogy fölnőtt emberek komolyságot mímelve játszanak csupán. Hinni mindenki azt hisz. amit akar, de az ls játék, méghozzá a tisztességgel való játék, ha valaki a fejébe vesz valami ásatag bolondságot, és nem hagyja kiverni belőle, noha alkalma lenne rá. hogy okosabbra cserélje. Mihályteleken most készül egy hathektáros üvegház, ebbe hozzák majd Hollandiából a számítógépet, megkértem tehát Brothaiser Antal főkertészt és Muszka Dániel műszaki vezetőt, győzzön meg előnyeiről. Azt mondták. minden eddigi megoldásoknál finomabban tudják majd szabályozni a környezeti tényezőket. Az adóit fénvhez igazíthatták a levegő é9 a talaj hőmérsékletét és páratartalmát. — Minden új rendszerű üvegháznál áradozni szoktunk, hogy a vezérlő automatikák sokkal jobban szabályoznak, mint a régiek. Lehet, hogy ezek durvábbak, mint a számitógép, de a nyári időjárást se elektronikus agy szabályozza. Évmilliók során hozzászokott a növény a meglepően durva ingadozásokhoz is. — A paprika szereti a meleget, most mégis csak 1B fok van az üvegházban, mert a palánta fejlődésének ebben a szakaszában ilyen meleg szokott lenni kint Is. Nem elégedhetünk meg azonban ávval, hogy a nyarat egyszerűen utánozzuk télen. Minden növénynél beszélhetünk potenciális termőképességről: ennyit meg enynyit képes teremni, ha mindeh igényét maximálisan kl tudjuk elégíteni. Az eddigi automatikus szerkezetek csak messziről tudják követni az Igényeket, a különbözö természeti tényezők egymáshoz valö — együttes hatásét nem tudják figyelembe venni. — A számítógép nagy pénz. Megéri? — Azzal az egyszerű ténnyel, hogy mindig az adott fényhez szabja a meleget, a fütóenergia tíz százalékát meg lehet takarítani vele. Drága az energia, ez a tíz százalék azt jelenti, egyetlen szezonban megtérül a számitógép ára. — Ha olajjal ffltunkl Ebben á szövetkezétben azonban a hat hektárt hat termálkút látja el meleggel. Meleg vizünk szerencsére bőven van. fölösleges tíz százalékokat számolnunk. — Egyik legnagyobb tévedés ez! Aki azt hiszi, hogy a termálvíz örökké tart, az nem tudja, hogyan jutunk hozzá. Ahogy az olaj meg a földgáz elfogy egyszer a földböl. ez is elfogyhat. Ésszel élő embe{ csak annyit vesz el belőle, amennyit muszáj, hogy későbbre is maradjon. Az a tíz százalék a holnapok érdekében tehát rendkívül fontos. -- Más kézzel fogható előny? — Ha 161 érzi magát a höVény. többet és jobbat terem. Holland Déldákbői tudjuk, tiz százalékkal növelhető a bevétel, ha a szabályozást számítógépre bízzuk. A több termésben lényegesen több az első osztályú, tehát több Pénzt adnak érte. ismét csupán egy termesztési ciklus hasznát számítva, biztosra mondhatjuk, a számítógép ára az első évben megtérül. — Másfél millióról Van sZA Az üvegház árához képest ez az összeg igen kicsi, de ez a téeSZ tavaly éppen ráfizetéssel zárta az évet. Szabad-e ennyivel többet költenie akkor, amikor nincsen pénze? — Nagv dilemmát Okozott nekünk is ez a kérdés. KönüVéft félre is tehettük volna, mert hft pénz nincs, akkor számítógép sincsen. Csakhogy ennek a szövetkezetnek a leghagvobb bevételt a kertészet hozza, és ez az ágazat soha nem volt ráfizetéses, érdemes tehát oda költeni, ahol legbiztosabb. hogy megtérül, méghozzá haszonnal. — Ez még mindig csak okoskodás, de zsebbe nyúlni nem lehet Vele. •» Segítségért folyamodtunk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz, és meg is kaptuk a segítséget. — Mivel sikerült meggvőzniük? — Igen sók szövetkezet termel üvegházban vagv fólia alatt zöldséget. Ha mi tapasztalatokat gyűjtünk, mások is hasznát látják. — Mondhattuk úgy is, hogy kísérletről van szó? — Nem az Igazat mondjuk, ha így fogalmazunk Hollandiában ezerkétszáz számítógép dolgozik a kertészetben, nekünk nem kísérleteznünk kell tehát, hanem átvenni a holland tapasztalatokat, és ha lehet, továbbfejleszteni. — Lehét? — Hat évvel ezelőtt még sehol nem beszéltek számítógépes Zöldségtermelésről. tehát mindenképpen az indulásnál vagyunk. Ha mi jól megcsináljuk, az egész ország jól jár vele. Termelési rendszernek vagvunk a tagja. Csongrád megye kertészel nagyon figyelik, mi történik nálunk. Nagyon bizunk benne, sokszorosan megtérül az a pénz. amit most kapunk. Legalább tíz ötletünk van a továbbfejlesztésre. Másodpercenként tízszer vesz mintát, tízszer figyeli a számítógép a környezeti tényezőket, és aaoo' nal közbeavatkozik. Crtyan óriási Ihformációtömeg ez, meg kell tahulnunk, hogy a lehető legtöbbéi hasznosítsuk belőle. — Kicsi kis szerkezetről vaá szó. fél íróasztal nagyságú. Hajlamosak vagyunk gyanakodni: ha ez szabályozza a hat hektárt ml lesz, ha elromlfk? Hatalmas tehmés mehet tönkre Igen rövid MS alatt Nagy önkritikát épftéttelt bélé a konstruktőrök: megszólal a sziréna, ha baja történik. A hétalvó éjjeliőr b fölriad. — Ahogy drágul a fűtőanyag. Úgy nö az új módszer ázsiója, ez világos. A zöldség zötne azonban kisebb fóliasátrak alatt terem már most. is föltehetöen több lesz később a háztáji főiiából is. A nagyüzem módszerei naponta szivárognak át a kisüzembe, telhetetlenség azt kérdezni, a fóliával borilött Mihályteleh mikor látja hasznát? ött is szempont, begy olcsóbb legyen, hogy több teremjen, és a tefrnés jobb legyen, de oda néfn kell ekkora szerkezet, elég egy kis doboz is. Az ötlet megvan, a doboz kész. sorozatgyártás előtt áli. HORVÁTH DEZSŐ