Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

Csütörtök, 1081. december 24. ÉL Földművelők csatája Tisztelgés az úttörőknek A

* Üt téeszek alakulása agltálásával kéZdödüH, A HU vatalos írások a mezőgazdaság szocialista átszerveséBeként tai-tiák számon az ötvenkilenc-hatvanegy közötti idűszakot. Akkoriban ellepték a falVHkat. tkhvákat a városi mun. kasok, a hirdették, hogv a satu Vétkessé a |OVö. Sokkal átgohtioHabb. előkészít etiebb akciók voltak ezek - utólag igazolódott —, mint a korábbi drasztikus szervezések. Időben tudatták az emberekkel, körülbelül mire számíthatnak, mi hoa nekik feel« dugulást. A téwzszervezók — néhány túlkapástól eltekintve — tisztességesen, meggyőző szóval igyekeztek rávenni a gazdákét az önkéntes társulásra. Akik a szegedi taráiban Végbemenő változásokat. nyomon követhettek. kftíalhvi törtenetet tusnak at ..átatlaa" ideiéből. At egyik: ftuzsán nem akartak megbékélni a falubeliek a téesszel, A szétszórt tanyák iakói családjuk biztonságát feltettek, ttagaszkudtak egyéni birtökukhoa. es se lö ssöra, se erolteteare nem iratkoztak a közösbe. Aa agitálok elhatározták tehát: tapasztalatszerzés végett elvisznek nehany lömodu gaadat aa akkor mar lő hírt) utszegedi Haladás Tsz-be. A teherautó azonban nem futott el a fele ütlg sem, a gazdák a kocsin aláirtak a belépési nyilatkozatot, Lehet, hogv meg élt bennük az ötvenes evek kilakob tatásainak emléke? Kákányszéken sem volt konynvfl dolguk a szövetkezés prupeHálóinak, mégis Időre megalakultak a csoportok. Olyan kö. absségek, ahol a tagok a maguk földién gazdálkodtak, s bizonyos százalékát közösbe adták a ter, mesnek, (Mint ismeretes, raltuk kivul meg Süsouibön. AsotthaU mon. Bordánvban. Domaszekeo is ilyen szövetkezeteket alapítottak,) — Nem ment könnyen — em, lekpzik vissza Huszta Vince .a zatflfiVszékl Egvetértés Szak szövetkezet elnokhelvettese, — Úgv voltunk a belenessel mihi mtaor as egvszeri eigaövt kivés zeere vitték, ö Is azt kérte utolsó kívánságként — novemberben —, hogy csak eg.V szem epret ehessen még s faréi. Aki gint volt, értette a viccet de megmondta! nem lehet klbúlni a szovelke»ese a 'övé, Mos másképp lesz. mim eddig. Kze utan megpróbáltuk rávenni e tóemlékü Komócsin Zoltánt, er. szaggyálést képviselőnket, tana ki. hogv szakszövetkezetet alakíthassunk. Ügy gondoltuk, nettünk ez lenne a jobb. mert sok a kis parcella, nagvon szegény a homok. Nagysokara sikerült, — Megbántak? — Mást ne mond lak, sohasem voltunk veszteségesek. Aat hírelik a faluban, Bóasó István elttök arra a legbüszkébb. hogv eddig hitet nélkül , gazdálkodtak. Qáritláh István főkönyvelőt kérdezzük! ié ez a közösségnek? — Megnyugtató. öár akkor se kellene szégyenkeznünk, ha kértünk volna kölcsönt az államtól. A tói fektetett Pénz duplán hoz. MáSök példáin ezt igazolta. A beszélgetés fonala visszatekeredik a múltba. Huszta Vmee mond ja Í — Affltker rendeződtek a dolgok hat részre osztották a község ti ezer holátai Ki melyikbe esett annak lett a tagta, Végül- aztán csak öt esoport indult, mert az eavik térületét elölte a uzsaiak nagyon kizsákmányölták, fi a korábbi téesz helyen senk sem akart gazdálkodni, A settöból egyet csináltak aneem bíztak meg az elnökséggel. — Szívesen vállalta? . — Elmondtam? Meg visszább megyünk aa idő, ben Huszta Vince egyszer mér volt elnök az ötvenes években, Harminc-negyven tagú közösség Választotta