Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

Csütörtök, .1981. december 31. i Magyarország —1981 Üdvözli táviratok Eseményekben bővelkedő, eredmé­nyes, ám gondoktól sem mentes esz­tendőként zárul 1981 a Magyar Nép­köztársaságban — ezt tanúsítja az év dióhéjba foglalt politikai ese­ménykrónikája. Az itthoni történé­sek és nemzetközi szerepléseink visszaidézve ls hűen tükrözik, hogy országéprtő munkánk kiegyensúlyo­zott, rend és biztonság jellemzi éle­tünket, hazánknak rangja, politi­kánknak hitele, Magyarországnak tekintélye van a világban. A Magyar Szocialista Munkáspárt ** Központi Bizottsága üléseit köz­véleményünk mindig megkülönbözte­tett érdeklődéssel kíséri. Az idén négyszer volt ilyen tanácskozás. Mind­egyik alkalommal elhangzott össze­foglaló tájékoztatás az Időszerű nem­zetközi kérdésekről, s a Központi Bi­zottság ismételten kifejezésre juttatta, hogy az MSZMP, a Magyar Népköz­társaság kormánya — szövetségesei­vel együtt — mindent megtesz a szocialista közösség békepolitikájának sikerre viteléért, az enyhülés vívmá­nyainak megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. A napirendre került belpolitikai témák között szerepelt (márciusban) az MSZMP XII. kongresszusa hatá­rozatainak folyamatos végrehajtása. Ehhez — állapította meg a KB — kedvezőek a feltételek: hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, a párt és a tömegek viszonyét a köl­csönös bizalom jellemzi, ami pedig alapja és segítője a szocialista építő­munkának, a párt és a kormány nem­íetközi tevékenységének. A bizalom­nak továbbra is nélkülözhetetlen fel­tétele a nyílt beszéd, az őszinte szó, a szavak és a tettek egysége. Követ­kező ülésén (júniusban) a KB mér­legre tette az 1981-es népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította: a kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetnek, a kongresz­szusi határozatok és a tervfeladatok valóra váltását segítő tettrekészség­nek, lendületnek nagy szerepe van abban,„hejgy a k<u4bbiíá'tl szervezet-, tebb, célratörőbb a munka, kibonta­kojtnak a fejlődés minőségi tényezői. , Az export jelentősen, az import mér­sékelten nőtt. Mivel tovább romlottak a hazai gazdasági munka nemzetközi feltételei, a beszerzési lehetőségek, a KB további erőfeszítésekre serkentett annak érdekében, hogy a tartós ered­ményt biztosító minőségi változások a termelési szerkezet alakításában, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában gyorsabban bontakozzanak ki. Amikor (októberben) a lakástémá­ról volt szó, egyebek között ilyen té­nyeket állapíthatott meg a KB:. 1970 óta csaknem 3 millióan költöztek kor­szerű. új otthonba, a lakásállomány 13 százalékkal, alapterülete 31 száza­lékkal nőtt, a komfortos lakások ará­nya megkétszereződött, a második 15 éves lakásépítési terv időarányosan megvalósul, céljai elérhetőek, hiszen a programban előirányzott 1 millió 200 ezer új lakásból az V. ötéves terv időszakában 453 ezer elkészült és fel­újítottak 75 ezer tanácsi lakást. A lakásgazdálkodás továbbfejlesztésénél a célok közé tartozik, hogy a jogosul­tak belátható időn belül önálló la­káshoz jussanak, uz igények kielégí­tésében a fokozatosság érvényesüljön, egyenletesebb legyen az anyagi te­herviselés az állam és a lakosság, illetve a lakosság egyes csoportjai között.. Legutóbbi ülésén (december­ben) a Központi Bizottság az 1982. év terv és állami költségvetés irány­elveivel foglalkozva a gazdasági épí­tőmunka fő céljaként jelölte meg a jövő évre is a külgazdasági egyensúly javítását, az életszínvonal megőrzé­sét. Az országgyűlés tanácskozásai — ** amelyeket a parlamenti szóhasz­nálatban tavaszi, nyári, őszi és téli ülésszakoknak