Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

VILAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 286. szám 1981; december 6.' vasárnap Ara: 1,80 forint A feltételekhez igazodva T ájékoztató hangzott el az időszerű nemzetközi kérdésekről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 3-i ülésén, és a testület megvitatta azt az előterjesztést, amely az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veiről készült. A tanácskozásról kiadott közlemény — amely a lapok szombati számában jelent meg — ob­jektív tényként adja tudtul: az ellentmondásosabb, ne­hezebb nemzetközi helyzet szükségszerűen érezteti-ha­tását a gazdasági munkában is. Amint az a vezető párttestület az 1981. évi terv végrehajtásának előzetes tapasztalatai összegezéséből kitűnik: a hatodik ötéves terv első esztendeje a szá­mítottnál, a vártnál is kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek közepette telt el. Ez nemcsak a kivitel meny­nyiségi és értékmutatóinak alakulásán mérhető le — így azon. hogy az öt fő árucsoportot tekintve, a nem rubelelszámolású export mindössze kettőben emelke­dett a tavalyi, hasonló időszakhoz mérten —, hanem láthatóvá válik a kedvezőtlen hatás az itthon készült termékeknek a külpiacokon elért árszínvonalában is. A gondok terhét növeli, hogy még mindig nem kap kellő figyelmet a fejlesztési tevékenység, a szigorúbb feltételekhez való alkalmazkodás meggyorsítása, a tényleges, azaz a technológiai megalapozottságú ener­gia- és anyagtakarékosság. Az 1982. évi népgazdasági terv középpontjában változatlanul az egyensúlyi helyzet javítása áll, a fi­gyelem sugara továbbra is e feladatokat kell. hogy kö­vesse. Az egyensúlyi helyzet fokozatos változtatása azonban nem egyenlő pusztán a külkereskedelmi te­vékenység eredményesebbé tételével; a gazdálkodás egészének kell szükségszerűen igazodnia a fplytonosan változó, sok tekintetben mind kedvezőtlenebbé váló feltételekhez. Ennek a szükségszerű igazodásnak — mondjuk ki: a gazdálkodási keretek további szigorításának — taka­ratlan követelménye fogalmazódik meg a Központi Bi­zottság üléséről kiadott közleményben. Idén ugyan, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, na­gyon szerény mértékben javult a külkereskedelmi for­galom egyenlege, ám az eddigi eredmények nem ele­gendőek annak a fedezetnek az előteremtéséhez, amely nélkülözhetetlen az elért életszínvonal megtartásához, a szociálpolitikában tervezett lépések megtételéhez. Figyelmeztető ellentmondás például, hogy az ipar­ban a termeléshez képest a foglalkoztatottak havi át­lagbére majdnem négyszer gyorsabban emelkedett. Ha­sonló folyamat tanúi lehetünk a kivitelező építőipar­ban, a mezőgazdaságban is, azaz olyan irányzatról van szó. amely hosszabb távon nem tartható fenn. Még akkor sem, ha a termelőágazatokban a termelékeny­ség a termelésnél gyorsabban növekedett, mert összes­ségében a lakosság készpénzbevételei a tervezettet meghaladóan bővültek. Aminek természetesen ott van­nak a következményei a jövő évre tervezett, elhatáro­zott intézkedések rangsorában, mind a vállalati, mind a személyes jövedelmek kiáramlása feltételeinek szi­gorításában. / Bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a gazdál­kodó szerveknek a jövő esztendőben, és hiba lenne úgy vélekedni, hogy bármelyik vállalat, szövetkezt csu­pán saját tevékenységének sikereit vagy kudarcait könyvelheti el. Amint arra a vezető párttestület ülése is rámutatott, az egyébként sem könnyű gazdálkodási helyzetet további terhekkel tetézik a vállalatok kö­zötti kapcsolatok feszültségei és ellentmondásai, pél­dául az a tapasztalat, hogy a gazdálkodók egy része még mindig nem valós teljesítmények növelésével, ha­nem monopol helyzetének érvényesítésével kíván több­letjövedelemhez jutni. A jövő évi feladatok legfőbb számadatai a reali­tásokat tisztelő mérlegelést bizonyítják, összhangban a hatodik ötéves tervben megjelölt gazdaságpolitikai teendőkkel, a nemzeti jövedelem egy-másfél, az ipari termelés két-két és fél, a mezőgazdasági termelés négy-négy és fél százalékos növelését javasolja tervez­ni a kormánynak a Központi Bizottság. A beruházá-. sokra elkölthető 178—180 milliárd forint, a reáljövede­lem fél százalékos, a lakossági fogyasztás fél-egy szá­zalékos gyarapodása ugyan szerény cél, ám igazolja a