vezetőiévé a földhöz ertő embert, Egyszer aztán kilőttek a tárástól, és percek alatt leváltották azzal: fómódü gazda, biztos a reakció embere. Még a tanyát is ott kellett hagynia min. den fölszerelésével. Jó pár évi bolyongás és hányattatás után aztán megkérdezték tóle: el tudna-e (eléltem a vele történt igaztagtalanságot? Mivel bizonyítani ihartá, hogv a szövetkezésben -re rejlik, útra elvállalta a föiso-zákanyi parcellákon ,a társasgazdálkodás iránvltását. Az volt 4 szercneséiük. hogv nagv darab sözto földet kaptak ahová azontat almaíikat ültethettek, fiwel,ez Istállókat és ez ls se? elte a megerősödést, Pár év alatt tó hírű szövetkezet ferméodott a homokon, Trágyázni udták a földet, es évről évfe növelni a közös területet. Akkoriban sokan megijedtek es fiaikat. lányaikat városi munkára irányítottak, mondván, a földből nem lehet megélni, A nagyobb baj az volt, hogv a hatalmas tanyávllágban az egymástól ffieSsZé ésö földdarábölt kerüllek a közös hasíháiatába, Nem volt mást tenni, a *zöve(kezet vezetőségének ..ki kellett telepítenie" a táblába eső tanyán lakóit. Ha pár házzal odébb is kerültek, kimozdultak otthonukból, akik oda kötődtek, s ez rengeteg kellemetlenséget, bonyodalmat okozott. Az elnökhelyettes JÓZSI bécsi diófáiét hozta erre példának: aí egyik táblának Süt téren Kellett. . él mindenben sikérült megegvezm az ott lakókkal, csak a diófa sorsában Perrt. Józsi báCSl kérte.- hagyják meg. amíg ét, mert azt a flátvaöia ültette es emlékéi vannak hozzá. Huszta Vmee bajban volt, mert a legnagyobb jőakárata ellenére gém hagyhatta a táblában á fát. Napokig ném aiudt nyugodtan, amikor szemébe vágták, hegy oont fl nem érti meg. menynyire fájó, ha valakit elüldöznek ottnenabói. Nehéz a dolguk az úttörőknek. Erről Kaezür Károly, KI közben megtanult írni. meg Jóján Antal, Gsüés Latos sokat tudnák mésélm. A szakszövetkezet eleinte szálka volt a felettesek s tűmében. GériMén istvan főkönyvelő mondtat szinté téglánként ébtilt föl a-néz, fillérekből jött össze a szövetkezet mai. 140 millió forintos vagyona. Az öt közösségből egy lett. s a csaknem háromezer lelket ezámontartó falu egyetlen eltartója a* Egyetértés Szakszövetkezet. (Elődei: Papri kavirág. Kadarka. Délibáb, Májúé L és a Homokkultüra.) A közösség csaknem 6 ezer hektáron iuzdálkodik, és 1 ezer Jüo hektár ebből nagyüzemi terület. Tavaly 78 millió forint értekü árut vittek piacra a tagok gazdaságaibői, Nem volt könnyű,,, rengeteget csatáztak magukhal mésnkhal. tdökőzben kiterebélyesedett -fe falu Szentnél szebb házak épültek. A r.ái-anvszékiek ügv mondtak! engedték során az életet, fcrányi Mihélyné ígv fogalmaz: — Hogy boldog órámbah mondtam, én már nem trnék alá semmiféle papírt hogv toüöh Vissza a régi' idő Mindig ls dolgoztunk de most lóval több a • áUZata. Nem is szívesen Bontotok arra aa Időre amiho, másfél hold OáDHKát raktunk ( és alig lett ratta két-három kosárral. Miptha mindnyájunk helyett mondaná. MAJOROS TIBOR Ötezer lépés A