neveznek' — az idén április, június, október és december hónapokban voltak. Először az 1957 óta hatályos államigazgatási törvényt módosította a T. Ház, és államtitkári tájékoztatás alapján foglalkozott a Magyar Nemzeti Banknak az V. öt­éves tervidőszakban végzett tevékeny­ségével. A második alkalommal a képviselők törvénybe iktatták a Ma­gyar Népköztársaság 1980. évi költ­ségvetésének és a tanácsok 1976— 1980. évi pénzügyi tervének végre­hajtását, illetőleg meghallgatták é< megvitatták a Központi Statisztika Hivatal elnökének beszámolóját a törvényben szabályozott állami sta­tisztikai munkáról. Harmadik ülés­szakán a törvényhozó testület ismét beszámolókat tűzött napirendjére: előbb a mezőgazdaság és élelmiszer­ipar helyzetéről,- valamint a földtu­lajdont, a földhasználatot és a föld­védelmet szabályozó törvények vég­rehajtásáról tájékozódott a szakmi­niszter előterjesztése alapján, majd az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal tapasztalatait ele­mezte az emberi környezet védelmé­vel, illetve a környezetvédelmi tör­vény végrehajtásával kapcsolatban. A téli ülésszakon megint két fő téma került terítékre: a Magyar Népköz­társaság 1982. évi költségvetése — amelyről törvényt alkotott az ország­gyűlés — és a külügyminiszter beszá­molója a kormány külpolitikai tevé­kenységéről. Mindegyik témakör je­len múlt és jövő idős elemzést kívánt. A pénzügyi paragrafusok azért, mert — miként az ülésen elhangzott — a tegnapok munkájával mára el­ért eredményekre alapozhatók anya­gilag is a soron következő gazdasági feladatok. A külpolitikai munka pe­dig azért, mert alakulásában és ered­ményeiben politikánk egészének vál­tozatlan irányvonala tükröződik. Elnöki Tanács — amint a híradá­t sokból közismert — minden hó­napban ülésezik (leszámítva egy hó­napot, a nyári szabadságidőben). A jogkörébe tartozó törvénymódosítá­sok, törvényerejű rendeletek megal­kotása sorából — januártól decembe­rig — néhány címszó: új rendelkezé­sek az állategészségügyről, a polgári repülésről, az anyakönyvekről és a házassági eljárásokról, a kisüzemi és szövetkezeti gazdálkodás jogi feltéte­leinek továbbfejlesztésérői, az állami vállalatokról, a kisiparról, a muzeá­lis emlékek védelméről, az államigaz­gatási eljárás korszerűsítéséről, a mezőgazdasági rendeltetésű földek vé­delméről, az erdőgazdálkodásról, az egyesületek működéséről.- Más jellegű feladatai között az Elnöki Tanács az idén elemezte az állampolgársági kér­dések, a kegyelmi ügyek intézésének tapasztalatait, a kitüntetések adomá­nyozásának rendjét, hozzájárult ki­tüntetéses doktorrá avatásokhoz, ren­delkezett államigazgatási, oktatási és igazságügyi szervezeti változtatások­ról. • Államjog! szerepkörében eljdfvá az Elnöki Tanács 1981. szeptember 30-i hatállyal megszüntétte a Munka­ügyi Minisztériümot, amelynek he­lyére — a bér- és munkaügyek új központi állami irányító szerveként — a Minisztertanács létrehozta az ok­tóber 1. óta működő Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt. Tematikusan ide sorolhatók azok a jogszabály­módosítások, amelyeket a 21 ország­gyűlési képviselőből álló „kollektív államfői testület" — hivatalos néven: a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — a Munka Törvénykönyve előírásaival kapcsolatban hajtott vég­re; nevezetesen: áprilisban törvény­erőre emelte a heti 42 órás munka­időt (megváltoztatva az ebédidő ki­adásának rendjét is), a legutóbbi ülé­sen pedig 12-ről 15 napra emelte a dolgozók évi alapszabadságát. inisztertanács — amely általában *™ kéthetenként ülésezik — ebben az esztendőben foglalkozott például (időrendben sorolva) a közúti áruszál­lítási, majd a személyszállítási szer­ződések