gazdaságpolitikai következetességet, azt, hogy a felté­telekhez igazodni kell, nemcsak a termelésben, ha­nem a felhalmozás, a fogyasztás terepén is. A jövő évi teendők számokba foglalható legfőbb jellemzői mellett a párt vezető testülete csütör­töki ülésén hangsúllyal szólt azokról az emberi tényezőkről, amelyek a szükségszerű igazodásnak nem egyik, hanem a legfontosabb feltételei. Az erős külpia­ci nyomás, a gazdálkodás vártnál, kívánatosnál lassúbb javulásából következő feladatok elvontnak látszó jel­lemzői igen is lefordíthatok a vállalat, a műhely, a szövetkezeti ágazat egy-egy munkáskollektivája szá­mára. Ennek az adaptálásnak az ad létjogosultságot, hogy a világgazdasági körülmények egyre élesebben világítanak rá gyengéinkre, ám mi magunk jórészt elmulasztjuk annak lehetőségét, hogy fölfedezzük, ka­matoztassuk termelésbeni sokak által Ismert erényein­ket, tartalékainkat a szellemi tőke mozgósításában. A Központi Bizottság által megszabott reális célok az ideinél keményebb munkát követelnek mindenütt, kezdeményező, vállalkozó termelői cselekedeteket, hogy a felhasználás, a fogyasztás is a tervhez követ­kezetesen igazodó lehessen, s népünk továbbra is nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben, ered­ményesen dolgozhasson. (KS) Hátfőn hazánkba érkezik Nyikolaj Tyshonov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa meghívására hétfőn hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakának szociális, hu­manitárius és kulturális kér­désekkel foglalkozó 3. számú bizottságában felszólalt Er­dős André, a magyar kül­döttség tagja. A náci, a fa­siszta és újfasiszta tevékeny­séggel, továbbá a faji türel­metlenségen, a gyűlöleten és a megfélemlítésen alapuló mindenfajta totálitáriánus ideológia és gyakorlat ellen foganatosítandó intézkedések kérdésével foglalkozó napi­rendi pont vitájában a ma­gyar küldött méltatta a vi­lágszervezet ilyen irányú ha­tározatait, amelyek nemzeti és nemzetközi intézkedése­ket sürgetnek a fasiszta cso­portokkal és szervezetekkel szemben. Utalt a Magyaror­szágon érvényben levő ide­vágó törvényekre és rendel­kezésekre. Felhívta a figyel­met a neonáci szervezetek aktivizálódására és a fasiz­mus különféle megnyilvánu­lási formáira a világ külön­böző országaiban, és síkra­szállt egy, a fasiszta ideoló­giákkal és gyakorlattal kap­csolatos ENSZ-nyilatkozat kidolgozása mellett. (MTI) Megkezdődött a kisiparosok országos küldöttgyűlése A munka összegezése - Méhes Lajos felszólalása Több mint. százezer kisipa­ros képviseletében 296 kül­dött részvételével szomba­ton a MEDOSZ székházában megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének VIII. kongresszusa, amelyen értékelik és megvitatták az előző küldöttgyűlés óta vég­zett munkát, és kiielölik az új. megváltozott körülmé­nyekhez és a magasabb kö­vetelményekhez igazodó fel­adatokat. A tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. ipari miniszter, az állami és a tár­sadalmi szervezetek több ve­zetője. Az ünnepi megnyitó után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizott­ságait, majd az országos vá­lasztmány írásos beszámoló­jához Molnár József. a KlOSZ-elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította: ag elmúlt 5 esztendőben növekedett a kisiparosok társadalmi meg­becsülése és a kisiparnak a táradalmi munkamegosz­tásban betöltött szerepe. A kisiparosok által előállított termelési érték 5 esztendő alatt 87 százalékkal emelke­dett.. ma már meghaladja az évi 21 milliárd forintot A lakossági szolgáltatásoknak 50 százalékát elégítették ki. A működő szolgáltató- és -felvevőhelyek. műhelyek 85 százalékát a kisipar üze­melteti. A kisiparosok két­harmada kis településeken él és dolgozik, sok helvütt a szolgáltatási igények egyedü­li kielégítői. Több mint 30 százalékuk építőipari, javító­karbantartó tevékenységet végez, é® a lakossági igénvek döntő többségét — 84 szá­zalékát — elégítik ki. Épí­tőipari munkájuk értéke csaknem megkétszereződött az elmúlt időszakban, elérte az évi 7 milliárd forintot. Az épülő családi házak 60 szá­zalékának generálkivitelezői vagy közreműködői a kis­iparosok. Kétszeresére növekedett az elmúlt, öt esztendőben a kis­ipari gépjárműjavító szol­gáltatások értéke. 