| gas uszadékfa bukdácsol a vízen, üeeember tizenhatodika van. kiíuiit ora mait néhány perccel, madarak köröznek a Tisza fölött, sirályok| a tavolban házak, hófedte háztetők. Az egyes villamos vezetője Ö pöKta előtti megállóban elgémberedett Ujjait tornáztatja. a Centrum Áruház presszójában két fiatal eladólány ka Vét skürcSÖl. a CáOMITEHV négyes számú műtermében teat főznek, # trafikosnő a fisöterhazban arra gondol, hogy mit keli még rendelnie az ünnepekre való tekintettel. szeled, kora délelőtt, téliesen tort fényben, hétköznap, 1881 Vége felé. AZ ágas uszadékfa egy pillanatra hozzáverődik a patthoz, lefékeződik. Visszafordulok. Nézgeiődem; ami innen, a partfal mellvedje mellől belétható, tulajdonkeppen hamar be is járható, elég az úthoz ötezer lópés, Horváth Mihály utca. Fáklya presszó. Király Levehte kévét Iszik, Próbára igyekszik, — Sápadtnak látSZól. — Vashiány — mondja —, injekcióznak. Le nem is ez most a gondom. Keltene nekem egy négy méter magas karácsonyfa,.. — ??? — A titenesv eves fiam szerint a karácsonyi örömnek a plafonig kell érni, — fis? — Egészség kellene, nyugalom kellene. El tudnád intézni? Mosolvog, mosolygok. A trafikban nyitik-csukódik az ajtó. Sebők Ferencnének nincs ideje beszélgetni velem. Annyit elmond, hogy egy bét alatt elfogyott 10 ezer forint értékű bélyeg s hogv nem tudja .mennyit rendeljen az ünnepekig pótlólag, — Látja? — Latom — mondóm, miközben elsodródom, Még a cigarettáról is elfeledkezem. Karácsony előtt levelezzék, és ne dohányozzék az ember. — A miskötej gyors barin Ihe percet késik — közli a hangosan beszélő a nagyállomástm, A MAV-ieazgatóság menetirányftóta rendelkezik a Lenin kőrúton, Városföldön síntófés van az ottani szolgál á ftavö tclantl, — Env VCrtBtóaW f»éz át vell — mn-tótó * aka. tag JVrntte a psP'BO'nnO* -'UZjjGPúrtak tflnik amf s'lek, — Nvugodt nap a mai?-— kérdezem. — persze — fis mitől itveri ősz? t égytaf. Nem. ettől, nem az ilyen dolgoktól. — Ilyen problémamentes műszakot kiVufiok magamnak karácsonykor, a huszonötödikéről huszonhatodikára Vlrltodó éjszakán, ögy legyen, Valastyah Pál olajmérnök, a VlÜEülÖN' markabolt puitja eiött, — Antennát szeretnék venftL olyat, amivel a második műsort is lehet venni, Áz eladó széttárja a karját. Nincs. Talán. Talán valahai másutt. — Meg akar tad lepni magad karácsonyra? — Magának senki sem vesz ajándékot. A szüleimet akarom meglepni, Tevéjük van ketteshez való antennát, meg nem vesznek,,. Marián Miklós biológus a hetvenes buszra vár, — Tudja, én nyugdíjban vagyok már — mondja. — Hová tart? — Bolgoznl, a Füvészkertbe, a dolgozószobámba. Három kutatást pi ugranibán is részt veszek, Ezt a munkát nem lehet csak ügy abbahagyni. — A munkát csak akkor nem hagyja abba az ember, ha őrömét leli benne, Felfénylik a szeme, — Alpar mellett találtunk egy párját ritkító gémtelepet, meg kene néznie! Megnézem, mérem meg. A posta előtti villamosmegállóban a „Városképi jelentőségű" futballbírő, Spitzer Feri bácsi toporog. — Mi lesz a magyar focival. Feri bácsi? — Gondolja, hogy rajtam múlik? — kérdez vissza. HusZöhöt évig fújta a Sfpot. ma ls dolgozik a labdarúgó-szövetségben. Nem gondolom, A Centrumban id. Balogh Antal röszket illetőségű ember es felesége keres gémek, játékot a négy lényunoka közül az egyiknek, kirakósat választanak végül. — fiz lesz az elsó karácso_ nyunlt a faluban, most költöztünk be a tanyáról — mondja, Bakonyi Tibor építész karácsonyi ajándékul rajzol aZ Arany János utcában a röszket gyerekekhek. Asztalán a kancsalszéli óvoda tervei. Társa-talmi munkában készülnek. Ötezer lép1* csak. Körben a történelmi Belvároson, egv nap, amikor nem történik semmi különös talán csak annyi, hogy Judit, a keramikusod hétbavág: — Őszülsz, öreg. jól vagy? — Persze itthon vagyok — mondom, PETRI FERENC