jogszabályi korszerűsítésével, az iparjogvédelem fejlesztésével, meg­tárgyalta a számítástechnika hazai alkalmazásának 1985-ig szóló felada­tait. Egy későbbi ülésen a munkásosz­tály helyzetének javítását szolgáló párt- és állami határozatok, intézke­dések eredményeiről Fejér megye tapasztalatai alapján tájékozódott — előrelépést állapított meg, de általá­nos érvénnyel további feladatokat is feltárt a kormány. Az életkörülmé­nyek javítása tekintetében ugyancsak kiemelt teendőként jelölte meg a VI. ötéves terv időszakára az egészség­ügyi ellátás fejlesztését, ezen belül is az alapellátás javítását, valamint a fekvőbetegeket gyógyító intézmények jobb működési feltételeinek megte­remtését. Más: intézkedett a kormány a szabálytalan és az engedély nélküli építkezések visszaszorítása, nemkü­lönben a zártkerti földek hasznosítá­sa végett. A népesség-nyilvántartás új rendszeréről kért jelentés alapján az adatszolgáltatások további egyszerűsí­tését szabta feladatul. Határozatot ho­zott a tíz évvel korábban kialakított országos településhálózat-fejlesztési koncepciónak a tényleges szükségle­tek szerinti módosításáról. Döntött a ormány a nyugdíjkiegészítésekről: a •eálérték megőrzése érdekiben 1982­től évenként 100 forint lesz a nyug­díjak és egyéb, rendszeres havi ellá­tások automatikus emelésének legki­sebb összege. Más: korosztályokat érintő — ám ugyancsak széles körű — témaként vette górcső alá a Mi­nisztertanács a testnevelés és a sport helyzetét, az általános iskolai ver­senyrendszertől az 1984. évi olimpiára való felkészülésig a leghatékonyabb foglalkozásokra helyezve a hangsúlyt. Az 1981. évi több mint húsz kor­mányülés mintegy száz napirendi pontja közé tartozott decemberben az ötnapos munkahét bevezetésével kap­csolatos tapasztalatok áttekintése. Itt a lényeg az, hogy zökkenőmentes az átállás, amely eddig körülbelül egy­millió dolgozót érintett, s 1982-ben további hárommillió munkavállaló­nak jelent heti két pihenőnapot. Ez a bíztató helyzetkép is megerősíti azt a jó együttműködési formát a gya­korlatban, hogy a Minisztertanács és a SZOT vezetői sok fontos kérdés megoldását közös tanácskozáson ké­szítik elő — az ötnapos munkahét be­vezetésénél is figyelembe vették a szakszervezetek javaslatait, s vélemé­nyükre számít a kormány a további tennivalók összehangolásában. C >ntos közéleti eseménye volt az * esztendőnek a Hazafias Nép­front VII. kongresszusa, amely már­cius közepén tanácskozott Budapes­ten. Állásfoglalásával ismét megerő­sítette, hogy a népfrontmozgalom ha­zánkban az MSZMP szövetségi poli­tikájának legszélesebb kerete. A mozgalom — hangzott el a kongresz­szuson — a fejlett szocialista társa­dalom építésének nemzeti programját az egész nép érdekében minden ál­lampolgár személyes ügyének, haza­fias jogának és kötelességének tekinti. A KISZ X. kongresszusára május végén került sor, jelentőségét, ta­nácskozása tartalmát jelzi jelszava is: „Együtt az ifjúság tömegeivel a fejlett szocialista Magyarországért!" Az idén megünnepelt évfordulók közül kiemelkedő jelentőségű volt a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának negyedszázados ju­bileuma, amelyről az 1956-os novem­beri esemény színhelyén, Szolnokon, a megyei tanács ünnepi ülésével em­lékeztek meg. . Cokszálú külkapcsolataink folya­^ óiatós fejlőd'éséí""tanústtják a magyar vezetők külföldi útjai, illet­ve számos külföldi politikus látoga­tása Magyarországon. Kádár János részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán, maja további két alkalommal tett látoga­tást a Szovjetunióban, a Krím félszi­geten találkozott Leonyid Iljics Brezs­nyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével, akit azután de­cemberben, 75. születésnapja alkal­mából köszöntött, s a Kremlben át­adta a Magyar Népköztársaság Gyé­mántokkal Ékesített Zászlórendjét. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke — párt- és kormányküldöttsé­günk tagjaként — ugyancsak részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, ezt megelőzően hivatalos baráti láto­gatáson járt Bulgáriában, a második fél évben Szófiába utazott a KGST XXXV. ülésszakára, illetve látogatást tett és hivatalos tárgyalásokat foly­tatott — időrendben — Görögország­ban, Dániában, az NSZK-ban. Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke eb­ben az esztendőben csupán szabadsá­, gát töltötte külföldön — Bulgáriá­ban, ahol megtekintette a II. vadá­szati világkiállítást —, hivatalos tár­gyalásokat idehaza folytatott külföldi államférfiakkal. Külügyminiszterünk, Púja Frigyes, a Szovjetunióban tett látogatása után, többek között latin­amerikai kőrúton (Mexikóban. Nica­raguában, Ecuadorban, Kolumbiában) járt, továbbá New Yorkban részt vett és felszólalt az ENSZ közgyűlésén. Vendégünk volt az év folyamán — időrendben — Lubomír Strougál, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke, Lazar Mojszov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnöke. Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke, Jaber al-Ahmed-al-Jaber al-Sabah sejk, Ku­vait állam uralkodója, Moamer el­Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője, Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke, Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök, Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár, Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság el­nöke, s az esztendő utolsó hónaljá­ban tett hivatalos, baráti látogatást Magyarországon Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök. (MTI) # Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, táviratban üdvözölte dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista­párt KB első titkárát abból az alkalomból, hogy a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése ismét meg­választotta az államtanács es a minisztertanács elnö­kévé. Apró Antal az ország­gyűlés elnöke, Flavio Bra­vó Pardonak, a nemzetgyű­lés újonnan megválasztott elnökenek küldte jókí.ánsá­gait. * Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölt te a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Kuba ünnepén Kuba népe kettős ünne­pet ül, január elsején: együtt köszöntik az új évet és a forradalom győzelmének év­fordulóját. Húsz hónap el­keseredett küzdelmei után 1959-ben e napon vonultak be diadalmenetben Fidel Castro „szakállasai", a fel­kelő hadsereg katonái Ha­vannába, elűzve a gyűlölt diktátort, Batistát. A kis szigetország — először az amerikai kontinens történe­tében — gyökeresen új útra, a szocialista építés útjára lépett. A forradalom hatalmas változásokat hozott a kubai­ak életében. Megszűnt, a kizsákmányolás, felszámol­ták a munkanélküliséget, a kiáltó társadalmi ellentmon­dásokat. Ingyenes egészség­ügyi ellátást, széles körű oktatási rendszert vezettek be. A karib-tengeri állam im­már 23 éve halad a maga választotta úton, annak el­lenére, hogy a forradalom győzelmének napja óta szembe kell néznie a lege­rősebb imperialista hatalom, az Egyesült Államok meg­megújuló provokációival, hol felerősödő, hol visszafo­gottabb ellenséges propa­gandakampányaival, a gaz­dasági és a politikai nyomás legváltozatosabb módoza­taival. 1981, a „Termelés és a védelem éve" közdelmes esztendő volt e szigetország­ban. Kuba természetesen nincs egyedül. A szocialista közös­ség országai, a haladó erők Latin-Amerikában és szer­te a világon cselekvően szo­lidárisak a forradalmának 'évfordulóját ezúttal ismét kényszerű készültségben ün­neplő kubai néppel. (KS) Ez USE fokozza a feszültséget • Moszkva (MTI) Szerdán Moszkvában köz­zétették a TASZSZ hírügy­nökségnek a Reagan elnök Los Angeles-i beszédére, az abban elhangzott szóvjetei­lenes vádakra reagáló ál­lásfoglalását. „A Feher Ház közölte Reagan elnök legutóbbi, a lengyelországi események­kel kapcsolatos nyilatkoza­tát. Mint korábban, az el­nök ebben a nyilatkozatá­ban is figyelmen kívül hagy­ta az objektív tényeket, és meghamisította a valóságot. Mintha számára nem is lé­teznének azok a magyará­zatok és bizonyítékok, ame­lyeket Wojciech Jaruzelski tábornok, a Lengyel Nép­köztársaság kormányfője terjesztett elő. — Teljesen alaptalanul, a tényekkel ellentétben, az Egyesült Államok elnöke azt állítja, hogy a Szovjetuniót felelősség terheli a lengyel­országi szükségállapot beve­zetéséért. Azt állítja, hogy ,az oroszok hónapok óta megtorló intézkedéseket kö­vetelnek', és ,erős nyomást gyakoroltak a lengyel veze­tésre'. Most pedig — Rea­gan szerint — ,nyíltan tá­mogatják a megtorlást Len-' gyelországban'. Egyeszerű a logika: neki. az elnöknek, ez a véleménye, tehát semmi akadálya annak, hogy ismét durván meghamisítsa a Szovjetunió álláspontját. Erről az álláspontról egyéb­ként már nemegyszer« tá­jékoztattak az amerikai fe­let. — Ronald Reagan beszé­dében emlékeztet levélvál­tására Leonyid Brezsnyev­vel, s közben meghamisítja a szovjet vezető levelének mondanivalóját. Miről is volt szó tulajdonképpen? Leonyid Brezsnyev felszólí­totta az Egyesült Államokat, hogv szüntesse .meg bem.at­kozását egy szuverén állam, a Lengyel Népköztársaság belügyeibe. Szüntesse meg azt a beavatkozást, amelr a legkülönbözőbb formákban már hosszú ideje tart. — A levél elutasította az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy a lefigyelek helyett maga döntse el: mi­lyen úton és hogyan kell továbbfejlődnie a lengyel társadalomnak. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a lengyelországi tár­sadalmi rendszert nem Washington, nem Moszkva, nem más fővárosok, hanem maguk a lengyelek .válasz­tották. Senki sem Írhatja elő a lengyel vezetésnek: hogyan intézzze az ország belső ügyeit. Levelében Ronald Reagan utalt rá, hogy az Egyesült Államok kormánya a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsola­tokat negatívan befolyásoló lépésekhez folyamodhat. Vá­laszában Leonvid Brezsnvev megállapította, hogv a jelen­legi amerikai vezetés már korábban is meglehetősen sokat tett a korábbi ameri­kai kormányzatok .hivatali ideie alatt a két ország kap­csolataiban nagy erőfeszíté­sek árán elért eredmények megsemmisítése érdekében. Amennyiben a szovjet—ame­rikai kapcsolatok tovább romlanának, ezért telies mér­tékben az Egyesült Államo­kat terhelné a felelősség. — A Szovjetunióval kap­csolatos, kitartóan ismétel­getett koholmányokra az Egyesült Államok elnökének azért volt szüksége, hogy igazolja az általa bejelen­tett, a szovjet—amerikai kapcsolatok további romlá­sához vezető intézkedéseket. Leállították az Aeroflot Egyesült Államokba irá­nyuló járatait, elhalasztották a tárgyalásokat az új srov­jet—amerikai tengerhajózá­si egyezményről, jelentősen megszigorították bizonyos, a világpiacon közönséges ke­reskedelmi árunak számító berendezéseknek és eszkö­zöknek a Szovjetunióba való eladása engedélyezését, — Minden népnek jogá­ban áll eldönteni, hogyan akar élni. Aki pedig erő-, szakkal gyámkodni akar más neiteken, vagy fogadatlan prókátorként lép fel, az csu­pán egyetlen válaszra szá­míthat: „El a kezekkel!" — fejeződik be a TASZSZ ál­lásfoglalása.

Next

/
Thumbnails
Contents