60 száza­lékkal emelkedett az elektro­akusztikai cikkek és háztar­tási gépek javításában vég­zett munkájuk értéke. A hagyományos szolgáltatások­ban is döntő a kisipar sze­repe. A hazai áruválaszték bővítéséhez eredményesen járult, hozzá a kisiparosok évi csaknem 2 milliárd fo­rint értékű ipari árutermelő tevékenysége. Méhes Lajos a párt és a kormány nevében köszöntöt­te a kisiparosok küldöttgyű­lését, majd a következőket mondotta: A kisipart érintő intézke­dések nyomán a jövőben jobban és hatékonyabban tudjuk és kell kielégíteni a lakossági igényeket A dön­tések több mint 100 ezer kisiparosra vonatkoznak, de a velük együtt dolgozó és élő családtagjaikkal együtt ma már több mint negyed­millió állampolgárt érinte­nek. A magánkisiparosok munkájának hatása még ennél is szélesebb körű. ki­hat az ország lakosságának egészére. Ebből a felisme­résből származnak a kis­ipar szükségességére, gazda­sági és politikai támogatá­sára vonatkozó állásfoglalá­sok. amelyek a párt XII. kongresszusának határoza­taiban is kifejezésre jutot­tak. Ismert, hogv a VI. öt­éves terv időszakában gaz­daságunk az eddigieknél szerényebb, évi 2.5—3 szá­zalékos ütemben fejlődik. A döntő kérdés az. hogy a las­súbb növekedési ütem kere­tein belül milyen mérték­ben sikerül gazdaságunk szerkezetét javítani, meny­nyire tudjuk ellensúlyozni — társadalmi kezdeménye­zőkészséggel — forrásaink szűkös voltát A • következő években fő szerepe lesz azoknak a minőségi és szer­kezeti változásoknak. me­lyek révén gazdaságunk egyensúlyi helyzete úgy ja­vulhat, hogy közben megszi­lárdulnak pozícióink a nem­zetközi áru- és pénzpiaco­kon. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági átalakulás nem marad hatás nélkül a kis­iparra sem. Amit kicsiben hatékonyabban és rugalma­sabban lehet előállítani és szolgáltatni — azt így keU fejleszteni. A küldöttgyűlés felszólalá­sai alapján úgy vélem, a kis­iparosok értik, miről van szó, keresik és megtalálják he­lyüket, betöltik azt a szerep­kört, amit a társadalom el­vár tőlük: kezdeményezően és készségesen járulnak hoz­zá a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítéséhez. A szolgáltatásokban és a kisárutermelésben nagy a magánkisipar jelentősége. Társadalmi hasznosságát ko­rántsem csak a termelési ér-» tékkel, vagy az essz ipari termeléshez viszonyított ará­nyával mérjük. Kifejezik ezt a kisipart érintő állami in­tézkedések, amelyek erősítik a kisiparosok létbiztonságát, a társadalom számára hasz­nos tevékenységre ösztönöz­nek, s ezzel psszhangba hozzák az állammal szembe­ni kötelezettségeiket is. Azzal számolunk: hogy az eddig megtett és hamarosan hatályba lépő' intézkedések jobb kisipari munkafeltétele­ket teremtenek, és elősegí­tik, hogy az eddig kontár­ként dolgozók legálisan foly­tassanak ipari és szolgáltató­tevékenységet. A kisiparosok munkájára a jövőben az eddigieknél na­gyobb mértékben számítunk — mondotta többek között Méhes Lajos. A KIOSZ VIII. küldött­gyűlése vasárnap az orszá­gos választmány beszámolója fölötti vitával folytatódik. Idén több új üzlettel gyarapodott az Északi városrész lakóit kiszolgá­ló kereskedelmi, szolgáltató létesít­mények sora. A városellátó vállalat ősszel nyitott élelmiszer- és húsbolt­ja az Ág utca és a Csongrádi sugár­út környékén lakók gondjait enyhí­tette. A szegedi ÁFÉSZ Diófa névre keresztelt vendéglője valószínűleg az egész városrész kedvelt reggeli­ző". vacsorázóhelye lesz, ahol a déli ételkínálat, az árak kialakításakor is a helyi vendégkör igényeihez, pénztárcájához alkalmazkodtak. A napokban, a 124-es épületben nyi­Bővülő szolgáltatások tott a Patyolat-fiók — jobb oldali képünkön — főként a háziasszonyok második műszakját könnyíti. Ezután már pem kell a Belvárosba vagy Tarjánba utazni a szennyes ágyne­művel, fehérneművel megpakolt szatyrokkal. A mosáson kívül a fel­sőruhák és mindenfajta lakástextília tisztítását vállalják az új üzletek­ben. Sőt, ágynemű-garnitúrák, törül­közöl— is kölcsönözhetők. A Szegedi ÉLIKER 1300 négyzet­méter alapterületű ABC-áruháza — kivitelezője a DÉLÉP — várhatóan a jövő év első negyedére készül el. Főként élelmiszereket, de vegyes­iparcikkeket, ruházati árukat is kí­nálnak majd a kereskedelmi tanu­lók oktatására is alkalmas áruház­ban. Az épületben — bal oldali ké­pünk — már a belső szerelési mun­kálatokat végzik a szakemberek. Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents